Nem sokasdg, hanem Lélek 3 szabad nép tesz ¢iuda dolgokat... BERZSENYI Vol 37. 33. XXXVIL. ovfolyem, 33. $zam. 1984. 2 augusztus 25. szombat. Lefoglaltak az aknarak6 libiai hajét ® Kina hetmértoldes leptei ur & A feder alis liberalis part quebec] hegemoniaja ‘megdélni latszik, mert az elorejelzések szerint kh, 804135 manddtum keriil at a valasztasok utdn a gydz- tesnek litsz6 progressziy konzervativ part ,,biivkérébe”, ott, ahol a iiberalisok azel6tt esaknem egveduralmi pozicidhan yollak — A ydlasztasok ulan, szep- tember 3-i kezdettel a Dél-Afrikai Uniéban haromkamaras térvényhozé testii- leti rendszerre térnek dt, melyet Pieler Botha kormanyfé dtmencinek mindsit lakossal bizonydra eztit- a nagyobh demokracia felé. A fehérek 4 és [G1 millid 'yel tudjak tanulmanyozni a rejlelyes targyakat, a franeia hatésagok Mar- seille kikétéjében lefoglal- | tak a GHAT nevil liblai te- herszallité hajét, mert erés a gyanu arra vonat-| kozdlag, hogy a GHAT a) ludas abban, hogy laprir- taig az aknarobbanisok | KINA A FOGYASZTOI TARSADALOM FISLe HALAD Deng Xiao-ping, Kina | | Blokk désszeomlasat emlegetlék akkor, ami- Largeat, Independent Canadian Week! ly Ara: 50 cent. an A Ne Ne A ee Mae Rae Sle Me Me Oe A Na Ne Re he Mh he Ne ie ee Re ie Np ee Nae te “ elkepzeléset, kellene lepni Nyugat-Németorszaggal. A szovjet saji6 olyan vehemens kit6- réssel valaszolt, hogy egyes felelésebb na- esalnyikekal a gutatités keriilgette. Nyom- ban btnbak utan kellett nezni, marjaban megtalallak Helmut Kohl kan- cellar személyében. Kohl szajaba olyan [élreértheté szdla- vahagyva! itésre itélve!” Ez az 5 ezer {[Gnyi szeren- -es¢tien keletnémet polgar ma a_politikal yhanekony nemet csucstalalkozé Erich Honecker keletnémet partvezér | nemrég nyilvanosan megkockaztatla azt az: ba, Honecker akkor keriilt az idén csava- amikor szazezernyi menekiilt probalt hogy ,,biztensagi partnerség- vizumkerés utan térvényesen .menexiilni”’ az orszagbol, ami megfelelt ugyebar egy kisebbfajia népszavazasnak is. Nos, Ho- necker elviars, — abbol a ceélbdl, hogy el- hallgatlassa az ellenzéket — kb. 5.000 vi- akit ha-, zumkeér6é aktajara nem azt irta, hogy ,Jo- yr? 3 hanem az: ,,Szabadsagvesz- mokat adtak, melyek alkalmasak voltak ar- | foglyok fekete kenyerét eszi. ra, hogy a ista szinekkel ruhazzak fel. Félelem a nemet csicstalaikozétel! Egyes naiv nyugatl lapok a Keleti ro eee } & Pee il 5 wy kd vise R 47 it mert a rf ke z { g in cok br- an ae 7 ert aeyedione in. tal is uralni fogjak a 178 tag képviseléhazat, mert a (vérkevert) szinesek tor | kévetkeztében mar 18 haga | jga “i vezeléie — aki inkabb | jkor a szovjet partsajté hivatalos vonalve vényhozé lestiilet 40, mig a feketéké 80 tagi lesz -— . Mint 1 egy kormanykézlemény. mes megtartani a csics- | taldalkozét...” Olvasd: ai Szovjetunis | inyilvan torkig volt mar a keletn ometek mindeddig nem tapasztlalt imakacssaga- val, amikoris — fdleg ‘a kol- esénés szovjet—keleinémet | gazdasagi elénydkre hivat- kozva — probaltak elhitetni | /Moszkvaval a német csucs- | talalkozéniak a Keleli Blokk szamara jeelnlé komoly ér- tekét. Az 1. olda'on ,,A robba- nekony német estiestalaltko- ker-fele dtilterveket annyira | 26 6° mg ‘a Honecker-féle. rossz szemmel nézle Moszk- | visszalancolas hangulati eld- va, hogy legijabban arrdl| ks szitése e'Gtt irédott, azon- jelentek meg fanyalgé han-| ban egy referencia az emli- wi cikkek a ‘keletnémet saj-| tett cik’cben is pontesan e! id. toban, hogy revetitelte azt a icheldéseget. wha érdemleges iigyekben hogy nem tirlénik érdemleges| az déntés, akkor nem érde-| MOSZEVA | AKADALYOZZA A NEMET LETREJOTTET A mult heten beszamol- {unk arrél, hogy Erieh Ho- necker, a keletnémel Szocia-| lista Egységpart (olv. kom- munista) teljhatalmu veze- re az eldzetes tervek szerint szeptember elsé heteiben: valahol a Rajniavidéken ta- lalkozik Uelmut Kohl nyu- gatnemet kancellarral. Nos, az e'ézetes Honek- Szamos natalrak | sit, | 1 tovabb | ~KHADDAFY oroszok végiilis pa. | eae jerey Katalin: Tobb, mint Pelszazada, hogy Ulyés Gyula een cimll dau jegyzetei [elkavartak a magyar sajiét és kézéletet. Az egyke terjeds- se, a szilelesck visszaes ise olvan yalsagrol ‘ante dott, ameiyel as- koriban mar pem lehelett tovabb palastolni. Az ogok é3 @ megsidas keresése siirgds feladatnals bizonyult. Az Ubjegyzetek megirasat egy déldunaniay utazas ozie meg. lives Gywa meglatogatta Zengévarkonyt, a kis baranyal falut is. ‘Pa- dalkozott FWep Lajossal, a falu akkori reformaltus lelkaszével. Ho talal- kozas nagy hatassal valt ra, felszitotta benne a [clelésséget a nép sar- savrt, amelyhez tarvozott. Filep Lajos mar évexkel azelott felletie nyugtalanito kerdese t, ame'yek az élet és a névesedés alapvelé emberi éericKeire. a kdzdssdg iranti feleléss. gre tea nae A szitietési statisztikak rom'asa, a4 epyke valtotta xi kritikus megjegyzéseit, de 6 tullatoty a dologmak ezen waz oldalan. A teljes erkéd! nt atataku ast, a gondolkodasmod, a csa- Idi élet, sit, a gazdalkodas megvaltozasat, az akaratnak sajaios al- vallozasac’ Jatla meg a szamok mogoiul. Nyng*alanida kerdesc: “Hogyan maradhat fenn a nép, a nemzect, tchat a kézdsség, ha az egyen nem érez felelésséget a kozOss¢g, a nemzet irant?" ~~ azola sem veszilelt iddszertisegebdl. ége REPENS Mai kérdések Miért fogtatkoalatia a szakértéket Us a kdagictel mia is a napese- des alakulasa, a sviilerések visszaesése? Migri vecddix fel djra os ajra, hogy ezen valloztaini kell? Nem lenyegte'en kerd s-c. hogy Hany ma- eyar vanog viagon? Nem az-e a fenlosabb, hogy aki ¢l, ax ember] éle- iet éljen, megfelcli — clsdsorban anvagi szempontbél megielclo — ké- riilmények kizbtl? Nem, nem mindegy, kevesetben lesziink-c. Mert amennyivel ke- vesebhen lesziink, annvival scegénuvebbek is. link, vagyun'k, ¢s min- den kézdsség. 6 szerveze!, még a tirsada’mi szervezetes is, 1tiik folylatasara trckscenek. Ha kevesebb gyermek saiileiik, ez nemesak azt jolen’i, hogy be vesebben lesziints, hanem azt is, hogy-fiataljaink lesznck kKevesebben, Az éict rendjéhez tartozik, hogy ‘a megijulas K-pességat. a aminden tj- hoz valé rugalmvas alkalmazkodast e'sSserban 6k hordozzak. Ne-wilik bivony felé, hogy megmerevedett, megdjuldsra bepicien kOziss' goa valunk. ‘arhaté voll, a dallasi republikdnus konvenciérél a PRAVDA lestjléan nyilatkezott, és tobbek kézt az ,.szemfényveszté propagandamutatvanynak” nevezte — Torok kiilon- leges kommandékat vezényeltek harom keleti tartamdanyban tevékenykedé kurd gerillak fészkeinek kifiistélésére — A Sri Lankahan (Ceylon) tevékeny- kedé tamil gerillak vezére a héten 12 mas politikai és vallasi vezeté személyi- steel egyiilt Junius Jayewardene kormanyfével tiizsziinetrél targyalt — Ro- therdam (észak-Anglia) kérnyékén 50 sztrajkolé szénbanyasz esapott dssze a rend éreivel (az angliaj szénbanydsz-sztrajk immar 2 hete tart — Szerk.) — Niecaraguahan 30 USA-felfegyverezte gerilla megsemmisitését jelentette be a Szocialista Egységpart kétségekhen vergédé zéret arrdl, hogy — eredetii nleleressel élve — »lebratyizzon” — : német sdgorral ... A FRANCIAK LEFOGLALTAK AZ AKNASITASSAL GYANDSITOTT LIBIAL HAJOT! érintedtiik a ikér dést: ki a felelés a Szuezi-csator- na é§ a Vords-lenger lilvo- elaknasitasa rt, | az egyik riporlunk en- ment, AZ ORV-AKNARAKO" cim- | mel megiriuk, hogy a gyanu) szalai Libla fel iranyulnak, | Nos, a héten a leleprezés | ranesszoval intik le majd erej vel hatott a hir, scriill meg. a hatlérbél mozgatja meg- bizhaténak tarlol{ embereil a heten tasnapjal. A Jegutébbi 5 év folya- man Deng, egybilllé Kinal| polgar ideologiai vez re Az egyiptomi hadiligy- | minisalérium — szovivdje a) — Middle East News Ageney- | le nek (Kdézel-kelet} Mii nokseg) a Kévetkout nyilat- | kozatol tele: vA gyamisitasokat meghaladdan, csaknem bi- gonnyal a GAT nevii Ii Ibiai hajét tarthatjuk {ele- lésnek a Véris-tenger el-| yo.| aknasilasdert..." munikai, és elinditotta Kindt a modern kor és a korszerai lermelési eszko- z0k alkalmazasa felé ve- cp] ys zeto vlon. saliv | Szakemberek jak, hogy minden valoszinii-. ‘8 szerint régebbi gvarta-: olasz eredelil aknasxrol vain S20. , Annak ellenere, “még mindig szamos hogy masik ellenfe- se e'len, nvégis, a termelssi | mutatészamok szering Deng. A GHAT jilius 6-an ha- | ne! nek van igaza, mert ladt al.a Cs: atornan, és efV] 1979 és 1982 kizétt | Heeud napos kbrutat tett a eikkiinkben | Vords-tenger vizein, andikill, vajon | HOEY egyszer is kik6l6it vo!- emlall az ulja kélszer ne. annyvi idébe tellel{, mint az kO20it | mare Ce aanad * érie a 82 szazalékot, ami gyorsabb voll, ming amit az eat megeclézé 25 évben felmutathattak. A Mao-féle kultusz elie’ ikSt partfogoltjat ‘kulespoziciok elére: Hu Yao-bangot elsé titkar- rendes kérlilmenyesx lezajlott volna. alliiotta eeere mert EZREDES, : _. | Fey kiidnieges bdvar- -oszlag 5 (iHokzalos targyal alalt a Szuezi-G@b6l fenekSn, “kb. 3000 m (1090 lab) me'y- a pen. emiall esak vizalat- hogy ti tdeakameras segiisogs-| — Folytatas a 2. a yangot helvezte. ai Oz088eg feloszlatia a Mao Ce-tung | altal kezdeményezett kom- | gy | | meggallapitot- | | | szemalyl ese uldn Deng! pee y innepelte 80. szii- ijal nolajukat fajt ailiv: kimenetelé(al, ~» filfolenyg 32ho meg. le titakoztk a mezdgazdasa- ‘Kohl k gj] profilemolivum bevezet:-! Kina , mus) belo gazdasigi névekedése el. keletnémet) lisztességhen megésziill marx: ,istak koretbe, és akkor mi lesz? 'ezt hajtogatia nemesak Moszkva, Ha eskken a sziiletesek szama, fogy a mépesseg, megnd az iddsek | aranyva, Helyzetik egyre nehezobb lesz, anvagids tersn is, ]Gvedelmii ket tesinive is, de e atasukat, gondozasusat is nehezesb megoldani. Agok az iddsebb, kiseso jovedeimii, sokszer egyediilaia embarek ma- radnakx, akik nem tudnak harcolti az erdeselikért, akix nem tadjak Vaid aio a Koarszerusiics Kane vuect. Vegul, fogadja dont enek, sat, ezt he ha egy kézOssig tudatasan mond le a névekedssrd', ha ec: Segevel a milliokra rugo kozinseg | t zeleset nem vettek at a eseh. magyar, a’ ‘bolgar fullajtarok, wee tovabbca is a sa- w52ep, Sz6p a rake- taeyvyensuly’’, — volt a huzakodasok ért me, ,de azéri hogy jévunk mi ah hoz, mi art latlanok, hogy a rakéla tulajdonosai he- lyeit rank lGjenek?” Az 1984 szeptemberere tervezelt Ho- | inecker—Kohl talalkozo — ha egyaltalan regvalosul (annyira nagy a szovjet veze- tdség felelme a német estes esetleges po- eszkézzel iparkodik lebeszélni a meghivas elfogadasatal) mind Nyugat szempontjabol mulatkozhatik, Az oroszok mind Kelet. zatonyosnalk agy probaljak beallitani anecellar ujszerti, készsegesebh, kdl- eséntnyijto politikajat, hogy a megveszte- |gelés vadjat is kimeritse, kozben olyan mi- _toldégiai hasonlatokkal éinek, mint a ,,Tr6é- jai Falo” (vagyis a nyugatnémet revansiz- pozik a beesiiletes tréjaiak (érisd: (Tényleg: még elgoendolni is rossz, de hanem talan Washington is, Berlin kibékul, akkor a két nemet allam mt erére kapva, eldszir gazdasagi- lag végez konkurrenseivel, a sportrol nem is beszélve...) Komolyra forditva a szét: ha egy né- ként a part, majd Zhao Zi-| met politikusnak az életeért Kell kiiadenie, a kermany élére| mect valami baklovest kévetett el, azesel- ben biztosra yvehell: ha oa koézds german! Hagvemdnyek nosztalgikus hangszerén fue oldalon — | valdazik, avesetben mindenki — ak ti, akar nyugath polar, allt és egyelért vele. nvugatnémet allamf6él revans- | ‘alis gyanusitgatasok, a Zéld Pa Antinuke” protestalok Kohl aancelannak. i" csdstol akadt ja: | veszlegets sek. atonal kart Skben homoszextt vl és az mozgalom részérél szazezres tiintetése [elhézte he. Nem csoda ezek utan, hogy a ket ne- met orszagrész vezetdje ugy érezte, hogy Jal- akad bizony kézés prebléma a tarsolyuk- | ol a : : hogy Moszkva minden | Honeckert x g | hiszen ha Bonn és | rineg sok viz fog ban, espedig zilalt beliigyeik sietés ren- dlezése. A kapcsolatok (és kélcsonok) normalizdldasa Vajon mit erthetl nk normalizallt allam- kdzi kélesén alatt? Egy olyan kélesént, a- mely inkabb saivességezdmba megy, mert /a kélesénade nyugatnémet bank nem ke- res rajla milliokatl. Ha pénz érkezik a kasszaba, a porko- labok jokedviikben enyhébben kezelik a foglyokat: ez tortént Kelet-Németorszag- ban. ahol a markamillidk érkezéSének ard- nyaban gyakoroltak a megszoritott embe- lri jogok lazitasal. Penzert tébb emberi szabadsag? Ber- linben és Bukarestben ez miikédik, de eat Moszkva nem nézi joszemmel, hisz kény- snyen megeshet, hogy az eurdpal csatldsok »Pénzért —— Szabadsag’’ eserekereskedése végtilis lepipalja a kivandorlas terén a hbol- & ranyosan nagytOmegi kubai Exodust is. Sem Berlin, sem Bonn, hanem a Rajnafoid! Annak ellenére, hogy Nyugat-Németor- szag hivatalosan még mindig nem ismeri el a kelet-német allampolgarsagot, Bonn meégis hallgatott Honecker kerésére, aki — a hazai sajio tamadasaltél tartva — Bonn helyett egy .semlegesebb"” videkel java- soll a néemet csucstalalkozd szinhely éiil. A Rajnavideket. Ay egyestleste azonban lefolyni a Raj nan, igazi nemet hi lett a szovjet (CONCORDSKY” szuper-jumbo sorsa? Egy legi Annak idejen, az 1978-ban tartotl pa- rizsi légi bemutatd soran a televizio segit- meader- medve figyelfe, amikor a Szovjetunié ak- jnya, a szuperszonikus Tupoljev—L44 13 fo- 3 | oyi legenysegevel egytitt lezuhant, _ hogy a lagjal sevesend, legfeljebb egy-kéet gyermek melliett | ralrebbant. lyesli is, mint esszerul, anyvagi szempontbol in: do- | A ,,TU—l44"-rdl az a fama terjedt el, kollal, akkor oz egyben ersiie.i déntes is, Az éicire, a csaladra vo-) pogy ipari kémkedés révén az oroszok egy- natkozd e'ilasité dimes, ha nem is focalmazedix meg nyitian. ez pe- dig nem maradhat hatasiqglan a tarsadalmi clet t0bbj teriileléere sem. Fillep Lajos szavai szerint A kerdés kanoendiatadanu nagyobb, nt tt az, hogy hanyan lesziink. az a kerdes, hogy milvenek lesalink .. Kez mais eyecd kerdésenrk kdae tarioz’s. A hanyatids torténete A koavomenyt a harmincas mansk hanyailasa fogtalkoztatla, 1 nek hazankban clozmenyei vel- fuk, sot, része voll egy vagvobb, egasz lrurdpara kicerjedd fotyamal nak. A demografial almenet korszaaa kiscbb>-nagyebb megszal ilisok Kal mar a NTN. szdzad elejie ota fart. Csdk keniek a ha'dlonisi a: ‘any: sfaion. edi a salielest aranyszamok csokksiese Koveie. A termesec ies syaporodas ennek megfeletden cionb gvorsan not, majd esdssenn hezded, KilGnisen ergs és felting ved es a esdxxenss a fiiséos & harmineas évekven. 1995 és JMO kGzitl egves nyugatl-europa; orsza #OKDAN War a Nepesses ceyszeril lanpotloda satroz sem voll cegendp a termekenyssg, ugvanigy Magvarorszagon sem. A sziliciaces szama: nak csékkenése itt nem paresuit a hatilozis.k hasen’é i emit cook Khengsevel Mindez térienclaii megrarkodlalasuksal, eagdasag! ariaiacel is pa rasult. Nem csada, hogy an pesedési problomak serd-erdockent, so. stk are lésxén{, a magyarsdy pusziulasanak veszdlyekxént meriiick [e'. Sajatosan Glezte a helyzetet az is, hogy @ szomszédus Kelet-europal or- svagokban a sziileési aranyszamok csikker si tendenciaja meg ervenyesilll. svexben elsésorban a sctietisek sza- ~ Folvtalas a 3 eldaleu sete a ite atig szertien .Jekoppintottak” az angol—francia koprodukeioban gvartolt szuperszonikus, Concorde gepel. | A koppintas’ a jelek szerint azonban nem sikertilhetett teljes martékben, mert a iheten Nikolaj Polujanesik, az Al ROFLOT ‘Szoviel Legiforgalmi Tarsasag) nemzetko- ai légiforgalmi [Goszlalyanak igazgatoja ki- ‘jelentese szerint a Nyugaton a Concards- sy—Junbovsky-nak nevezett gopet éc°ékre molyzsakba helyvezik, fomanyba kuldik. = | Nyugdijaztak a ,JUMBOVSKY"-t Vajon oni voll, akkor, amtkor (udvaleva, hogy dzsban felrobbant .TU—i44° protolipus alan 1978 elején oxy masik ..TU—I4d1" is feoguhant Maszkva kézeleben. Ag eroszok seerin’ inkabh ¢ sorozutos Hlezuhandsok kesztelfek ao szaviel repilo- sepevd last avra a déntesre, hogy besviin. fesses a .TU—-Df4" foviabbl gyartasal. Aalis meegprabaliak, hegy a TU Ht"-et Meszkva és Alina Ala Avsial kérdlt rendszeres jJaratkent Ag : “a ~ j acuuban as LY nikal- reyet *; abgh te, «gate lpg: ae feraed. akik nom Rk pesek [felupian; a mun kori legnagyobb légi biiszkesége és vivma- | majd | magyarul nyugdijal- fortenhelelt ao svinfalak ma. | a Pa- | (hoxuep— mayeniberchen | ¥ bukasa megkezdelt léegijaratot félev mulva nagy esendben, minden bejelentés nelkiil meg- salintetiek. Raadasul ez a jarat minddssze egy kh. 3.200 kilomeéleres (2.000 merfold) lavot voll hivatva megtenni és nem rottak ra oly je- lentés feladatot, amelyet az igazi, angal- francla Coneorde naponta rekordrévid idé alalt az Atlanti-Qeean ket partia kdzdit mectesz. A Tu--44 ltervesctt “™ sege 2.900 km orankent. maximalis sebaes- (1,400 meérfold) lett volna Vilagra szolo tévedések Annak idején a Ford géepkoesigyar Eid- sel-jérél és a General Motors Nova nevu autetipusarél jegveziék fel a baklévésck rekordjait, mert eldallitasuk és szolgdlatba (telat az amortigaciés id6é) a pénat hozd szolgalat vegzese he- a mlliidrdos kéltsegeket mutat- helvezeistik hasznas, Ivell csak ta. (A Nova-t plo fébbek kozolt Mesiko- ban is forgalmazta a GM, ¢s sehogyan nem fért ag agvukba, vajon miért nem va- saroljak ezt a NOVA nevii géptipust spa- Hvol nyelvteriileten? Noe va" — spanyo- ll agt jelenti Nem megy. Mert vegyek a secgeny meaikaiak a keesil, bao nem egVy) snofentesck szering a ..Tupoljev 144" a beruhazas és haszon rovatekban a le- giforgalom térfénetében talan a legkoltse- gesebb mellefogast jelkepezi.