Se zisek — — -Dél- Vietna:

ss cee a

~ Vol. 25 No. 15
1975. Aprilis 120
~ Second Class. Mail —

"Registration r number 1309

Kézel é all Tee peony ee

bane, ti ji
varjak
tornal | —_,

galiaban elhataroztak a teljes.

: zala volt. — (

-GYAKRAN. IRIGYLEM |
az egy emelettel maga-_
- sabban iré kiilpolitikai—
: kollégakat, hogy” milyen

bonyo lult, érthetetleniil

$zép kifejezésekkel tud-
nak ijesztgetni benniinket.
_Megprobaltam | mar uta-_
de sohasem

nozni- Oke,
. sikerilt.

Igy most. a magam egy-
2 nyelvén
< igyekszem | ésszefoglalni, :
agy-

o szeril + sarréti

: . hogy mi pel van a
vilagban. |

“MERT. BAS VAN,

- hogyne volna! Mikor nem

gordgorszag! “kom munista -

__ elérenyomulas, amit Tru-—
man batran kiirtott? Esz-
re sem vettik. A koreai_

haborai? A. berlini krizis?

__ A kubai krizis? A libano- é
ni krizis? Es az 6rékés—
 -kézép- keleti krizis? Alig —
--vettiik észre 6ket, merta
a sazdasagi élet sima volt és

oe ‘nem. roncsolta. dssze a
ee szellemi vilagunkat.

~ Igen, dea mosta:

tugalia, 7
zak a _vilagot | a _szocialis- :

 nem-

m inisztertandcsot neve
Kissingert — —- For

chiang Kk

inditotta el
300 milliés segély megta-
- gadasaval, amikor Izrael-
nek 2.5 billidkat tri mo-
sollyal. osztogat. Nem azt
mondom,
-gassa, de azt mondom,
hogy akkor legalabb ennek >
toredékével. -igyekezzék |
ia partnereit —
as 4 zd, fae

ban. Nine

- dolt: mi
-tgy gondolom, hogy Hano-
iék leszaladnak majd ae
pene, katonaila g, “hanen
— mert_ ‘ésszetort .
ta- déli harei szellem.
incs deat | fut, m

— kézelebb_ ae

‘tapasztaltuk, .
a eee a is

szippantani Amerikabol;
hanem legalabbis annyira
az amerikai. menedzselé-
si tudast, a ,,know-how’ +
| amirél fogalma sincs. |

A legszérnytibb az ee
kinai ésszeomlas, amimar
‘tébb mint. krizis. Sajnos .
ezt Amerika Kongr esszusa
a cséppnyi —

hogy ne. oszto-

aa

: resszusban. néhany ember
i-  kivételével senki sem gon-
i lesz utana? Nem 1
‘pélintot Nos, ez :
tiv biztonsagi rendszer
a szoviet kommunista part |
XXIV. kong- 3
nunesulyoral :

tengerig, mert |

az egész

“

ss +
Loe

—ugyis | Heol aL pelve 6-
| tol levelet.) -

“Ebben a ‘Kong-

_ resszusban nem csak logi-
ka nines, hanem jozan eSZ
is alig van. Ez tjra meg —
Karja valasztatni_ magat
és ezért csak a welfare-
jellegit tevenyhozissal! to-

rod L nagy—

: az indokinai pase.
omlasban. amire a Kong- ai
“rendszer: megalkotasara.
ole senki nem hallgatott
, vagy csak udvariasan
a kollek-

&.
SEN SOON
<\ ‘
~

Ahad

zert kil AMALed,
letiltotta ¢ aj fegyverel
ejnyik Imre betért fejjel meghalt egy} mnis olci_
atonz i diktaturat - ~— Af
meghalt — :

aS kovetséget, ami Peking. :
ben néhany
_ megrovast valtott ki.
-noit az oroszok lattak el
hadianyaggal, legalabb_ is.
nagyobbrészben. De Ha-—
noi nem orosz, igaz, hogy”
nemis. kinai, hanem — Ha- : anem k
hat < az egész ‘indokinal 6 tér-
‘Segre: es meg, 3 azon. tal is.

noi. Eddig még mindenki-
vel szembeszallt, aki az
-—Onallésagat veszély eztet- A
te. Kemény nép, valami ©
mas térzs lehet, mint a dé-—
liek (bocsanat, hogy nem
-tudom pontosan, de majd

ot

ES ITT KEZDODIK

a indokinai ésszeomlas ten i
n, Vagy. inkabb: ‘itt folytate-— :

nem ‘tudna, hogy erre a szé
_ Kongresszusban az égvila-
pon senki sem. gondolt,
még azt hihetné, hogy VEE~..
re eza kitiiné testilet vala- .
mi okosat gondolt ki.
_Vissza_ kell. emlékezni-
tanitomesteriink- —
nek, ‘Leonyid Brezsnyev--
nek mar hosszi évek 6ta
hirdetett tervére: az azsi-
-kollektiv biztonsagi

szusd

: mat: “koritett a iinahOD: me

rae oa az zealompan ben

: 824

-mosolygo.
Ha-- uu Ss
lalkozik a kérdés

’

WES olen
SSS BS aah

412 Bloor St. W

‘ne KIADOHIV AT AL:

| ., Toronto |

2 924-8353 |
aS ra 30 cen t

hands saval, i , salebb. pes csecs emé eeeiali on ‘Seande

oe

Vosztoka < ciméi & folysirat-
ban egy. Kadimov_ nevi

kandidatus ho: szan fog-
ane Meg-
ismétli Brezsnyev ki
téseit, hogy :

| habora nem Ve

Aut wiusealia

7 ,nyugatiak’” Ar :
_ka, Kina és Japan = — oe
_lyen erébefolyz si
skepeinel .

- szamara

Y ahaa

tiv ‘Baranciajin

getlenség elvét mar ismer-

jak a yaltai szerzédésbél,

amelyben ezt a hdrom ala-

 iré garantalta. Mindeébbél -
brutalis beavatkozas lett.
i A tavolkeleti hatalmak is tu

__ ismerik ezeket az esemé- t
-nyeket: és tudjak, hogy a. a Ly
Szovjet szavaban nem. ne ie Ki ig
het - megbizni, masrészt eg
— mivel akarja._Moszkva dé:
ezt a kollektiv bidtonsagol

gar antalni?

A StOVJET

de sénitséeet! esak Kingn
ee .

| dssel | — Tara

hétvégi n na; uy he rihaenak

sen ;,a be nem avat- he
_kozas elvének, az orsz4gok he
fh ggetlenségének kollek- a
* épil fel |
capott. A
be. nem avathouas és. fig-

el - ¢

sllitasat Izraelnek — - Szai lat jiniusben 1

ova egy bérton

_ SUASTANKOK

patalmas. "flottajaval_ An
alla teriilet periméterén.
Nemrég olvastuk, hogy
Kina azt kérte Washing- |
tontol, hogy. ne tiritse ki
| eddigi. periferialis bazisa-
it. (Taiwan, persze, ké-
: nyes pont, de nem lehetet-
len, hogy ebben is talal- S
pee meses vereet

De ha ‘még. nem,

a torténelem | logikaja r6- .
c erre. ee

athatéla lag rendkival. et itt
yt ¢ Paellent forradalom

nagyon

ey ae mi-

s talan Sza gat is - vissza-

itt és az USA-ban ne 7 1 Aldo

tte Tebat at aN ATO. v8 ' ist t

cad

¥ a. . a. szovjet-haloza- :

nines S ko minunlete ura-h
jom Portugalidban, s le-
het, hogy nem is lesz. Spa-_
nyolorsz4gban Allitélag—
erés zsoldos haderét szer- _
-veznek, mert nem mind- _
egy. nekik, hogy kika szom-_
-szédjaik. De Portugélia is
messzire van
Oroszorszagtol és fegyve- :
--resen nem igen segithet-
rn dket.. Killénben is ott

o all a NATO flottaja.
. A krizisek tehat itt van-
He aek de minden krizisnek
- van egy masik oldala is. —
- Persze, minden attél figg, SG
a estiszd-masz6 demok- |

hogy mennyire- gyavult

meg al amerikai Kong-
_ resszus és a kormany. Ha
jzi udvariasan hajlong, ee
- -veszti a jovéjét. Es ez az,
—amitél félni lehet. Kissin-
_ gert legtébb olvasénk nem
io aaretl: de el kell ismerni,
Ak hogy. régen volt mar eny-—
a- nyire talentumos kiltigy-
ry minisztere az USA-nak.
ta. Csak...
tL Agt Aiszi,_

harvardi. Gyava.
hogy. Hanoial,

it ita ae a

erd ‘ela Hen! $7

eZ az idé pontosan az, ami- c

kor erét kell mutatni. Meg te |

fobbet i is, mint: ami van,

naaz .

‘Valaki olyan kellene, aki -
nem a diplomacia berkei- —
ben nétt fel, hanem Pat-—
ton-szerii_ kemény katona ©

volt. Altalaban az Egye- —
silt Allamok jévéje attél

fiigg, hogy at tud-e térni

yaciar6l a Patton-szeri_
kemény demokraciara.
Ez, természetesen, is-_
tenkéromlasnak > tiinik a -
rad- lib- média_ szemében, 2

de ez az igazsag. Leseper-
mas ‘politikai asztalrol a

tengersok cserepet és tisz-
ta helyet teremteni valaki- _

nek, akiben. megvanacse- |

_lekvé s betoreg a oe
| : (bb) /

“hogy a  kambodzeal: és “délvietnami .
amerikaiakat kidritse. -

- @ A japan tarvényhozAsban. mar ki
So ejezték aggodalmukat Amerika meg- >
a. bishaleeandrt) G

az ‘indokinai_ esemé-

ede ‘politikai alku: : |
-vasok folyaman sajati-
totta el, kulonben nem vol- oe