COROT a0 bbe a pbOb tte cin hee. 1 Lélek s ‘seabad nép tesz csuda dolgokat . ee | BERZSENYI A kommunista vildg Magyarorszdg huszéves megszalldsat i iinnepli. Moszk- vdb6l kiilinvonat vitte a diszvendégeket Budapestre, kdztiik 30 szovjet tdbor- -nokot. Ujra megjelent a szinen Malinovszkij, Zamercev, az egyxori budapesti varosparancsnok, Birjukov, a a ,székesfehérvari gyéz6” és Golovcov, akirél Kisfaludi-Strébl a gellérthegyi szovjet emlékmé. katondfat mintdzta. (Most kommunista cimert csindltattak a buzg6 szobrdsszal a Parlament elé dllitott =; orszdgzdszl6 talpdra.) A Varosligetben pedig Pdtzay Lenin-szobrat leplezték le. , A munkkdsérék hetekig gyakoroltak a diszmenetet és az iskoldkban orosz nyelv-verseny volt. ,, Vivmdnyok” sziilettek, mint a Belvarosi Kavéhaz és a volt : Fenyves Aruhdz ujjdalakitdsa. Es diszvendégek érkeztek, mint Kubdbél a | fiatal Castro és amerikai, kanadat magyarok, koztiik ,tengerentuli magyar lijsdgirék” ... Vagyis tompa, szegényes és szokvdnyos volt az tinnep. Es a Kremlb6l csak Mikojant kiildték el... Moszkvat ma fontosabb tigyek kétik le? # Szintelen szovjet iinnep Magyarorszdgon @ Moszkva lépései a Foldkpattegeren is a Féldkézi-tengeren tar-|. tézkodik, de Lybia és Ma- rokké mind kevésbé akar hallani amerikai bazisokrol és Térékorszig is masként gondolkozik, mint hdarom évvel ezelétt, Ma mar atengednek szovjet|. fegyverszallitmanyt a Darda-| > nellakon — még akkor is, ha esetleg Ciprusra keriil — és} Hruscsov félredllitasa Gta hat honap telt el, de az Uj szovjet vezetés még mindig bizonytalannak ldtszik — ki- léndésen a vietnami haboru tiikrében. A mult is azt mu- tatja, hogy egy-egy diktator letiinése utan ,,helyezkedési harc” kovetkezik s iddbe te- lik, mig az uj diktator ma- gahoz ragadja a hatalmat... Es ugyancsak a mult tapasz- talatai mutatjak, hogy az tj | diktator nem az lesz, akire _\ szdmitanak, tehat jelen eset- ben nem Brezsnyev és nem -Koszigin. Egyes nyugati megfigyelék * azonban arra figyelmeztet- nek, hogy» a Kreml a vietnami vergé- dés és a belsé helyezkedé- sek ldtszata. mogoit nagyon is tevékeny és veszélyes kiilpolitikal mandvert ve- zet — Eurépaban. Ezt — _ugyan részben azért mondjak, hogy iiriigyet te- remtsenek Washingtonnak a Vietndmbél valé kivonuldsra, de Moszkva latvanyos Jépé- sekkel (barAtkoz4s Parizzsal, Bonn bekeritése a Kézel- Ke- leten, stb.) ald is Ss témasétja EVA elméletet. San eto ers . “e HELYCSEREK -AKREMLBEN | A Kremlben ma is a hrus- csovi Hruscsov nélkiil. Csak né- hany bizalmasdt tavolitottak el, legutébb Hjicsovot, a part provaganda-verérét, de 6 is kiligyminiszter-helyettesma. radt. (Taldn. nem is bukott meg, csak egy nagy kiilféldi| propaganda-akcidét kezd.) Hruscsov mezdgazdasdgi programjat felrigtak, de a vezetd agrar-posztokat régi emberek cserélgetik tovabb erymas kézt: Usztinov h. mi- nisztercIndk a partkozpontba keriilt, helyére Mazurov bje- lorusz parttitkart iiltették és Novikov, a terviroda féndke is h. miniszterelndk lett, stb. Ezeket a sakkhtizdsokat 1at- szilag Brezsnyev iranyitja, taldn csak Koszigin szeme- lye szorul lassan hattérbe. A botrany | abjain ... Molnar Tamas jellemrajza a profétardl Jean-Paul Sartre mult évben neki itélt irodal- Nobel-dijat —- mert az! »Kapitalista” dij — nemrég két korabban elvallalt new- yorki eldacdasat is lemondta —- arra hivatkozva, hogy az amerikaiak erészakot maznak Vietndmban s 6 ilyen emberek k6zé nem megy... A National Review leg- uldbbi szamaban Molnar Ta- mas professzor alaposan megvalaszolta Sartre eljara- sat. ,, Az amerikaiak mdr hoz- ziszoktak az Greg és fiatal bohécok nemzetkizi szerve- zetének szertartdsos vadasko- ddsaithoz — kezdi Molnar Tamds. — Lattak és hallot- tik Bertrand Russel béke- meneteléit, a pdrizsi munkds- papokat, akik ‘bacillushdbo- ri-tabornoknak’ mondottak Matthew Ridgway-t (a koreai hdbord alatt) és a gyujtoga- zott, tése, hogy szovjet énkénte- sek készek a gerillahabortba | . ‘hogy Pekingben feltartdztat- ‘tak VietnAmba tarté szovjet reptilégépeket. (Ilyen hireket |. hiszékeny tuddésitéknak sug-/ fo a jnak ‘Moszkvaban.)'V tébbet mond; ho: garda uralkodik —,| Eleinte 6t kiildézgették ktl- fdldre és cstrcstalalkozdékra készitették elG, de ujabban nem utazik és a csticstalal- kozék halaszté6dnak.Legk6éze- lebb Brezsnyev utazik Vars6- ba. Budapestre egyik se uta- Csak Mikojan, aki a kommunizmus lenini, sztali- ni, hruscsovi és minden irany- | zatat egy személyben képvi- seli... A szovijet kilpolitika mes- |; tere tovabbra is Gromikd. Lehet, hogy Hruscsov félre- allitasd4ban is Gromikénak volt nagy szerepe, akit a ku- bai valsdg idején Hruscsov -hazugsagban hagyott. ® WASHINGTON SZILARD VONALA Gromik6, illetve Moszkva kiilpolitikaja bonyolult sakk- feladvany. Vietnamban ez a kiilpolitika passziv. Brezs- nyevnek az a harcias kijelen- avatkozni, nem . tekinthetdé komolynak. Az a hir sem, alamivel “Vietndmban - ma omar va. ~~ @dszgépek tamadnak a déll gépeket is leléttek, De még ez sem fenyegeti az amerikaiak pillanatnyi félé- nyét, mely arnyékot vet Ho Si-minh tekintélyére. Hanoi lebombazdsa utan esetleg az fordkorszéel | amerikai- raké- bombdzékra és amerikai|. Ma is van mit felajanlaniuk: laharc és a veszélyes szabo- meghivjak Gromikot Ankara- tazs. imindez tébbet ér, mint Wa- A vietnami hébori. mind |shingtonnak Vietnam. nagyobb belsdé ellenallasba iitkdzik Amerikaban. Kiilén-| ® EUROPA BABAI féle régi és ij béke-szerveze- tek emelik fel szavukat és jgyekeznek befolydsolni. a|Z0tt tovabb jarja kiilonds térvényhozékat. Pearson ka- nadai miniszterelIndk is fé- eat. prébalta Johnson elns- kot, legalabbis a’ sajt6 ezt hangoztatta Camp David-i ta- lalkozdsuk utan. Re Johnson elhadritotta! . Pearson ttizsziineti javasla- | tdt — irta a New York Times. kommunistak k6zott politi kai flé: az angolszdsz publicistak ve- egységére, Ezzel egyet lehet | érteni, nemesak az oroszokkal va- 16 kapcsolat felent veszélyt dan halad tovabb uj vietna- mi irtjdn. Washington szilard- saga az amerikai kiilpolitika | legfontosabb ‘4j jelensége. Vajon meddig. tart? @ MI VAN. MOSZKVA _TARSOLYABAN? A kubai valsdgra visszagon- dolva arra. kell. szdmitani, hogy zedékének sines oka végsi : Még . akkor A hajét kijavitottak és| napon azonban Mr. Kane v& : A hajon ugyanekkor rejté-| ‘lyes ttlz ‘A munkdlatok miatt tébb ‘ugyancsak lehetetlenné tegye mint 14000 zsdk. cukrot le|* T4X0dast... (42 Aomalyos | kellett venni a hajérdl és|T@S2€ @ torténetnek: ugy ti- amerikai tertileten raktarba | nok elhatdrozasa utan m eg |. M HOVALETTACUKOR?| | mar | nem Castrdé, amit kubai tar-| tozasok fejében el lehetne| anada repiiléeép pa CL~-84 gydrtdsa, ) 1964: ben sikerrel terjesztette ki ex eu 7 500 milliés termelésének fele kilféldre jutott. A vildgszerte ismert Beaver- ek. ‘Otter-ek és Carthan-kke mellett Mostecd ban it megkezacdoit Po Si occas Largest, Independent Canadian Weekly in the Hungarian Language pce ancy export} An - ipardiy : Penta HY-R ugayuus Palordls Torontéban’ FBA-~2 jelzéssel ujfajta ,,repiilé truck”-ot gydr- tanak- Georgetownban a ‘helikoptert és.az auté-girét ,,keresztezik”, Winnipeg: ben 4j szuper-Black | Brant rakéta késziil a felsé atmoszféra kutatdsdra. A i szabotdzs kilns torténete. Portoricébdl ds 5 tortént: a cubai rakétaval-[a 'sdg, mely tompitotta’ ‘@ SZOV- jet kévetelés hangjat.) A mérgezett cukor San Ju- anban ) maradt es varta sor: € | cukrot, képen a : oElying: Truck” syartdsa | kathiate ¢ a torontdi Found Bros. | milhelyben. | rosie elismerte a _ soovjet sit. 1965 nyarén a bostoni | | fellebbviteli birdésag végiil el- | ismerte a -szovjet tulajdon- 0+| jogot és az oroszok most ISszinditeg 1 meg. is paar a illetve az ellenérté- két ene “Mert a cukor mar nincs| is: Meg... EL kellett. adni, mert }a raktarozds koltségeire nem volt fedezet. Hogy ki: vette meg, azt nem lehet. tudni. oan _Nem_ Jehet Uae mi 7 | ve loose meg nem m akadalyoz- za a gusztustalan kisérle- tet. (Az oroszok megették volna a szennyezett cukrot is? Szerk.) A vietnami exenishivele: a »gazhabort” ismertetést tett kozzé a kii- lénféle harcigazokrol. | AKADALYOZ6 HARCIGAZOK Kénnygat A rendérségek altal vilagszerte hasznalt CN tipusir g@azok altalaban ha) rom lenséget okoznak konnyezés, a tidd és bér heves ingere Altal. Az vijabb CS tipus erd-| perces hatast: | ilyet haszfdltak az angolok} 1958-ban Cipruson, ezt hasz-: sebb és nalta a nyUgat-berlini rend-} érség, legutobb. az amerikai- ak ezzel operaltak Vietndm- ban. Moszkvaban is kiprobal- tak tiintetOk ellen. Hanytat6 gaz. Ezt is vilég- szerte hasznal jak zendiilések- ' thatatlan perces eselekviképte- a|nél, A DM tipust, gazok 30 felé terelték a kézfigyelmet s az U. S. News perctdél két déraig terjeddé ha- nyast, kohdgést, triisszentést, mellfajdalmat okoznak. — . Pszihokémiai gdz. Atmene- ti elmezavaré gaz, mely kép- lzelgést, akaratbénasagot, al- vast, nevetOégdrcsdt, mene- ikiilést, stb. okoz. Kisérlete- zés alatt all. _ Bénité giz, Atmeneti vaku- last, bénuldst, vonaglégér- csit, ajuldst okoz. Nincs 4l- landé hatasa. HALALOS HARCIGAZOK _Idegedz. Elpusztitja az ideg- végzbdések és izmok kapcso- atdt; gyors halalt okoz. Kis ‘mennyiség belégzése vagy bérrel valé érintkezése per- cek alatt végzetes. | Vérgaz. A vérkeringésbe ke- riil és kisebb ‘mennyiség. ben a tiidét, szemeket inger- li, nagyobb mennyiség esetén lebénitja a kozponti ideg: rendszert. Holyaghuz6 gaz. Legismer: tebb a mustargaz, melyet mar az elsé vilaghabordban hasznaltak. A bér beszivja és dagadast, hélyagzést, - ‘Altala- nos sz6vetroncsolast okoz, Gyakran halalos. — - Fojtégdz. Foszgén, \dorin, kloropikrin — ezeket is hasz- naltak mar az elsé vildghdbo- riiban. Meggatoljak a légzést és a tiiddgyulladashoz hason- 16 tiidélobot okoznak. . ‘ A szovjet vegyihdboras elékésztiletckrél ritkdn esik sz6, de leguidbb egy elhinyt szovjet idbornokrél kézélték, hogy a vegyl alakulatok pa- rancsnoka volt. Ceuhnovnak hividk, .