‘LAN atombombat. ed.

ujabban. Izraelnek allito-
lag mar 4-5 bombaja van,
Indiaénak is legalabb egy
van, amihez Kanada szal-
litotta a technikai felsze-
relést és az anyagot. Ga-
dafi, a libiai vezer nyilt
sNebe jar és_ vasarolni
akar maganak egyet.

ni hadseregét atombom-
bakkal. Europaban Ang-
lia, Franciaorszag és oda-
szamitva:
-delkezik meglehetés nagy
atombombakészlettel. _

oroszok arzenalja egyre
nagyobb, s mivel kéztudo--
masu, hogy. Magyaror-
szagon, a Bakonyban is
elhelyeztek atombomba-
kat, Tito eltavozasa ese-
tén meglehetésen | nagy

tobbandsok torténhetnek,

‘2ékemtél | “nat : Wenag
_ hogy” ha télik fiiggne az
_ elsé atomsorozat elindita-
sa, miért tennék azt? Hoey

elpusztitott, meddé |
— lette valtoztassak at aZ0-
kat az ipari -orszagokat,

ahonnan a felépitésiiket

remélik? Nem valészini,
hogy > ennyire. —ostoba le-
-gyen az orosz kiilpolitika.
-Nekik nem real estate kell,
--hanem termelés.
_ atombombak potyogtak,

_ott egy Jo darabig egy ¢csa-
-lehet eléallita-

ni. . Mit | ‘nyernének tehat

_vele? — A kis orszagok §

(Izrael) atombombai nyil-

van nem. témegszeren- _
esétlenségekre vannak
méretezve, esak helyi ter-

-rorra, vagy ellenterrorra.
Itt azonban az a baj, |

-ha mar egy atombomba_
-robban, akkor. a nagyha-

-talmak bombai is bekap

esol6dnak a koncertbe. —
 Legujabban Dél-Korea és.
Taiwan akar atombom- ¢

ae épiteni , nehogy ugyan-
az a sors érje 6ket,

— Indokinat. Egyik sem kap
sem anyagot, sem techni-

— kai- felszerelést hozza!
_ Amerika nem ad, az biz-

, mar esak azért sem,
nehogy. Kinaval hadilab-

ra keriljon. De ez is ‘esak
az elsé. napok ijedtsége
volt: ma mar eli Itek a

“agaimake —
“McGOVERN. “szenator,

Pa-
kisztan is az érdekl6d6k
- soraban van és 4llitolag
Iran is fel akarja- szerel-

Amerika -ren-

Es ahova

-esempeszesere. ,
Leeann megallapi-

6. aN szenator. acer bal-

oldali, de az nem nagyon
hasznal neki, hogy Castro-
val trafikal, akiré] kézt

domasu, hogy Amerika

eskiidt ellensége. Igaz,
most azt kivanta, hogy bé-

kiiljenek Ossze, -legalabb

annyira, hogy az aru-boj-
kottbdl vegyék ki az élel-
met és a gyogyszereket.
Mega gyégyszereket meg-

értené az ember, de hogy-

hogy nines elég élelmisze-
re Castronak? Az egész
sziget mint egy hangya-

boly_ dolgozik és nem tud
termelni annyit, hogy élel-
mezni tudja a lakossagat.

Tudjuk, hogy a cukor a f6
termelvény és most an-
nak alacsony az Ara a vi-
lagpiacon (csak a kézveti-

t6k verték fel magasra),
de ettél fiiggetleniil ennyi

év alatt nem tudott mezé-

esr
: ha,

els sbb- utobb nen to rténik ¢
meg. Ahany szocialista
vagy ,,po) ulista’’ politikus
adédik © ' Eszakamerika-

ban, az mind ott
kal és. késziti el6 a talajt
a — kommuhizmus be-

a

szavat mar Wilson k6z

(Ez nem

kat, ‘masrészt megvoltak a
maga elgondolasai | Két-

ségtelen, hogy ezeket ala-

posan atbeszélte ki ligy-
miniszterével, de végs0-
fokon az 6. ‘déntése- érvé-
nyesilt. A radikélis | tars-
utasoknak sikeriilt Nixont
kiemelni a helyérél, mert
nem volt elég orosz-barat.

Azaz, igy tartottak, hogy

nem valtozott fiatalkori
anti-szovjet | Allaspontja,
esak most. okosan leplezi.

De példaul a kinai nyitas

Nixon elképzelése volt és

-ezt az 6 hatarozott kivan-
saga ellenében Kissinger
nem tudta volna végrehaj-

tani. Mindegy. Most egy

masik Elnék all Henry ol-
| dalan.
-NATO- esicskonferencia

Most a briisszeli

kévetkezik, amelynek elé-
dlte

Forddal: mi bizunk Ame-

jet | teriileti | rablohadjé A

ratanak okmany zeru el-
ismerését: az eurépai
egyittmakédési

rencia. zaroakkordjat. Wil-
son angol miniszterelnék
figyelmeztetésérél fentebb
irtunk és most meg akar-
juk ezt a béles figyelmez-
tetést erdsiteni azzal a

szornyti terrorral, amivel

a KGB a balti. allamok-
ban még a

eloroszositas ma mar egy-

re nagyobb témegii szlavot

telepit be ezekbe a szeren-
esétlen kis allamokba, mi-
kézben a bennszillétteket
borténbe zarja, vagy Gu-
lagszigetekre kildi. Hang-

sulyoznunk: kell, mert a

memoria gyorsan elrepiil,

hogy a balti allamokat Hit-
ler és Sztélin kézés meg:
egyezésével foglalta el a
Szovjet, s ezt a torvény-

telen foglalast a legtébb

nyugati allam sohasem is-

ierte el. Ma is vannak
‘nallé, fiiggetlen diploma-

ciai képviseletek a nyuga-
ton a balti allamok részé-

rol. Imar Heinsoo észt
konzul, aki Kanadaban
_képviseli a szabad balti al-

lamokat, megallapitja,

hogy a KGB ujabb roham-

ra. indult a baltikum el-

ene cebinunteta. | hivek
| Ce sasin Avenel.

Az

kor a hatalmas genfi
lotaban székelé egyhazi

tradiciékat is
ki akarja irtani. S6t, ez az

matikus_ | irtassal,
az MVD, most a KGB

: | ké dési’”
-oroszositasara. Az ENSZ- _
 ‘hez -intézett cake

emberiség nem a kommu-
nizmusban csalédott, mert

arrél mar rég tudja, hogy
embertelen és aljas eré-

szak all a hata mogott.
Az ember elszérnyed, ami-

an.

k6z6s szervezet urait a v6-
rés barbarizmus_ szolgala-

tAaban latja. Milyen_,,ke-

resztények”’ ezek a fopasz-
torok? Nem szégyenlik
magukat, hogy pont azo-

kon a népeken nem segi-
tenek, amelyeket még
esak nem is a habortban
elérenyomulé vérés had-
sereg vett birtokaba, ha-

nem a Hitler-Sztalin anti-

krisztusi témb sajat elosz-
tasa juttatott rabsagba.

Ha valaki elolvassa Gabor
Aron Evszazados Embe-

rek cimi ragyogé regé-

nyét (amit. most fordita-

nak : angolra), megismer-

igyekszik Eurépa egyik
legrégibb kultarcsaladjat
a Baltikumot kiirtani és

sajat barbar, aljas terror-

keretiikbe | beilleszteni.

Most, amikor idészeriivé

kezd valni az Eurépai

_, ,biztonsagi_ és egyittmii-
_konferencia, két-

ltr van amit ez a nydr. mindenkinek nydjtl

—-Csaladi

szérakozasra 96 aker ‘terilet _

All rendelkezésre, ugyanekkor a haérom a

-szigeten,

eloadasok és ieee eee |

ba mend szérakozasok adédnak, mind-

ez Toronto esodas tépartjan. |
| Ebben az
ben a ilag legnagyobb
nan, két ériasi

kénti valtoztatassal —
Az tj nagy film az

évben a CINESPHERE- ©
szélesvasz-
film Berul., — Mates

kézonség kivansagara tie: dira be

téan izgalmas ,
On:

_kertil a apedig tira be
NORTH OF SUPERI-

-amivel |

‘intézet

SESS
SSK

~~
ANE

-TTALIABAN MAR AZ ISKOLAK ELE IS TESTOROKET
_ ALLITANAK A GAZDAG SZULOK

A PLILOGAIOI, ‘fel.

vidamitasara irjuk, hogy

az Internationale Insti-.
tute for Strategic Studies
vilaghiri angol- kutaté
szerint Amerika
vilaghatalma | nem cs6k--
kent a vietnami ésszeom-

las miatt.. Szerintik sem
Amerika,

miatt. AZ

sik elérelathato volt. Az

Institute _szerint Eur6pa |
_egészen mas, S
ahol az USA- nak nem volt 5

mint Azsia,

sem ae Szovijet
-lényegi kilpolitikaja_ nem
valtozott az.utolsé hona-
-pok eseményei
-oroszok Uj politikai ma-
gatartadsa a stabilitas és
a nemzetkozi

hogy
wiselkedé-

semmi ideologiai

tudjak, hogy ellent fog all-

ni Vietnam es setleges ter-
jeszkedésének. _

-KULONOS ellentét van
a. Kambodzsat megszallé

Khmer Rouge és a Délvi-
-etnami Kéztarsasag meg-

szall6 csapatai kdzétt. A
Khmer Rouge valésagos
szellem-varosokat terem-

tett azzal, hogy mindenkit

kiterelt | az iltetvényekre,
,,Megjavu janak és_
elveszitsék nyugati szoka-
saikat,’’ addig a ‘délviet-
namiak elég- kénnyedén
veszik a -megszallast | és
egyelére nem mutatnak
vagy
sellenseecskeaest

eae

leone | E en :

| ges. ételekben és jtalokban, A
helyen miser, vagy 2 zene is. van.

. ennivalbat. a toparton.
fario Place’ 1, Majus 17-tl szep-

er Er SCINBATBAN: see eset repel” 10.30-t6l é aijel’ 1 oraig A Nese.

aki a Seenbiis kiligyi bi-
Ce : nap rose érakor on

, homokhoz: | val6 : fsa
das miatt. AZ Arafattal |

Releoiatl LE 00, . c :
oe his ees org a cent a

” premier) je a

Yap) st re Sera Be ail A
3 SZINHAZ-

jatszétere a hee

en mats Yea elvis katonaze-_
andl 68 a innerstt gollpalyan. | | Am "_bohdeok, |

Cs6nakaézza- ‘koril a szigetet a rad

7, °8y igazi helikopter utazAst.
Patngasse., meg a hires hadihajét a
Hoe: re

ywn Corporation of
the Go ernment of Onta