a Kézgazdas: sane? lapokban, olvasve masikba esik az eniber. Nem azon kell esodilkozni, hogy a szocialis- fa gagdasaei renddel megnyomoritott és a kommunis- ia kormanyok alatt él0 orszagok yvazdasdgi kizissegé- he, guknak elviselhetébb életet kiligyeskedni. a szomszé- das orszagokenal — beleérive a Szovjetuniot is, hanem avon, hogy a part-sajié miképp kommentalja, magyaragar oa k0vgazdasaci életben tértent vallozdse- hal, Mert az tagadhatatlan, hogy az utébbi években szamos jeleutés vallozdst és dtalakilast figvelhettiink mee oo magyarorszag) gazdasdgi strukluraban. ri. sz ikséy- parancsalla modasitasokat, lnadast jelentenek a marxi dogmaktal és —~ ez lermésze tes ugyanakkor kisérteliesen hasonlifanak a kapita- lizmusban diva moédszerekhez. is az is nyilvanvald, hogy ezeknek készinhetG az az élelszinvonalkildnbseg, mely a magyar farsadalom javara érvendetesen mittat- kozik ag un. szocialista Giberon bell, a Vasfilievony- iil keletre. A humoros az, hogy a ceves midosilast dey tidvézil, mint a szocializmus kéletessegenek uj bizonvitékat, Mintha a .refermok™ loban reformok lennenek, melyek a marxizmusbol velkeznének es nem retrogdd lépések: visszakanyaro- das a szabad gazdalkodas, hoz, A sajié datlatszd ravaszkodasdn tulajdonkeppen nines mit esoddlkozni: hiszen a szoecialista gazdalko- das hibdinak beismerese vegeredmeényben a marni telek esddjének beismerése lenne. zt pedig el kell tit- kolni oa kdezvelemeény elt, yu cikkekel egvik amulatbdl a 7) ae * *. fl Teyu anna ninden ti- Viole kommunista sajlo Nyaraljon Magyarorszagon? Amerikaban az allampolgdrok kénnytiszerrel kapnak itlevelet es meghivd-levél nélkiil is ulazhatnak vele Ma-| }mazkodni a lakossag igényeihez, gyarorszigra. A magyar allam dieseretére (és dollar- hidnydra) szdljon, hogy nemesak New York-ban, Was- hingtonban, hanem Ferihegyen és a hegyeshaimi orszag- ion is vizumhoz juthat a honvagytdél gydtréd6 turista — a) vonat még egyelUre mostohagyerek. Ezt is meg lehet idd- vel oldani persze: tessék mar Bécshen magyar étkezé- koesit fenni a —pesti gyorsra — a hatarig esak odaér a népi demokraciat oly lassan kepviselé pincer — a haza idegen- | | rnyiijanak és hogy kisiparosok iparengedelyt he szakadi fia kér egy krumplilevest, borjupérkaltet no- kedlival — és egy vizumot. Az eldfordulhat, hogy borju| Szovjeluniéd felé mend vagonokban taldlhaté esak (la-|leti cikkek gyartasdra is, Evzel egy csapasra_ béviilt hon) — azok a borjak viszont vizum nélkil ulagnak. Azok | a hianycikkek imellékes, hogy mindez ellenkezik a kommunista borjak, es a szovjel elvtdrsakert mennek a halalba... A magyar turistaval csak a kilfoldon miikédé kévet-| segeken bannak udvariasan. Az a hivatalnok nyilvan el- vegzelt egy jémodorral neveld iskolat, viszont a Magyar- orszigon szolgald repiilétéri alkalmazott mdr egészen mas. hangnemben valaszol — ha egydltaldn valaszra méltatja a hozza kéréssel fordulékat! Pedig nem mindegyik ,,ame-|Maganpanziok megnyitasat, rikds’ magyar szereti, ha foghegyr6l kezelik! Sét, ami azt | fha ezek nélkiil nem megy a turistak elhelyezése, igedményt kell tenni. Ami helyes és jo. A komikus csu- | mint | Elfeledkezven | dott helyzetben elérheté. illeti: én meg egyetlen eggye] nem talalkoztam itt az el- mull évek alatt, aki abban leite volna é6rémet, hogy egy akarmilyen rosszaul fizetett, irigy magyarorszdgi ,,dolgo-| 20°", a Hatalomtél kapott hatalmaval visszaélve, kodik vele! Az odahaga elburjdnzoll rossz modor, a minden turis- | taban esempeészt laté drgus vee a juxus-szallodaban | ! kapilalizmus melegaryail — tgy szetvertek, visszaadasna] gyakran ,,lévedé” [Gpineérek, a soha el {0} nem fogyasztott és ugyanesak lévedésbél szdmldra tet] : [kell ezeket Ujra felépiteni, egy szé sem esik a multrol, extra pezsgdkt6l ,,.masnaposan” jin vissza a turista ilyen- kor nydron. Mert ahhoz, hogy ,munkaverseny’’-ben ha-|8 rom jél megtermett kerlész tesz odébb egy drva locsolot negyeddranként a sidfoki Eurdpa Szdllé kertjében — ah- hoz semmi kéze nines, Mindenki gy ,,amerikazik’ Ma- gyarorszagon, ahogy tud (és ahogy hagyjak). De azeért, hogy dreg szildl, regi baratot, az ifftkor emlékét iddn-| ként viszontlassal, igen nagy drat fizet! Nemesak a re- piléjegy dra, nemesak a hivatalosan bevaltolt dellarjal, hanem a még megmaradt illiiziék is odavesznek, ami ta-| jlegfontosabb vivmanya minden allampolgar lan egy elkallédott bérdndnél is f4jdalmasabb veszteség! Magyarorszag az elritlt évek alatt ,fejlett mezégaz-| dasdggal rendelkezé orszdg” helyett a tuddlékos népneve- | feremtenek, Hogy igy szoriisdk t6bb igyekezetre a me | Idsokat; Isk orsziga lett, Gntudatusan oktatjak egymast dlandéan az emberek, .az anyai-agi rokonsag is gyakran belekeriil a meggydzésbe. A turista sem kivétel: hadd érezze ottho- nosan magal! Kikap, amiért rossz ajtén akar villamosra| eikkben fogla gyar we.) OM oonndal hal sink ~~ a7 dsarddéhen??! | jik a fejéhez: ,,Mit gondol hol vagyunk — az dserdében? venenamvent szallni, hogy nem hoz papirzaeskét magaval Amerikabdl, ha paradicsomot venne a piacon — és nem egyszer vag- Hat ha tigy jobban helegondolok ,.. 1s eszembe jut: mi lenne, ha a szabad vilag magyar turistai egy szép na- pon elhatdroznak, hogy sztrajkba lépnek! Hogy akdrmi- magyaror: | | Magyarorszadgon minden erielmes ember jmarxizmus — mint elmeéletileg, mind gyakortatilag imegbukott és e tulhaladott | sédétl fej d-sztalinistan a KGST-be beintegrall hazaiak hogyan tudtak ma-|e felgondolkozni, hogy vajon a .szocialista Gjitasokat” IvdclO szervdk — hobzeazdaszok és vagy paz ostubal, | vedéseik Kenysze- | melyek ellavo- | my Memus”’ thozott. és bar keriilt jidan PmiikGdésben tartsa a mapyar kivgazdasag véperctet. Ikei, de ki | a kapitalizmus gyakorlata- | (Kezdetben voll az Uj Mechanizmus, ie- | losit | igazodds megkénnyitése erdekeben. we | INUS Haina jtan kumpanyt kezdlek a havlaji gazdasdgok meilett. |Marxot sutbadobtak, de a magyar mezdgazdasdg talp- | raallt: I tasat, | koani a feladatokkal, jzonyult elégségesnek a sok’ megint ssevedugiany a fejliket és tijra fellaldltak | isrocialista ‘fellenditése pimasz- | rarrél, hogy még é] az a generacid, clalizmusban, regy olyan tiptkusan kapitalista jelenség, Fkanélkiliséy is felliinjék Magyarorszagon, vel ita ig a kédésités persze sokat nem Gr, merf maomar tudja, hogy oa tanoknak nehany begydpo- kivtil mdr senki ember I6U nines hilele. Az tjsdgokat tid szakirok yaloban ninesenek tudataban annuk, hogy kKapilalista modsze- rekkel toldjak-foldjak-a magyar gazdasagi rend hibail, pedig — pestiesen szdlva — csak .megiditsszak” hovy ne kelljen szégyenkeznidk addigi te. (Vaey, hogy ne provokaljak az oro. ering miatt. szokat?. 2 alkalmaghik omar Mecha- javulast SI- te eazdalkodas elveil un. ,U) Gazdasdel remelinel is nagyobb az ortedox marxistaknak reformat. dimeneli mellozeés fellamiadl, hogy meg oma A sazabadpiaci L968-ban bevezetett soran is. Ez 1972-ben megfurniok™ négy evo miulva al ag is Melynek ugyan elee evakran csikorognak a fugaskere- ilvenkor mindig segit par esepp olaj. anit az Uj} Mechanizmus-adita lehetiségekkel élve ujabb enged- mények — vagy nytgati Bape saison dol drbeve- telel — réven jutfatnak oa Erdemes futdlag végigtekinteni seokon 2 madosita | bevezellek a | . ics idaszanak tartanak nyugaton — nemregiben hosszu nyi- ilatkozatol alatt ulolsd melynek nagyebb Gnallosagot kivetelmenyeihez A marsxi centrale megesifoldsa, Upikusan kapitalista felfogas! — Az- svocializalt mezdgazdasay eredménytelensege lat- melyeket .reformok” cimszé eletben, az sokon, magyar kizgazdasagi ev alalt. lenvege, biz- 12 hogy a kUzpontositas helvelt a vallalatoknak, a. plac a kistermelék megmentelték. Az iparban és kereskedelemben nem tudtak alkal- sok voll a hianyeikk, mert a gyarak a népgazdasagi terv miatt nem enged- hették meg maguknak a kis széridju termékek eldalli- | a javita- és szolgdllaléipar nem tudotl megbir- | Bde | ikeres, melyek a legeelré nem Az ,,ako- a kereskedelmi halozat yasar lok ellatasar a. hogy ,,maszek" boltok kaphassa- hanem kizszlikség- a spanyolviaszt: megengedlék, nak. Nem ecsak alkalmi javildsokra, a lyukas cipdt és rdvidebb lett. Az marxi tanitasokkal maszek vagyonra tell szert: avi at kell venni. megjavitotla is lenyegesen volt, aki listaja lizlethaldzat, és hogy némelyik ligyes ami a kapitalizmusban bevalt, reformat. .. att tartunk, érdekében szorgalmazzik ami par mint kapitalista Ma mar hogy pld. az idegenforgalom a kisvendéglok eve vallalkozas. De en- zelhetetlen lett volna, pan ebben is az, hogy a sajt6é ugy bh minderrdél, holmi nagy felfedezésekré] és ujfldsokrol. melynek tagjai jol emlékeznek a hajdan virdyzo kisilzemekre és csaladi penzidkra, amiket az allamositdsok sordn — mint a hogy hir- hogy a semmibdl mondo sem marad{ belillik, Most, »lOkések” elleni hajszdrél, melyet Marx nevével a ziszlajan vezetetL a mindenhato Part. Sok minden elképzelhetetlen voll mostandig a szo- ami most mar mindennapos, de hogy mint a mun- agai par ezeld{t még aligha gondolfa volna valaki. ide is eljulottunk! Abban az orszdgban, mastian munkaerébiany van és ahol a szocializmus munkahoyz valé joga! S ime most itt alkalmazzadk a régi_ ,,sdtét iékés” triikkét, hogy mesterséges munkanélkiiliséget magyardin: hegy jobban kizsdkmdnyolhassdak Oket. A Washington Post okléber 12.-i szima hosszabb alkozik a keérdéssel és megallapitja: a ma- marxistak felfedezték a munkanélkiiliséghen rejlo Se eT TBH ULU RUT MUTE GLE INE una OE it (AMEE ra al lyen selymesvizti is a Balaton — 0k legkézelebb a Genti-té | partjara hevernek, vagy Veldenbe mennek a Warth-i (6- hoz, vagy a vildg banom is én melyik tavdra, ahol ugyan- esak siit a nap, ahol ugyszintén nem olesé és ahol valto- gallanul udvarias a vendégldté orszdg! Ahol ha nem is tesznek amerikai zdszlét a vendégldi asztalra eléje, mégis figyelmesen bannak vele, nem tesznek neki szivességet, hogy (vizum nélkiil bar) nyaralni engedik — sdét, meg ériilnek is annak, hogy oda herdja a pénzét! Mert akar maradhatott volna ,otthon”’ is, Amerikaban — a Lake Tahoe mellett sem kell éppen matkozni! _ Fs addig nem is hajlandé Magyarorszdgon nyaralni, amig ki nem jartak ott is a jd modor”” tanfolyamot . . . (A fent kézélt igazmond6 humoreszket Héczey Ivén nem- rép megielent »Melylic fiilem: sant! elmit kényvébét vel te) | ao : Be | 1937. december 18.: -—- ANTONIO STRADIVARI- US, vilaghirii creménai hegediikészité haldla. 1799. december 14.: — GEORGE az USA elsé elnékének a halala. 1830. december 17.: — SIMON merikai szabadsaghés haldla, 1882, ‘dern magyar zene megteremtéjének 1956. december. — Gtezer magyar vonul BOLIVAR, szliletésna nja. fel lik, hogy az Egyesiilt Nemzetek Szer vezetének hatdro- 2atait a magyar nép dnrendelkezési joganak érdekében | és a szovjet csapatok kivonuldsdért, ‘sem Moszkva, se a budapasti caalloakormany, | nem hala végre, fia olyasva esak agen kell ithet PA szabad munkavallalas jegat ugyan ser, Pbeesalik majd a | kuliseget, | kos-Nogy Béla valo | hismerteti Pnégziik rvallva magal az interjd s2zel elképzeléseirdl, amikel isemmi ‘lista: elgondolasok tts: az | )szigon — mids szocialista allamokkal Osszehasonlitve iviszonylagos jolét van, rrak oa ‘magyar jigynikei nem lilnének az orszdg nyakan s mi- Mint | porszagi s}De mar igy is legalabb annyira tavolall a marxizmus- még elkep- | }alista vondsokat OILGU, jOszantabél — Marx Karoly idedljaibdl, batorsaguk nevén nevezni a gyereket, jhogy a reformok alig jelentenek mast, jrést a szabad gazdasdagi [A zsdkutedba iségélil gazdasdgilag mir igyekszik megszabadulni a pmagyar ikon ikell ay. | | Pedi | ahol kdztudo- | la vetkeztében a kisiparosok ininesenek érdekelve a ter-' pressziv 1200 ezer ‘feletlt jamely a kizségfejlesztési | hozzdjarulassal | jelent. jiparosoknak sem érdemes itu sokat dolgozniuk. jegy példa. irint évi jévedelem utan — 17.200, WASHINGTON, | “* Print dél-g. [22 jelenti, december 16: —~ KODAI a¥ ZOLT AN, a mo-| lett 4.400, ) , 2er Bue- jesak 4.168 forint a kisipa- nos Aires foulcdin gydsaru ihaban, — Nyilvanvalova yg. [POS havi tiszla jovedelme. ue no 4 : igi kozgazdasa hinikasok munkaert, Ieheléségekel. Rajottek oarra, hogy leefékeppen zért nem térik magukat avert van inlézmeényesilett logas a syarak- bah, mert senkinek sem kell attOl fartania, hogy — el- bocsatiik, Kevés a munkaeré és raaddasul ao szocializ- NUS varantalja nu teljes forlalkoztatotisagot, Az elsd meglepetés — trja a Post — akkor erte a magyar tarsadalmat, amikor a milt ev vegen Tel mondiak pdarsziz munkisnak a Gyéri Vagengyarban. Az intéxkedést atszervezéssel indokoltak. Azian egy- re tébb iizemben keriill sor diszervezesre’ &@s a. ve- zetgk ehkigben elséserban azoktol igvekeziek megsza- mad ini, akik vyengén doleoztak. A munkasoknak lat- kellet{. hogy ennek fele se frefa: it utedra is kertiinii &s ha elébb-utablh mindenkit el is Iveznek ao munkakdyvelitO irodak, azért az nem min- deay, hogy ki milven munkahelyen dolgazik @s mit. biztositja a rend- dehat azl is esak papiron. Mert aki kenyer nel- marad, az nem lehet valegotos, hanem = el amit felkinalnak, A rendszer ket vezetd Bélat és Fekete Janost. a elnoket is megszolaltatja ak Post tudosiloju. Mindkellen ogy nepyazdasdgnak haszndra fog valni ku mumkanelkiisée’. mert ax emberek jobban meg- munkahelviiket, [egviktik sem titkol- betervezte’™ a munkanel- és — moandja Csi- nemi eredmeény: Kul foradnia, kiggaadiszat, Csikos-Nagy Magyar Nemzeti Bank al- éerdésrél a Washington vélekednek, hogy oa egy bizenyvos fo- gavdasdgvezeles Gszlbnzd tenyezdt -—- mdris mutatkozik ha keveset is, de ndtt a termelékenyseg, egyébkéent peénziigyi aseninek tabor legtehetségesebb kOazaz- hoaey oa mint ja, Fekele Janos — akil ag evesz szocialista adott az Institulienal Investor cimiit ameri- szukfolydiratnak. Az disdgié kerdéseire reészlelesen legkézelebbi tervell, melyek — akarhogyan ts azokul — egytdlegyic (drdlmetszett tokes dl. letek. Fekete elvidrs — marsistanak és kenimunistanak soran —- igen Ontudatesan be- ae kal ¢ ag ujsagird .Jeketleizmusok- feketeigmusokban’' azonban haesak az nem, hogy kapila- a kommunizmushan va- nak" Iezekben a nines, alkalmiudsa nevez, eredetiseg loban ujsgertl, .. 1956, a forradalom ota felnalt ofthon egy ty kbz- gazdasz nemzedék, mely nem hagyja magdt megkotni idejétmalt ideologidktél és mindig olyan megolddsokat ivezelObbek. Még ha azok « a szabad gazdalkodasi rendre emlékeztetnek is. ez a ge- nerdcid csak paritagsagi kényve szerint kommunis- mar nem hisz a marxizmusban és tisztan latja an- fopyatékossagait. , | Nyilvanvaloan e4 a nak litka annak, hogy Magyaror- hogy hazank a legviddmabhb ba- Idgerben. Ha a szovjet megszAllok és Moszkva attuk nem kellene minden lépésre vigyazni, a magyar- gazdasagi rend bizonydra meg a jelenleginel is jelét viselné magdin az epgészst¢ges atalakulasnak. mint amennyire a kapitalizmus vildgszerte szoci- {Obbet valosit meg — a sajal mint amirél a TOKE szerzéje valaha almodni mert volna. A marxizmus magyar mddra népiink életrevalosa- winak és tehetségének bivonyileka, a legtébb. ami a- Es talan annak is eljin az lesz mdédiuk és s kimondhatjak, mint visszate- rendhez. Mert az jobb. haromeévtizedes tol, ideje, amikor a gavdasdgi ..ajiteknak” futolt marxizmus irdk- nép. Bizhatunk-e abban, hogy az uj reform. magaraesazmélése elbb-uldbb politikal Takin, legyszer ennek is nemzedék is megmutatkozik? kévetkeanie. he ¥ hirek den évben Modern Miivészetek elneve- zésii biailttas els6 dijat. Ko , | | ¥ to 2tetest, 20 FEET-es zart bitorszallité kocsival — garancidval | szemételtakaritast dump-trakkal legoleséban vallal: Sipos Cartage ‘Tel.: 293 198 Hazai jelenlegi adérendszer kd-| melés fokozisaban. A prog- kulesok szerint évi forint jovedelem 75 szazalék az ads, kiegészilve telies jévedelem elvondst De a kisebb jévedelmii kis- Ime Hatvanezer fo- de 61 ezer forint u- azonban mar 10.980 fo- a kisiparosok adoja. Tez hogy 60 ezer forint brutté jévedelem mel- azonban 61 e- bevétele esetén tan Koltoztetés és minden mds szallf- tdst garancidval, legolcsébban vallal SZABO MOVER forint ‘* Bényi, Laszlé festémiivész a | Halaszok cimit képével el- | nyerle a Szicilidban min- 23-82 he- Li aasgieaeaeeeemine ee iron aoe Sle es as megrendezett g 2 sarda’ ETTEREM Most érkeztek Budapest legjobb zeneszel! Albert Gyorgy Raduly Arpad hegedf primis), eselld, cimbalom mirvészek. Kell ASZTALE OGLALAS: 497-0801 120 Bay Street, Toronto A Mavyar Elet azért kiizd, hogy Magyarorszagon ismet magyar élet legyen! PSUS ROM ICL uM UH EUS REE USAT aan Sn TU RIDER SUELO Szenvedés -haldl acime annak a flizetnek, mely az emberi lét legnagyobb : problemajal tudosok, irok, szentek gondolatain at mu- tatja be, és ad arra megnyugtaté valaszt. Csinos kidllitas, finom papir, j6l olvashaté betik. 56 oldal. Ara 30 cent. 100 és ezen fellili rendelésnél 10% gedmény és portgmentes kiildés. Megrendelheté: Rev. Fr. Joseph Hitter $. J ., 307 Jobn St. South, Hamilton, Ont. Canada, L8N 2E1. Aren- oll SS pesca eee STURT REE FERS CE EUROPEAN SAUSAGE HOUSE INC, 145 NORFINCH DR., DOWNSVIEW, TORONTO, ONTARIO Telefonalja be rendelését! 416-663-8323 Itt megtaldlhatja Eszak-Amerika legfinomabb bicskal-médon készltett hentesaruit: Kolbdszokat, hurkakat, felvagottakat, stb. Privat Mistélést vallalunk. Kéanyen & gyorsan megkézellthetd a : Steeles | vdros birmelyik részéré! a korszerd . 400-as és 40l-e3 fSutakon. Parkotds! probléma nines és vdsdr- Wink megszabaduinak a yarow for< galomtdl. BURANY TESTVEREK Kedd 9:00-461 Szerda = -900-161 Csittdrthk 9:00-1d1 Péntek 9:00-td1 Szombat 9:00-td] id . Cod Ob iw we mae Z oo * Delicatessen & Meat Friss husok, a legfinomabb mindségti hentesdruk, felvagottak és csemegedruk nagy valasztékban. Tulajdouos a Balega csalad., | PARKOLAS | AZ UZLET MOGOTT CANADA TERULETERE } c. 0. D. SZALLITUNK Bloor r St. West — 921 -B644 v I c T 0 R IA. HUNGARIAN RESTAURANT 523 MOUNT PLEASANT RD. — (Eglinton-tél délre) | ‘Kittind magyar konyha, hdzi készitéad siltemények, espresso hive. Take out service. Valamint KiilfSldi sirék és borok kaphaték. * Tel.: 482-4711 — Nyitva vagyunk die. Il-tdl este 11-ig, vasdrnap déli 1-16] este Lig. SCERETERTEL | VARIUK REDVES VENDEGEINKET! BUI DAPEST TEXTILE- née Férfi =~ ndi tropikadl szdvetek sok szinben, _ferti Sltényszivetek, paver jersey- -k, : polyester m0 ST. CLAIR AVE. WEST — _ TEL: 654-2509 ~ Tulajdonos: Mr. és Mrs. Németh.