AFRIKA AZ AFRIKAI- AKE — mondotta afrikai kérutazasa befejeztekor Dr. Henry Kissinger, volt harvardi professzor, szem- fenyvesztd, nyilatkoza- taban. S valljuk be 6szin- ten, ennek a leszOgezésére mulhatatlanul sztkség volt. A legut6ébbi hetek folyaman mi magunk is, akik nem vagyunk egye- bek, mint egyszert, kér- ges-irdgépl Gjsagirék, in- tellektualis valsagba ke- riltink: kie Afrika? Gyakran. valtunk hajla- 4 -Patty Hearst, milliomos liny és az eskiidiszék altal elitélt bankrablé, tinlézavarokkal 3 bérténkerhazba kerilt _ mosak annak a feltétele- zesére, hogy Afrika az osztrakoké. Sziikebb bara- ti koriinkhoz tartozé egyes szemeélyek — ezek az ultra- konzervativok — annak a véleményllknek adtak ki- fejezest, hogy Afrika — a svédeké. Az ismert bt- vesz nyilatkozata tehat eppen iddben érkezett: » wana’ Kissinger leszo- gezte: Afrika az afrikai- aké. Igy tehat Kissinger, az ismert Nobel Békedijas habort-esinal6é, megol- dotta intellektualis val- sagunkat. Szinte hihetet- len, hogy erre elézoleg nem gondoltunk... Nem gon- doltunk arra, hogy Afrika valoban — az afrikaiaké. Ennek ellenére, tigy érez- zuk, a megallapitas bizo- nyos logikai tisztazast igé- nyelne a kiliigyminiszter reszérél, Az ,,Afrika az afrikaiaké’’ ely nyilvan- valdan annak a leszégezé- se, hogy az amerikai kil- agyminisztérium gatja’’ — barmit is jelent ez a tamogatas — az af- rikai orszagokban a fekete tobbseg kormanyra juta- sanak aspiracidit. Mindez, termeszetesen, elvben, az amerikai hagyomanyok értelmeében tortenik — a tobbségnek kell korma- nyoznia az orszagot. A problema azonban az, hogy ez a leszogezett tétel nyilvanvaléan nem tekinti ,igazi’’ afrikaiaknak az afrikai fehéreket. Erde- kes alapelv ez, hiszen Rho- désidban példaul tébb, mint 100 esztendeje élnek fehérek, Dél-Afrikaban pe- dig hozzavetdélegesen 300 —éve. Az amerikai kiiligy- miniszter szerint azonban : ezek a fehérek nyilvanva- loan nem ,,igazi afrika- iak"’ LA feketék kormany- zgasara v onatkoz6 meg- jegyzése nem jelenthet egyebet. afrikai fekete tobbség torekvéseit. — mondotta — mert Afrika az afrika-— _iaké. Ez nyilvanvaloan azt : jelenti, hogy a §zaz vagy © 800 esztendeje Afrikaban 7, él6 fehér: kisebbség _ — Ha nem ,,igazi’’ afrikai. ezt az alapelvet elfogad- _ juk, ez annyit jelent, hogy © a 1 ke lig gy miniszter : az Eames ,tamo- Tamogatjuk az : Le 40. 000 dollarjaba kerilt az amerikai adéfizetéknek - — rikai négereket si sem . tekin- ti igazi amerikaiaknak, hiszen azok révidebb ideje ‘élnek az Egyesilt Alla- mokban, mint amennyi ideje példaul a délatrikai fehérek Dél-Afrikaban él- nek. Tovabba: ez azt je- lenti, hogy egy orszagban él6 kisebbség jogai és szempontjai éerdektelenek. Az amerikai negerek az Egyestilt Allamok lakés- saganak hozzavet6élege- sen 22 szazalékat teszik Ki. Kissinger szerint — és ez a kovetkeztetés a fen- tebb emlitett alapelv sze- rint elkeriilhetetien, — az amerikai néger kisebbség szempontjai @s jogai lé- nyegtelenek. Ennek az alapelvnek a Johnson ad- minisztracié idején a kong- resszus altal megszavazott ~4 Civil Rights’? torvény alapvetoen ellentmond. Ugy tinik, hogy Bwana Kissinger, a Nagy Va- razsl6, az afrikai dobok kisérteties pergése kéz- ben valahol, elvétette a dolgot. Nem szélva arrol, hogy az alapelv leszége- zeseben az amerikai kil- iigyminiszternek meg kell elégednie a szerény maso- dik hellyel: Bwana Leonid Brezsnyev, a szovjet Kom- munista Part fotitkara, ké- rilbelil hadrom héttel a_ kissingeri megnyilatko- zas el6tt mar leszégezte Afrika az afrikaiaké. Végezetill még a délafrikai fehér kisebbségi korma- nyok napjai —~ vagy hénap- jai — kétségteleniil meg vannak szamlalva. A Szov- jetunid és a kilénbéz6 fumanitarius szerveze- tek’’ politikai és ideoldégiai befolyasa és beavatkoza- sa elkerilhetetlen és a fo-. lyamatot még zavarosab-. ba teszi, sot olyan véron-— tashoz vezethet, amelyet valészinileg el lehetett vol- na keriilni. Afrika az afri- kalak problemaja — a fe- ketéké és a fehéreké egy- arant. A Krem1] ideoldégiai és politikai stratégiai usza- lyaba keriilt amerikai kil- igyminiszter nyilatkoza- ta sem az afrikai fehérek, ‘sem az afrikai feketék ér- dekeit nem szolgalja és — sajndlatos médon — még tovabb csékkentette az Egyesilt Allamok kilpo- litikai és diplomaciai hi- telét. Az afrikai koéruta- zas mindéssze al Anatoly Dobrynin Oleg Troyanovsky>aki Allitélag. a novemberi amerika elndkya- lasztas utan a Szovjetunié wa- shingtoni nagykdvete lesz. Tro- -yanoysky Kruscsev 1950-ben tér-. tént amerikal lategatasa soran Nikita tolmdcsa volt. Anatoly Dobrynin, a Szovjetunié jelenie- gi washingtoni nagykévete, aki ezt a pozicidt 1962 éta tartja a novemberi valasztas utan aillité- . lag visszamegy Moszkvaba és _ nyugalomba. yonul. Henry nyilvanvaléan ta- karékoskodott ezuttal? EMLEKSZUNK-E MEG : Vv IETNAMRA? | évvel ezelétt ért véget a vi- etnami habort, amely 30 -_évig tartott. Ebbél Ameri-— ka hozzavetélegesen 25 / esztendelg: viselt ‘habo- | esak- szereit. A | meészetesen, hivatalosan is Ali g egy : 1976, majus 15 rut — mely az Egvesult Allamok leghosszabb ha- boruja volt és a leggro- teszkebb koriilmény az volt. hogy soha Amerika és Eszak-Vietnam ‘kézétt hadiizenet nem tortént. A délvietnamiak mar régen nem akartak harcolni, amikor az amerikaiak még harcoltak — a délvi- etnamiak az amerikai ka- tonak utolsé csepp véréig hajland6ok voltak kizdeni. Az amerikai beavatko- zas a kilpolitikailag tel- jesen jaratlan és gyakor- latlan Eisenhowernek, Kennedynek és Johnson- nak arra az elkéepzelésére épilt, hogy egy kommu- nista syézelem a Szovjet- unid és Kommunista Kina k6zOs gydzelmét jelentené és — ez kezdete lehetne a két kommunista 6ria4shata- lom Azsiai, afrikai és k6o- zelkeleti uralmanak. A vi- etnamiak hagyomanyo- san Kina-ellenesek, az amerikal beavatkozas. vi- szont szikségtelentil, a helyzetet nem ismerve — Kina-ellenessé akarta hangolni az amugyis Kina- ellenes Vietnamot. Ezt a fantasztikus elméletet an- nakidején domino-elmélet- nek nevezték. Ma mar ki- dertlt, hogy minderrél szO sines: ha két orszag nem foglal el kézés fron- tot — sem Délkelet-Azsia- ban, sem masutt — ez a Szovjetuniéd €s a Kinai Népkoztarsasag. A kér- dés az: melyik hatalom dominalja ma Délkelet- Azsiat? Annyi bizonyos, hogy Amerika nem, vi- szont az is kétségtelen, hogy egyetlen mas orszag sem. India megprobAalija a szovjetunioval valé kap- esolatait lazitani, azzalia kérllménnyel, hogy felvet- te a diplomaciai kapcso- latokat a Kinai Népkoztar- sasaggal. Vietnam kétség- teleniil a szovjet felé haj- lik, annal az egyszeru ok- nal fogva, mert Kina kdéze- lebb van. A vietnami kom- munista kormany azon-. ban — egy esetleges és re- meélt amerikai segitség ér- dekében hajlékony és nem utasitana el a diplomaciai kapesolatok felvételét Amerikaval és valészinii- leg bizonyos engedmé- nyekre is hajlandé lenne. Cambodia Kina felé hajlik | — vedelmill a Szovjetuni6 és az esetleges vietnami befolyas ellen. Thailand enyhitette Amerika-elle- nes allasfoglalasat és a je- len pillanatban aligha ke- riulhet sor Thailandban je- lentos szovjet befolyasra. A helyzet az, hogy most. Amerika poziciéja Délke- let-Azsiaban erésebb, mint egy évvel ezeldtt: a dél- kelet-Azsiai orszagok ma egyaltalaban nem ellenez- nének egy erésebb ameri- kai befolyast, s6t, az igaz- sag az, hogy keresik és ki- | vonjak az Egyesiilt Alla- mokkal vald kapcsolato- kat. Ezzel egyiddében érde- mes megemilekezniink ar- Viet- namban a kézelmiultban -valasztasok voltak, ame-. lyek célja egy ligyneve- gett »nemzetgylilés” teremtése volt és az, hogy ez a nemzetgyiilés dolgoz- rél, hogy mindkét meg- za kia két Vietnam egye- siilésének gyakorlati méd- valasztas, ter- megerositette pozicidjuk- ban a kommunistakat és ez nem volt meglepetés. A vi- etnami kommunista re- zsim sz6vivoi nyiltan leszé- : gezték: Vietndamban nincs _ nyugati mintaju demokra- eia. A régi délvietnami_ rendszer | néhany tagja is indult a. valasztasokon, | -ezeket | -azonban elézéleg tanfolyamra -kildték és csak ezek indul- ‘hattak, akik sikeresen Ca »atnevelési” | zett: nevelddtek". Ellenzéki je- l6It, demokratikus eérte- lemben, nem indulhatott. A ,Néphadsereg” nevi északvietnami napilap hangsulvozta vezercikké- ben: megalakul6 Nemzet- gytlésben nem lesznek hetosege a nullaval egven- lo, s a flatal amerikai ka- tonak a vietnami haborai- ban megismerkedtek a kabitoszerekkel is és a habora végen visszamen- tek hazajukba, amelynek kormanya egy ertelmet- ( under Christian "fy | control. .27 4 [ soniyan i aay __Shtauttg % See aes Shay oe ee ‘Dahir ai" 4y gati iparvarosok fehér la- kossaga mindenfajta .,né- ger betérést’’ veszélyes- nek érez es valdszinileg felazadna, ha egy aspi- rans programjaul ttizné ki ezeknek a lakénegye- deknek a teljes faji integ- Syrian Commando units Syrian Army unils cross border’ into Lebanon i 5 yan patrol boats A térkép a. jelenlegi libanoni helyzetet Abrazolja és kétségtelenné teszi: egyik fél helyzete kiilénb6z6 nariok: kitlon- b6éz6 vélemények és nem lesz ellenzék. A délviet- nami Pham Hung, a Polit- buro egyik tagja, francia ~ és angol ijsdgirok elétt, ki- jelentette: A> valasztas- nak azt kell tikréznie, hogy a vietnami polgarok toébbsége hisz a szocializ- Henry Jackson, washingtoni demokrata szenator musban és mindenfajta imperializmust ellenez. A valasztas eredménye két- ségtelenné tette, hogy a vietnami polgarok (mind- két Vietnamban) ,,hisznek a szocializmusban és el- leneznek mindenfajta im- perializmust’”” — és ez ért- het6: az azsiai vallatasi médszerek rendkiviil ke- gyetlenek. Truong Chinh, az eészakvietnami Nemzet- gylilés elnéke, kijelentet- te: Legyiink dszinték: Vi- etnamban nem lehet sz6 demokraciarél és erre nines is sziikség. (Az igaz- sag az, hogy Truong Chinh-nek alighanem iga- Vietnamnak nines za Van: sziksége nyugati mintaju demokracidra, nem is tud- na mit kezdeni azzal.) A 30 esztendeig tartott viet- nami habori tehat klasz- szikus befejezéshez érke- a baloldali északvi- etnami és az antibolsevis- ta délvietnamiak harca- ban a baloldal gydzott. A vietnami haborti Gj korsza- kot jelentett Amerika tor- . az ellentét az atlagos amerikai polgar ténetében is: es a washingtoni _ estab- lishment” kéz6tt Griasiva -novekedett. Soha az ameri-. kai polgar ilyen nyiltan | és leplezetle nil nem 4lit szemben sajat federalis -kormanyaval, leg, Washington Szavahi- ‘mint jelen- sem biztos len, haditizenet nélkili ha- boruba kildte éket és ami- kor hazatértek, Oj vilagba érkeztek, olyan vilaghba, amelynek vezetdi addigra © elismerték, hogy a vietna- mi amerikai beavatkozas tragikus tévedés volt. A Vietnambél hazatéré ame- rikai fiatalok visszaérkez- tek hazajukba, abba az or- szagba, amely 6nmaga ré- gi eszményeibél és vezeté- ib6l kidbrandult, de dja- kat még nem tudott terem- teni. NEM UDVAROLNAK A NEGEREKNEK AZ AMERIKAI ELNOKJE- LOLTI ASPIRANSOK — és ez érdekes jelenség. Az udvarlas annakidején a Kennedy-Nixon parhare- na) cal kezddéd6tt és valtozat- lanul tovabb folytatédott a legutébbi elndkvalasz- tason is, amikor Nixon McGovern szenatorral allt szemben. Figyelemre mél- to, hogy a jelenlegi elndk- jeldlli aspiradnsok, bele- ertve a kozéeputas Jimmy Cartert, a liberalis Mor- ris Udallt, a. konzervativ Fordot és az ultrakonzer- vativ Reagant — egysze- rien, nem beszéInek az agynevezett négerkér- désrol. Az okok — valdszi- nileg — a kévetkezok: kortilbeltil ket év éta nincs az amerikai négerszerve- zetekben olyan torekvés, amely a faji integracidt korabbi meéreteiben forszi- rozni akarna. Annak elle- nere, hogy a munkanél- kiiliségi aranyszam kt- lonlegesen magas a nége-— rek kézott, Ggaz nem is akarnak dolgozni) a fekete | ghettokban nem ismétléd- nek meg a korabbi, fehér- ellenes lazadasok. Az el- nokjelélti aspiransok alig- hanem ugy velik, hogy ha kules-kérdéssé tennék a négereknek a fehérek altal _lakott kilvarosokba, vagy az etnik lakénegyedekbe — olyan valo bekélt6zését, politikai Osvényre lépne- nek, amely a Gallup. Kézvé leményku- {até Intézetek legut6bbi felmerései azt bizony itjak, hogy az északi es a nyu- : fehér tébb- ség ellenszenvét vonna maga utan. A Harris és. raciojat. Ezenkivill, a ket kézvéleménykutaté6 inté- zet felméréset. azt is bi- és ma mar nem érzik fon- tosnak ezt a keérdést. Az elndkjelélti aspiransok tehat olyan magatartast tanusitanak, hogy értik a néger ghettok és a munka- nélkiiliség problémait — nem tesznek azonban a né- gereknek olyan igéreteket, amelyek a fehér tobbség- tél elidegenitené dket. Két- ségtelen, hogy a faji in- tegracio forrongo ,,roman- tikus korszaka”’ elmalt. Udall, demokrata kong- resszusi képvisel (Arizo- baloldali liberalis as- pirans, akinek ,,hivatal- bél’”’ kellene meglovagol- nia a faji integracio kér- dését, maga is tart6ézko- dik ettél és ha valasztasi kampadnya soran egyAlta- laban sz6 esik erré] a prob- lemarol, a kérdést mindig az ljsagirok vetik fel. Udall valaszai rendkivill ovatosak: a maximum, ameddig elment, az volt, hogy kijelentette: ,,tamo- A diadalmas Ronald Reagan — aromantikus vadnyugati kalapban a Feher Haz elfoglalasara’’ késziil gatia’’ a faji integracié érdekében torténd iskolai buszoztatast, de szivesen © | kilt: matematikus, _kilénleges egyszeregvé-_ vel, a nemlétez6 hurma-_ venné, ha valamilyen mas, »megfelelébb’ megoldast lehetne talalni. Udall, Car- ter és Jackson, egyetér- tenek abban, hogy a ma- gas néger munkanélkil ie ségi aranyszamot vala- mikeppen deralis kormany kozasaval. Ford és Reagan. egyaltalaban nem emlitik t ezt a kerdést. A néger- szervezetek sem forsziroz- nak eles” néger-barat ki- _, tasaeért, | tal ‘elientétben | — “maguk a négerek sem akariak ezt ejteni” csékkenteni_ kell, ha sziikséges, a fe- beavat- allast az aspiransok re- szér6]| — érdekes médon, a Women's Lib, amely a noi egvenjogusag forradal- mi szervezete és a Gay Liberation Front, amely a homoszexualisok egyen- jogusagi térekvéseit kép- viseli, jelenleg sokkal ak- tivabb @s aggresszivebb, mint barmelyvik néger- szervezet. A KACAGO HIENA TORTENETERE emle- keztet Leonid Plyusch, ukran szarmazasu szov- jet matematikus magatar- tasa. A professzar évek ota batran allast foglalt a Szovjetunioban az ember jogok mellett és ezert a szovjet kormany ideg- gyogyintezeti kezelesre utalta. Felesegenek szin- te fantasatikus eréfeszi- tesei kévetkezteben Dr. Plyusch esete .tigy’’ lett. Nyugaton es a Kreml, ve- giilis, ugy dontott, hogy in- kabb kiutazasi engedeélyt ad a matematikusnak, mintsem az allandso, dekében benytijtott nvuga- ti beadvanyokkal és tilta- kozasokkal foglalkozzék. Leonid Plusch tehat egvido ota Nyugaton él es leg- utobb Torontoban tartott eldadast. A professzor a legkilénlegesebb szovjet menektiltek egyike: Dr. Plyusch vallja magat és alighanem ennek koévetkezménye, hogy szamos menekilt- esoport mellett a nyugati marxista csoportok ked- vence is. A baloldali ukran és a szovjet menekiltek — mert vannak antibolse- vistak is — lelkesednek a matematikus bator, szovjet-ellenes magatar- S a nyugatl mar- xista -csopartok lel szovjel menekult, aki am- bar a szovijet terror ellen-. sége, mégis hivatalosan marxistanak vallja ma- gat. Erdekes médon, a professzor, dramal vakkal beszélt Torontoban a szovjet kommunizmus elnyomasar6ol és terrorja- rol, ban nem latja, hogy a szov- jet terror nem fiiggetlen a marxista ideologiatel, Ohatat- lanul is a kévetkez6é torte- netre gondolunk: a tanar az iskolaban a kaecago hié- narél beszél és elmondja: a hiena képes arra, hogy egy honapig ne egyék sem- mit és a legszérnyubb si- vatagi kortilmeények ko- zoll tengesse életét. diak megkérdezi: Ha ez igy van, miért kacag a hiena? ez a kerdeés a szovjet ma- tematikus eseteben: ha latja és dramai szavakkal irja le a szovjet terrort és altalaban a kommuniz- mus terrorjat — akkor vegeredmeényben, marxista? A szovjet tudds tragikus egyeéniseég: olyan szublimalt: marxiz- musban hisz, amely nem _létezik és amely soha sehol meg nem valosult. Dr. Plyusch olyan hiéna, amely teljesen ¢szszerilt- leniil kacag. Ha egyszer elérkezik az idé, hogy ra- débben a valoésagra,anyu- gatl marxista. csoportok fowja k, ere neo-marxistanak : Ikesed-_ nek azért, hogy, ime. egy. Sadan valamiképpen azon- | ha-- nem annak szikségszert _ _kévetkezmeénye. Egy. — Mert val6jaban_ miért ral Magara — marad ez a killénés mene- | nista marxizmussal. Sor- sa nem irigylésre meélto menekilt, hogy — esalod- jék énmagaban és Nyugat marxistai is benne. FIZESSEN ELO. _ LAPUNKRA!: Sa jal, a hiszen Plyusch Nyugatra -