| hanem Lick $ seabad nép tesz esuda doleokat... BERZSENY! Sulyos hareok Vietnamban Ertheio aggodalommal varjak az 1973-ban 1975. » Januar | ia szombat. Az ekiidtszek itélete a Watergate tigyben fellott ,SATURN V” amerikai urhajo hordraketa 30.000 font sulyu maradvanyainak ustokosszerti lezuhana- | sat a Foldre, mely januar 10-én koévetkezik be. Ha a nagyméretti, embercsi- nalis meteor esetleg surunlakott teruletre zuhanna, az USA légierék szuper- szonikus va mistient, daszgépei iparkodnak a rakétat a levegdében idejekoran megsem- — Noravan Misra indiai vasutiigyi miniszter bombamerénylet 4l- doznta lett: tébb, mint 20 sulyos sebesiiltje van a robbandsnak. — Tizenkét- ever »lelossitotta’ aro! allamkoérhazi orvos 18 szazalékos fizetésemelés kiktizdése céljabél a gvogvkezelést, amit egyesek az orvosi eskii megszegésének tartanak. — A bangladeshi szélsébaloldali vezért szoékés kézben agyonlétték, az orszag vezet6jét: Mufibur Rahman sejket diktdtor? hatalommal ruhdztak fel. — A kambodzsai kormanycsapatok a f6vdros védelmi harcai sordn 183 felkelot Gliek meg. — Gresham (Wisc. USA) kérnyékén 35 indian elfoglalt egy ketokus kolestort. — Marlon Brando nagylelktien 48 hold kaliforniai falé-t adomdénvozott az indianoknak, de kiderilt, hogy a birtokra 300 ezer dolicr adossdg van betablazva. — Dr. Christiaan Barnard vilaghirti a Rand délafrikai orvos arra keszul, hogy egy harmadik pacfensen is végrehaitsa a ,,kettds sziv” operic'ot, amikoris a régi szivet helyén hagvjak és egy ujat iktatnak be a vér- keringésbe. — Gerald Ford aldirta az uj nemzetk6zi kereskedelmi szerzddést, | mely a Sxovietuniénak vamkedvezményeket nyujt cserébe a szélesebb korii kivéndorldsért, ami ellen Moszkva maris t6bb izben tiltakozott. — Moszkvai kifSld? megfigyel6k szerint Leonid Brezsnyev stlvos beteg. — Walter Cor- | nelius 54 éves anzol uszomedence feltigveld 57 dollaros fizetésébdl nem tud kijonni, ezért kardcsony 6ta nanonta egy tal Iéherével egésziti ki étkezését. — | A dolgozs angol rabok fizetését 8 szazalékkal emelték, amivel j,ott tal a ra- | cson” _Kapnak. 8 HABORUS LEHETOSEG AZ OLAJERT! Dr. USA kiillgvminisztere a BUSINESS WEEK. cimti folvoiratnak adott évvéegi nvilatkozataban egy szerte lentést tett, cree rail amit — szorol-szaéra kézlink: lia lehetdsége, az Egyesuilt Allamok katonai erét alkalmaz- na abban az esetben, ha meg kellene akada- lyozni az olajtermeld (arab) allamok azon ki- sérletét, hogy megfoit- sak az inarosodott vi- lagot... .” Erthet6é modon megkerdezte az tiév- arrol, rege ben Va Kologsvarra. kdtelességtink: Ha atthon, kéerdése keriilt eld, sa kortil folvt a vita, kereteben. A Kézép-Europai Allamok érvet a térténelem szolgaltatta. falvaman folvtenosan ki voltak téve hdédita tOrekveseinek. Hol a vilag- | feliuinéskeltO beje- | SU | yg yas |— maid igy folytatta: Ivossagdara valé tekintettel, | = — ,Barmennvire is tavo- | hogy folvan llvek kGz6tt az Egvesiilt Al- |}lamok nem alkalmazna ka- }fonal erot. fregyv olajar [olotti vita, lges megfojtassal : tik.” , Kissine |e KISSIN | Hangstlyozta, gert az ujsagirok cg@esz se- | Eovesiilt lerot es + 8 ~~ de abban miniszter ezt a diplomati- ikus valaszt adta: — ,Neézzék uraim, reé- ‘szemrol az Elnok nézeteit Henry Kissinger, az | tukr6zom. Kiilpolitikai téren nem teszek semmi olyan je- lentésebb bejelentést, amely nem az Elnok véleményét képviseli” — Nem allitom = azt, nem addodhatnak k6rtilméenvek, ame- azonban es AZ Mas megint mas dolog, ha jiparosodott vilagot tényle- fenvege- Veéegul Kissinger wujra hagy az Allamok — ,,csak hogy miként ér- | a legsulvosabb végsziikseg ielmezte szenzacidkeltd be- | hen jelentéset, amire a kiiltigv- alkalmazna katonai ¥¥ Vilag nem mennek messzire, mert az emelés utdn mindéssze heti $1.59-et | & A KATONAI INTERVENCIO VESZELYEI A KOZEL-KELETEN vetésekor kideriil az, hogy szakért6ék nagyon kockaza- tosnak tartjak, f6leg azért, mert a Szovjetunié kétség- | teleniil nem maradna teét-| len és az arab oldalt effek- tiv médon tamogaina, mint azt eddig is megtette, ezzel vildgméretti valtoztatva a helyi kézel- keleti konfliktust, miutan egy esetleges harmadik vilaghaboru kitérése aligha lenne elkeriilhetd. Az olajvezetékeket szabo- tazsok, szubverzivy tamada- sok révén nem lenne nehéz megrongalni, ezért a Fehér Haz szdszoloja ,ecsak vég- | sziikségben alkalmazna ka- tonai intervencidt, csakis azért, hogy az iparosodott osszeomlasat mes- +f elore ; ; * * , ; * Fmara Az amerikai katonai bea- | “ vatkozas lehetGségének fel-. OSSZECSAPASSA | akadalyozza” ... De vajon ‘mely konspiraciot arra al- | ki doénti el, hogy az iparo- : kalmaztak, hogy az igazsag | sodott vildg madris nincs a kideriilését romlas kuiszdébén? Washingtonban azt a le- hetoséget pl. ha egy széls6séges cso- port megkisérelné a kdzel- keleti mesés kincseket rej- tO.) olajvezetékek ellendérzést akkor megszerezni, az USA ebben az esetben is kénytelen Jenne | beavatkozni. Tény az, szaud-arabiali hogv Fe jszal | kiraly ees nem hajland6é olajarakat csékkenteni, | mert szerinte ezzel a fegy- verrel tudja tovabbra is sakkban evaszt6 dallamokat, azeért, hogy sajat szdjaize szerint kozel-keleti rendezést — csi- karjon ki, ami csaknem minden 1967-ben elfoglalt terulet feladdasat és egy pa- lesztinai menekiiltek sza- megszabott terilet kijelolését jelentené, A 120 millié arabot naprol-napra egyre korszertibb fegyverek- kel latja el a Szovjet- az olajsejkek az uzso- radrakon eladott dol- larbillidkkal fizetnek. A WATERGATE ITELET: 4 BUNOS, 1 FELMENTES sagugvminiszter, H. R. Hal- deman és John Ehrlich- man, Nixon szoros munka- tarsai voltak, talan az USA legnagvobb hatalommal felruhazott kdzéleti embe- rei. Ma: ésszeesktivés tigyében mondoit szentenciat folottiik az eskiidtszék, Dr. Zsigmond Andras: lahanvszor tollat veszek a kezembe, hogy magvar sorskeér- désckrol irjak, elétte — gondolatban — mindig visszaszallok ha- Lélekben ilvenkor ott UlOk megint a meghitt, barati kérben és folvik a végellathatatlan vita népiink sorsarol, jOvGjerol. Emigraciés ujsagiréi etikam legfdbb parancsanak tar- tom: az otthoni ,néma tébbség” most mar szabadon a sajit6 hasabjain. Ez elsérendti hangot adni amelvekral otthon nem eshetik sz6 a kett6s elnvomatasban. barati kérben a Dunavdlgyi-népek akkor egvdntetui volt a veleményv, hogy az egvetlen megoldds csak a Koézép-Europai Egyesisi Allamok ki- épitése Iehet. Ennek az allamalakulatnak konkreét megvaldsita- mindnyajan megegyeztunk fenntartas neélkul, hogy a Duna-vélevi népek problémajat végle- gesen masképp nem lehet megoldani, csak egy allamszévets azoknak a Magvar hol a letrol, a német mee nvugatral probalta hatalmat e terjeszteni. dolt rica”, Mee az Ne pee Mee lamalakulatokra Csak addig é€ltek biztonsagban, : koszortizta téerséaben az ittélo népek, amig Mohacsnal meg nem a maaevar birodaiom és vele egvuilt megszunt a pax hunga- Osztrak---Magvar Monarchia is [867 utan — a ma- ga tOkeletlenségeivel (osztrak hegemonia, OnzO Habsburg dinasz- tikus érdeKkek, stb.) is jobb megoldds volt, mint Trianon, amelv szétdarabolta ayenge. Snvedelemre orosz vilaghatalmi tGrekvéseknek. Ezek a térténelmi igazsagok otthon Kolozsvaron annvira vé riinkbe jitatédtak, hogy — bevallom oszintén — meglepetéssel tapasztaltam, hogv itt az emigracidban a Kozép-Eurépai Egve- siilt AllamoK felépitésének terve nem egydntettien elfogadott, mint a Duna-vélevi népek problémajanak megoldasa. _ Legvéztem megddbbenésemet és elkezdtem a problémat ta- nulmanvozni, elolvastam minden erre vonatkozé emigrans irast, meghaligattam a véleménveket. Negy év kellett hozza, hogy ki- felfogas a kérdéssel ‘kao esolatban. Ez nem 1 jelenti azt, hogy az otthoniak véleményéher alakulion bennem egv atrefor malt” véleményének hirdetését, — Igazsdgoknak, gondolata mellett a legdént6bb A Duna- volgyl nepek a szazadok . Kelet, hol a Nvugat | sdrég, maid a “t8cBk és az orosz ke- békében a Karpat- képtelen, kis nacionalista al- > térség termeéeszetadta geopolitikai és politikai ceyseredl és odadobta kOnnvu préedanak elosz6r a német, majd az emigracios javojének ea Cs ~térségre ki- Duna-valevi ciok | ¥e, hutlen lettem, tapasztalataival. Ma igy Idiom a helvzetet a Duna-vdlevi népek és k6ztiik a magvarsag jovoict illetoleg: tdvlatilag csak a Kd6ézép- Eurépai Egvesiilt Allamok létrejétte biztositia a probléma megoldasat. De jelenleg: még itt az emigracidban, a k6zds ellenség, a Moszkva teljesen Osszekovacsolni, egy koz6s front- ba egyesiten! a magyar, a horvat, a szlovén, a német, a szlovak, a cseh, a rutén — nem is beszélve a roman emigraciot. Mi ott- hon azt hittuk, hogy Nyugaton az oroszt6l megszallt népek emig- racidi vallvetve kiizdenek a moszkvai zsarnoksag és egy kialakt- tando kozos Kozép-Eurdpai Esvesiilt Allamokeért. igy: az orosz megszallas alatt él6 népek tébbségiikben (kivéve lengyeleket!) még mindig az elfogult, sztiklat6k6rui, rosszértelem- ben vett nacionalizmus gvermekbetegségeiben szenvednek és a jévet, Moszkva uralmanak megd6éntése utan, kis, szuk nemzeti kereteik kOzott képzelik el. Ha mi magvyvarok a Kozép-Eurdpai Egvesiilt Allamok terveét hangoztatjuk, — akkor a testvéremigraciék ezt hol gvanakodva hallgatiak, hol gvengeségiink bevallasdanak veszik (kivéve a lengeveleket). Gy anakodnak, hogy mi valami magvar hegemoniat akarunk kialakitani a Duna-volgyében, uralkodo népelem akarunk lenni az eliévendd Kdzép-Eurdpai Egvesiilt Allamokban. eevszeruien ezt a nagvvonalu, mindenfaijta tulzdé nacionalista vagv- almot megsztinteto politikai koncepcidt Ugy veszik, mint gvenge- ségiink bevallasat, mint, akik képtelenek vagvunk Gnallo allami- sagunk kialakitasara. Tlven kidbrandit6 tapasztalatok utan jutottam el a végkovet- keztetéshez: a Kodzep-Europai Egvestilt tervét feladni nem szabad, — mert ez az egvetien biztositéka a getlenségének. De a jelen koriuilmeénvek kéz6tt: Gnevilkossag. volna feladni magvar teriileti kovetelésein- ket, Trianon ellent harcunkat, — mert ezt meg a testveremigra- elleni hare sem tudta jogos politikal, : nepek fug volt | jabdl tartani az olajfo- | ‘teteése 20 évi unié, sa hadianyagért ~ fellebbezi az itéletet. ‘sonlé kijelentést tettek John Mitchell volt igaz- | — csak kiegészitetiem az emigra az otodik vadlottat -felmen tették, mig Robert -Mardiant ugvancsak elitél- -ték, fHl6tti | megakadalyoz. | zak a Watergate iigvben. Kenneth Parkinson tigyve- | is felvetik, hogy det, Lah Been ae Eat ED PDA EEE te to BOPe BD Pa Az. eskiidtszék 64 napig | lizemben” az tak balszerencséjére | fovaros faji aranvat ... @ Mitchell, az elndki va- | lasztasi kampany kétszeres ‘igazgatdja szamara az ité- let 25 évi bbrt6n és maxi- ! itéletet | -megelézé iddszakban. Osz- | szetétele: tObbnvire 50—60 i kozotti személvek, 8 fekete, 4 fehérboérti, ami a vadlot- nagy- | tikrézi Washington | megoszlasi | Largest, Independent Canadian Weekly in the Hungarisn Language Ara: 25 cent A fertOdy Eszterhazy-kastély. UU TUS RUT Lae Le UU LU EU UU eee Te eee et ecole sec UU TTC ee enue RR Frey Andras: * Az b amerikal arose vISZony Kurépabél nézve Otthon malis $37.000 pénzbiinteté- | hogy .Nagy, vagy Csendes Ocean”. Most sig terjedhet. @ Mr. Haldeman, a Fe- hér Haz volt személyzeti /fonokét ugyancsak 25 évi 271.000 dollar pénzbiintetésre borton- és maximalis itélték,. ® Mr. Ehrlichman btin- bérton- és 35.000 dollar hatarig ter- jedhet, mig Robert Mar- dian 5 évet kapott, tizezer dollar biintetéssel megtold- va. A volt igazsagtigyminisz- ter kijelentette, hogy sza- most indok alapjan meg- Ha- a tobbi elitéltek véddtigyved- jei is. Annak idején Mr. Nixont is megidézték a targvalds- | ra, azonban akkortaijt a volt elndk — phiecbitisben szenvedett, fekvobeteg voli, sulvos operacié utan, mire Sirica bird harom, a _(Folytatas a 2-ik oldalon) cids magvarsag Sajnos nincs aa — csak a maguk ™m eg] nt Vagy Allamok felépitésének leteink, 4 millio. magy ar - vériink visszacsatolaca utan, meserdsdd- gazdasagi sulvunkat visszanverve dolgozha- tunk csak a Kézép-Eurdpai Egvestilt Allamok felépitésén, — az orosz meeszalla4s megsztinése utan. Ez magyar és emigracids hi- vatasunk. Magvar k6telességiink, mert geopolitikai, es lelki adottsagaink erre sunk, mert ennek az es7meének hangot adni. torteénelm! = predesztindlnak. Emiegracios hivata- esak itt a szabadfoldon Iehet ma % ‘nak nevezett MIRV terén, ami lehetévé | komolyan mondhatjuk, hogy nagy vagy |Atlanti-dcean — olyan nagy, hogy masmi- lyennek latszik a vilag, ha az Atlanti-dce- annak nem az amerikai, hanem eurdpai oldaldrél vessziik szemiigyre. Europabdl, az eurdédpaiak szemével néz- ‘ve Washington sokkal nagyobb hatalom- nak ttinik fel, mint amilyennek New York- bél, vagy Torontébdl latszik. Franciak, né- metek, svajciak olyan gigantikusnak tart- jak az Egyesii it Allamok mezOgazdasagi és ipari termeld erejét kai sulyat, hogy azt hiszik: akarmilyen nagy valsdg zudulna a nyugati vilagra, az amerikaiak jobban allndk meg a helyiiket, mint Nyugat-Eurépa, vagy Japan. Ez a gazdasagi hatalom az — mondjak ami Amerikat oltalmazza_politikai iigyefogyottsdganak, kiilpolitikai baklévé- seinek a kévetkezményeitdl. anand * De ha optimistak is Amerika tavolabbi j6vdjét illet6en, az amerikai—orosz vi- szonynak a kozeljodvoben varhatoé alakula- sat nOévekv6é aggodalommal nézik. Eurépai katonai szakértoOk — szerint ugvanis a vladivosztoki megegyezés meg- fengedi, hogy a Szovjetuniéd néhany éven beliil utélérje Amerikat az atomfejbokor- teszi, hogy a rakétan kilott hidrogénbom- | bak pontosan célba taldljanak. Ha ez bekovetkezik s ha kOzben az ame: | rikaiak nem tudnanak uj katonai eszké- zoket feltalalni és iparilag megvaldsitani, akkor az oroszoknak mddjukban lenne egy csapdssal megsemmisiteni az Egve- silt Allamok szarazf6ldi rakétakil6vé 4l- lomasait, Ugv hogy az amerikai varosokat | épségben hagynak. Ebben az. esetben Washington az eldtt a valasztas elott all na, hogy tengeralattjarékrol kilétt hidro-| ., ~.4.., - BS * J Vk hidro irika idejében raébred a génrakétakkal visszatit és akkor az oro- szok az amerikai atomiitegek utan az amerikai varosokat is letarolnak — vagy pedig nem tt vissza és igy megmenti va- rosait s megmenti a békét. Olvan békét, amelyben az oroszoknak nem is kellene megszallniok Washingtont. Az egész Egye- | sult Allamok egy nagy Finnorszagga val- | -ds ebbél eredé politi- iskolasgyerekek tréfaja_ volt, | Macnamaraval kapesolatban termeésze- tesen nem az a_i keérdés, hogy kellett-c, ‘szabad volt-e a vietnami haboruba gya- logsaggal belebocsatkozni. Nem is arrol van sz6, hogy Macnamara mint. ,honve- delmi” miniszter vietnami politikajaval megtépazta az Egyesiilt Allamok tekinté- ‘lyét, alaaknazta az amerikaiak dGnbizal- rmat’és hogy 6 kezdte a NATO katonai hitelét lerontani. Hogy az amerikai ta- bornokok mind ebben segédkeztek neki, arra van ment6 kériilmény, mert nem szailhatitak szembe a kor many. politikaja- val, De arra enyhito k6rii iImény sincs, hogy amikor Macnamara katonai intézkedésci- vel Vietnamban az amerikai hadviselést szabotalta, akkor az amerikai vezérkar- Iban, az egész tisztikarban csak egy em- berrél tudunk, akit a k6telességtudat le- mondasra késztetett. Hogy most ugyanezek a tabornokok a vladivosztoki megegyezést is ,,helyeslik", azt Eurépaban nem azzal magyarazzak, hogy Amerika katonai érdekei biztonsdg- ‘ban vannak, hanem azzal, hogy Macna- imara utan Fordot és Kissingert is kiszol- galjak. Ebben azért latnak veszélyt az eur6- spaiak, mert az 6 véleményiik (illetdéleg Katona szakérto6ik) szerint Amerika csak gy tudna megakadalyozni az orosz atomtulerG kialakitasat, ha a Nvyugat nem segitené technologiaval az orosz ‘ipart és ha biztosan Iehetne szamitani -arra, hogy az amerikai kutatok elég nagy erdfeszitést ¢s a politikusok elég sok pénzt aldoznak majd uj atomfegyverek gyartasara és az ugynevezelt konvencio- ndlis (nem atomaris) hader6é kiépitésére. A Szovjetunié ugyanis ezen a téren mesz- sze tulszarnyalta Amerikat ¢s katonai tulerejét folezg Koézép-Eurdépaban hdnap- rol-hénapra fokozza. Nyugat-Eurépaban remélik, hogy Ame- valodsagra «és ‘nem fogja megengedni a szovjet katonai : tulstilyanak teljes kibontakozasat. t+ De azzal is tisztaban vannak, hogy az ierre iranyuléd amerikai akarat kialakula- = sat Moszkva akadalvyozni, késleltetni tud- ja. Szerintlk az oroszoknak harom ilyen - nanak, ahol a kormany fontos dologban | eszk6z van a kezében. csak az orosz nagyk6évet merne hatarozni. engedeélyével * Hogy Ford elnok ezt a lehetGséget nem | latia elég tisztan, mert még nem tanulta | meg a leckéjét, azt az eurdopaiak elképzel- | hetOnek tartjak. Kissingerrol azonban mas a véleménviik. lgazmondasaban nem | | ugy kételkednek, mint. a puritansagban tetszelg6. amerikaiak. Az eurdpaiak tud- jak, hogy a gyereket nem a gdélya hozza | és hogy Watergate ott is van, ahol nem | | dedInak miatta. Kissingernek sem azt rojjak fel, hogy | félrevezeti a kdz6nséget, hanem hogy a. dolgaba még bele sem tanult Fordon ke- resztul terrorizalja. az amerikai taborno- | kokat. Akik amuegy is Fejbolintd Janosok | s ha Macnamara elott meghiinvaszkod- | tak, ezt a szivességet Kissingernek is | megteszik. | i | anyagi er6t forditani fegyverkezésre. PERLE EREALELAE CLE LER EEL EDE I LE Dial IDOL AE A aed, puszta ikardként fiige Nvugat-Europa feje Az egvik az inflacid szitasa, ami a ka- pitalista allamokat olyan nagy valsagba viheti, hogy akarva sem tudnanak elég A nvyugati infldciét bérek emelésével Iehct futeni s ezt teszik a szakszervezetek, me- ‘Ivek Franciaorszagban és Olaszorszag- 'ban majdnem teljes egésziikben kommu- inista vezetés, masutt pedig egy részuk kommunista befolvas alatt all. A masik ilven fegvver az olajzarlat lehetdsége, mely Damaszkusz- Folott. Ezen a réven a NATO-ra rautalt Ameri- ‘kat is kénnvii nyvomas-ald helvezni és az ‘Egvesiilt Allamokra olyan pénziigyi ne- _hézségeket ziditani, hogy nem sok ame- lrikai politikus merne a katonai koltseg- vetés ndvelésére szavazni. Hogv ezt az arab kést mikor teszik Amerika torkaéra, az féleg Moszkvatol (Folytatds a harmadik oldalon)