SAAS SN a bese eee egé- szen Je dsszekéttetése ee ia az Onarika at toro megnyitna a hatarokat a keleti ideologia elétt, akin hasznalhatnak a Fehér Ha- FP zi ,,oval-roomban,”” ha egy szallodai szulga len- ‘he. Az ésszeeskiivés a rend és a polgari demokracia el- deed | taller aberette a terveiben, amiket. szallithat. a het ennek pétlasara az | ag dsen _tavolodott”” “Amerikatol, amig | — , beérte a munka- bérekben.” Ma mar alig_ lehet kilénbség a kanadai és amerikai aruk eléallita- si kéltségei kéz6tt, ennek — megfeleléen Eurépanak a kanadai aru legalabb any- nyira draga, mint az ame- rikal. Amerika viszont ré-_ ‘fi partner és ami ennél is tébb: a helyszinen’ gyart- ja azoknak az aruknak jé részét, amit Eurépaban akar eladni. Ez tehat va- lamivel olesébba teszi Ka- nadanal, nem beszélve ar- rél, hogy a kanadai dol- lar is két-harom ponttal dragabb az amerikainal, tehat az eurdpai vevonek tébb frankot, fontot, vagy markat kell adni az aru- ért. A masik lehetéség a nyersanyagok kiarusitasa lenne, de pont ez ellen har- col Trudeau és a ,,nacio- nalistak’’ partokon felili témege. A nyersanyagok nekik kellenek. Ebben két- ségtelen van valami igaz- sag és ezek védelme jo- gos. Emellett a kanadai nyersanyag Eur6épaba va- 16 athajozasa_ dragabb, mint az Amerikaba val6. 4tszallitas, igy a piac sem olyan kénnyii. Olajat nem -Eurépanak, nagy leléhelyek kifej- lesztésére volna ‘sziikség, _ ehhez azonban igen nagy . tke: kell, amit csak Ame- rika tud adni. — Mindazon- ' . Altal az are-vizit, amivel , Trudeau bemutatkozott a . francia és _ nagys4goknak, cnyilvan — k6zés-piaci st, ismerve Trudeau fate ae stares sieht ta hogy” Nyugat-Eurépa kizd a ,,moréalis: balfelé” val6 eltolédas el- len, ami figyelmeztetés is. lehet, hogy ne igyekezzék - még -»moralisan” sem a vérdés szin utan futni.. pa nem lesz kor munista, be s6t még szocidlista sem. Los angel vinecorr azt mu- . see ahh n alakult ceé- ‘Jacob Javits new-yorki szendtor és ellenfele ar még nala_ is baloldalibb Ramsey Clark volt igazs4giigyminiszter az érv Japanban, ahol az els6 két atombombat le- dobtak, de gyakorlatilag nem szabadna elfelejteni- ‘ik, hogy a japan ,,gazda- sagi csodat” Amerikanak készénhetik é és, hogy Ame-* rika az egyetlen, amely-— re tamaszkodhatnak a Szovjettel, vagy Kinaval szemben. Azoknak i is van- nak atombombas hajoik! A masik ok, hogy Tanaka miniszterelnék pozicidja - — a gazdasagi visszaesés miatt — erésen megren- — diilt, azt hiszik, hogy le kell mondania. Marmost: a ja-. pan tt esetleges elmarada- — sa a Brezsnyev-Ford vla- gyivosztoki talalkozét is lehetetlenné tenné. Mar pedig a Szovjetnek most. nagy sziiksége lenne, hogy Kina Son egyitt mutatkozzék a két | vezeté politikus. : Brezs- - nyevnek -ugyanis egyre makacsabb ellenzéke van — a polithiiréban és igy meg — kellene pyustatns ket ‘féldi_ diplomatak. Kul6- nésen, hogy Csou helyette- se és valészini utéda: Teng miniszterelndk-he- lyettes kijelentette, hogy a Szovjet orilt fegyverke- zése nem Kina, hanem Nyugat-Eurépa ellen iré- onyul. Ne. higyjiik, hogy Teng ezt igy hiszi. Csak igy mondja, mert ezzel fél- re akarja vezetni az oro szokat. Szerinte ugyanis © Kinat nem merik megta- -madni, -mert tudjak, hogy — elég erés ahhoz, hogy visz- szalisson, de Eurépat igen. ~— Mivel Kissinger Kindba | kész Brezsnyev fontos- nak tartja,. hogy ez elétt talalkozhassék Forddal. — Majd a japan baloldal el- gene a kérdést. 4 A .s KOZEP- Peeler IS Nema n | Sear egy- ae trénraiiltetésével. Kilféldi diplomatak ana-— ‘lizise. szerint tavaszra fj abet kévetkezhetik, _méghozza_ elsésorban Szi- . ria és Izrael kézdtt, ha az - jzraeliek: nem iritik ki a_ Golan Heightset és a Si- nainak azt a részét, ame- Tud On valakit: Ontarioban, aki énzetlen, ‘ember- séges és szives — anélkil, hogy valami ellenszolgal- | tatasra tartana igényt — és ezzel segiti ezt a tarto- manyt, hogy jobb legyen, ahol miélink? i” | Ezazaszives személy, akiért az Ontario Medal fo | Good Citizenship-et megalapitottuk. ts A kitiintetésre felterjesztettek birdlatara felallitot- tunk egy Advisory Council of Ontario Citizen csopor- tot, akiknek a tiszteletbeli elnoke Liutenant-Governor | of the Province “Akarki felterjeszthet kitintetésre alkalmas sze-| mélyt, a kitii intetési forma kaphat6 irasbeli kérésre: I _ Executive Secretary — , queer ee - ugyan akkor singer allitélag biztositotta éket (mib6l?). Itt az USA- nak két ellentétes problé- maval kell egyidejileg megkiizdenie. Az egyik a béke kérdése, a masik az olaj, éspedig nem. esak aZ olaj-ar, hanem a mennyi- ség kérdése is. Ha Izrael hajthatatlan marad, akkor esetleg tényleg hdborara 16 tartaléka. Még igy is az a vélemény kezd felilke- rekedni Washingtonban — nem a Fehér Hazban, ha- nem a diplomaciai kérék- ben, — hogy egy ilyen kri- tikus esetben Amerikanak és nyugati szévetségesei- . nek le kellene foglalniuk az Osszes” ‘arab bankbeté- teket és arab tulajdont, akar ingatlanban, akar ipari vagy mas vallalko- zasban fekszik is az. Per- sze, ez nem egyszerii kér- dés, kiilénésen, ha ezzel egyidejiileg Izrael haborit is folytat, amihez megint esak olaj kell. . A NOVEMBER ei ame- rikai kongresszusi valasz- tasokrél jésolni nem lenne kénnyi dolog, ezért meg ae prébaljuk. Valészi- hogy a republikanu- ek komoly veszteséget szenvednek majd, de azt remélik, hogy azért az El- nok vétéjoga megmarad. A megvétézott térvényja- vaslatok érvényben tarta- sara a Szenatusban | és a Hazban is kétharmadnyi tébbségre van Szlikség. "20 folétt van ae — de a fel, hogy ez til sok volna — akkoris: legalabb az olaj-_ embargo kérdése kerilne megint elétérbe. Az dt-ha- _talmi olajkisegitési. egyez- -mény, amit a Nyugat ké- » tétt, csak akkor érheti el céljat, ha mar most mind. x kommunista ‘neve- mar rég eld ordult paloldali radikélis tjsa- gokban, de mi magyarok ‘nem igen hallottunk felé- le. A neve: Wilfred Bure- hett, akinek | a megelézé. ausztrali al kormany nem is adott titlevelet, igy északvietnami atlevéllel utazgatott. Burchett ki- lénésen az északvietnami- | akkal és északkoreaiakkal. volt. joban, ahol a habord_ idején az amerikai hadi-— foglyokat | | kommunistabarat | kozatokat iratott veliik ala _ és Altalaban mindent elké- —vetett, hogy minél té té bb . +, agymosta,’ nyilat- bajt, szenvedést és_ meg- alaztatast mérjen rajuk. - Ennek a Burchettnek a jelenlegi szélsébaloldali Gough Whitlam-kormany azonnal adott ttlevelet, s egy mae -Mivel az Gj ‘Kongresszus, ha. ,vété-mentes’”” marad is, nyilvan erésen liberalis lesz, stilyos belsé harco- kat varnak az Elnok és a Kongresszus k6zott. Két- séges Rockefeller alelndki megerésitése is, bar ez olyan- -kézjogi— ex-lexet " lalat a’ ‘Kongressans!" (FIGYELO) repe a primas kommunis- ta hazugsagperében. Bur- chett volt az egyetlen nem- helybenlaké kilféldi aj- _sagiré, akinek a vorés bi- torlé-kormany megenged- te, hogy részt vegyen | a bi- boros perének : targyala-