[yetArab habord. A Gaza-sdv tér-
aesben tankesatak dulnak. K6zép-
Nae felett ee re-

e s eessianre is, eel jordé:
i csapatok elfoglaltak az Egye-
7 Nemuetsk fShadiszallasat,
nek emelkedett dombjarél be
kintenl az izraeli tertile etre,
INO esebatteey harom indiai

Az Egyesiilt.

ae ve “kézbelé épésére izracli
esapatok megtisztottak a fShadi-

ia

ptostel, _ |
Terael varatlanul masik két fron-
ton is meginditotta a | tamadast: a

vatagban,

dst a benyomulo jordanial csa- -
_sitott Franciaorszaggal szemben is,
—-amikor egy francia tankhajot bom-
bazott a Szuezi csatornaban.

ak Kairé ot,

sziriai és a jordaniai hatdron. Sti-
lvos tankesatak folynak a Sinai si-
vépig a li? mérfdides

egyiptom-izraeli hatdron.

Jelentések érkeztek — arrél is,

hogy izraeli reptilégépek bombdaz-

lak Kairdt,
mant, mig

Damaszkuszt és Am-
arab jet harcigépek td-

- madtak Tel Avivot és Haifat. Mind-
“két fél egymast okolja a hdbort. ki-

robbantasaval,

Az egyiptomi kiiliigyminisztéri-

um azt dllitja, hogy Izrael varatla-_
nul és provokdcid néikiil mepta-

madta az egviptomi hadallasokat
és baratsdgtalan mag atartast tant-

Latszat amnesztia késziil a Szov jetben

A Szoviet févarosbol érkez6 hi-
rekben mind tébbsz6r szerepel a
érdés, milyen amnesztia lesz a
zovjetinid 50. fenndllasdnak no-

emberi évfordul6jan? - Hivatalos |

drék eddig még nem nyilatkoztak,
de kézvetett utakon mégis elhang-
ottak olyan kijelentések, amelyek

megerdsitik az een hiret. As

évet mar “otthon |

egsziinik a ‘Kilfo Idi

seer alland6 tilta- oO

sok is Fcetlie : a birt, “houy a

novemberi amnesztian- szabadon

boesatjak. a politikai | elitélteket és
elles rehabilitaciéban részestilnek- a

ahdbori alatt Szibéridba sz4m-
izdtt eurdpai és kaukdzusi népek

B.A kaukazusi esicsények, krimi

latirok, débukrajnai_ kalmlikok
wnemzetiségi k6r? elnevezéstt. kul-
tirdlis szervezetekben témoriilhet-

bek, az ukrajnai és volgai németek |
az 1941-ben

pedig visszakapjak
megsziintetett Német-Szoviet Kéz-

lsasigukat. A kisebbségi szovjet

e ee

démetek rehabilitacidjanak SZép-

Kghibaja, hogy az uj Német Szov-
et Kiztarsasag nem a Volga- -menti

és ukrajnai részeken, hhanem a Ka- _

sztdni és szibériai sztizfoldeken
teril majd el, ahol jelenleg mint-
ey masfél millié volt. szdmiizott
Metet tomoritettek ‘Ossze. :
A RUIfOIdI politikai. elitéltek ké-

a a hirek szerint csak azokra_

ter} ied ki az Oszi amnesztia, akik a
tors 6ta még mindig bérténben
Yannak, Nem érinti ellenben a kGz-

keevelem azokat, akik 1954-1955-_

ben szabadlabra keriiltek és sz4m-
lzetésben éinek. Szibéria ktilénb6-
% vidékein, Ezek hazatérésére esak

akkor | lehet szamitani, ha régi ha” |

zu jelenlegi kormanyai repatria-

= ' Cgyezményt ‘ke étnek Moszkva- |

: A oe : viszéllyal

ean wjra lizembe helyez-
a

Beand "

bin,

4 mF

i iizetésben —él6

szolgdlatai

bemené —

4 »néphangulatot jelzé” pro-
Magépezetet a_ ‘Szovjetanio- :
Orszdgszerte rd dpgytiléseken _
I a szovjet nép az izraeli
STESSZiO. besziintetését és tavira-—
ee kéri a. -kormanyt az
Se} meOvilag »védelmi harcdnak meg:
— A figyelmeztets”. nép-
eae ek ior aioe -Moszkvé a - tamo;
: ’ a tett. A mene Oe | boaters a ee — etnam

 kUlf6ldiek pontos
szama ismeretien, mert a szovjet
kormany husz év alatt erre vonat-

kozdan minden felvilagositast meg-
-tagadott. Az (1948-50-ben_ kiadott _
elhaldlozasi értesitések” _
esak a kiilféldi Vordéske-

resztek és ‘érdeklodd ik ,,megnyug~ —
_tatdsdra” szolgalt. A nyugat-eurd- |
pai Vérdskeresztes szervek ‘keres6 ©
egy milli —
olyan elttintet tartanak nyilvan, kO-
-zéttiik 60- 70 ezer magyart, akiknek —

: datok ta

j, hogy az
50. évfordulé amnesztia idevonat-—

 koz6 része csak latszatintézkedés

sze hamis, c

mintegy — |

életben. létét megbizhat }
masztjak ala. Feltehe

lesz, ha esak a nyugati vilag. illeté-

kes szervei nem_ talaljik meg az
— watjat, hogy a fél évszazados tinnep-
ségeken Oszinte- adatkézlésre és
- komoly intézkedésre birjak a szov-
jet korményt.

| amas srkuszt é és Am ant—. Ar ab ge

nagyré- —

.

Az ellensége eskedések hétfon re . ]

»

gel hajnali 2 Grakor tértek ki, a
21. napj; ‘in.
‘inditotta
meg a tamaddst az arab repiildte- —
rek ellen, hogy légi erejét megsem- 7
misitse, miel6tt az arabok tamadas- =
ba lendiilhetnének. Kairéi jelentés —
szerint 70 izraeli reptilégépet 16t-
peat Je mas BaD vi rarosok | is izraeli

k6zelkeleti fesziiltség |
Izrael taktikal okokbél

a Se6p “clpusatitasdt Pent

ruzsdlemi jelentések szerint eZ ie
7 héz szovje
vrael ellen.

felel meg a yvaldsdgnak,

A sina sivatagokban erds s fli :

harcols Gaaiinak Az "esebkben’ eyes “padiativelcioket ‘olytats s

nem volt v
oes e “egy tomi _hadse ree m mode ro

épek, Tel Avi AV ot és s Haifa

* ¥

hareok folynak egyiptomi_ és izras

eli csapatok kOzbtt. | |
~ BKairéban- hétfGn hajnalban 2
drakor izraeli repiilog 2épek egy dora
hosszat bombaztak az egyiptomi
eplilétereket és katonai berende-
aeseket,
telefonszolgalat azonnal
a szolgdlatot és a polgari forgalom
selint, Ee anik nem tort ki, mert
iratlan a tamadis,

Ee, omnileay
tank indult

_esapatokat esak legit titon lehet tr elldtni. 7

—— Més bg egy disszidalis:
bomlik a washingtoni magyar ku ki Iképviselet

A vilgpolitika jelentéktelen, sza-

munkra mégis jelent6s eseményel

kézé tartozik a washingtoni ma-
gyar kommunista kévetségen veg-
bomlasi

lagszerte Oridsi_ felttinést keltett

_disszidalasat egy masik Washing-
tonba akkreditalt magyar diploma-

ta disszidalasa elézte meg. Radva-

ny atalldsa elott mintegy négy hét-
tel, Aprilis 21-6n Bernat Erno, a
-washingtoni |
kévetség 33 esztendds harmadik |
—rangsorolast. titkdra is menedekio:

magyar kommunista

got kért és kapott.

Robert J. McCleskey, az. Egye- Loe
silt Allamok- kiilligyminisztériumi ae

szovivile szerint Bernat Ernd és

_ Radvanyi dissziddlasa kéz6tt nin-

esen semmi dsszefiiggés, de nem

- mondta meg, hogy Bernat | miért
disszidalt. A szOvivo > szerint | Rag:

vanyl a. budapest - kormannyal-

_ vietnami kérdésben tamadt lente: :
teit adta okul, Bernat (okairol ve

szont hallgatott.
‘Bernat Erné—

folyamat. Az
Egyesiilt Allamok kiiliigyminiszte-
 -yhuma most hozta nyilvanossdgra,
hogy Radvanyi Jdnos tigyviv6 vi-

dezése ma

1965 6ta volt a
washingtoni — magyar kommunista S
| kovetség- beosztottja és érdekes, _
“hogy a feleségén és két gyermekén:
_kiviil az anyosat is idehozta, min-
den kézeli esaladtagjat, tehat ké- —
: zenfekv6 az a gondolat, hogy mar :
a disszidalds szandékaval hagyta ce a x
Magyarorszégot. A harmadik gyer- —

esetleges felelésségre vonds lega-
A washingtoni ma-

ldbb is késik.
gyar- kGrdk | szerint ennek az az
oka, hogy a budapesti kormdny a
visszahivasok esetén tijabb disszi-

_daldsoktol tart. A helyzet ismerdi _

egys dltalan nem tartjak kizartnak,
hogy Budapest legkisebb fenyegetd
magatartasa a kévetség egész sze-
mélyzetének, de legalabb is nagy
tébbsége Snek a disszidalasat vonna
maga utan, Ez olyan. vilagbotrany

Jenne, amit nem akarnak megkoc-—
kaztatni. Viszont igy a kévetség

esak adminisztracios dolgok elin-
tézésére alkalmas. |

Az amerikai-magyar viszony ref-
‘kilétastalanabb, mint

A habord és a haborts késztil6-
dés jegyében allo -vildgpolitikai

 helyzet a tavolkeleti. Vietndmban
(é& a ‘Kézelkeleten_ egyarant kiéle-
-sedett és mégis bizonyos tartézko-—

das jellemzi a szembendllé hatal-

: makat. Vietnamban- fokozédik. a

harei tevé skenység, egyre tébb a ha-

alos ‘Aldozat és az anyagi veszte-
 ség, az Egyesiilt Allamok mégis_

még mindig csak ‘félkézzel kiizd,
| em mnu--
tat E bajlandosient 8 arra, heey. ta-

de a Szovjetunio és Kina |

| Sia

meke mar Washingtonban sziile- re

barmikor is volt “Ahhoz,. ey: a
taragyaldsok tijb6l meginduljanak, _
nemesak a vildgpolitikai fesziiltség- 3
nek kell enyhiinie, hanem a ké-
vetség egész személyzetét ki kell
-eseréini, mert Kadarék szemszigé-

bél nézve a dolgokat, a kévetség

mal személyzete nem megbizhatdé. .

A kicserélésre azonban csak hosz-

-szabb id6 multan, a helyzet lehiilé- |
se utdin keriilhet sor, amikor a ké-

vetség mai személyzetével szemben
Budapest fenyegelo mogatartasa is

enyhiil.

A kivetséget ma az elsé ia

vezeti, aki annyira évatos, hogy né-_
| Budapest hirtelen |
megmerevedésél és a yizumok ki- —

ha tullicitalja.

adasa terén péld aul olyan befolyas-

nak sem enged, mint az epyébként
: nagyhatalmt Ey pyhazi Hivatal. Csak

Kadar Janos és sztikebb kérnyeze-

tének az utasitasait veszi fig igyelem- |

fF PLP PF

: Hanoit é és < Haipongot 60 000 lee selharité Agyti vedi : bombéz-
: ga szdndékos volt-e, vagy véletlen,
' tenziv- a “Jégelharitas, mint ‘most még nem sikerilt eldénteni, Azt

Eszakvietnamban. Az amerikai ve- sem, hogy a -szovjetorosz szal Hit.

-zérkar ezert surgeti egyre erélye- hajét és rakomanyat mekkora kar
sebben a kormanyt, hogy terjessze
ki a bombazdst, mert a |
-_bedzinlésének véget akamak vetni,
‘Kéveteléstik szerint minden szaraz-
‘f6ldi, folyami és tengeri utat meg
kell semmisiteni.
tele 2 ca katonai g

Ee az e
zelomnek,

Szovj je t hajét
pane: ae

Ag elektromos dram és a.
| felmondta

“1400 ee |
harcha lz~

szovietorosz szallitoha 6b,

oe lamok viszonya a

elsé felté-

: A ? seallen. Yirewmetlen valere le . |
jitikai uralmi rendszer, mely a a f a
Rerenett E _ ket vellentetes iranya ero ko zott
—szag, 2 : “Ang
: hogy s sin
fabdl a
hatasa folytin. ee ee
—— Csak ritkan esett meg nemzetek életében : :
_ probatételek idején, hogy ez a két t6 rténelmet formalé:
port egymassal eayerwe Gsnefosot volne sa polit
- zérei a szellem vezéregyénis
~ tak volna fSl szerve
volt ak a nagy pillanato
OetSE kiemeltek .

wisi a :
mar meg a Reape g |
a) foldrél, y orsetcok, sziinte

; VEZ
: tet See 1 OBA !
¢ az Emisracio podiumardl a3 :
oe getére. | - ee
Mar pedig ‘sainos ) By
‘raciOt nem. sikeriil egységbe hozni, 688:
esztend6n belt: eBy T Magyar F ceyate fe

5 nem - Ichetstges saddles ain a ‘politikal vezé zére
4 vezérek | meg nem lelik a médj at annak, he »}
| az é évszdzados szakadékot, mely 3 a mé
"ke hess egyes, ; politikal conerak: Jeszerat d
mellé epy-epy kizepes tehetségit tolliares! da a
meg a problémat. A’ kézé; 36g
yk létesitése se sokat segit, A n
- politika egymdsra tala 1d Asaho és
szitkség: ahhoz, hogy megteremt
melynek vonzdereje képes  lenne Z :
gylijteni ol vildgrész sxbtszort, gazdat! a mag
. _-Egység” nem azt je lenti, hogy mindenki_ |
: engedelmesen hozzéidomul | valamely_ hat:
- dolasaihoz és vildg ézeléhez. Ezt a “(peByseg
| sitottak a kommunistak odahaza. Az igazi, riches, produ
«és térténelemformalé epység olyan, mint cg) po
mely kilonbdz6 szinek és hangok harmonidjab6l ter em
a maga sajatos” magyar programjat: a syenes szdméara:
a harméniéra van 1 szilkség, ha. éln ui akaronk. _

valészindleg szintén tele yolt oy vietnami peas nade
rancsnokdanak azt é

dianyaggal. Hogy a hajé bombaza- | :
| mopgatja, hogy }

ezer r katons n.

 érte. Csak az bizonyos, hogy : a eo

_hadianyag . 0 nem silllyedt el

A Szovjetinid és az Egyesiil G ee 3 ‘igs
a a ,,Turkist n' bom- | ie
i Tes te

Shee yee : Szov Nea

. is hangstlyozni akarj

: oe eseményrol van E