Me 4 Sr: - * ty , , a E BAR LO a ll "EBs % apatep: Le ee Le ee fee Ye: ; < SEES ERR SE rene RRERORS WA CK op Vol. 26 No. 35 1976. augusztus 28 Second Class Mail MELA Gi LE ttettl Hee gpa Sree us s SARIS RATHER ENGR EERERNNRENNN HS SUNTAN INR SEIN SEES : SRNR pes SENS Mozlemektol elktlonitett tartomanyban Rodéziaba kuldott néger gerillakat orosz és kubai tisztek képzik ki — Délafrika magara hagyja Amerika, sem a szovjet nem mer szint vallani a torok-g Washingtonban a kulisz- szak mogott zart ajtdk mo- gott folyik a politikai bir- kozas, hogy a londoni le- leplezés utan — amirél a mult héten részletesen be-— szamoltunk — szabad-e alairni az atomfegyver- kezést korlatozé tj) ame- rikai-orosz egyezmenyt. Es kézben harom nagy kérdés mered a vilag elé: _A gordg-torék viszaly, a nyugatnémiet-orosz Vviszony kiélezddése és hogy mik lesznek a Libanonban el- XXXVI. évf. 35. szam Registration number 1309 SSS : SEES SE SSS SSSR WEES ; \ ‘ talan mégsem kell elsiitni az agyukat. Valészinti is, hogy ez fog térténni, mert a tordk- gorog kérdésben mind a két szuperhatalom lapit. Egyik sem akar szint vallani. Amerika azért nem, mert csak akkor foghat- na partjat az egyiknek, ha képes lenne kévetkeze- tes kilpolitikat folytatni. Az oroszok pedig azért nem, mert felette bizony- talan, hogy ebben a bonyo- lult igyben, ahol féldrajzi - szenvedettorosz.politikaive- reség kdvetkezményei, Ha kigorombaskodhatjak magukat, nem kell _haboraskodni A Torokorszag és Gérdg- orszag kozti vitat olyan elemi ereju' gyulolet feszi- ti, hogy konnyen valhatik beldle katonai O6sszetuzés. Bar lehet, hogy ha az ENSz-ben alaposan lego- -rombitjak egymast, akkor mind a két kormany azzal Allhata hazaikézvélemény elé, hogy megvédte az or- szag becstiletet és akkor massal, a gorégdk veszi- tenek-e (igy, hogy a kato- nailag erésebb tordék6k megverik 6ket), vagy pe- dig a tér6k6k vallanak ku- darcot (akkor, ha mégsem merik a torok partokhoz legkézelebb es6 gér6ég szi- geteket elfoglalni). — Minthogy pedig Liba- nonban az oroszok esiinyan megégették az ujjukat (az- zal, hogy a tolik tamoga- tott radikalis mozlemek és palesztin gerillak veresé- get szenvedtek), érthetd, ha Moszkva nem akarija, AUGUSZTUS 14, SZOMBAT — Amin ugandai elnék (aki 6rmesterb6l lépett el6 egyszerre tabornaggy4a), nem szereti, ha a gyerekeit — 18 van bel6lik — bantjak. Taban nevii fiat egyetemi diaktarsai kinevették és erre, irja a ,,Los Angeles Times’, Amin csapatai kétszer megrohantak az egyetem épiiletét, 500 didkot letartéz- tattak, a megsebesilt didkok szima 700 és ezer kézétt volt, a halottas kamraban 102 diak holttestét sz4mol- tak 6ssze, sok didklanyon erészakot kévettek el, néme- lyiknek a mellét is levagtak, masokat ledobak a harma- dik emeletrél.. © Az afrikai Mozambik, a nemrég fiiggetlenné valt egykori portugal gyarmat, mar hénapok 6ta kiild fegyveres gerillakat a vele szomszédos Rodézia teriile- tere, hogy ott fehéreket és veliik egyiittmiikéd6é nége- reket legyilkoljanak. Egy rodéziai kilénitmény most benyomult Mozambikba és megtamadott egy telepet, -ahol orosz és kubai tisztek vezetésével néger gerillakat képeznek ki. A biintet6 expedicié soran 300 néger geriila - és 30 mozambiki katona meghalt. - | ae _® Spinola tabornok, aki a Salazar rezsim megdén- tése utan Portugalia elndke lett és akit lenvendasa utan a kommunistak le akartak tartéztatni, tavaly elmene- kilt Portugaliab6l. Spinola most hazatért s a repiild- téren Grizetbe vették. Két badon bocsajtottak. nappal késébb azonban sza- © © Londonbdl jov6 jelentés szerint az emberek tomege- sen vandorolnak ki Angliabél, mert a rendkiviil magas ad6k miatt nem tudnak eleget keresni. Kilén munkat sem érdemes vallalniok, mert akkor a nagyobb fizetés- bol még nagyobb adékules alapjan még tébbet vonnak le. A kivandorlok f6leg szakképzett munkasok és diplo- mas emberek. Nagyrésziik Ausztraliaban keres elhe- lyezkedést de sokan mennek Délafrikaba is. Még az ott - fegyegeté habort veszélyét is vallaljak, hogy az angol — -_gazdasagi életet tonkretevé munkasparti rezsimnek ha- tat fordithassanak. | __ @ Tuniszban letartéztattak harom libiait. Azzal vadol-_ jak oket, hogy a libiai kormany megbiz4sabél meg akar- tak 6lni Mouirat, Tunizia minisztereIndkét. : SEEN AN SSS S SS SS Sey & SS SRS GN RSE SERS SS SSS SEE RS SE SNES SEB TEE Qadafi sérthetetlen Ha ez igaz, akkor senki sem mer Libiahoz nydlni. _Es akkor azt az allitélagos tervet sem lehet komolyan venni, amir6l az egész vi- lagsajté beszamolt, hogy ‘Szaudi Arabia, Egyiptom és Szudan el akaria tavo- litani Qadafi-t, még akkor is, ha ezert be kellene nyo- mulniok Libiaba. Ilyesmire azonban nem szanhatjak el magukat, ha az oroszok ott valéban ennyire megvetették a 1a- bukat, mert akkor Qadafi sérthetetlen. a Ennek kapesan kell hogy az egyiptomi kormany hir- szolgalata szerint Szadat megerésitette azt a héna- _pok 6ta kering6 hirt, amely -szerint a vilag terrorszer- -vezeteinek tulnyomoé ré- -§zét Qadafi latja el pénzzel _@s fegyverrel. Szadat azt is kijelentette, hogy azt a repilogép- és emberrab- ‘last is Qadafi rendezte meg, amely az ugandai Enteb- bében végzddott. Akkor megirtak a lapok, hogy az ugandai politikai rendorségnek az éelén Qa- dafi emberei allnak. Az- 6ta kidertlt, hogy Qadafi esak a pénzt és az embe- reket adta hozza, magat a szervezést és betanitast Moszkvabol kiildatt specia- listak végeztek. A Qadafi- tol finanszirozott terror- szervezetek tehat legfelso fokon orosz iranyitas alatt Ki mozgésitja a neger kamaszokat Delafrikaban? Ebbél a tanulsdg az, hogy ha Libanonban ku- dareot szenvedtek is az oroszok, azért a hozzajuk igazodé Iraq és Libia révén még mindig hateé- kony emeltyikkel rendel- keznek a Kézépkeleten és vidékén, | Az egyik Délafrikaba nyulik ie. Az ottani néger kamaszok tintetéseiben annyi rendszer es olyan jo rendezés nyilvanul meg, hogy ahhoz nem csak pénz, hanem atgondolt tervek is kellenek. ee - Ugy hogy egész nyilvan- val6é, hogy nem a tudatlan afrikai néger kormanyok, -hanem az ilyesmiben na-_ gyon ugyes oroszok keze vanadologban. A délafrikai jelentések- bél kitiinik, hogy sokszor serdiletienekbol osszeallt bandak akadalyozzak meg a dolgozni akaré mun- -kAsokat abban, hogy a munkahelyiikre menje- nek. | a Afrikaban kulonben az tértént, hogy Délafrika cser- benhagvia Rodézidt. A dél- afrikai kormany ugyanis helyesli Kissingernek azt a tételet, hogy Rodéziaban a hatalmat a néger tébb- seg kezébe kell letenni. A kuligyminiszter sze- rint Délafrika azért ért egyet Kissingerrel, mert ha Rodéziaban 4Allandé- sulnak a harcok a fehé- rek é@s a feketek ko6zétt, akkor ezt triigynek hasz- nalhatjak fel az oroszok és kubaiak arra, hogy épp ugy kuldjenek csapatokat Rodéziaba, mint tették Angolaban. Elmeéletileg lehetséges, hogy Délafrika azért hagy- ja magara Rodéziat, mert az exponaltabb helyzet- ben van és gazdasagilag is, katonailag is gyénge. De valoszinubb, hogy Deélaf- rika egyszertieh az ujjain szamolta ki, hogy ha az Egyesiilt Allamok kormdnya a népgereknek fogja partjdt, akkor a rodéziai fehérek menthetetlenek., peo. Aminthogy valéban ha- lalra vagy legalabb is egy szal ingben valé elmene- kilésre vannak itélve, ha Délafrika kiligyminisz- tere biztosra veszi, hogy a Szovjetunié és Kuba ka- tonai kézbelépését Ame- (Folytatas a 3. oldalon.)