Nem sokasdg, kanem Lilek $ szabad nép tesz csuda dolgokat ... BERZSENY! 37, Nu. 22, NAVEL. wl Ket buy Re LORRI | Eszak-Irorszagban a munkabesziintetést — a protestansok sztrajkja elelem-ellatast; Wilson miniszterelnék elszant kijelentést tett, miszerint letGri- Lord Thompson, loly am, 2 22, » Seam BR RS CREE RE OUR A gL Sg GNIS MRS SRS ARR SRO NRE RRS ORT SSR OR SRE SG RT BREE ARE EAR SR SST oe * a kanadai megbeéenitotta curopal vezeto: Giscard és Schmidt az energia és. sziiletésii ujsdgkirdly | mondotta: ,Nixont keresztre feszitették, mielétt Poncius Pilatus moshatta volna_ i kezci’ — Egvébkent Nixon kereken megtagadta tovabbi hangszalgok kiadasat : a Watergate tigyben —- A DIARO DE NOTICIAS lisszaboni djsdg szerint az. | 930 cves afrikai portugal jeleniét nemsokdra megsziinik"” — Kissinger példatlan. egyhonapos kézelkeleti »ingajdratat” deriildtéan itélik meg: 1,500 ENSz katona) 'kesven all, hogy a szirial-izraeli hatdron dtvegve az esetleges tlizsztinetre vald. | felugveletet —~ A Szovjetunid ajra megkezdte a fegyverszallitisokat Egy ptom, | reszcere — Yitvak Rabin 2 szavazati t6bbséggel ,,galamb-arnyalata” kabinetet | | alakitott, amelyben Mrs. Meir és Moshe Dayan nem vesz részt — A szov jet, _kormdny rendkiviil szigoru kdbitészer-ellenes tirvenyeket léptetett életbe, ami_ a ,cope” hulldmai elérték Oket is —- 75 éves kordban meghalt a vVilaghirii néger zeneszerzé és zenekarvezeid — Kanada azt jelenti, hogy a | Duke Eiington, azonaai hatallyal megsztintette a nukledris jellegti segélyt India szamara:. Sharp hilligvminiszter kijelentette, hogy a kanadal nukledris sepely kifeje- zetien bekes célokat szolgdlt és felelétlennek mindsitette az indiai kormdny | eljarusdt — Kuwaitban egy éptiléfélben Iévé apartmenthdz ésszeomloit, a. romox alatt szamos halottat taldltak — Spanyolorszdgban fényes kiilséségek | KGz6tt emlékeztck meg a polgarhdbort befejezésének 35. évforduldjarél — AL canncesi filmfesztival ,Aranypdlma” dijat a CONVERSATION c. amerikai film, nyerte, mely magnoészalagok manipuldldasdrdl sz6l. SPAR WLAN A ® UI NYUGATNEMET VEZETOSEG A heten az szocialdemokrata Schmidt letette Bundestagban, cat-Nemetorszag kanecellaria. Agelott ugvininiszterként kormanval ugvanoly an 35 Eves c avy eskut a mint es H elmut : Stidik peng sz0l Igalt » miniszter., aki i i g a ald ‘iltette. tart 2l-ré ben. 1973-ban megmondotta annak idején: _»Baader-Meinhof " terrorbandat anare lakat. CUevancsak j volt, aki a valasztoi korha- | Gl 18-ra csékkentet-| te és komolv dépéseket tett a kdrnvezetvedelem Ugve-| Genseher Brandtnak, | strukturaval épitette fel, ‘hogy Giinter Guillaume, az & | azdta leleplezett kém bi-! mint az Wily Brandt ide) ben funkcionalt, vagvis ll szocdem és 4 sza- bad-demokrata oszto- .. gotta tdredkon. --- -~ reskedik és meeligvelés | _Keneve| ny N eldidé2d A legielentasebb valtozas keletnemet kémet. Scheel szabad-ce- helvettes kancel tu- Walter mokrata har kuliievminiszter vowdsa volt, akit 3 evre OYszag tak meg. Scheel utoda’ ugvanesak szabad demokra-- ta lett: Hans-Dietrich Gen- GS scher, 47 eves volt beltigy-| UGE CE A Bostonban megielené The Cristian Science Monitor, szeniy biboros amerikai kératjanak eldestején, a majus 1-1] szama- . (Az Egyestilt Allamok és Erie Bourne. a lap buda- ban U.S. and Hungary | A Schinidt-Genscher ket- az ts kiilpolitikaja bizonvara ay OSTPOLITIK mesgvein: numa marad, érthetoen kevesebb| csak annvit elnokeve valasztot- TRUTH ERE ATU US SE build bridges’ { Mevarorszag hidat epitenek) cimmel. | * lelkesecdeéssel, avonban az USA esapatok eurs- pal jelenlétére Nyugat- Eurdpa _ biztonsiaga szemponitjabdél egyeld- re sziikség mutatkozik. Ugyanakkor Kavds Piacot Uletdé vonal.- veazelésben gyodkeres valto- zasok varhatok: Nem abl dozhatiuk fel sajat gazda- sagi helyzettink stabilitasat miatt”, — - Mondotta jelen- “ra Brandt> pukasat Vegi a DER SPIEGEL) és a STERN képeslapok| szerint Guillaume, a mes-| terkém ,noket — keritett! | Brandinak”, aki a part pleé-; elolt szlikszaviaan jegvzett mee erre: ,Nem vagvok anegval Schmid maris kijelentette, és nem vagvok mentes az hogy UATE | t PTH TESTS pesti kilén-tudésitéja tollabél hosszu cikket kozolt. A rendkiviil figvelemre meltO cikk lenyegi reszéet szabad for- ditgsban koézlom: —- Szent Istvan ezeréves korondja, Magyvarorszag hogy révidesen visszakeriil Magyvarorszdg- re Amerikabél. annak a sikeres targvalasok eredmenyekent, amit amerikai kereskedelmi bizottsag folvtatott Budapesten. _- A magvar kormany ugvanis megujitotta a korona visszaada- “mintegy az amerikaiaknak a budapesti kormannyal szimboluma, lehetseges, az kerelmet. kialakitandd jo viszonya _ A kereskedelmi megbeszélésekbe a magvar politikusok csak ket pontban kapesolodtak be. Az egyik Magvarorszagnak a ..most favored nation’ ckedvezmeényes amerikai import-vam) elnyeresere keriilhet ha Nixonnak sikerfil ezt a sokat vitatett javaslatot. a szovjet vie odadtatni, — A masik a korona kerdese.— Mindszenty biborosnak az or: szagbdl tortent eltavolitasaval es \'1. dijaztatasaval a korona visszaaddsa wtjabol az utolsd hatasos po- litikai akaddly is elharult— Az Egvestilt Allamok kulugyminiszte- riumanak szévivéje ugyanis tobbszdr kijelentette. hogy a korona visszaadisa abban a pillanathban lehetOve valk, ha a ket orszag aban lenveges javulas all be. kedvezd tenvezd. vonatkezd kerese. Erre szonyiatban a Kongress viszony — Nasik ecy ezmeny eredmenye probakovekent. azonban csak vussal elf hogy ij bardati Kapesolat letestit, Eddig a cikk fejtegeteseinek lenyege-— Ehhez nekink csak esak ennyi hozzaffizni v Mint ismeretes. vettek. hogy a es Werona birtoklas manyes” valt tek volna is megs nem tehettek a a Ul. arnyvékaban haialoars | kerult alonk van: vildghdborn utan az orasz szuronyok magvar’ kormanvek mindent elke- ¢ Allamok Grizeteben levé Szent Reoronat vreszagzerevzék All &2 alsé sorban az 36-ban hatalomba helyezett a mai napig uralmon levé Kadar-rendszerre. amelyik a Szent sdval akarja nemesak arszag-vilag elstt. hanem el- sésorban a magyar nep elott torvenyes, hogy ne mondjam, ..alkot- tat bizonyitani. i 36 utdn az Egyesill Allamok « kormanyat barmennyire szeret- zabadulni a Szent Korona drzesenek egvre ter- hesebb felelissegetol. ecyszeriien mindaddig nem tehettek. amig Mindszenty biboros a budapesti amerikai kovetsegen volt. 3 szabadf6ldi magyarsag egy akkor Pal papa altal valo nyug- tobb egvhazi es ekent a magyar kormadny es a Vatikan kozott ~ PR Se dllamisa ganak ember) evengescecktol” HREM BR SHS net 2 HA PASE SUSU Mind- vaalldsa. HUNGARIAN LIFE pin. A pesti TY ..leirja” | A PESTI TELEVIZIO | beltek be a PLAYBOY ci- ELPARENTALJA NIXONT A budapesti TY Killian _kommentator a Szerint a Ww ATERGATE tigy fejleme-) : nyeinek hatarozottan clony- -telen ' KRelet-Nvugat _esolatokra™... ¢ $ oner’ ifoltetule a lartos egviltimt utohatasa van kozottl ~oailard ale ‘ # ; Bs ow ‘Iasponttal rendelkezo parts) — folytatta a te | levizio szakertoje — az elds _RKodesnek ... maink | rusat a PRAVDA vezenveli, | minél hamarabb tisz- tazodik a helyzet, akar- merre dél is el, annal jobb mind Amerika, mind a vildg szdmara.” A Varsdi Paktum tagalla- eavhangu sa}ta-ko- amikor a Kreml es napi. : | politikajanak e Au ttikre a i héeten elsé beszamolot az Eurdpai : soinak obey dace! -e@loszér kapott betekintest, fa véegjatékhoz kdzeledo, © Reset yee it tt * rhe ae yonyara allamtitkokkal ke-| mas tagallamok gyengesége| “'® vanesak elsG izben taje aliot izben nmyuitott olva- a szovjet polgdar talomeért folvtatott Water gate-sakkjatszmaba. A szovjet parttagokat * 3 i kozta tidak a botrany-kroni- | karol. Bizonyos sajnalkozas| HEA EA SEAM EELCEE takozdsa miatt sem. amerikal belpolitikal rendszert és azt. mit jelent egy olyan csoportnak., mint az amerikai magyarsdg. ho- Hogy Nixont masodszor olvan [dlenves tobbseggel érezhet6 ki példdul a PO LITIKA cimti lengvel lap) vezércikkebol, mely szinte részveétet fejezi ki Ni- xonnak 5s élesen clitéli elienségeit, akik a lap szerint ,az olvadds el- lenzoi’: a botranvt leleplezd ujsag-| irokat egvenesen ,,penzches | firkaszoknak" Ten u RRA HEU SH Aa at {8 REEL ju I, a kap: részletes| | Meuvalasztott ,., va. A 48 eves hat oo, | Europa tee SEIU T ISTHE Ezt esak az tudja megeérteni, sevmbat.. \ixont akik pl. nagy Gsszeget zse- mu purno-magazinic!. A PRAVDA keétszinuen. megvieevzi, ha az Elndék ezen a nydron Moszkvaba_ tO] ytaval All, hogy enged. meénveket csikarjon ki, a ne-, mveket esikarjon ki, a ne hez belsO amerikai helyze-: tet kiaknagva”™, * Kozben ay oroszok nagy- ban késziilodnek a Finnor- | szagbn | europai Fameény aldiratasara és a ho. i rizontot pesak a detente ellensegel- jdliusban kituzott biztonsag! Muszkva oo szerint nek arnveka’ sotetiti el. & ,GISCARD A KORMANYNAL!” A fenti francia férfi Nyugal legfiatalabb munista blokkot kepvisela Francois et érdekes modon ket ols yan. fejlemeéeny segitetle at COVES. cim volt Valéry. | Giseard d'Estaing, ujonnan. ale ‘lamelndk valasztasi jelszar vere: tGje, akit a szocialista-kom- Mitterand-tol esak 1.6%o szdzalék valasz-. tott el. Giscard dé Estaing- a A londoni ,,Times" c. napilapban Largest, Independent Canadian Weebly in the Hungarian Language Ara: 25 cent v ] 7 Ny Willies MAGYARS ws vd Oo % megjelent térkép a Trianonban, 1920. jJo- nius 4-én megesonkitott Magvarorsziagrol. S4 esztendeje annak, hogy rank szakadt az elsGnel is tragikusabb kihatdasu Masodik Mohdcs: Trianon! — Hazank gyahizatos feldarabolasdrél megfeled- kezni akkor Trianon. Elszakitott teriileteinket, sem tudnank, ha akarnank, mert mai bajaink végso forrasa: magyar testvereink milidit akartuk visz- szaszerezni, azért sodrodtunk bele a I]. vildghaboruba a vesztesek oldaldn, azérit Gnicite el hazankat a bolsevista aradat. «AUER 3 N PSU IEN CITES HANIA HTSHR EER LEER RELE EL TURE IRR USER) ARERR EUS Nem felejtink, — mert nem felejthettink, mindaddig, amig dllnak a trianoni szégyen-hatarok! RN SRSA Hi a Prey Andras: A Széchenyi Istvan Tadrsasdgnak gvomanyossa vali meg, a Magyar Haz naizviermeében, Majthényi Laszlo elnoki kovetkezé szemelvények: haiszdlon mulott ,célfotds’” gvozclem — fele, mindkét esetben a mertékben: A valasztds utolse he- tében két lengvel ké- met lepleztek le, akik RCT METERS SHURE 7 a! aki ismeri NES UBRINTEES EIN sun rears ull add hogy valasztasok eseten. + PS N a * lasztottak meg elnoknek, azt nagy reszben a nemzetiségi csoapor- toknak — igy a magyaroknak — koszonheti— Nixonnak azonban tabbe mar nines sziiksége a szavazatokra! Oriiine, ha kihuzhatna elndkseget 7et, detent’ 1976-1¢, Eppen ezert, sajnus. mint mast, uralmon maradhasson, ujabb jeldlesre nem szamithat. még sohasem volt ilyen sulvos a hely- mert a Watergate-botrany mocsaraban fuldoklo, a jaltaindl is végzetesebb kévetkezménvekkel jdré nixoni-kissinge- -politika, amelvik semmitél sem riad vissza csakhogy meg a Szent RKoronat. a magyar nemzet legdragabb kincset. dllami szuverenitasanak alkotmanyjogi megtes- sor » tott torvenvjavasiatat. rikal orizetben maradna, az bizonyitja a legjobban, tesitojet is — minden jel szerint — hajlandd lesz aruba bocsatani. Hogy ez mennyire igy van. lobb emigracios magyarbarat amerikai képviselé ismételten benyuj- miszerint a Szent Korona mindaddig ame- amig a magyar nemzet szabadon nem hogy dénthet sajat sorsa fel6l, — a nixoni adminisztracié minden eset- zi tisztsegekbe emeléseével, allamkezi ben meghiusitotta. Az egészben az a legtragikusabb, nek a dolog termeszetenél fogva a Szent Korona hivatott vedel- mezojenek kellene lennie, — Mindszenty biborosnak az orszagbdél valo kiparanesolasdval és kenyszerti nvugdijaztatasaval, valamint a kikozdsitett bekepapok rehabilitasdval és magas magyar egyhd- — maga teremtette meg a lehetdse- get. hogy a Il. Szilveszter papa dltal adomanyozott korona, ame- lik az elmult ezer év folyamdn a keresztenv magyar allamisag wEv a Vatikan, amelvik- mestestesitéjeve magasztosult. az istentelen kommunista rendszer tulajdonaba kertiljon. Eddig azzal érveltiink. ha a Szent Korona kiadasarél volt szé. hogy erre nincs joga Washingtonnak. hanem a multban, EOS, mentheti szolgaltassa vissza inkabb. annak a papasdgnak. amelvik a koro- nat Szent Istwannak adomdnyozta. Most alig van hely a vildgon. ahol rosszabh. bizonvtalanabb lenne a Szent Korona helyzete. ~ mint a mai Vatikanban! Barmannyire kildtastalan is a helyzet. a Szent Korondt. mint ugy most is egvediil a szahadfOldi magyarsdg egvse- hatarozott tiltakozdsa meg! Ne felejtse senki szabad{6ldi magvar. ha ebben a harcban De eges, hatarozott ti- elfaradunk é@s megsziiniink 6rkddni. rona menthetetiendl elvesz szdmunkra. tiltakozni, akkor a Szent Ko- Isten és ember elott a Szent Korondért elsé sorban mi va- svunk felelosek:! Csikménasagi amelyért. keleti_ allamok feleInek bizonyos- | kovetoi eroszakut alkalmaztak _len edlok, 'seau, aki azt hirdette, hogv az ember cs | ember, Paogonlik iba tor ki, Széchenyi és a Watergate A Nvugatot fenvegeto valsdg azokbol az! lranvzatokbol, tanokbol nott ki, ellen mar Szeechensi kiizdott a idej eben. Svéechens} _lazitani, | masok voltak, A vallasos Szeéchenvi refomok fele, és a szabacds egversulvra sap es a kotelessegek Evzel sremben oaéiofrancia agok koveteltek, ami ao tortene- lem soran vcddig még mindig anarchidra, vz pedig zsarnoksagra vezetett, A Watergate-tigvet is clas gasztottak botrannyva Mfarxnak és es Heeel volt a iven erok es politikal val waged, szallasesinaldia. mine] nagvobb szvabadsdgot neki, annal jobhan bontakozik a josaga. ES Heeel, aki -Tsten [dldi képviseloje az Ezekkel Szechenyi avi hitte, allarn. szallt szembe liver eredetu irans- tanaukkal ma a s is fatok, ezek a destruktiv erok ragjak az. amerikal tarsadalmat. Ha a francia forradalomra gondol a csocseléek fut eszcbe, Versailles felé es amint a mai Place de la Concorde-on Grémuljongas- valahanvszer egy arisztokrata feje belegurul a vertol mocskos kosarba. | Az igazsag azonban az, hogy a tlomieg |nem magatol mozdult meg. Az uszitas | feliilrdl WOU. ad Fta el, amely megszcdult iszepen hanezd szavaital, | databan annak, hogy az 'szer kigunvolasa uvergitese Pyeget, ha oonincs, amioa i tenntartsa. Ennek a te nem volt tu- dalmi és allami intézgmeéenvek elicn. A csGcseléket intellektuclek uszitottak | A forradalom okozta robbanasert [hat nem ae a két évtizede az emigracioban is ha- emlékvacsora- jat az idén New Yorkban tartottdk | meg, nvitoja utdn Frey Andrds mondta! ugv jolttck Iétre, hogy mem is a varosok az tinnepi beszédet. Ebbol valék a| népet, amik | maga | foleg a jozan ész és hogy bi vevetertett a francia forra- ony dalom alapgondolataval annviban, hogw a, | yt tp gs indsiti, | “128. sxizad megkGtoltségeit fel akart -ember politikal intéletet. miNgsil ; . vad megkotottscgeit 6 is fel akarta. . | ees a 2ik oldalon) “ Jo gen ket szakma az, amely De echai és [ole@ a mddsverei . oo. ge ae : fantasztat nevel a muvelorbol. _ —termeészettudomany, : ey megevdzessel amit politikai tudomanvoknak neveviink., (akart lépesroldepesre haladni megvalosit-- | hate _kedett tre. dani ha nem hivatkozhatnek ols forradalom | clérhetet- mint peldaul a minden teren. valo eavenldéség érdekében, és zabolatian ~szabads 7 -irn Jnak Montesquicu-t huozta fel azzal, hoey Hitlernek Rousseau. Rous: jo. adnak maid ki hogy | Franciaorszag és Magvarorszag ahogv “most a A vallas-adta erkoles: alapot eloszar a- francia arisztokracianak az a réesze hagy- felvilagosodas uralkodo rend- , hova amelv igazsagtalan: és hogy az crdszak jo- —fogrenaet gos, ha az, aki elkOveti, hiszi. nvomaban indult Meg gyoleal vele, azutan ag intellektuelek ostroma a larsa- 'vald parhuzamossdg, ~Hitel-ben ezt irta: nép volt felelés, hanem az, reakclo edit, elsosaurban irok tucdlosak, mint ma. Hisgen Franciaerszagban mce a 19. szavad masadik felében is av orsziiu lakossaganak tulnomd résve a jugrend itamasza volt. Francia torteneszcktal tucd- juk, hogy a furradalmak ott rendszerint t CS ev, hanem a nagvvarosi sopredéket az inteHlektuelek izpattak és veszetteék, Mint ahogv most Amerikaban is a Wa- tergate-lgevel nem a . hanem az ine tellektuelek vey resze kompromittalia ui 'igagsagszolaltatast es assa ala az allam tckintelyet, Cuvidiszik, a polidikal boleseseu alapia i nep i HZUNVOS svell ellerditik ay S hogy kilona- leltungoen sok Ag cuvik a masik pedig «az, foplalkozasuk pvakran af Tudom, milven vakmeronck latszik ay allitas. Nem is merneck Ce Hvesmil man van naev tekintelvekre, mint Tocqueville és mint maga Széchensi. ew cloadasaban, caak Nalaha ulan ville at mondta, tud, az nem ameiy nvomiatasban ielent hogy is Toeque- palitikarol Polda- meg, aki fudd esxclekecdni,. nagy publicista de politikusnak rossz lett valna. volt, Széchenvi is ilven alapon tett kulonb- seget muveltseg es bolcsescg, vagy ahbogy Oo mundta, kaZOtL, Amikor peldaul (a doblingi hagvatck masodik részeben) Napoleon GN RKassuth politikajank az Osszcomlasardl, bukdsa- hogy Na- esvesseg es okossag rol ir Széchenvi, akkor mondia, poleon ,észtol tindoklocn aradezutt’, Kossuth pedig ,ritka cszu ember" voll, de egviktik sem volt io poliikus — vaev ahogy OG irta, egvikUk sem volt ,,status- feria’, Széchensi szerint mind a ketten, Na- poleon KRassuth eszes dulggkat moundtak, de eyvikuk sem tudett mara- dandot alkotni. Mindenesetre érdekes, hogv Széchenvi- re ugvanazok a politikar rogeszmek ha- tattak orhaszgtogan, mint amilvenckkel Watergate-ligy mallasztia, roncsul- ja az Eevesiilt Alamek komanvzati rend- sveret. Megint kisért Rousseau elve, hogy ax ember alapiahan veve 10, csuk szubad- iara kell hagvni: hogy a blindzesert nem TeLles hanem is, iS felelos, a tarsadalam, hogy jo celt Meg abban is megvan a Watergalte-tel hogy Széchenvi a »...C8ak az igazi patriota, 4} minden intézetet, minden rendelést kivétel nélkll ragalmaz.” (Folytatas a harmadik oldalon)