ANADAI MAGYARSAG agyar TORONTO Fi iggetlen Magyar - Reformatus Egyhaz —- 490 Jarvis St. Lelkész : Steinmetz Karoly. Lakasa : 15 Glenfern Ave. Apt. 20. Eeyhazkoa: hivatala kézh : Pzititon is érte- sitjtik presbi ter testvéreinket, 1958 dprilis hé 12-én, vasar- 3eke Marton presbiter testvé- ter tesivért, hogy ezen az Ule- sen jelenjen meg, Uevanezen a napon este 6 tartja masodik esaladi estiét, melyre mindenkit magyaros szeretettel hivnak. NEHANY SZ6 A “KANADAI MAGYAR MUNKAS” “HAZAFIAK BS FASISZTAK” CIMO CIKKERE % miatus Eeyhaz vezetésére és minden erves tagia keresztyé- minket elsdsorban sinylédé véreink kel. Mi minden olyan k6z6s- sécveel menetellink egytitt, me- Ivek hazank tiizték ki célul. Neev pillanat- nvilag eevhazkézséeiink nem tagja oa Kanadai Magyarok Szévetségének, annak az oka az, hogy minden erénket uj} egyhdaunk : ce tésére -fardit) wi cra Sztalin halalanak a hire megrémitette azt az elenyé- szGen kiesiny kommunista ré- terét a lakossdenak, amely az orosz fer n moszkovita zsarnoksdag ki- szoledléja és haszonélvezdje. az uj rezsim iranyzata és kik kerllnek a kiktiszébdlenddk listAjara, A leemagasabb pol- eon Allok a félelemtol. Eléenken él vala-|: mennyidk oinlékezctébon RAD kdzismert tény, hoey ag ery- kori oo moszkval Mindszenty kardinalis elfora- tai és kinzéi mar majdnem valamennyien keeyvesztettek lettek. Sztalin halaldnak a hire a majdnem szazszazalékban an- sos magyar néep kérében a merkénnyebbtiles erzeset val- totta ki, Ee a meekonnyebbii- meén ység mast sem hallott es mi ast sem olvasatt, mint azt, hoey Seta- lin a leenagvobh, ; - legdicsébb, a lerokosabb. propaganda szinte az mindenhatdsag és halhatatlan- sag tulaidonsdgaival ruhazta fel Kreml diktAterat. Erthets tehat, horv az megkingott rabnepek kdnnvebbtiléssel, sot, némi cu- nyos kdérérémmel fogadtak a hirt, hoev a gutalités eppen} olvan kénnyen veezett a hal- hatatlan és mind ienhaté Szta-. linnal, mint mas, khézdnséeces ~emberrel. haszonelve: zoinek félelme és az clnyvomottak re- meénytelies 6réme eevarint értheto. Ezekbol bd6l agonban tulzott hdvethes- A rezsim xy FS ais hogy Seatalin rene ae Ne feledytk el, | meghalt, de elnek -yvanyal és él a Jen materializ sus diktatorikus politi | — amely a maga orids i azides sdgi _ eréforrasaival és katonai ha- talmaval az egész vilag meg- : héditasara tér, Az érémnek és a szabads4gnak a harang- it majd esak akkor szélaltat-| : ebbél a jelenség imaguknak t6két kovéesolni, | jamit a magunk részérol a leg- | hatérozottabban itunk. Minket ez urak interna-| Iciondlis eszméitél egy vildy va- nap délutaén 4 orakor tartjuk, | riink JakAsé in, 117 Follis Ave. | alatt. Kériink minden presbi-| ; iene reste a rém. kat. egvhazkozseg i basement-jeben ye 'tanulsdgos filmet mutattak be érai kezdettel a Beke csalad) lt dérdekiddéknek |téredéke latogatta az eloada- Isokat. Az eryik Budapestet mutatta be a} ‘minden kedden este esigatész-| A mindenféle Pbell pedig | |kézinségnek, a mdsik |“ Mindszenty" padott és a lerongyolédott szerenesét- | len magy A Fiiggetlen Magyar Refor.| 224 42 , . FY ne € a to 1 ni és nemzeti elvek alapjan Ail. biboros tudomasaval allitottak Az Istenbe vetett hit mellett, szeretett Magyar HHazank és rabsdgban | ee 6d Eatolsd jelenetek a biboros esz- eorsa érde- | Ubolse jelenetek a bil e ez, inadaiban idézé Hajidu-Németh felszabaditasat | N&daban idozo Hajdu Német ‘Lajos, a Keresztény Né alapjainak lefekte- 5 yverek vedelme alatt| Nem tudjak, hogy milyen lesz | sem mel nlesek etal | kezmén yeiben kedveneek, | tikommunista és mélyen valla-| lés, valamint a hozzAftizett re-| y kOnnyen meemagyas | razhaté, Nyole év éta ez a né Phy. A kommunista |‘ isten! |: elnvomatt és | mer- | erzelmek- | tetéseket levonni nem Szabad, olvan ny Se ah g fe gsi gs 0 tanit- ‘ Te : g . N N let Munkas ide szerkesztal bol akarnak visszautasi- | laszt el. Mi iél tudjuk azt, hogy | FeltAmadas, de azt is tudjuk, hogy ségiink gondnoki 1 avadhat el a Husvét. Ez ad Narypeéentek utan nem nekiink erdt és kitartast a jo- } Lanreneaa eee ot | VOre)} nézve, hogy egyhdztandcsunk téset| a aaa detmem Acts WELLAND Mareius 29-én délutan és két nag yon | és igazan kar, hogy az elegte- len hirdetés miatt a wellandi esak egy Kis film a béke- ecimmel a bibo- ros he reegp. rimas munkajarol didhéjban tajékoztatast ar neprol, ahory elmult habord és a “fel- szabaditas” mindenébal kifor- gatta, A filmet annak idején a) dssze részben a filmhiradék anyagabol, részben maganfel- vételekbél, mint példaul az terreom) hagifogrsardrdl. Az eloadasok elétt az éppen Ka- a pMoz- | galom képviseldje mondott ér- | tékes bevezetét. Aprilis 6-én a wellandi 6n- képzdkér “Young Peoples i Club" Ja tartotta husvéti bal- sef radideltadasa nizmust és vérés imperializ- must liserjiik utolsé dtjdra —~ it temetobe. Iennek an: agy nak az elérkezése érdekél rabnépek nden és boldos dra- yen a aidozatin minden prone: Rate ‘meneame Auer Pal, a “Magyar Nem- ti Bizottmany Veéerehajte sizattsael tagja’ egy kovet- sulves indit- vinyl terjesztett be a Véore- hajté BizettsdAghoz. Az indit- vany a Nemzeti Bizottmany plenumat eeyszerti tandesko- 20 SZOTVVE akarja ny ily H, minden szava kul. Amennyiben ez az inditvany elfogadasra talalna, a demo. kracia nemes bizottimanyi baj- nokal nyiltan is sirba helyez- nek a rége beesapott demokra- © jJavaslat ug ent « i akan: biztoattan! hogy a pe zati jog nél- = rer beéwet AQ Dizottmany lente ail an beszdlreta alaesonvitsak le.. CLVSTEP weviittessé w—« Amelyben | tars utas tibl seg | say nyole taeta, marsi eS vegrehaita szerv. is, Kériilbe- la tgy néz kia dolee, hoev | e nepdemokratak Atvennék a. Soviet praevidiumanak brepet, ahel a kilGnbdézd valt s jelenleei fétitkarok akaratat a |magy arsig akaratava nevez- Lt ER s Neo ee ingk ki. Sok mindent el tudtunk ls epzelni e ovis aeban, de arra Inet ‘ gondeltunk, hogy az | Egyesiilt Allamok foldjen civen Jol felett diktattra sz lessen meg. Mée ha smaucyar” is. —~ Auer Pal sulves hibaidn jnagyon esodalkozunk. Egy : A + k ktilpolit ikanae képzett we seg Nagypéntek nélkil nee tdbben a kdzds sséei munke an | és a templomkert rendbehoza- 'vetkezé adomanyvok §-t, Kov gdkon 68 ¢ hadlandék. ryezetd erveteért, skommunista rémuralom fenye-| ~| szdlitott me ee azabaditani nem Iehet, oyar helpolitike ilata Amerikaval szemben, ne- veletlenser, dnittat. | yanis agt]® Helyette a Veerehajts Lizott-| ANIA CONOELEDEADCEEEPOEDOPHEDOLLOREPLEL EL HLLEbLTECDTT EC PEEEST, ag ecte hal genhen jdt, mely a vart nagy érdek-| lodés mellett, vidaman és j6l| sikeriilt, A kdzremtikodék 63 | foleg a rendezdség tagjai mél- tan megérdemelték a ‘kelleme- sen szorakozG kézdnsée dicsé- retét, WINDSOR Windsori Ftiggetien Magyar, Reformatus Egyhaz. Lelkipasztor : Berbas Antal. ISTENTISZTELET iminden vasdrnap és unnepnap | délel6tt 10.30 orakor. IFIVSAG] ENEKKARUNK minden vasArnap az istentisz- ‘telet utan tartja énekprébait. | VALLASORA és magyar iskola minden szombaton délelatt 10 érakoy. NGEGYLETOUNK ta késaitést véeez. Az elnok- séy kérl a gytilekezet notag- jait, vegvenek részt minél yban. ISTEN DICSOSEGERE adakozott Gonezy Janos 2 8-t. TEMPLOMPESTESRE tala Féltségeire az elmult hé- Agéta a ké- érkeztek AY yAd az altala felajaniott 20.5 : masodik reész- leteként bef izetett ismet 10 aes Jozsef 25 $-t, Szi- szak Mihalyné 5, Sziszak Jo- linka 5, id. Daxner Jézsef és neje 5, if}. Daxner Jozsef 5, Daxner Rébert 5 $-t. Isten Al. dasa legyen a jészivii adako- esalidjaikon. 130 8 evtilt Ossze. be: Borbas Vélemenvem sze- rint azonban, amiben minden Vasfiigwény moeétti emigrans a vilagot a eetesetol ax Amerikai Keve stilt Allamok vezetése és eré- teljes kézremtkéddése nélkiil AAP AAAAAAAAAAAA macyvarsdggal szemben pedig meerbélveezd eselekedet, Hireink — szerint Auer jJavaslatat, amelyet Var- ga Béldhoz nvujtott be, a bal- oldal tamoratta, tleyszintén Barankovies Istvan a A epmor- gaiom “nepfrontjdanak’ veze téje is. A javaslat elfowaddsa it jal exymasutan leptek akeid- ba, Nekhardt Tibor tiltakozast | Jjelentett be a VIB. Allitolag Auer a nagy fel- szavonja, | Thivek littak na rél is, hogy a fos Dizottsag, BENT sdemozralom és az UNIO k6- p2zGtt fugios taArevaldsok van- nak. Ertesiiléstink szerint ezek *. van ~~ lenne a térvenyhozd és a téreyal aisok tobb hénappal _ ; | ezelott voltak s nem vezettek | er edmeny) re, Jo tudni ivel, , jengedi annak valas atott birds (Sagi elintézését. Saidt anya. inyelven, maga valaszt ott bira- ja eldtt targvathat és éyp gy verrechaithaté itéletet TBO a, ot ae HW Fess birdsagnal. | ALLEREDOOLERODSOOLEELLLVOOBCODPELI TEE 33] padina | Ave. Yi * Le ODA R ERC DEA BEDEAS CEE OOC KIEL EDDC DODEEOTODOCRSELOTDOPEDLODLTDTOEDDODELPS UDELL CAE SEEDDODIES AD OELLLPLEEEIL IGP IRL ELIA DDBELLALEESAEDEE TILED EDI LIER SSCOTELEEEELEOD A EtTtbOEELU tt Bb 1180 Ob tt Re OOCCELEEE ELA TE CECPAPLEELEE EE AADEDSEEEET SEIDEL: * i iskoldban, egy felolvasas utan. : ae ror , (man semmit. Biztosan semmit| ‘ten tortént nvugtazas szerint| | ten tortent nyuetaza ‘Hughestél. yeskedésben maszkaltam, “| “BUCSUZZUNK KRISZTUS | ellen| Fi lel} ia Bizottmany plénumanak tag- elndkendl, | sudulas miatt javaslatat visz-| : ‘ ‘ Ha vitds tigve van valakie| (Eey feayi a kannadai tirveny Meg. | Satalin, Munkds, fn, kap, a Lepj a Kl. 8827 - se vasdarlasi Fhiszen a vevd a kényvesbolt-| ! | Al’szolei nil, alike & énbennem nek, jobb annak, hogy malomkovet kossenek a nyakdra és atenger mely- sécéhe vessek |. dezus mondja, Maté Ev. 16. r. 6. v.) E oy ismrerés sale ladnal vol- | fam New Yorkban. Két lod nyvuk a James Madison High! Schoolba jar, az egvik 12, a] masik 13 éves, Jol tanulnak, | mondja az édesanyjuk, de az futébbi idében exvre furesdb- [- cae ‘ban viselkednek, Feleselnek, yn neveletlenek, szégvenlik a ma- evar szot, széevenlik a sziilel- ket. “Modernek”’. Azért a ma- Mma-—- melyik édesanva nem — bulszke rajuk, Mut at eev ke- pet, valamelyik nay ms ura zinbol kivdeva : Langston Hughes négerkol- t6 autegrammot osztogat az evinti és faju gvermekek koralaljak és ki- ragvoge kézultik «ka leanyka gyényéri feie. Langston Hughes... — gon- delkezom az titen hazafele, Langston Hughes, Langston, Hughes, —- mondogatom. Is- merés név, (pedig szégven, de igy van) nem olvastam meég| modern angol kéitdktal jofor- Méegis ismeros a neve. Valahol mdr lattam, tébbsz6r is. Nem tudok rajon-! ni, hogy hol. Hetek mulv a egy konyvke- | aie | mogattam, nézegettem, lapoz- gattam a konyveket. Nem volt] szindékom, se | pénzem, csak a honvagy kényvek utan, AUR avdekes, izggalmas kivabesishe vitt be, ami elfor valahanyszor kbny- vesbolt elétt visz el az utam. Ritkan esik itt mee, hogy a) kiszoledlék meeszdlitsdk a béngészoket, Aki venni akar, ligvis vesz, aki kérdezni akar ligvis kérdez, De mégis meg- ery szemiliveges | kényvmoly, hogy sevithet-c. | Eszembe jutett Hughes, kér- deztem van e verseskétete na-| luk. FelliinGen rideren moen- dott nemet és hozzatette, hogy ne is keressem. Ez szokatlan, Most my csak jaltam. Veole- jartam a ke ézel i i boltokat. Vary | nevel se hallottuk, vagy el- kildtek, hogy nem tartanak ilvesmit. Yeéetil esak talaltam tole eey kétetet. Taldlomra ki- nvitottam és olvasni kezdtem: ban kiskiraly, ‘ K risztus dea, "elisimerem | De az idd eljart Ezek * silket dumdt meselnek | rolad, | Biblia a neve, De az ma mar hullaszagi. A papok és a tiseteletesek ‘ pvilagot ar) Jo pena kerestek vele, | Magyar Orszi-| Blads lie 5, Sab ads van teed egy esomd Kiralynak, ablonak, tisztnek | k és gyilkosnak, | carnak is, meg a | kozakoknak, ¥ . i Mlég a 3 A Rockefellernek és a Satur- day Evening Post yak. REE PORES a Kriszius Jéisten, (Tiinj el gvorsan innél, Adj helvet ety ujnak, yallastalannak, embernek. akinek a neve | ke rx, Kommunista., Lenin, | Paraszt. | em, 7 Ey! ig ‘eee Azt mondtam adj helyet _nekent. gazpedalra, Tun el, mozog]", SVE POROny VEL sal. Ez ay | hog nacvar UN poledrokka’ esaladnak, a sziiléknek, dendron, mindenkénen, Elsé- -sorban Feldtt jopélda se tulzott szigorral, merevség- tiltani semmit, ikell magyvara nem lesak igvermek, hamerikal . “Még egy S betit az U.S.A. nevébe, é y legyen 1 United Soviet States of America, leryen a farmeré a fold s a a% melosé a evar’. Es ezt a Hughest viszik fel- alvasni a “liberalizmus’ a “tanszabadsag” a felvilagoso-| d ében a kézépiskolakha, | a tizgenkét, tizgennéeyévesek kdze, A magyar sziiléknek amugy- is gondokkal, bajokkal uj or- szigokban a kezdés minden neh ézsézével kell megkiizde- niék, de lgy gondolom, hogy mindenki egvetért abban, hogy mindennél fontosabb ezeket a hatdsokat ellensul yoz- ni a gyermekek lelkében, Mit foe érni az ujonnan megalapt- * as meye 'tott megélhetés, az uj csaladi otthon, ha a gyerekek, a jévé, akikért tesztink mindent, amit teszlink, ilyven hughes! szellem- ben fognak felnéni ? Talan mée emlékeznek ra, az eldz6 cikkbél, hogy az UNESCO neve mieé btijd, vi- laguralomra t6ré kommuniz- mus elsdsorban a esaladi neve. lés emlékét akaria kit6rdlni a evermekbol, hogy j6 “vilac- nevelje azutdn : oket. Iszt kell merakadalyoznia a min- a szulék felelések a evermkeeikért. Es binds, ha- lalos blinés az a sziild, aki ihagyja elveszni a evermekét jaz erkdles, a magya r fajta és fa sajatmaga szamara. Segitstink, de hogyan ? Nagyon nehéz erre a kér- desre kimerit6 valasat adni, de ,{néhany mondatban megkisé- | reljtik. e Erkélesi mindenek- val. Semmiesetre téren vel, Ami tilos, az mindée éde- sebb. Nem szgabad soha meg- hanem mee hogy miért vagy 12M, ajaniunk, ajanlunk valamit. Nemzeti vonalon a leafonto- sal ba magyarsig belsé lénye- vének ag & sbrentartasa, Az itt felnbvG magyar jévének ne a disgnotoras vaesora, a foeh lagymis kolb ’isz turéspa- lacsinta és a “jai, de ravasz dolow ez a tavasz” szerti har- mineéves hanvlemezek jelent- sék a nemzeti hovatartozast. Nem a Széke Szakall, zete vagyunk, Tudja meg a hogy az oxford egvetem elso didkja Krisztus futan 1200-ban Janus Hunega- jrus, azag Magyar Janos volt. iTudja meg, hogy Edison f6- Imernéke Puskas Tivadar volt, le- hogy Saatzhavmine magyar ta- narnak van katedrdja az Eszak kon tinensen, tudia meg, hogy Liszt Ferene nélkiil nines klasszikus zene és Bar- tok Béla nélkiil nincs modern muzsika, hogy Naev Imre a székely fOldmiiveseverek az angol kirabvi haz udvari festé- je, hogy magyar paptanaro- kK at | hivnak iskolakat ala yplinani Alaskatal Areentindig. A hur- ‘katélt6 mellett 4 torsios ingat| radtuk a vildgnak, a barackpa- linkan kiviil a C vitamint és hoev a budlibieska magvar “feevver™” vevan, dea Juhdsz- Gamma magyar Teeyver, Ezeket oltsuk bele az novo everekekbe, akosan, ehes, meg az U kell félteniink a magya ar jovot. | HUSVETI MERLEG Torentéi Japok arré! sza- molInak be, hoev a husvéti tin- nepeken t6bb ember latoratta ‘e a “Kanadai Magyarsag”. $ : mae Mand ‘ y . . ex + ek, mint az ove, tudnia En nellett sokhkal eversabh és) nee a templomokat mint va- — e, i tagy az utod llamok 1et HYVCLeSON olesabh az elrArds s te * oe y mer ne | laha, T¥y ee ERE ee 2 £F SPHEYN EL eevee tere bo weg : ESO SRTPRSSE Esk EER Tes gs ee 2 ‘nviselet] szervel mennyvire | Minden felvildgositast h as it my ext al, weeel Szemben a szokasos an rere . aint Satine | HE = a IGEN ESAT Baek cbf oe +3 LT OATRASEN: Indl e lehetdséget, |). _ MESES UAE | Sunnyside-i husvéti parade a Sree yebleonvitsak : oa oma gitséget megad a Se SEE lo mar, I kedve : étlen iddtaa vis ruatt N SAAN SS Be ASRS #8 LAS x Re oe 6 Sa i APY: st . 3 y et LO Red ASME Pbk 2S N TAY ‘ Reece! Se Re sonny g SS a Son 4 oe — * si Rinne Ss y STV y Fes as seat? eloly as. | * x . ‘gvarsdg nem képes demokra-;| General Arbitration ang (SUU‘". ¢ S680 “verset im egle chetosen sziirke és érdek-| tediddnd me ort leedemo! a. | eo . ~ | TN, Dot any hoe ry honnan. ‘Is- ‘tel en volt eae CQUCMORTEs | Information Service merem Hughes nevet. Az aanndnnel , ptabonak kiney ezett politiku sail for New Canadi ort as " cee skenysé- ee be as ~ or New Canadians AMIOTIRS @llenes teve 5 jis ny iit dikte stir: at alkalmaz-| * anaaians. tic tpee nes eve | A magyar ervségért harcol I nak get vizseald szez vatusi bizott-| A magyar egysegert har - Sar je seralabb erre kellene won. hatjuk meg, ha ezt a legyézétt | dolni a volt kévet tirnak, hal egalt nemzetkozi kommu-| jarra nem gondolt, hogy javas- ¥ Asarlisainal kérjiik hivatkozzen lapunkra ! | szérnyete Tunis sta part nyoleadik nagy- i int a ae Us S.A. kom.) gvulésére azt a verset, ho ogy ‘Allj mellénk, hogy minél eldébb | megvaldsuljon ! miat | : wl tsabb amerikai S20. aAbor | 48azsa és Tlona Massey nem- féle hoelemképzé is} ittfel- szeretettel, | Es akkor jéhet Hu-| NESCO, nem) ¢ 1953 APRILIS 11. Toront6 legnag gyobb magyar ingatlanforgalmi irodaja Tel. : PR. 3753 > 456 Spadina Ave. , Toronto, Ontario Elado hazak Kelet Toronté forgalmas helyén, 136 teto berendezéssel ellatott MOZI EPULETTEL EGYUTT $ S45.000-ert elado BS $15.000-el atveheté iiléhellyel, szelléz- | ie | ; | Hivja: WOLLNER megbizottat. IMRE BEDE BEEP EOOEO EA AROEE EOD D EL EAD PEA AAREDO DDH PE RDA CEOLAAROED LEAL AAEEEL HOt # Se 8 Si 2 ", a, ee oe a %, & ff New vor: level (AMELY WASHINGTONI LEVEL IS LEHETNE £S ARRGL SZ6L, HOGY NEM Jo, HA A KATONAK UDVARIATLANOK, DE AZ SEM, HA UDVARIASAK) Kedves Laszlo, Nektink magyaroknak, akik a vilagon szétszérva varjuk sorsunk jobbrafordulasat, kézvetlentil esak nagyon kevés ké- alink van az alabb elmondand6 két kis epizédhoz. De kézvetve nagyon is sok, Az els6nek a jelentésége amerikai ujsdcirék szerint egyenesen véezetes Iehet, A térténet keletkezése a homalyos roosevelti idékbe vezet vissza. Amikor a Pentaogon- ban, az e@ész vilde lechatalmasabb hadseregenek leef6bb ha- ‘diszallisan ket iszonyd eré esapott dssze : a liberalis, vilde- polgdy Marshall generalis és a tavolkeleten ktizdd és gydz6 amerikai hazafi MeArthur, Sajnos, az akkori politikai konstel- laci6 kévetkeztében Marshall eyéz6tt, — de Kina elveszett a nem-bolsevista vilAg szimara, MacArthur hazajétt, a nemzet hésnek kijaré minden tiszteletadAssal fowadta, viszont Tru- pman, (aki Kina végkidrusitojat, Marshallt “a leenagwyobb élé amerikainak” nevezte) zoknikereskeddi triikkel térbecsalta, s| (pestiesen “atejtette”’) visszavonultsagba, hallgataisba kény- szeritette a tavolkelet rendez6jét. Azutan AleCarthy, aki poli- tikusban ugyanaz, mint katondban MacArthur, leleplezte Mar- shall esunya tizelmeit, elképzelhetetlen “kénnyelmiiségeit” és a hiu, sértédétt Marshall eltiint a politikai és katonai porond- r6l, azt lehetett hinni, hogy szerencsére 6rdkre, Telt, mult az idé és Eisenhower, aki valaha érnagyként szolealt a mar ak- ‘kor weneralis Marshall keze alatt és késébb vezérkari fénéke volt MacArthurnak (végig nagyon fesziilt, azt lehetne mon- dani, hogy ellenségesen fesziilt volt a viszony kettdjtik kézott) az Heyestilt Allamok elndke lett. A katondk soha nem tudtak Tke-nek elfelejteni, hogey mée maig is tisztazatlan okboél, miért tette meg Roosevelt Eisenhowernek azt, ami még soha ame- vikai hadsereg térténelmében eld nem fordult : tébb, mint 150 rangiddset Atugorve lett Stesillagos generalist, (a leremaga- . rang) esindlt beldle, Régi vetélytarsal, Mac Arthur is, Marshall is nyuedijban vannak mar. Eisenhower evyik fofeladatanak tekinti, hogy az amerikai haderé harem dgdn, a hadseregen, tengerészeten és légierokén beltil és a ha- rom kdézétt folvtonosan dulé vetélkedésnek, “ki az Wetékes” jatéknak véewetvessen, ezért elhatdrozta, hopy régi, kiprébalt, nem aktiv eenerilisokbéi egy a hadseree felett allo szerveze- tet hoz létre a f{ligedben levs kérdések elintézésére és az enyiilimuikdédés meeszervezésére. Es ebbe a legfels6bb katonal tandesadd szervbe meghivta és bevalasztotta Gen, G. Mar- shallt, aki Kindt odadobta a vérdséknek és évelken at bénitotta Nyugateurdpa feltam: idasat, amely ma uey kellene az U.S.A.- nak, mint eey falat kenyér. Es mee se hivta MacArthurt, aki pedig — Marshallal elentétben — a lermelegebben, leg észin- tébben Ike segitséeére sietett azonnal elndkkévalasztasa utan. A két réei ellenség MacArthur és Marshall kézétti évtizedes parhar eban megint az utébbi evézolt. John O'Donnel, a wash- ington ujsdgirék korondzatlan kirdlya, akinck Roosevelt el- lenes, de megtamadhatatlan ie: zsagokon alapulé cikkei ren- wetee fejfajast okoztak 20 évig a demokrataknak, ezt irta hall nagy titokban tértént bevalasztasaral : “Marshall yozelme nagyon nagyv veszteser az Eevestilt Allamokra’”’. Latod kedves Laszld, micsoda rettenetes, az egész vilagot éyinté bajok szarmazhatnak abbol, ha a katondk udvariatla- nok eeymadshoz. John O’Donnelne k eddig sajnos mindig igaza volt, baresak most az eevszer tévedne, De van itl ewy masik tdrténet, amely azt mutatia, hogy bizonyos esctekben az se 74, haa katonak tul udvariasak. ey rendkivtil kines tigy pattant ki marcius kézepén New-York- ban,, amely furesa (de nem szokatian, hanem jellemzé) fényt vetett Rooseveltre és evesz kormanyzati rendszerére, I. R. Noderer, a tekintélyes Chicago Tribune washinetoni irodaja- nak koatiszteletben alls szerkesztéje - valarnilyen tevben New Yorkban jart, H. Bishop kapitanyndl, eey haditengerészeti hivatal vezetojéneél. A szeme véletlenii] megakadt a hivatal Broadway 45. szim alatti irodajaban, a kandallé parkanyan recy mahagoni: slapon pompaz6 ezlist tablan. Es mert varakoz- ‘nia kellett, esak ugey unalombdl elolvasta a tabla szévegét, Famelynek heveny észett forditasa ez : “Ajandékul az U.S, tenverészet Mount Vernon hajéjanak,. Az alabb felsorolt britt exységek (és itt kévetkezik a felsoro- las) kedves megemlékezésiil arra, hogy az Egvesiilt Allamok tengereszeti ervségel, kéztiik a Mount Vernon, britt Hszteket es csapatokat: szdllitottak — elséizben a habora folyaman. Maz KIS ipsa an gy ‘Halifax, Canada, Singapore, 1941 nov, 9—1942 jan, 18”, ) Norderer visszaidézte gondolatban az akkori idékeb — i s meeddbbent. Megdébbent, hiszen Pearl Harbour bombdza- sa, az U.S.A. hadbalépése 1941 december 7-én tértéent. Tehat have alist emlextabla bizonyitek arra, hogy Roosevelt megsze- labbal tiport minden nemzetkizi egyezmeényt, minden diy slomaci ai szokast, szabdlyt, minden emberi jogot, az U.S. alkotmanet és a saiat beesiiletszavat, } Noderer nvomozni kez- + | dett és kide rit cette, hoev Roosevelt mar 1941 Aprilisab yan mu- | nic ch 8 allit many okat kisértetett a semle ges U.S.A. vizi hatar- vel, valamint a tenverészet ervsége evel. . A “sem- Neees” U bekés addfizet6inek pénzébél. Es mikor az eldzé térténetben emlitett O'Donnel ezt szévatette egy cikkben, Roosevelt nvilvanosan “hazug’-nak nevezte Gt és letiltatott minden tovabbi kézlést ezzel kapesolatban, Ha az angol tisztek nem lettek voina olyan udvariasak, hory emléktablat ajandé- Ss ae ae a a Roosevelti biinlajstromnak ez a sotét pontija. Olvasdiddal egylitt szeretettel tidvézél baratod : Gyaraki Géza. kozzanak a szallitasért, talan soha nem keriilt volna napvildera _