spo: cra alg yep nin se : ; wok a . .. ‘ ne i eR 0 gs Sr aan t mn oO 2 a Dt AN as eT a LILLE Ep HONG MENGES Dap LET Me AEE Ee st EE TT Meee: a eld), Nem sokasdg, kanem Lélek 3s szabad nép tesz esuda dolcokat... BERZSENYI \ & ¥ Torok clonyomulas Ciprusban A kaliforniai Cavvédi Kamara targvalja Richard M. Nixon tigyvédi dip- lomaja cs jogevakorlata esetleges felfiiggesztésének kérdését. — Raadasul az EInok 1969-beli addbevalldsanak keérdeését is feszegetik. — Mindehhez hozza- | jarul az is, hogy a Gallup kézvéleménvkutaté intézet legujabb jelentése sze- | rint a multhavi 26 szazalékrol 24 szdzalékra csékkent azoknak a szdma, akik meg eovetcrienek Nixon mukdédésével. — Az Elnék jelezte, hogy szemelyesen vesazt at vedelmet. — A Viet Cong nagv erdkkel dattorte a Da Nang koriili legjobban a rizs aranak 83 | szazalckos emelkedése mutatja (az amerikai kivonulds éta). — Megsziint az | USA elsdsége a k6olajtermelésben: a vilagelséséget Szaudi-Arabia veite at! — Mivel Ecebit t6rék miniszterelnék Onkormanyzatot kivdn a t6ér6k ciprio- lik szamara, az uj Karamanlisz gérég kormiany kiilén csuacstalalkozoét java- solt ebben az lgvben a ket dallam k6zétt. — Gazdasw#zi szakért6k szerint az 1972-beli nagvaranyu amerikai buzaeladasok a Szovjetunionak végeredmeény- ben 300 millids belfGidi USA hidnyt okoztak, s ezzel egészségtelen infldcids lancreakciét robbantottak ki. — Franciaorszdgbol tiz napja salvos bérténzen- dilescket jelentenek, egy rab az Osszecsapdsok kévetkeztében meghalt. — A NEWSWEEX szerint Nixon utols6 iitGkdrtydja az, hogy végs6 fokon a szena- lushban, — mely itélobirésdagként dént kétharmad aranyban a vademelés tigyé- ben, — legaldbb 36 szendtort sajat hivének mondhat majd. — Kaliforniadbol indull ki es Georgidban is bevezették a ,TEL-MED” telefonszolgdlatot, mely leirja a kérdezett betegség Osszes tlineteit és ellenszereit. — Kanada | tore ciprist katonai kirendeltségét megkettézik: a létszdmot 950 fore emelik. — frontvonalat; a dél-vietnami inflacié vdgtatasat a hivasrs A kanadai bevandorlas egy év alatt 72 szazalékkal emelkedett! Mm ,ACSOLIAK A GUILLOTINT"... honapon at Nixon elndk jelentés ku- vadnyag Rossz clarecot szenvedell, amikor-; is a kongresszus Joiigyi j hogy Bizottsdaga, — melya neal vad ala helvezes javaslatat, keésziti elo — 27:1] arany- ban a vadanvag felterjesz- javasolta a kungresz- szus plenuma ele, tésének Orajal, tartjak, kasus | SOK a 17 republikdnus ké- | Jik. zl 6 képdnyegforga- ionak bizonyult, mert. nyilvanos szavazataval mintegy ,d4tallt" a de- mokrata taborba, A kongresszus 435 tagja-| A Feher Haz maris tamad- nak tobbsége hataroz ma nid |i a ,kétkulacsosokat”, | hogy a Watergate- lakiket azzal vadol, hogy po-| ligy eltussoldsat és a hatal- | litikai | karrierjiik tovabb- mi tultengeést hangsulyozo | folviatasa miatt ,inkabb a vadiratat — fellerjesztik a nepszerue —arral svendtusnak, hogy a kbzva-| mint ellene.” ai eliarast Jefolvtassi. A felsohaz tagjai azon- dolgozott a osszeallitasan. eldjelnek | getik: ,@ UJABB terelnoke, usznak, | kijelentette: ti erOk ugvanesak kifoga-| soljak azt is. hogv pizottsag 27:1] aranyban Nix | likanus kepviseld kilenc| telttintetik a velseg e helvet, ahogvan azt a szo- blintetojug! folvaman * Washingtonban azt rebes-| »Acsoljak a guillo- TORGR TERNYERES CIPRUSBAN A torok kormany minisz- Bulent ,, tT ar *s ol ' 4 . A Nixon-par- | visszavonhatatlanul q rusban marad", a vad-| esvidejtileg parancsot adott ,Lérdkorszag HUNGARIAN LIFE iA aug. lan S20Mss Largest. Independent Canadian Weekly in the Hungarian Language A ee i Sr Rie Se te Neh Sa ee fe Ws “Sn Ray Ay i: hy ae i ae hp Ry py De Mr nT Re: We Mp he Dh ee Gi DS Nh Ce Oh Or Oe ee Portugalia felszabaditya evarmatait ruclore — tudamast -szeraet. azonban kiilonds /modor nem avatkozott be- ra szallt 6000 fényi t6- | le. foles avert, mert a gi- rok hadsereg jelenlegi | rogorseagi NATO kikotok Jétszdma eléri mar ai | eS Maszpontek zavartalan tizezret is. | | hasznalatat iparkodtak ez: -zel a Passziv magatartassal a Nemzeti Garda nem maradhat tétlentil, mert a kezdetben part- . jarol Ennek cllenére a titeszii- Bivpastian’. netet esak szorvanvos low ~y) Amihor Sisco helyvettes | vildizes zavarta a meg. Geor. Usa Ki) gviminisazter julius |ge Mavros, woroe kiliies- | OM gorbg Rilugs 19-én Athenba érkezett, a / muiniszter aki jelenleg’ gurog junta kozolte: ha a ee rd hor ary FRE ar OiAy aeere eee yh Geni ben fat lozkodik, he et rorokok meglamadiak a ~ doroak oO« anor SET EPeryVnyy : . a. {ol Ok te angol | kultgy my szigetet, akkor Athen csapa- 'niszterek tarsasagaban ren-|~ . cag a -_ bekelienel fap torak svaraztold imes- dene A sziget De WICDES | timadasdval vagnak vissza. kerdesct 7 mas veleme- Erre Sisco megfenvegette nyen Nan mer Sze ona “| a katonakormanyt: ha meg- GkOk |csaknem = mindeni tamadiak Térdkorszagot, nap, minden oraban meg-| ayesetben elvesztik az USA ot cat}e os om = ve . sy Ra Ste The Re ~ eB ae : “ seruk a tzsziinetet™ «6+ | paratsavat, és teljesen el- szivetelodnek, ikdve- Ecevit torok miniszterel- idejét és nok bejelentette: ,,Barmi- Iven megeevezés — szliletik, tObbé nem tehetyuk ki a vedielen torok lakossagot annak, hogy lemészaroljak.. A torok Sisco mée aznap é}icl Ankaraba repult, azonban a t6r6k6k akkor mar elhataroztak a rendki- vill népszerti ciprusi in- vizio megkezdéset. eljara- megkovete- cipridotaknak joga van az oOnkor- manyzatra, és ennek érdekében, — ha kell — erdvel tdmasz(juk ala jogos koveteléstin- ket." Uevanesak Genfben a Szovjetunid Makariosz cl-| uzotl elnGk visszahelveze- sét kovetelic, rdadasul —| nehogv a mediterran ,,pow- erploy’-bol kimaradjon —| meefieveld kikuldeéset je- Szombat hajnall negyed Otkor a torakok te- jefonen kézdlték Siscéval, ihogy otkor megtamadjak a sfigetet. jhagyta Ankarat, S visszare- pilt Athénbe, ahol ujra megismetelte lenvegetéset. Ekkor deriilt: ki, Jounnidess katona-kor- minv oral megszamlaltat- tak: onkent Jelépett, a he- Ivéebe Konstantin Karaman- Ecevit! Cip: — OS CFF hogv a @ harom- @ Sisco félhetkor el- & vildemindenség alapturvenve az dsszhang. szeruseget lathatiuk mindenutt. teves nelkilozhetetion alapleltetele, Gvakorlatilag nezve az ossvhany CEV LOTVenvsrerd, vo ceviittmukodest, mint amilven a bolveok 4 masra evakorolt magnescs hatasa, a7 wemek mets nelkul yA if Napr endsrer ektol az atomoet képezo elekirenokig ennek az cevetemes Osszhangnak a torvens- Elmondhatiuk tehat. hogy Gsszhang a le- Seu vevutimukodest minden kis resvictchen sondosan kiturvelr es covbeva- Jab faprendszerek egy: ken mind os fivikar cuvorsu- KEHICSEN, rehen t. M vu ped i ban nem egyszerti tébbségi alapon, ha- nem keétharmad ardny- ban d6ntenek Nixon esetleges biindsségeérol. Kavetkezéskeppen, ha xon talal 34 esetben meemarad cinokt: poziciojaban; meefoszijak elnoki tol. A Jogiievi anyag sem datumokat, }iddpontokat, sem helyszint: cok kj a Widféallast és erd-| | nem jelol meg, Ni}a olvan szenae | St. Clair, ad tort, aki mellette szavaz, az) igyvedie ellenesetben- cime- jvadl Bizottsagban | a foo, 2] demukrata és 17 repub-, gadni, ha sem amikor a ket paragrafusbol és kilenc | alpontbel allo kozvadi Vita. | anvagot felsorolja. James | Elnok vedo- | allandoan jelen| volt a bizottsag bizonvitek- 7 eviujtesi Ulesein. | tc A republikanusok a koz-- bizonvitekokat csak | azesetben hajlandok elfo-! azok pontosan | i sftsek katonainak, hogv meg parancsnak torok hare mint szelesit- pozicioikat, A megleleloen a azallitollak at a szigetre a tuzszlinet ota s kiszélesi-| tetick ay északi Kyvrenia- egesz a fovarosig: Niko- es wiaig terjedo Glafkos Clerides, eorég ciprusi Jentette, hogy éket, einok beje- cl egysegek tobb,| 100 nehezx harckocsit az uj lezte a Gentben folyo tar-| ralasokra, A CIPRUSI ESEMENYFILM VISSZAPERGETESE Szakertok a adminisztraciot azert, hogy 1967-ben tillakozott a gérog sek katonai puccsa sot, azt felrdjak, Aem hogv Washington a gordg = kato-, gesztelo Johnson- | okoljak -edrée harcok ulin mindket ogrede-: ellen, Nemeetek lisz konzervativ polgari ka- binetic hajlamoes volt en- mind Vo- lépesckre, kiiltigvi, mind beliigvi nalan. x A haromnapes torgk— fel clugadta az Egvesiilt altal ajantott tuzsziinetet, azonban oF el Iva, UZ UZESZSERES emberi yer cnet CEVES resveine k (mint sviv, agy, tlida, evomor, maj. stb eeviidsba kapesaloda ox ceviniust kiegeszite bevekony- svee, avaeyv av clektranak szabalsos KOrlorgisa wz automon beltil Armikor valamilven oknal fogva valahel az cevonsuls _Jolborul es ay Osszhang meg: torik: naprendszerek semmistilnek meg. bulkeok emeszidgdick fel az ur- ben, egeszseges emberi svervezetck betegedack és meghalnak, atomok rob- bannak fel Nevevhetiik evt a tdnetet divikai torvenvszeruscenek, a te- remtes alapelvenck, vagy istent vlrendeltictesnek, aszerint, hogs milven nvelyerendszert basznalunk. Lenvegeben avanban uevaniat a iclenseget fujezaiik ki: Gsszhang nethiil nines élet. nines senimi, Minden ami van. va- lamilven Gsszhang-eavsegen bell lereshet csupan. Eeviorman vonatko- vik ev esillagrendszerre, atomrendszerre, wag? eppen emberre. Eyvenre, csuportra, tarsadalmi rendszerre, nemvetre. Ahol az cavseget formalo re- szek ag Osszhang forvenvenek megicllocn euviitimukod nek, ott eet van es mindaz, ami evzel jars nOvekves, fejlodes, falvtonaussag, jolet, beke, jo- vendo. Ahal siszunt a reszck valamilsen oknal fugva mevgtagadiak az Eurépa mindig volt és mindig lesz, de az Europai Egyesiilt Al- lamok gondelata csak alom volt és alom miarad. | Eurdépa mindig volt és mindent kibirt. Kibirta a néepvandorlas hullamait, a tatar pusztitasokat, a tOrGk héditasokat, csaszarok bi- rodalmi vagvait, a nermannok betoreseit, Napoleon szaguidasait, a harminceves haborut, ket vilaghaborut es mégsem <‘illvedt el. Sot fanixnmadarkent mindig meguihodva emelte fel a feiét. Semmi jel cem mutat arra, hogy valaha is pusztulasra, megsemmisulesre, veg- lepes clainesre volna itelve. Mindenesetre két rombolo vilaghaborunak s az azok verézo- nebol kibentakozo ket vilaghatalomnak (USA—Szoviet) kellett jon- nie, hogy az Europai Egvestilt Allamok gondolata és vagva megszu- Jessek. Akadtak ugyan maganvos gondolkoedok, mint az els vildg- haboru utan KRoudenhove Ralergi. akik iiven hurokat megpendi- rettek, de Konkret lepes ez iranvban csak akkor tértent, amikor az elsQ KdzGs accliroszt, majd utana az Europai Kozos Piac megala- Kult. oo ; oo A ket intermens varatlan nagy sikerére sokan felbuzdultak, mar nemesak gazdasagi hanem politikal egvsegesitéesrol kegdick forvezgern, europa parlamentet alaptitottak, kézés valutaral tanacs- kortak s abban a hicdelemben eltek. hogy a harmadik vilaghatalom meaielenése a vilag szinpadian mar csak evek kerdese. “A messze repiilt abrandeknak veget vetett az det fejlodese. Anghaban meebukett a khonzervativ kormany, mely szinte kierosza- Lolta a belépest a kozds piacba es helvebe lepett a labourista kor- miny, mely revidealni akaria a szerzodest es kilépeéssel fenvegeto- vik, Olaszorszag fulladozva a szakszervezeiek koveteleseiben es sa- ja artilt KGltekezéseiben beviteli korlatokat emelt a kozos piac cHen, az inflacio es annak pusztuito kovetkezmenvei vasokollel dan- wetik a kapukat ¢s az Europai Eevesiilt Allamok gondolata bucsut inteset leglelkesebb hiveinek is. Erre is el lehet mondani a regi bolesességge tilesni rajta, mint késobb. Mert szeép valt az Inja és rossz volt a pelda, amit kovetni akart. — | Nem volt ‘alaia, merit Europat aranvlag kis terulete mellett ttilsok es anevoriis kil infele neép lakja, mely fal, vagy nemzett jel- Jegzetesse sgeirol, évezazades hagvomanvairel, atelt tGrténelmeral. fei- aN sel, hogy jobb eldbb Som. de nem volt ta- ledesenek Kiak akult iranyairél nem iud mirol-holnapra lemondani, — yakormany ciprusi kaland-, (Folvtatds a 4-ik oldalon) Sokkal hamarabb megvalosithatia volna peldaul Dél-Amerika, vagy plane az apro-cseprd Allamecskakra bomlott Kizép-Amerika, ahol afaj, a nvelv, a vallds, a kultura ugvanaz volt — és még sem jutott eszlkbe es ma sem gondolnak ra! Hogvis gondolhattak tehat — ha- csak nem keénsszerzubl bonvkent — rahdzhatni uj ruhakent azokra a nemzetekre, amelvek szazadok ota haborukat viseltek egymas el len es cpp ellentéteik miatt zuhantak bele ket vilaghaboru sirja- ba?) De meg ugvanazon allamok keretén bell) is micsoda meg-nem- eries, elkeseredett hare dul flammok és vallonok, spanvelok és baszkok, angolek és skoétok, franciak és bretonok kézdut. Nem ketseves, hogy az USA peéldajia lebegett azok elott, akik az Europai Eavesiilt “Allamok Bondo atat felvetették. Megbuvdlve azOktol a lehetoségektol, amelvek az USA-+t vilaghatalommma emel- ick, azt hitték, hogy Europat is lehet egvsegesiteni egvediil es csu- pan gazdasigi vor jalon. Ezért alkottdk meg els6sorban a Kozds Pia- cot, miclott a politikai eavesiiles lehetosegeirol, vagy plane szerve- zetérol fogalmuk lett volna. Pedig az alapul vett pelda teljesen elhibazott volt. Elfelejtettck, hogy az USA nem mdr fennalléd allamok szovetségebol itt letre, hanem bevanderlo néepek 6zGnéebol, akik siettek régi hazajukat e¢l- folejieni é8 a teljes eevenloseg alapja in ui hazat alaptiani. Amerika- ban arrol volt sz6, hogy egy oriasi Gres téerséget ketlert bevandor- lokkal benepe siteni, akiknek az Uldozes vagy a nvomor adta kezuk- be a vandorbotot és akik boldogan dolgoztak egv uj hazan, ahol az aranylaz is kecsegtetett, de amellett mindnvajan egvenlok Iehettek — arisziokracia. nemesség, faji és vallasi korlatozas nélkiil. Europaban szinte minden hidanvzik, ami Itt meg ahhora és olvan feszengd nemzeti 6ntudat van a népekben, sol minél kisebbek, annal nagvobb az, hogy azt mardl holnapra le- szereini nem lehet. A ve erseny egymadssal szemben olv erds a népek lelkiiletében, hogy mdr a kdzés piacnal is iepten n-nvomon kilitko- zOtt, hogy mindenki csak nverni akar rajta és kész kijatszani, ahol csak lehet. Legiellemzdbb peélddjia ennek a harmis mentalitasnak Olaszorszag, mely elarasztotta egész Eurdpat a fagvlaltial, szaraz tész- lava al, aperitivokkal, de a német, vagy holland flistélt arukat, a fran- cla Saye jtokat Diogenes lampa javal kellett keresni Olaszorszagban. A | KOZOS prac olvan Jett, minp a kdrivaiateék, ahol a partnerek a nverés: jegyeben Ulnek Ossze és nem az egyiittmukédésért! i az USA-t létrehozta. | Osszhune torvenvet alt sfetesikh av oevacey farsvay, en POTAZe EY, a részekbol pevadik osszge es minuden eescn resz lelsvivodik mint ahegv az ossvyhang magneskorebul kiszakado bolveu gaz-c mely ezekhol a semmibc, elemeire beo- molva vesz cl a vilagurben, a felrobbana atom pedig tovabbi robbanasok lancolatat okavaza es csak pusztulast hays Mi ennek a hosszu bevezetesnek a nviz ao svabadiGldre kimenekedett syervevete cs inteymenve van szetsvorodva a Ivekrol elmondhatiuk, hogy tesznek is vulamit. muyvarsagnak fild Mindegvikuk j Maga mMogall. nrondanivaloja? Mindossze env. mai huszenhet alvan minden tarekan, me: maga he- Inen es ao maga sikian veezi tobb-kovesebh eredmennvel ai a munkat, amit a tortenclem es a gondviseles kiosztott svzamukra és a nemeeti crees Gsztonos Osszhang-keresesenek soran. eal, hogy kimentse a tortéene!nmi amit menteni erdemes. Ev a husvonhet szabad magvar intezmeny avonhban, es tisyta szandecku munkassaganak cllenere is csupan ugv ha mint a magvar nemazet szerves reszel maradandat alkatni, alaptorvenserck megicleloen egsseget kepeznencek, katasztrotak vilagomlasaibol av ember: léelek melyv arra szol- mindast, minden értekes lerme kepes az osszhang melven belul cevutt- mukodve velaban cvevensulyba tudnak huozni a szetlurgacsolodott és oOn- kOrébol kisvakadt nemzettestet s cnnck multban evokeredso juovendonek is. Utopia? Nem. Mindossze terhes séevallalo embercket igenvel, feladat, alapjan Ujracpitol lehetneneck mely kotelességtuds, telelos- Ha ennek a huszonhet magvar intezmenv- nek a vezetul le tudnanak mondan) arrol, egvenkent és kiilon-kulon, hogy Ok legvenck az EGYETLEN, KIVALTSAGOS ES VALAMIREVALSO MaA- GYAR UGY, OSSZHANG erdekeben hajlandok fennenck elismer Cs af covlittmikides, a magvar testveri kovosscget ri azt. hogy jelento a masik huszonhat szinten erdemes, hasznos, szUkseges és cevenrangd része a ma- gvar egésznek: olvan magyar egvseget teremthetnenck erre a vildgra, ami- Iven regota nem volt A jévendo titka az alkoto, osszhang: Ay osszhang pedig nem egveb. egveni hrisag es egven: erdekkeresés neéelkul. \ tosabb kellcke nem egvcb. feqloda, csclekvo élet s az let titka az mint az caves alkotd részek tu- es jdindulatu egyvmashoz-illeszkedcése a koz6s keretben, finden mint az cavmast ‘Kilesinoeen maebesil testverl szeretet. Tehat nem egyveb, mint az alapveto krisztusi parancs. Olvan nehez lenne ralepni erre az utra, AZ NDP HANYATLASA : New Democ-| elordult az a réteg. amely mandatumal- valamiféle envhe szocializ- nak csaknem felére vald lee mushan latia az NDP és sa- | oelvadasa sokakat megle e-} jat céljait megvalositani. nett, azonban gondoljunk | A valasztas idején keriilt. arra, hogy a rozsaszinnel | a kezlnkbe egv ilven troc-. kacérkodé pdrthan trockis- kista NDP tag ita elemeket is fel lehet ta tott — kérlevele, ‘lalnil Tgv aztan nem csoda, idéziink: ; hogyha a radikalizmustol, ,,Célunk ry A kanadai ratic Party amelvbol aes : aZ s+. OOLY a} -proletariatus keretén bell], sokszorosi- « 6 osztalyellentmondasok- Kal szemben ... magvarok? érdckeben elohareas gardat neve'- jiink ©... nem ohajtunk for- radalmi egységet az NDP hanem fols- tatiuk harcunkat a munka- sokbol és értelmiségickbo! allo (NDP) partban fellelhe- ¥? Ennyi talan elég ebbol.