eo Elnek-e « Bee ih

brendi a

- eivilizaciok az Urben?

Ez: a 1 kérdés mar nagyon régen i iz- |

a atja az emberi fantazidt. Most

mar azonban odaig jutottunk, hogy
a tudésok is fontoléra veszik ext a

lehetéséget.

| Tavaly Ot tudés iilt ¢ éssze szim-
-péziumra a Bostoni Egyetemen,
hogy a kérdésr6l elmondjak a ma-
guk véleményét. Valamennyien
valoszintinek tartottak, hogy vala-
hol az Urben szazaval, esetleg mil-
liészamra vannak bolygok, ame-
lyeken” van valamilyen fokd civili-
zacio. Természetesen: lehetnek
magasabbrendiiek is, mint a mi-
énk és alacsonyabbrendiick i iS. De

— lehetnek.

8 *KIK? VOLTAK JELEN?

Most mar legalabb Gtven eszten-
deje sugarzunk jeleket az tirbe
(mar Tesla prébalkozott vele). Az
AM radié-sav felsé széle, a hazai
| TV-sugarzasok, radidé-asztrondémia,
az USA és szovjet radar-védelem
jelei allandéan rohannak az Urben.
Ezek a jelek ma mar legalabb 300°
trillié mérf6ldre vannak a Foldtol,
186 ezer mf-t szdmitva egy ma-
‘sodperc alatt, Sagan, a Cornell
-asztronémusa_— cinikusan  llapi-
‘totta meg, hogy valahol kint az Ur-.
ben, ha ,,lehallgatnak”’ benniinket,

az 1928-as valasztas eredményeit |
~ halljak és az az, amiért oo nem all- |

& nak sz6ba veliink.
Carl: Sagan- -On ‘kivil jelen volt

eae

az ésszejévetelen Philip Morrison

a MIT fizikusa, George Wald, a-

7 ‘Harvard © Nobel-dijas _ bioldgus,
: Ashley Montague antropolégus & és

Dr. Krister Stendhal a’ Harvard
Divinity School dékanja. Eleg szép |

tarsasag! |
Altalaban—legalabbiselméletileg

a valamennyien felteszik, hogy
lehet az Urben egy sereg magas-
-rendii civilizacié, de nem valameny-
nyien értenek egyet abban, hogy.

ezek érdeklédnek irantunk, vagy
hogy technikailag lehetséges érint-
kezésbe lépni veliink, |

* .A HIANY NEM BIZONYI-

— TERK? ae 2

Az ésszejévetel moderatora,
Prof. Berendzen szerint nincs ko-
moly bizonyiték ezeknek az ide-
gen kultiraknak a létezésére, de
34 bizonyiték hianya nem jelenti

a hidny bizonyitékat.”” KGriilbeliil.

gén-fiizid

béban. épitet 1 rdisteleszképunkkal

kénnyen felvehetjuk. 2 |
Ashley Montague antropolégus

attél fél, hogy a mi korrupt boly-

gonk korrumpalhatja az idegen ci-

vilizacidt. Bar az is lehet, hogy a

fejlédés magasabb fokan nem r kell

-ettol tartani..

. *A NOBEL-DIJ AS FELTI A
- FOLDI ELE TET

A Nobel-dijas bioldgus, George
Wald a mi civilizaciénkat félti az
idegenektol. Szerinte. amit azok
tudhatnak, majd egyszer mi is tud-
juk, mihelyt arra a kultirfokra
emelkediink. {gy példaul a hidro-
megvaldsitasat _ vagy
egy tokéletes rak-kirat eldbb-utébb
mi is megvalositjuk, de ha idege-
nekt6l kérdezziik meg és tanuljuk
meg, akkor orékké egy lathatatlan
kéldékzsinor foglyai lesziink, amely
hozzajuk kot benniinket. Elttinnék
a mi Sajatos emberi értelmunk,

erkolest és muveészi felfogasunk,

ez a gondolat fejezi ki leginkabb |

a tuddsok véleményét.
Morrison a MIT kivald fi zikus
professzora szerint tényleges lato-

gatas az Urbél nehezen képzelheté

el, mert évszazadokat vehet igény-
be az lit még a fény terjedésének
sebességével is.
volt a — helyes — valasz, hogy

mi nem ismeriink ennél. nagyobb_
sebességet, de ha vannak nalunk |
fejlettebb kultirak, azok ismerhet-
nek megoldast erre. Abban viszont

egyetértettek vele, hogy ha az Ur-

béli idegenek ,,valaszt’’ adnanak,

vagy egyaltalan kézlést. tennének,

_ eztnem kellene megfejteniink, mert

a magunk fogalmaival tennék azt.

Ha az az idegen civilizacié valé-
ban. fejlettebb, kénnyen megfejthe- |
tia mi jeleink értelmét, s a va-
| laszt most a Puerto. Ricoi Areci-

oN !
one V)
| W |

iagh gh irac 16t?

Erre ugyan az

tee de ne ger :

A szimpézium

résztvevéi (balrél-jobbra): George Wald,

a méltésagunk és egy szatellita-
~néppe valnank, amely csak kovetni

— utanozni — tudna dket.

Mindegyik megjegyzésben van
valami lényegi alkatelem, amit ne-
héz lenne letagadni. Barmennyire

ellentmondéknak latszanak | iS, meg-
nyilatkozik benniik a foldi lét ké-
zs atérzése és Ontudata. Dr. Kris-
ter Stendhal a teoldgus— azonban
maskeént fogja fel az egész kérdést.
Szerinte az Urbéli egyiittlakas kér-
dése Oriasi jelentéségii lenne a ke-
resztény civilizaciéra, mert ezzel a
tudattal Isten orszaga kiterjednék,
megnovekednék, még akkor is, ha
a tavoli égitesten mas szertarta-
sok szerint. hédolnak  Istennek.

A Teremtés egyetemessége valnék
bizonyitotta eléttink és ez a mi hi-
tiinket, amely ma mar kezd kop-
ni, UWjbél megszilarditana és biisz-
kévé tenne benniinket, hogy mint
isten teremtmenyei, nem vagyunk
egyediil,

A magyarorszagi jogaszvilagot

ismét olyan kiilénds kérdés fog-
lalkoztatja amire nagyon nehez a
felelet.

Az éveleji zarlatoknal kideriilt,
hogy az allam egyik nagyvallalata
teljesen jogtalanul ebben az évben
hatalmas tébbletnyereséghez jutott

a fogyasztokézénség karara. Birdé-

sé beavatkozas tértént, itélkezés.

kovetkezik a jogtalanul szerzett
nyereség elkobzasaval és még kii-
lon birsagolassal is,

Tizenkét millidrél van sz6 egye-
ldre, ennyi a ,,csalard’’ nyereség-
tébblet,

allapithato.

A Budapesti Oxigén- és Dissous-
gyar volt az a vallalat, amely az
Arhivatal hivatalos vizsgalata sze-

rint alaposan elszamitotta magat a

fogyasztok karara. Ezt a gazt im-
portalnunk kell. A Dissousgazgyar
aztan bizonyosra véve, hogy a kiil-

fold igen dragara szabja ebben az

évben a gaz arat, — eldlegezte ezt
az aremelést és mindvégig a meg-
emelt arakon adta a belfdldi fo-
gyasztoknak az importgazt, pedig
azt a vartnal is sokkal elénydseb-
ben kapta. [gy gyarapodott aztan
tizenkétmilli6dra ennek az egyetlen

| tételnek a nyeresége. Mivel pedig
| ez a fogyasztok megengedhetetlen

hilip Morri-

son, Richard Berendzen (moderator), Carl Sagan, Dr. Krister Stend-—

hal és Ashley Montagu.

th Delicatesser

Torontéhan a HA!

; - Kanaddban elészér \

BORD, COLLEGIATE disztermében,

\ . { Harbord—Euclid ‘sarok )-
1973 5 méjus hd ¢ é- an, szombaton este 7.30- bral. |

méjus hé 27-én, vasérnap délutan 4-brakor of .
id

Mikszath Kalinan regenyének szines sfilmvélt

ENA ernminn

-szeharacsolt ékszereket és pénzt.
Is visszakapjak aZ, igazolt tulajdo-

megkérositasa, az Arhivatal bird-
sag elé allitotta a vallalatot.

-HOVA TUNIK A NYERESEG?
Kétségtelen, hogy a gyar nagy

_birsagot fizet a vezet6k személyi

-felelésségrevonasan kiviill és hogy
a tizenkétmillids nyereséget is el-

kobozzak. De hova keriiljén maid

ez a tizenkétmillid?
A jogaszok szerint ez a pénz

_ tulajdonkeppen nem illeti meg az

allamot. Ahogy a rablék altal dsz-

| nosok, figy ennek a pénznek is

vissSza kellene jutnia azokhoz, akik

az elmUlt évben tulfizették a gaz

arat. De vannak mas vélemények

# is és ezek precedensekre hivat-

86 Harbord Street

fexdettel, S

— ségtelen, hogy a
tak nem az allam és igy a megcsalt
- vasarlék semmiféle karpétlashoz
nem n jutottak. :

_kozva masképpen latjak a dolgot.

Mar eddig is elég siiriin eléfor-
dult, hogy az arvizsgalat visszaélé-

J seket deritett ki az eladasoknal.
‘Mindéségileg’: joval
arat séztak-a: k6zénség nyakara, ok
nélkiil félemelt aron drdsitottak,

‘értéktelenebb

a méréseknél csaltak és igy to-
vabb. Ezeknél is kiszabtak hatal-

mas birsdgokat, de a pénz az al-

lamkasszaba folyt és ezt rendjén

valénak talaltak akkor. Pedig két-
-vevék kérosod-”

amely a mérlegbdél és a
ten adatokbol konnyen meg-

‘inek fizessék vissza?

Azolyan aprovasarldsoknal, ami-.

‘ndkbdl az utédbb emlitett vissza-
élések keletkezhettek, semmiféle

bizonyiték nem maradt a vevok->

nél, hogy 6k azok, akik porul jar-

tak. Az at tehat a kartalanitasuk-

ra el volt zarva.

A ‘Dissousgyari
nal azonban mégis valamennyire
mas a helyzet. Nemcesak gazt vev6
vallalatoknal és gyaraknal, hanem
a nagyobb rendel6 maganosoknal
is a vasarlas hivatalos papirokon
keresztiil bonyolodott le, és ezek
az okmanyok nyilvan legnagyobb-
részt még mindig megvannak. Mdd

van tehat arra, hogy a tulfizetései-

ket papirjaik altal igazoltan visz-
szakapjak.

_ Ez is lenne az igazsagos megol-
das, ha nem gondolnank arra, hogy
ndlunk minden vallalat és gyar az
allam kezében van. Ha az Allami
Arvizsegalé a birésag elé allit egy
,fajtakapott’’ gyarat és birsagra
itélteti, ezt a birsagot az allamnak
kell kifizetnie a gyar nevében, —
még pedig az allamkasszanak, —

- sajdtmaganak. {gy aztén messzirél

nézve ez meglehet6sen komoly-
talannak latszik.
»,DISZKRET JUTALMAK”’
-Ezt az igyet azonban kiilénés-
iéppen sok bonyodalom kornyéke-
zi. A mi gyadrainkban elég sok ci-

men jut a munkassag mellékes,
bar megérdemelt pénzekhez is a

bérein feliil. Vannak példaul ,,cél-

prémiumok”’, a munkalatok gyor-_

sitasdra. Vannak diszkrét , jutal-
mak’ a kivaloan dolgozok szamara.

Aztan az dgynevezett snyereség-
reszesedés”
_ het, — mindezeket évkézben fize-

is j6 csomé pénz le-

tik Ki. Es mindez nyilvan megtor-
tént a Dissousgyarban i is, — bele-
kalkulalva azt a tizenkétmilliot,

‘amit most elszed a vallalattdl a
birdsag. Igy aztan tizenkétmilliéds
: penziigyi rés keletkezik a végleges

elszamoldsban, sét a mérlegben is,
hiszen a munkasoktél most mar

~mégse lehet visszavenni a jutal-

makat, célprémiumot,
részesedést, miegymast. — |

De ha a tulfizetéseket vissza-
kapjak a rendelé vallalatok, akkor

nyereség-

_a nyakukba szakad varatlanul sok

munka igy az év befejeztekor. A

visszakapott ésszeget vissza kell il-
leszteniédk a bevételeik kézé és az
uj. szamvetéssel. valdszintileg no-
_vekszik majd ezeknek a vallalatok-
nak a nyeresége. Ezt az Gj ‘péenzt

pedig, mint , nyereségrészesedést”’

-Ujra fel kell osztaniuk a munkasaik
_ kézétt. Még rendes idében is komp-
--‘dikalt adolog, hat még most, amikor
-hénaprél-hénapra valtozik és cseré- |
: lédik a munkastabor! — |
| _ ESZE AMBRUS. ae

00 adémentes, ha azt
| Hae

tizenkétmillid-

MOO OOOO

PON PEE

Dr. Hornung G yan bizt one! iroda

al

| a ‘ + Kerjen mmutatvanys ae oes od
s * Cim: 9527 M oe Glevetend ha 40 UA, elton: 787-4163 és 787-4763

1578 eae inton Avenue West, Toronto 10, Ont.

ski wok 3 rendezését
a legolesobb Aron

oan ck

x
=
=
cae
mae
anced
Sl
=
Ee
al
=
wet
re
=
Sd
aa.
-
=
based
nica
5 tall
a
Seal
=
Sard
Sd
ona
Seed
RE
ae
Send
. =
Liman
=
seen
maak.
=
ok
ead
=
=
=
sam:
=
=
=
wa
Sad
eal
Rood
ee:
: eam
S oal
wane
sed
oaan
wer
Saal
Lead
ae
et
aa:
=
2 dit
=
az
=.
ot
=
wk
Saad
eat.
one
Rit:
od
nal
so cadl
Foal
Sead
hci
et
ar:
=
ae
we
=
ma
Saad
me
Samal
=
bal
=a
=
+ SR
-: WER
=
ea
a
ae
=
sal
=
0S
wt
asad
we
cecal
we.
aad
Raced
Fo osal
ead
scanad
_. Sak
nad
Sed
ed
ol
Saad
—_
: em
ed
ed

™

a

=

mee

b aaed

baal

banal

Soa

bad
=

.
eet
=
Sead
i
 eaad
=
=

sARARERARETAMATUESAEDEAESHUITNANINE

. = (Ligeti ‘bores me aes
-—~«S7 St. Clair Avenué~West, Toronto, Ont
@ Importal _Bemeged ‘uk,
babkavé” kill Snlegességek ~ Ss
@ Magyaros felvagottak — — | fs aN te r: aN
. oe Hazai cukorkak, rumos csokolidé Pee 4) / : P= eA! NO, Ajandéktafevak - oles : ) sg:
x aS AD legfinomabb — _cukrdszéru- a “vérosban 4 wt i ete ret we, yl Dijtalan hézhozszallitas!
| nalunk. kaphato. © | : ' eke ae _ VASARNAP. IS NYITVA!
eee . Ssorben. A FEKETE \ AROS : . =

ae - LBese var véros ik rit vére hoes ma kidlt. cA FEKETE VAROS . kz

- vetélkedés: hatalomért, javakért, “gzert

. AF FEKETE ee fSszereplei |
: ; ee Nagy Gébor, ¥

Wanannnsnanausnsncasasusnenensnesaenaunart

1973 ju 27: ve -
: ‘1973 magus sp 30-dn)

Se Alli cl Ha