magyar _

zeneszerzoket, magyar: zenét aka tak hallani, a F
maguk rendezte hangversenyek sn kiviil:

Roman zeneszerzOket azonban a sajat_ rendez-
vényeiken kiviil. aligha hallgathattak. Nos, aki

erdélyi roman. ‘értelmiségi. az akkori szemre- :
hanyasokat nem felejtette el, az sajnos ma ——
mindezeken —

thacsak nem emelkedett feliil
cseppet sem csodalkozik, hanem szive mélyén
talan ‘jagyon is helyesel, ha ma az erdélyi
magyar zenei rendezvényektél eleve megkGve-
telik a roman zene ,,részaranyat”. |

= Egyaltalan: voltak Erdélyben a Ceausescu-
korban” magyar zenei rendezvények?

~ Nem. Legjobb esetben vegyes rendezvények,
vegyes zenéjil, vegyes nyelvii, vegyes mtisoru
rendezvények - nemzetiségileg is vegyes
eldadokkal.

~ Akkor miért csodalkozol?

- Nem csodalkozom, bosszankodom. Egyik
tiirelmetlenség a masik eszkalacidjat késziti
eld.

~ Milyen volt a roman oktatas helyzete Eszak
Erdélyben, a masodik bécsi déntés utan?

~ Ahogy vessziik. Bizonyos statisztikai adatok
egészen rokonszenvesek. Legalabbis els6 latasra.
Pusztai-Popovics szerint 1345 allami elemi
népiskola mikédétt roman nyelven, 1200 roman
tanitoval, és 350 — az elmenekiilt roman taniték
helyébe kiildétt - olyan magyar nemzetiségti
tanitéval, aki a roman uralom alatt roman iskolat
végzett és a nyelvet, Ugymond, tOkéletesen
beszélte, irta. Tovabba mikddott »shat roman
felekezeti k6zépiskola”: a szamostjvari, 1859-ben
‘alapitott Gérégkatolikus Roman Tanitasi Nyelvé
Tanitéképz6, 120 ndvendékkel. Igazgaté: Talos
Augustin dr. Mellette 60 névendékkel gyakorio-
iskola — igazgato Octavian Mihaileanu. Azutan:
ugyancsak Szamostijvaron a Gd6rdkatolikus
Roman Tanitasi Nyelvi Leanyliceum és
Tanitoképz6; 1940-4l-ben a Liceum I. és IL.
osztalya indult, osztalyozott ndvendékek szima
63; a Tanitoképz6 ugyanabban az évben a Il. és
IV. osztallyal miikédétt, 35
névendékkel. A Leanyliceum és Tanitokepz6

| bar-
melyik nyilvanos erdélyi koncertre elmehettek... ;

-BODOR PAL

ilagos beszélgetés

Erdelyro ol Ix. réSz

adat nyilvanvaloan’ a leanyisk lara vonatkozik ~

hogy a fiigimnaziumnak a roman tagozatan,

amelyet koedukaciés alapon egyesitettek a
Felsébb Leanyiskola roman tagozataval, hany
névendék tanult, arrdl nem kdzil egyetien adatot
sem). Varadon a Szent Laszlo Gimnaziumnak
volt nyolcosztalyos roman tagozata, 140 oszta-
lyozott ndvendékkel, s a Baross Gabor keres-
kedelmi kézépiskolanak miikédétt Otosztalyos
roman tagozata, 231 osztalyozott ndvendékkel.
Besztercén egy kicsit bonyolultabb a helyzet.
Egyrészt Pusztai-Popovics elmondta, hogy
milyen hatranyos helyzetben voltak itt a magyar
gyerekek, hiszen magyar iskola csak I-VIII.
osztalyos; csakhogy ugyan6 kdzli: az 1941/1942,
tanévre ez a nyolcosztalyos roman iskola mar
meg is sziint, mert nem jelentkezett kell6 szami
diak... ezzel szemben miikddétt Besztercén az
ugyancsak allami polgari leanyiskola. (I-IV.
osztallyal, 175 tanulévai) - iijabb alkalom
Pusztai-Popovicsnak a kétségbeesésre: mivel a
tanulok tébbsége roman volt, az aldadas nyelve is

roman volt, az ide beiratkozott magyar gyerekek

kénytelenek voltak (magyar uralom idején)
romanul tanulni.

~ Ginyolédsz, ginyolédsz -, de ilyen kény-
szer, ha jol értettelek, nem alakulhat ki, forditott

eldjellel, Romaniaban.
~ Hogy roman kézépiskola hijan roman

_ Aaytelenek maven’ roman uralom

idején magyar iskolaba jarni? Nem, hat ilyen
kényszerhelyzet nem alakulhat ki... Sok-sok ezer
magyar gyerek viszont kénytelen volt magyar
kézépiskola  hijan, roman iskolaba  jarni...
Kanyddi Sandor, a legismertebb, rajongva
szeretett mai erdélyi magyar kdltd fia példaul
kénytelen volt roman k6zépiskolaba jarni
Kolozsvaron, ugyanis érettségi utan a bélesész-
karra, filolgiara kivant felvételizni, s mikor a
kézépiskola felsO tagozatara keriilt, ,,filolégia
profilu” human osztaly mar csak roman nyelvii
indult.. 1940 utén Eszak-Erdélyben a roman
iskolakban a torténelmet, a f6ldrajzot és az
alkotmanyt is romanul tanulhattak a gyerekek...

~ Ez miért érdekes?

~ Mert Romaniaban ezeket a tantargyakat a
magyar iskolakban is romanul tanitjak.

~ Nem elészér célzol a romaniai magyar
oktatas szorongatottsagara, visszaszorulasara.
Oriil nék, ha kézelebbi, megfoghat6bb, konkré-

-tabb képet kaphatnék errél. Teszem azt: egyetlen,

szinmagyar, vagy abszolut magyar tébbségii
székelyf6ldi kézség tiikrében.

~ Semmi akadalya. Felolvasok egy 1989
nyaran ~ természetesen: keriilé iton — Tusnadrdl
érkezett székelyféldi levelet. Mododban ll tehat a
részletekig menden megismerkedned a mecha-
nizmussal is. Mielétt elkezdeném a beszamolét,
megjegyzem egyetlen tekintetben ez a tdrténet

kiveteles. itt ugyanis 7 a falu népének Osszefogasa,

Magyar grotndt vett feleségiil az alban kiraly

osztalyozott |

igazgatondje Aurelia Suciu. A képz6 gyakorlo — |

iskolajaban 50 névendék tanult, igazgaté: Blaga
atya. Nagyvaradon az 1784-ben alapitott Gérdg-
katolikus Roman ‘Tanitasi Nyelvi Tanitéképzé
mikéd6tt, t6bb mint 100 névendékkel, igazgaté

Cornel Sabo. Kolozsvaron egy maganiellegii 7 ;

Gorégkatolikus Haztartasi Iskola, a Szent Teréz
mukédik, igazgatond ‘Tereza Grecenau tiszte-
lendé névér. Apanagyfaluban

Gordgkeleti |

‘Kantorképz6 iskola miikédik. Kész, ennyi roman. Jj

felekezeti iskolarél tudunk.

~ Es allamirél?

~ Sorolom. Ugyancsak hat volt. Naszédon alsé
és fels6 tagozatos kézépiskola, 327 osztalyozott
ndvendékkel, Kolozsvaron a Tanarkepzo gyakorlo
iskolajanak volt nyolcosztalyos roman tagozata,
244 osztalyozott ndévendékkel (€s van egy
rejtélyes megjegyzés: ,,a kolozsvari allami fid- és
leanygimnazium roman tagozata az 1941-42-es

tanévben dnallé magyar kiralyi roman tanitasi .

nyelvii koedukaciés gimnaziumma alakult at”;
Pusztai-Popovics bejegyzése azért rejtélyes, mert
az elébbi 135 osztalyozott névendékre vonatkoz6

Szent Erzsébet Rémai | |
Katolikus Magyar

| Elsé Magyar Reformétus | ||

 -‘Egyhdzkozség
432 Sheppard Ave. East,
Willowdale (Metro Toronto)
Ont. M2N 337
Tel: 225-3300

Misék magyar nyelven: vasdr-| |

inap délelétt.:

8.45kor, 9.45-kor, 11.15-kor és] | |
létt 11 érakor. Vasdrnapi Iskola,

| gyermekeknek hittantan{t4s az is-j
itentisztelettel egyiddben. Biblia-
Gra csilt6rtékGn esténként 8 éra-l
i kor.
tart hivataldban csiitdrtékon du. 3
| orate! este 8 érdig és szombaton
eo du. 2-5-ig,
jnappal az eskilvd eldtt jelentkez-} |———__—
jzenek a jegyesek. Hitoktatds, el-| :
isdéldozis és bérmdlési elékészi- | |
és szombaton 1230-kor, az is-| |
|kolai év folyamén. Beteglitoga-
ts:kérésre birmikor. Irodai foga-
"| déérak: hétkdznap de. 10-12, este|
/7-B-ig, szombaton de. 10-2-ig, ké-|
|résre barmikor. HétfGn az irodal
| zarva van. Az EgyhdzkGzsdg papi|
szolgdlatat a magyar jezsuita a-|
tyak végzix; irodai és szocidlis :
| szolgélatét a Szocidlis Testvérek|
egyhazi|
| stolgdlatokat a Jézus Szive Néps | |

|\ednyai Térsasdg és a Kalocsail | telefondhitat hallhaté.

12.30-kor. Hétfétél péntekig reg-
| gel 8-kor és este 7-kor, szombaton
| reggel’8-kor. Mise angol nyelver:
ivasdrnap este 7-kor. Keresztelés
iés keresztelési oktatds vasdrna-
ponként 4 drakor, eldzetes be-
jelentéssel. Hazassdgra hat hd-

| Tarsasdga; kalinbizd

‘Kedves Névérek vallalnak. Ma-

| evar skola, Ovoda,Cserkészet, | | Evangélikus Keresztyén
| Ministrins Klub és Ijdsdgi Klub] | .
| szdmdra kbzds iffdsdgi mise min |
iden hénap harmadik vasdrnap-

| }in 11.15- bor.

Egyhaz
439 Vaughan Rd.,Toronto, |
Ontario, M6C 2P1.
Telefon: 656-1242
LelkipdsztorNtSeress Odin
Istentisatelet vasdmmap déle-|

A Lelkipisztor fogadédérat!

cnnaanndanahanaris

Teljes Evangéliumi
Magyar Templom
51 Scarlett Rd(St.Cl

Jézus Krisztus hiv:

“Jéjjetek énhozzdm mindnyd-| |

jan, akik megfiradtatok és meg-| | Evangélikus Reformdtus | |

| | Egyesiilt Magyar Egyhaz |

terheltettelek és-én megnyugosz-

| talak titeket.* |
A 236-3348-as szimon 24 dras|

_ Magyar Reformétus

IM52K3 Telefon: 923-94 16,

| Res.:281-3107

Lelkipésztor: Ne. Mezé Pal
Tiszteletbell lelkipdsztor:
Nt. Steinmetz Karoly
Res.:429-2287

|  Istentisztelet vasdrnap déle- | |
HW6tt L1-kor, Vas&mnapi iskolai bit-| |
foktatSs az istentisztelettel egyi-] |
idSben. Biblia éra minden szer-| flefon: (519)688-2098. Lelkipdsz-
idan este (61 8 érakor. Egyhdzi
‘hivatalos és személyes figyekben
| hivjak a lelkipdsztort a lakds tele-[. | ‘
fonszdmin. Konfirmécié oktatés}| [9.10.30 és 12 érakor. Gydéntatis: a
|szombat délutén.

Sztiizmaria Oltalma :
Magyar Gérég Katolikus | |

Egyhadzkézség -

||. 681 Giles Blvd E.Windsor, | |
| |Ont.N9A 4E3. Telefon: (619) | |
air} | 258-9173. |
| nyugati végénél). Lelkipdsztor: a
|Weigert Mihdly. Telefon: 236-]
3160, Istentiszteletek ideje: va-]
jsdrnap de. 10-kor, du. 6.30-kor.)
| Szerdin este 7.30-kor biblia6ra.

Szentmise minden vasamap]
-}dedl-kor.Gydntatas:
i szentmise eldtt kérésre barmikor.| |
| Templombiicsd minden év okté-
- | |berében, Thanksgiving Holiday

| |vasdrnapjin 4-kor. Betegellétds:] |
mindenkor killin kérésre.

73 Mackey Ave.,Toronto, |
| | Ont.M6H 2N7.Telefon: 652-3809) |
_| | Res.,622-5482. Lelkész: Nt. Tr-
[| chinyi Sandor. Tiszteletbeli lel-
| kipdsztor: Nt. Vatai Liszl6é. Te-|
| | tefon: 247-0849, Istentisztelet min-
8 Robert St.Toronto,Ont.-| [den vasirnap del érakor. Min-| |
| i denkit szeretettel varunk és hE)
I vunk, ‘Bibliabra minden szerda} L__ annie

| srentmisék

minden|.

i este {41 8 érakor. A lelkész hi- |
| |vatalos fogadéérdi szerda du. 3 -|
| |7 és szombat de. 10 - |

12 ordig.

Courtlandi Szent Liszlé

Epyhizkizség
Box 190; Courtland, Ont., Te-

| [tor: P. Kévéri Karoly SJ. Szent-
| mistk:
| Aug. és szept. 8-kor. Vasdrnap de. |

elétt binmikor.

Szent Istvan Magyar | jan A fasiszta Olaszorsz4g Duce-ja, Mussolini -

Katolikus Missziéd Lon-
don, Ontario,
155 Bruce St. N6C 12

Szentmisék minden szomba-|
| }ton este 6.30 érakor. Magyarul]

jmiséz Fr.Bodndr Istvan Court-
}land-i plébinos. Mise eldétt gydn-
| tats.

Szent Istvan Egyhdzkozség |

130 Barton St. E. Hamilton, |

Ont. L8L 2W4Telefon: 529-1213 |

PlébAnos: Fillép Jézsef SJ. |

Szentmisék hétkdznap reggel|

| 18-kor, vasdmmap reggel 930-kor és|
j11 Grakor.

| Elsé Magyar Reformatus |

Egyhaz

| 1866 Parent Ave.,Windsor, |
|Ont. N8X 4J7 |
Istentisztelet: vasdmap de.)
ul érakor.

szombaton este 7-kor.}

Leka, a szémfizétt alban kirély most 53 éves,
hérom napos kordéban menekitették ki sziilei, a-
mikor Mussolini seregei lerohanték hazajat. Leka
jelenleg dél-afrikai birtokdn gazddlkodik. Egyiitt él
anyjaval, Apponyi Geraldine gréfnével, apja 1. Ach-
med Zogu a szdmiizetés éveiben koran meghalt.

A harmincas években - pontosan 1937-38-ban -
nagy feltiinést keltett a magyar és a vildg sajtéjaban
nagy publicitast kapott hir, hogy az akkor még kis
“operett orsz4g" kirélya Budapestre killdte haztiz-
nézébe 4ltala hercegndékké eldléptetett ndévéreit,
Maxhide-t, Myzejen-t és Ruhyje-t, hogy keressék
fel Ghyezy Elemér nyugalmazott tébornokot, a-
kivel az elsé vildghaboriban a k.u.k. hadseregben
egyiitt szolgalt és j6 baratsdgban volt.

Achmed Zogu egy sikerrel és mészarlassal vég-
rchajtott felkelés utén korondztatta meg magat a
szkipetarok, azaz sasok orszdga szirtlakdinak {6ld-

nem Onzetleniil - nagy dsszegii kdlcs6ndket bo-
csdjtott az alban uralkodé rendelkezésére, hogy tt-
és vasttépitésekkel az elmaradt balkdni orszdgot
fejleszthesse. Zogu részére el is késziilt egy aszfal-
tozott tit a durazzéi (ma Durres) marvanypaloté-
hoz, Tirandbél pedig egy masfél kilométeres sza-
kaszon vasuti sinpdlydt épittetett, amelyen egy drva
- Magyarorszagrél importalt - kiGregedett moz-
donyt jératott egyetlen szalonkocsival... A vasiiti
sinpdlya munkdit abbahapytak, az egész csak arra
volt j6, hogy Ciano gréfot, az olasz kiilligyminisz-
tert a felavatdsi cereménidkra meghivhassa és bizo-
nyitsa az orsz4g részére nytijtott hatalmas pénzek
felhaszndlasdt. Az olasz hirszerzés azonban mar jél
értesiilt: az albin kirdly a pénzek jérészét svajel
bankjaba utalta at.

Kikeriilte a csapdat

A terjeszked6 Mussolini csaléteknek dobta oda
a mohé alban uralkodénak a nagy Ssszegii kélcs6-
ndket, hiszen m4r korabban szemet vetett az olasz
partokkal szembeni adriai tamaszpont lehetéségé-
re. Kézvetitéi titjin Zogu tudomdAs4ra hozta, hogy

a sziilk bitorsiga é és

1901. idnius 22,

; artis eredményes volt.
Sajnos, kevés ilyen példa e akad. Kovethezztk tehat
a tudésitas:

wAZ ‘alabbiakban | egy: mintegy 2200 lakosa
erdélyi helység iskolajanak néhany 1984 utani
eseményér6l szdlunk. A  csaknem _ teljesen
magyar lakossag helység- (az utdbbi évek
bevandorlasanak eredményeként néhany roman
vagy félroman csalad is k6lt6z6tt ide, akik
viszonylag jél beszélnek magyarul) I-X.
osztalyos iskolajaban mintegy 330 tanulo tanul.
Az oktatas 1984-ig anyanyelven folyt, ami azt
jelentette, hogy magyarul tanitottak minden
tantargyat a a Toman nyelv és irodalom, Valanaint

tanu lok kéziitt | van shay vegyes hazassigbol
szarmazo gyerek is, akik jél tudnak magyarul,
és 1984-ig a sziildk részér6l sem meriilt fel az az
igény, hogy ezeket a gyerekeket roman iskolaba
jarassak. A 70-es évek legvégén az iskolanak
roman tagozata is volt az V~-VIIL osztalyban,
amelyen egyetlen tanulé tanult, és amikor ezt
kicsengették, tavoztaval a tagozat is megsztint.

(lolytatésa kovetkezik)

szivesen venné, ha feleségiil venné Viktor Emé-
nuel egyik ldny4t, s a hézass4ggal "megpecsételné"
az olasz-albén barétsdgot. Viszont Zogu éppen ezt
akarta elkeriilni. Nem akarta, hogy az olaszok be-
lathassanak kArtydiba és fként Pénziigyeibe. Te-
hat kibtivét keresett,

Ekkor otlétt fel neki a Ghyczy tébornok dltal nyij-
tand6 segitség: ha nagyon gyorsan magyar not
emel maga mellé a trénjara, a Duce - ha fogvicsor-
gatva is - bele kell nyugodjék, hisz javdban "dilt"
ebben az idében az olasz-magyar szdvetség. Es itt
kezdédétt egy elszegényedett magyar gréfledny és
egy kirdly romantikus térténete. A hérom kirdlyi
névér felkereste a budapesti baratot, aki ekkor
gyamként gondozta gréf Apponyi Geraldinet.:. A
bajos és szerény gréfkisasszony megnyerte a né-
— tetszését és fényképeit magukkal vitték Ti-
ranaba.

Eljegyzés

Geraldine apja gréf Apponyi Gyula huszdrkapi-
tany, anyja az amerikai Glady Virginia Stuart volt.
Amikor Apponyi Gyula meghalt, az anya Périzsba
kéltézétt és ott egy idé milva ismét férjhez ment
egy francia ezredeshez. A félirva gréfledny Ghyezy
tabornok otthon4ban élt és hogy valami keresete is
legyen, a Nemzeti Miizeum elécsarnokdban egy
kis asztalkandl iilve katalégusokat és levelezélapo-

‘kat drult. .

OA kirdly ndvérei visszatétve: Tirangba besz4mal-
tak Zogunak az titjukrél. A fényképek és elbeszé-
iésiik alapjin a kirdlynak azonnal megtetszett a
magyar ledny: szilveszterre meghivta Geraldinet
és nevelé sziileit. 1938. januér 30-4n m4r megtér-
tént a hivatalos eljegyzés is.

"Magyar kirdlyné Albania trénjan!" - hirdették az
ijsagok a nagy szenz4ciét. Az eskiivét a magyar
magnas vildég és a nemzetkézi diplomdcia részvéte-
lével még abban az évben, mdjus hav4ban meg is
tartottak. A vendégeket, a magyar Ujsdgfrékat az
Apponyi csaléd jogtandcsosa, az ismert belvdrosi
tigyvéd, dr. Hunyor Imre szervezte meg az eskiivéi
ceremonidra. |

Zogu az eljegyzés alkalméval a Fehér Tulipdn
hercegndéje cimet adomdnyozta . menyasszonyé-
nak, aki kedvenc spdniel kutydja tarsas4gd4ban za-
vartan fogadta a magyar Ujsdgirdkat. Tandcstalan
volt, nem tudta, hogyan kell interjut adni.

- Teljesen j4ratlan vagyok az ilyen dolgokban,
talan megérthetik - mentegetézdtt. - Maguk jobban
tudjék, hogy mit kell ilyenkor mondani, ezért ké-
rem, fogalmazzak meg maguk, én majd aldfrom...

Az djs4girék ott helyben mindjdrt nekiléttak az
interji: szévegének elkészitéséhez. Rénai Mihaly
Andras taldlta ki a “blikkfangos" els6 mondatot,
amely aztan nemcsak a magyar, de a vildgsajtét is
bejarta. A sziveg igy kezdddatt:

- Az akarok lenni az albanoknak, aki Erzsébet
kirélyné volt a magyaroknak... Es ilyen fenkélt
hangnemben folytatédott tovabb a széveg, megtiiz-
delve szebbnél-szebb frazisokkal.

Révid nasz, balul végzett frigy

Nyolc napig déridéktél volt hangos Tirana és a
durazzé6i mdrvany palota. Udvari balok, bankettek,
miniszteri és polg4rmesteri fogad4sok, katonatisz-
tek diszfelvonuldsa képezték az iinnepi Mirmét, a
sok csinnadrattat. A falusi kisvarosra emlékezteté
szegényes f6v4rosban nylizségtek a vendégek, ki-
vanesian szemlélték az utca forgalm4t, ahol roz-
zant, éreg gépkocsik mellett tébbnyire dészvérfo-
gatok kézlekedtek.

A nagy dirrel-durral beharangozott eskiivé e-
gyik tanuja Ciano gréf volt, aki j6l tudta, hogy miért
vallalta a felkérést. Akkor mér az olasz vezérkarban
kidolgozt4k Albania lerohandsdnak titkos tervét.

Hamar led6élt a trén: 1939-ben az olaszok elker-
gették Zogut és csalddjét, bevonultak Albanidba.
Gavalléros gesztussal annyit megengedtek Geral-
dinenak, aki éppen a lerohands napjan sziilte meg
gyermekét, hogy csak egy hét miilva kévesse
sz4miizetéstbe férjét.

‘Leka Svdjcban, majd Spanyolorsz4gban nevel-
kedett, majd Fejsz4l akkori szaud-ardbiai kirdlytél
nészajandékba kapott dolldrmilliékbél és a svdjci
bankba menekitett vagyonbél Afrikéban farmot v4-
sérolt, ligyesen gardilkodys megsokszorozta va-

gyonat. Rétonyi Janos