Munkatar

sunk: BUKOVSZKY GYULA, 19 PRINCE ARTHUR ST. W.

a roman ~nemzeti- kommunizmus”

s sovjetu nio ragaszkodi ik a jelen leg oi

Senn JevelezGnktal:

politike dei-k kelet-eurdpai
nagyobb  ardeklidéssel
figs a romanial felleményeket.  Ro-
mania irant bizenyos szimpatiat kelt itt,
hogy a Ceauescu partfotitkar altal dik-
raly Gi roman, nacional-kommunista po-
sgabadulni akar az orosz-szovjet
pyliribol és a KGlesinds Gazdasagi Se-
ely f osziogatd rablé-bandajabdl. A fa-
ee olyan messzire mentek, hogy
mi-mat fel akaridk mondani a kételezé
ista. testvériséget Ulbricht megye-
i Ok - Kelet zénajaval és a régi ,latin-
szovetséa” jegyében a francidknal, tjab-
han a nyugat-németeknél keresnek gaz-
gasdgi aldtamasztast. |

A denn

SRQNETHOL CgyTe

A romanok ,,levalnak?

~ha tudnak

x

A varsdi szOvetség allamainak jtniusi

moszkval taldlkozGldn a romdnok nevé-

ben szerepld Manescu killiigyminiszter
egyaltalan nem volt hajlandé aldirni a
kizds nyilatkozatot, amely ,Eurépa bé-
kehdboritéjdnak” nevezte a nagyon is
jambor Nyugat-Németorszagot. A keleti
2008 dgynevezett killeyminisztere Win-

zer elvtars erre felugrott helyérdél és a.

_kommunista tigy aljas druléinak” ne-
verte a romdnokat.
szatbekét csak Brezsnyev, a legfébb
kommunista tOrzsfGnBk — kézbelépése
tudia, dgy, ahogy helyreallitani. _

Azonfeliil, hogy nemrég  Nyugat-Né-

metorszdgban fontos gazdasagi targyala-
sokat folytatott a roman kommunista
klilkereskedelmi miniszter, jabb j6
pontot szereztek a romdnok azdltal is,
hogy kulinféle megnyilatkozasokban az
Osszes kulfGldi csapatok tavozdsat kG-
vetelték. Tehat: ki az orosszal a keleti-
zondbél és Magyarorszégrél, de -- sze-
rintlik ~- ki az amerikaiakkal is!
Szazhusz éve irta Marx a ,,.Kommunis-
ta Kidltvanyban”, hogy ,,kisériet halad
vérig Eurépan, a kommunizmus kisérte-
e” . Ma Bonnban sokkal inkabb ugy ité-
i meg a helyzetet, hogy ,kisértet ha-
lad végig Eurépan, a degaulleizmus ki-
sértete”, De Gaulle-nak — legalabb a
KilsSségekben -—~- oroszorszagi Utja so-
rin sikerillt elfogadhatéva tenni az ame-
rikai és orosz megszalldst6l mentes Eu-
ropa gondolatat. Mi sem természetesebb,
hogy a finom fanaridta orrok Bukarest-
| ben, megérezték egy esetleg bekivetkez-
F _heté valtozds szelét és siettek azt a ma.
zuk mddja szerint iértékelni.
A roman kommunistak azonban, ha

nema zeti-kommunistaknak mutatjak is
magukat, kordnisem a bolsevizmus ¢sz-

Rs

méjetGl tavolodtak el.

Zelea Codreanutol

Ceauescuig

A National Zeitung cimii egyre na-
gvobb német nemzeti lap, hatalnas eikk-
ben értékeli kK a roman magatariast.
Megillapitja, hogy. Ceauescu legutébbi
beszédeit nyugodtan elmondhatta yolna.
Zelea Codreanu, a Vasgarda hajdani, le-
Mészdrolt vezére, A lap szerint a ro.
man kommunistak szdméra a marxista-
leninizmus esupdn eszkéz, amellyel gon-
dosan leplezni tudjak  nacionalizmusu-
gal &s sovinizmusukat, mikzben epekig
magasztaljak Kogalniceanut, a nemreg
més reakciondriusnak bélyegzett eg gykori
nolitikust, aki mintegy, szdz éve egyesi-
tette Moldvat és Olahorszdgot. Az 4
Romania, trie a koramunista part roma
tovabb io

x

n, oe +a roman kom-
vs égenth a doigukal,

Meyer, cseh,  boledr

OR a

*

Romania foldjén 1958 éta nem allomé-
Soznak szaviet isapatok A nehé zipar,
ply cifejlesztésére ed.
2) mile ‘olny toket anol} Ro-

A rendet és a lat.

akarjak

_elvuirsaik.

sérthetetlenségé chez

kdzpontidva ovalt. oA

ploesti olajmesdie: az Erdéllvel egviltt: el-

raboalt oo magyar termeészetl
arany, ére, szén, fa

kincsek,
lehetGvé — teszik,
hogy a romin kommunistik  bizonvos

Ontudattal tekintsenek sazembe a Szov-

* es

jetuniival, Ehhez jarul még a Vaskapu-
nal, — helyesebban -- a Kazan szoros-

‘ban most éplld dridst vizi erdmi, mely

iébb dramot foe szolgditatni Romania-

nak & Jugoszlavianak, mint amennyit

we

a Walley Tenessey adott az elsO atom-
bombdhoz.

Romania szoms

nem baratok”

Mégis, a nagy kommunista  felépités
hatterében nem annyira az Snbizalom
all, mint a romdn sovinizmus és -—~- a
félelem. Chou En-laj hitbiztositasdval
és bukaresti latogatdasdval megfenyeget-

ték Moszkvaét a Peking-bukaresti ten-

gell yel és csaknem ezzel egyidej Gleg ki-
jelentették, hogy egyetlen lei-jel sem

hajland6k hozzAjdrulni a varséi egyez~—

mény kilfSidén dllomdsozé csapatainak
eltartasi kdltségeihez, |

Azonban a nacional- kormmunista au
farkia biszke viziéjdnak hdtterét — 2
félelmet — szintén igen érdekesen vild-

gitjdk meg az eurOpai anti-kommunista
Japok.

yA mai Romania — [rja az egyik te-

kintélyes nyugat-német tudésit6 — nem
sajat erdfeszitésébGl valt népbdl nem:
zetté. Kilinés dillamkép ez, amely Fran-
: claorszag katonai segitsége és __ Anglia

politika beleegyezése nélkill soha sem
jéhetett volna létre. Romania 1920-ban
nagyobbrészt idegen térténelmi_terille-
tek bekebelezésével ‘johetett ‘létre. Ezen
az alapon a romanok soha sem fognak
és nem is tudnak megszabadulni attal
az érzésiikt6l, hogy az akkor ,,szerzett”
tertiletek minden idikben vitdsak  ma-

radnak. 1920 6ta epész politikajuk arra _

irdnyull, hogy ezeket a teril leteket soha
tébbé ne veszitsék el. Ebbdl a {élelmi
érzetbol szarmazik tehdt a romdn_ sovi-

nisztak tGrekvése a nemzeti-kommunis-

ta lranyzat, de egyben a nyugati Ossze-
kSttetésck felé, mert Jol tudjak, hogy
Besszarabiat a szomszédos, szocialista
testvér-orszag, a Szovjetunié vette el
tGltk. rét ERY masik nagy nyugat-né-
met Jap, a Frankfurter Rundschau ailla-
pitja meg, hogy a Szovjetunidé a jelenie-
gi, az eurdpal orszaghatérokat megval-
toztathatlanoknak tekint!i. Ha © Szovjet-
unid elismerné az Eszak-Erdélyre és a
Randtra vonatkoz6 magyar igényeket,
akkor a status quo »megvaltozhatatlan
térténelmi téenyének" | gyenge ldbon alld
elméletét Lérmé at. :
Ezzel a szovjet elismerné a német te-
riileti igényeket is az Odera--Neisse vo-
naion HHI teriletekre. A roman nemzeti
kommunistak — tudjak azt iso, hogy
hatdraikon tal nincs bardtjuk. A magya-
rok, bolgdrok nem bardts4gosan dllanak
szembe veliik, még ha kommunistak is.

M e glartani
es vis ssaszeresnit

ssakmany to

Mindenesetre 4. roman nacionalkom- —

munizmusnak sok gyenge pontia is van:
ilyen ‘Besszarabia és Erdély kérdése. AZ
gsdkmanyt | mindendron meg
tartan], de ugyanekkor burkelt
formaban visszakdvetelik Besszarabiat a
Se ‘amelyet 1940-ben a bé-
es] dOatés elOtt Sztalin szakitott ki Ro-
minia | sestebal 1 A roman. elvakulisdg
nem Hitja, hogy nem jehet egyidejUleg
Besszarabidban re peviziés-irredentat At

erdélyi

ssani és ugvanakkor Eszak-Erdélyben |

z

a hoditd raperialist dk OOH ikaja i gyako-

rolni. Kadér Janosektol és Kallai-Cam-

ern

ponescu Gyulaé él nem kell Télniok,
mert azok hd ‘moszkvai- eselédek és
estiik agaban sines, egytelél tamogatni

Moszkvaban Roménia Besszarabidra be-
: & elol gyal anceak .

aluminium 0

ag omie

europal

zedat

| | végzett, az Eaton dfjban-

“hatter chen

hatarok

Meglehet azonban az is, hogy a pes
kommunista’ kiligyminisztérium a (Ole
megszokott gerinctelenség alapjin sem
mer a tertileti kérdésekrdl beszéini és
nem meri emlegetni az erdélyi magyar-

sag helyzetét. S taldn tisztaban van az-

zal is, hory a Szovjetunid nagyobb na-
ciondl-bolsevizmus még .a romidnnal is.

Feért tehdt nem is felttingd az a hirecs-

‘ke, amely szerint Junius 27-én a Szeviet~
‘mid hatalmas ,felszabaditasi iinnepsé-

MONTREAL 8, P.Q., CANADA

get" rendezett Besszarabia fvarosaban.
© tintin a lecutdbbi- partkons
jelentései szerint a Szovjet Birodatommnak

leekivalébb “meztigazdasagi

Besszanibia, Komania hidba dbrindozik
& hdrom milllés, nagyobbriszt romanok
Altal lakott terfletek visszaszerzéscrol,
A hinius 27-iki nagy visex acsatoldsi iin-
nepdliyel a Szovietunié minden  teriilet
kdvetelésre megiizente 8  rosnineknak:
» Niet’. Sajpes, ex ax lizenet vonatkozatt

_ Erdélyre is.

A Szovjetunio mga

hatdrok  sérthetetiensdmshes,

addig, amig a szoyvyel—agsini, kdaclebb-
sh kinai hatdran nem lesa nagyobh bal,

RNESNZUS

terdlets

sekelik ag eurdpal

Leealibbis

TELEFON: 849-2803

nit |: Donnert Bo ifgeet

Néhiny héttel ezelétr nagy meglepe-
fj. Dennert
Bonifaceal, migi bardtammal és kolle-

gammal talidikostam aE

fésben Vol részem, amiker.

Mantrealban,
Bon! feleségével, bvaval érkerett, kiket :
az Hi marvar artishik nagy sreretel- Montrealban. Ce : ee
tel fogadtak. ee |

Hy. Dennert Bontic,
orszag Donnert cirkusedinasstia lessar-

_ adason, Joleso éracs voll
a hives magyar. oo hele ee - a
fund curomit seinvonilon allo on
mal, amu a kOsdnsds

marzoitia. is nagy letszdss

A BDonnert-névy fornlom volt egése — fogadoit.
Nagy-Magy

gad kGsepe Ga tGbb

arorsmipon, ahol a ATA. sx. ‘Yordbbi sok _sikert és
Donnerk  cirkuss

saGrakoratte a 1 KOzep se ret Kivalo mise~

Addis azonban Naev Péter verrendelete
Re Noe &

eryvenves, ahowi az orasz katona betette
a ldbdat, onnan soha nem szabad tivoz-

nia. Kivéve, ha erOszakkal ki

“FORO Goer a AISA Sp eh eae eben ati TNC SIAN ATAPI SUN SUSAN NERA NEN AIAN NATE NETTIE

Fabro Henrik -
a lesnagyobb
magyar gyorsiré

A magyar beszédgyorsiras ; elinditoja
dr, Fabré Henrik volt, aki szaz év elott,
1866. mdjus 21-én szilletett. Az 6 zse-

nisiitasa hozta létre az uj réviditési el-

veket, amelyeket a gyorsirék fabroizmu. .
soknak neveznek, Fabré ajitomozgalma |
az 1900-as években sziikségszerti voll. A
politikai élet zajlisa a parlamentben ke

hatott a gyorsir6k munkéjdra is. Mepg-
sztintek a régi lassti, tinnepélyes szénok-

latok, a beszédek tempdja_mege gyorsult,
g$.a. gyorsir6k nehezen —
- yégziteni az elhangzott beszédeket. Meg

tudtak papirra

kellett reformAlni, Oj alapokra kellett he-
lyezni a gyorsiras magas fokat. |

Ezt a munkét végezte el Fabré Hen-
gyakoridé gyorsiré szakképzetisé-
gével és a tuddés alapossagaval tanulma--

rik, A

nyozta a magyar nyelvet, és felszinre
hozta azokat a kincseket, amiket_ a nyely
torvényei és trvényszeriis riiségei nytjta-
nak a gyorsirds sziméra. Hogy esak egy
elvet emiltstink: az igeko6té a legtibb

esetben meghatdrozza mapa az z igét,
ligyhogy elég. az igekd StGt jel Sindm, az
igét ki sem kell frnor. nadia: az ok-
jratot ald... (aldirja). A lAzas beteg fél-

re... (Fé rebeszél). AL ujsagra § et6: wes

(elGfizet) stb.

Fabré megallapitasa szerint a magyar

nyel Ivben a maganhangz6 a jellegzetes.
Ha zaj van a teremben, vagy a

a szénok
halkan beszél, s a massalhangz6k egy ré-
szét nem halljuk, a magdnhangz6kbdl
mégis rekonstrudlni tudjuk a s76t. Fabré
tehat a magdnhangzdkra alapitotta. rovidi-
téseit. SOt késébb — a vildgon elsdnek
— megalkotta a kettGs mapganhangz6k 81
jelb@l d4ll6 csoportjat, amelynek néivén
két maganhangzét egy vondssal jeldlt. A

két maganhangzé sok esetben két sz6-

nak felel meg. Az 1919-ben megalkotott
és ma is haszndlatos egységes gyorsiras
a fabroizmusokat teljes egészében — at-
vette, LS 7
Dr. Fabré Henrik, mint  parlamenti
gyorsird, késdbb, mint az intézmény fG-
nike ma jdnem négy évtizeden at miké-
ditt, 1924-ben bekdvetkezett hal alaig.

A METROPOLITANHIOZ” SZERZODOTT
EGY KANADAI ENEKESNO ~

Lillian ‘Sukis, fiatal kanadai szopran-
énekesnd, aki édesanyjaval — 1949-ben
_ Litvéniabél fot Kanadéba, a Metro-

| politan operahoz szerzodott. Dipl omajat
a {Artist Diploma Course) a torontdi egye-
tem zenei fakultdsdn, éppen. a malt esz-

| Kitiintetéssel
. részesitették.
Nem sokkal. ezutan mar a Stratford
Operaban ‘énekelt, késGbb- a i Gosden
Opera Company”. tagja lett. A kozel-

tenddben szerente meg.

multban nagy sikerrel lépett fel a Tra-

viataban. Ezt a  szarepét. ‘Chicagéban
filmre is vett tek, lemezt is csindltak vele.
Most. egy ‘modern Opera Ssbemutatojara

késziil, szintén es cere Cod-on

is fellép st tervez azon fesztivdlon,
amelyet Jacqueline Kennedy tamogatasa -
val tartanak. . Sukis Madame Ik NYE

zellel. Az | iden

‘Town of Mont Royal.

VITA A BALNA KORUL.

A Rajndban dszkald fehér balna mir
yadisezokat,
Fel-le dszik a folydn, de nem taldiia az
Eszaki-tengerbe kivezetO  utat.
heves vita folyik Nvyupat-Németorszde-
ban, Az egyik tabor a duisburg!
kert kiilGnleges akvariumaba akarja jut-
tatni, a nyugatnémet allatbaratok tabe-
a balna
szimara. A kampany mdépott az allatvée-
do epyesiilet all. Franz Mayer, ¢szakra)-
na-veszidliai minisztereInok a het clején
tiviratokat kapott a tartomdnybell allat-
kérték téle, hogy
kdézalapbdl bi ztositsanak megielelé dsz-
szeget és intézményesen — juttassak yisz-
sza a baindt az Eszaki-tengerbe. Mikéz-
ben a vita dtl, a Rajna menti varosok
é& kdzs zsbgek lakossdpa nap Taint nap ize _

egy hdonapja kerillecti a

ra pedig szabadsigot kévetel

bardtokt6l, akik azt

gatottan f igyeli az étméteres f chér bal-
nat, aki” iddn nként felbukkan_ egy

zetvételre,

-Aprohirdetés

Aprohirdetes:
Bentlaké hdzvezetonot keresck,
akinek j6 otthont é elsdrendd |
fizetést ajaniok. 396 Sloane Ave. |

‘Telefon:
735-2014,

ROARS AAO ANN VAR VASARAASBAAD UN NARHA AA wn HAKAN RAR SSA SAANASAANIISS

“Magyarorsz4prél érkezett Rya- 2

korlott varrén6 maunkat yAllalna
esetler kisegitést is, Telefon.
739-6408. |

SRST RR ERE ennereninentinenn pew NAAR ANAM AAR: “ en

Jéi bevezetett nOi fodraszie-

let Montredlban, f(tés ¢s me-

Jegvizszolgdltatassal, 344 sa0-
bis lakdssal csekély lefizetés-

sel dtaddé, Erdeklidni Jehet a

Montreali 272-9198-as telefon-

SZaMION,

give...
$0 more will live”

Hirdessen a
Kanadai Magyarsdgban

NON) SZOs
Hunguricus

dllai-

y ie sleg-

Donnert-familia,

Boni, mint kittind lovasakrobata kezd-
te palyarutasat ae
Majid 1954-ben eey senesnimmal epybe-
eBtBE akrobatikus epyensiiiyord saimat
aeyiriak’ be rid idO alatt, amivel we-

arlista: sgakmiban.

ISIS SAS NS Snags SRR SRS SNA SATIS SN OSS SRA SAAN

| ee |

Gta is nagy sikerrel szerepelnck. A kanadai ss
A Donnert duo 1968-ban kONGldre ka-

patt meghivdst. A béesi Casanova’ ka-

baréba szdll szerzddéstik.  .Akkor tud-

tuk meg, mennyire merbecstik az ar

Sorsaral —tista’ mlivészetet. Nyugaton — mondja

Boni és Eva, --  szinte ujjdsziiletitink |
annyi joindulat és sepitékészsée Labtan,”
Hazatérésik elétt clhatdrozidk, hopy

“RASS SSIS. Sk SAINI SAA I SSI EMH MMAR AALS NAAN

MONTRE AL I HIREK

A Montreali Hungdria labdartied esa:
pata az elmtlt  vasdrnap a Superga
2:0 (0:0) aninyban — pyé-
zdtt. A magyar csapat veszélyes tama-
disai csak a mésodik [6liddben értek be,
mikor is Kenderes, majd Zardnd ‘gblja ja
védhetetlenil szalit a haléba. Takin elé-
lerezni lehetne azt a megallapitast, hogy
hetedik mérkii eg
ubdin még mindig veretien, sa bajnoksa
eydatesénck hiiszik, :

egyltiese lien

a mapyar csapat.

NINA ANIA Na ASICS SSRN SSAA SANNA BUSSINESS MMA RA ARMANI NA SAARI SNM NSLS

LACOSTE CO UNTY LABE. LLE.

A Jl-es Foutnal fokszik. St. Agathe-tol 30 mérfildre a Laurentian: szivében a

-palatoni melegvizd NOMI ININGU tonal.

Telekvasarlas esetén HM) feet i6front hiztositva,

A teriileten természetes uszoda van mely a tolektulajdon } sok, r ,

| Fatalmas teriilet, vadaszatra, ha ‘iszatra, ‘motoresnakozasra és vizisieléare | atkaimas.

A terillet: ale itt vonat és autébusz, mega van,

Erdeklidni lehet Mr. Erényl- nél, Telefon: Val David. 322-3705
apy | a Délibab Stddiéban, $46. 2803. 8

ALEX A. KELEN LIMITED — ALAPIEVA 1925-BEN —

Ranadal f foképviselote. Csomarpok Szlovihivhe
Propinbulan gaztOzhelyek |
kaphatok .
Gydeyszer, péngz, “virdg |

— ROldése, - _

Haid. & replildjeryek
hivatalos arfolvamean.

1467 Mansfield Street,

UTAZIK HAZA MAGYARORSZAGRA?

-Hasznos és olesd férfi és Byer ruhazati cikkeit szerezze be a

UNSHINE GARMENT CO.

Magyar Aruhé & ban

‘R651 St, Lawrence Blvd. (Szabad Parkolds) Tel: 849-5053 _

Tamoga ssa Aideteiaks

PINKY STAMPS

3503 ST, WRENCE BOULEVARD |

EPON: 288-0944

Ho fi inom izletes magyar ételt akar enn,
“ke resse fel a magyar kozponthan a
ST. IST VAN MAGYAR ot THON-T

ree Godnok: Halasz Hote

et. DS 3463 St. Lawrence Blvd. Tel. 845-5494

MEAT MARKET & DE LIC, AT ESSEN
S671 ST. LAWRENCE BOULEVARD -
TE LEFON: VI 5-751 ~e - VI 5-9493

A pene “valasztek hentes

aru kulonlegessé Spe}

PI KY STA AMPS: