SZINES, B/W TV-k — STEREOK —~ RADIOK
Kazettas hangszalag jatsz6k — Gramafonok —
Vltenyborotvak - ve Elektromos borotvak : einikaja

Harasetl Fae | fedélyeztek a hatésagok. A II. vilaghdborti ulan fokoza-
| | }iosan megsziinteiték az dsszes magyar iskolakat!
Az lildiztetések miatt tehat szinte allandéan sziva-
| rogtak székelyek a moldvai magyarok falvaiba. E széke-
ilyek néprajzi szokdsai itt-olt, felismerhetéen kiilonboznek 4 Bo iba | .
| , a toébbi moldvai magyarokétél. Féleg a Karpatok Moldva ; - 09 Bloor St. West (Borden St. sarok) |
A magyar emigracié térténelmi felelésségté1 Athatott]| A 14. szizad utdni idékre teheté az erdélyi székely-| felé lejié vélgyeiben laknak, mégpedig Onfalva (Onesti, 3. ) telefon: 967-6780 si
része dicséretremélt6 politikai és szellemi harcot folytat| ség egy téredékének a gyimesi vidékre valé dttelepiilése. | manapsdg ,,Gheorghiu Dei’) kérnyékén. Bletmédjuk, szo- | |
az erdélyi magyarsdg megmeniése érdekében, Térténelmi| Gyimesfelsdlokon, Gyimeskézéplokon és Gyimesbitkkdn | kdsaik, viseletiik elég j6l megkiilénbéztetheté a ,régebbi” 9 L | - Magyar iizlet
feladat ez s remélhetéleg Isten diddsa fogja kisérni. Mi- | élnek a ,gyimesi csdngék”. Ezen a vidéken, a Tatros | moldvai-esdngékétél, akik két nagy csoportban élnek: a on OPN ESPERANTO
kor e témaval kapesolatos cikkeket, tanulmanyokat, kény-|festdi vélgyében, kézel ahhoz a helyhez, hol a Gyimesi-j| déliek Baké (Bacau) vdrosdtél délre, az északiak Roman- | 7
veket olvasom, csak ott akadok kissé meg, mikor — rész-|szoros bejdratdt Rikéczi egyik vara Grizte, élnek, Szokd-| visdr (Roman) varosa kérnyékén. A déli csoportban J" near
letkérdésként — vita alakul ki a killénbé2 f6rumok és | saikat vizsgdlva, valészintisitheté, hogy Csikbél, Udvar-|tibb a magyarul még jél éri6 ember. Szdmukat — a) A KOROSI €SOMA SANDOR TARSASAG
szervezetek, eldadék és tijsdgirék kézétt a kérdésben,| helyrél es Fogarasb6l menekiiltek mostani falvaikba. Ha-| ,székelyes csdngékkal" egyiitt kb. 50.000 fére becsiil- | 1978. oktober 28-an, szombaton este 7.30 6rai kezdettel |
hogy vajon 2, 2 és fel, 3 millié, vagy anndl t6bb ma-j caik épitéséenek médja is egyezik a csiki és udvarhelyi | hetjiik. (A pontos adatok hidnyoznak, azok begytijtése | a Kultirkézpont ,,Arpad’-termében |
pyar testveriink van-e roman elnyomatas alatt Erdélyben? | hazakkal. | atra az idére vir, mikor az ottlakék félelem nélkiil nyil- | (840 St. Clair Ave. West)
A tanulmanyoknak esaknem mindegyike Trdélyre, A legtébb forrds csdngéknak nevezi a bukovinai szé-|Vanithatjék ki, vallhatj4k meg nemzetiségi, nyelvi hova- | vacsoraval egybekotutt
jobbanmondya a térténelmi Magyarorszignak a romanok | kelyeket is. Falvaik (Istensegits, Fogadjisten, Andrasfal- | lartozdsukat.) A kolozsvari tudomdnyegyetem — mint dr. | om ~
dital megszallt teriileteire gondol. Aranylag kevés azon|va, Hadikfalva) az 1764. évi, un. ,mddéfalvi veszede-| Késa Laszlénak, a budapesti ,Elet- és Tudomdny’-ban ] Z
cikkek szdma, melyek figyelmet szentelnek arra, hogy| lem” utdn keletkeztek. Az elézmények Maria Terézidt|megijelent A Csang6k” c. tanulmdnydban olvashaté, — |
nemesak Erdélyben élnek magyarok. A roman kormanyzat | terhelik.. A csdszir- és kirdlyné ugyanis onkent jelent-| 1949 es 1951 kézétt nyelvjdrdaskutalé utakat rendezett a
liosszii évtizedek éta igyekszik a magyar nemzetiségtieket | kezett olasz és német csdszdri tisztekre bizta a hatdr-| Moldvai csdngok kézéit. .Ezidében még legalaébb kilenc-
Nagyromania leriiletén elkeverni, elszérni, Sokan vaill-| drség megszervezését. A székelység — melynek kérében aj ven olyan falu volt Moldvaban, aho] jelentésebb sza- | Zene: , INTERNATIONALS”
jak, hogy Budapest utan Bukarest a vildg masodik leg-|hatdr 6rizete ési hagyomdny volt, — zendiiléssel vala- | ml csdngd elt.” A szérv4nyokat ez a felmérés nem } | Tombola x Kanadai és magyar italok |
hagyobb ,,magyar’’ vdrosa, annyi rengeteg magyart tele-| szolt a délyfés idegen tisztek | brutalitasara. _ vette figyelembe. Dr. Késa maga is hivatkozik olyan — ] Belépéjegy: $12.00 — Ifjisdgi és nyugdijas jegy: $8.06 |
pitettek oda, A Regathan is sok a magyar, Ugyanakkor | Carato ezredes 1764 janudy 6-dn, hajnali 3 drakor|™@€B nem nevezett — forrasra, mely szerint az elmull | yoovelévétel: a Kulturkizpontban, a Balint és Europe
— ,,cserelakosségként” Erdélyben egyre nd a romdn-} gyilkos Agyittzet zitdittatott Mddéfalva bekésen alvo | €VS%4zadokban a ketszazat is meghaladta volna a Mold- | kényviizletekben, _ |
nyelvii. lakossdg szdma, hogy ezdltal ezen 6si magyar] székely csalddjaira! Mikor az Almukbél felriasztott falu| V@ban levé, magyariakta falvak suima! a | Hivészimok: 654-4926; 368-1301; 922-8739.
fild magyar lakossdga egyre alacsonyabb szdzalékos ki-| apraja-nagyja menekiilni kezdett, csdszdri dragonyosok ro-|_—-‘Hlyés_ Elemér 80.000-re becsiili, a Moldvaban €16, 7 tenet 7
sebbségben maradjon. Ilyen kériilmények kézétt, valéban | hamoztdk meg a védteleneket. 200 halott maradt a ,.csa- - nagyarajkuak szamat! Figvelemremélté Moldvaban is a
eléggé aldatlan vita azon hajbakapni, hogy mennyi ma-|tutéren’’, Ezrek vdlasztottdk a menekiilés, az elvAndorlas | roman census-hamisitas. Furesa pl, hogy az 1940-es év-
gvar él Erdélyben. Ne vesztegesslik tehdt energidnkat a] itjdt, keseri kenyerét. Zéld Péter nevi csikszentiéleki |S! valo statisztika 24.000 magyarrél fr Moldvaban, de Y gv) s
roman statisztika elemzésével: milliés létszimban élnek| plébdnos vezette 6ket elészér Moldvdba. 1775-ben keriil-|"@yanakkor a ,rémai katolikusok” szadma ugyanazon a ( | (C4 8 (¥ UC gf) ETTEREM
magyarok az Erdélyen kiviili Romdnidban is, — magya-| tek Bukovindba, mely alkalommal megalapitottdk — Ha- |feruleten 109.953. Nem vitas, hogy a rémai hiten lé- f — Us 1 senekae By dapestréli
rok, kiknek tiilnyomérésze bizonydéra visszatérne Erdély-| dik Andras gréf birtokaén — az Istensegits és Pogadj-| Yok tulnyomdérészt magyarok, vagy magyar-eredettiek... y and u ve
be, ha ez a visszatérés a szabad hamiba valé — visszaju-+jsten falvakat. 1785—06-ban — ekkor mar II. Jézsef ural-|Domokos Pal Péter 1934-ben megjelent, Kolozsvari ,A ¢ —_ ei “ es
tast jelentené. S akkor régtén alaposan megnivekedne a | kodott — Andrasfalva, Hadikfalva és Jézseffalva megalap!- | moldvai magyarsag” c, miiveben tébb mint 49.000 mold- f i h \ f- yo rey heged{i( primAs)
telepitésekkel és a hamisitdsokkal térpévé tett erdélyi ma-| tAsdra, betelenftésére keriilt sor. A madéfalvai gydszt egy | vai csangérdél fr, Mikees Laszlé — még meélyebben halad- ) 2 > wad ”
gyar statisztika. | Siculicidium” nevi emlékmii 6rzi a falu hatdraban. | még t lizetesebben Atvizsgalva ateridetet — 80.000 i en : eth i alt 0 $
Blnek azonban magyarnyelviiek az Erdélyen-kiviili | 1899-ben dllflottak fel. / | csdngorol lesz emilitest, (, Csangok”’, Bolyai Akademia, ¢ _ , oe - oa
Romania egyes részeiben, kiknek jelenlegi teleptilésiik’| 1825 utdn, az ugynevezett reformkorban kezdeménye- 1941 ) A legutobbi idokben Beke Gyor gy (,Magunk ke- } YOR TELY Ay ad
sokkal régebbi: csak részben hozhaté kapesolatba a Tria-| zés tirtéit a bukovinia ,,csdngok” visszatelepltésére. E-|Tes€se", Kriterion, Bukarest, 1972.) és a Beke—Farkas— | oe mer .
non uténi romdn nemzetiségi politika fogdsaival. A Kar-| redménytelentil. A kezdeményezések az 1867-es Kiegyezés | Kovacs kutatocsoport (,,Bévizii patakok menten”, Kriteri- ¢ UD TELEFONSZAMUNKON ; 567-080]
patokon tli, magyar anyanyelvii falvak lakossagat gyiij-| utdn megtjultak. Ez mar részbeni eredményt hozott. Igy |": Bukarest, 1972.) vegeztek szociologiai kutatast a J ~~ )
tészéval ,,csdngénak” szoktuk nevezni... | keletkeztek Belgrad kézelében Székelykeve, Hertelendyfal- | csdngok kozott. q p ay st reel, T 0 r ont 0
A ,csdngé” szé jelentését tekintve a tudomanyos vé-| V4: Sandoregvhaza, igy jéttek létre a Hunyad-varmegyei | aoe | | -
lemények megoszlanak. Tal4n igazuk van azoknak, akik| Deva. Sztrigyszentgyérgy, Csernakeresztir és Vajdahu- | |

gat vélik, hogy valamikor valamelyik magyar térzset ké-| TY ad ,csango” telepei, kiknek egyrészét leegyszer listive |
pezték a csangoék sa régi, évezred elétti Gemagyar $26 »devai esdngéknak”’ is nevezik, Ok esak »Székelyeknek” |
elvaltozott, eltorzult a ,csdngd” kifejezéssé. Vannak, a-| hivjak magukat, — mint ahogy lényegében azok is. Tul-| pw a & es | a |
‘Rik tigy vélik, hogy a ,.csdngé” sz elv&ndorldst, vagy| #yomd részitk Vajdahunyad ipartelepeire jar dolgozni. 1026. oki her 36> — P ANNONHAL SZENT MOR, | EUROPEAN SAUSAGE HOUSE INC,

kivAndorldst jelent. Nyilvanvalé, hogy a kétféle talalga-| 194 nyardn kb, 15.000 — Bukovindban maradt’— ,,csdn-| bencés apal napia. 145 NORFINCH ‘DR., DOWNSVIEW, TORONTO, ONTARIO

tas mogétt kétféle térténelmi filozéfia htizdd’k meg: az gol" kGltdztetett a kormanyiméakedés a Bacskaba. A ke2- IST7. oktober Foo 2 os Telefonalja. be rendelését!
} | | deméivezé dr. Nemeth Kélman istensegitsi plébdnos volt ober 31: — | LUTHER MARTON, nemet hit. |
els6 csoport a csdngokat elsdsorban olyan népelemnek neé- | demenyezt ar. Nemet 1 Kalridn istensegits! plehdnog voll, ujité kifliggesztetie 95 pontidt Wittenberg templomdnak | 416-636-5323
zi, mely Arpad népével nem jétt at a Kérpdtokon, ha-| 4 vésrehajtds vitez Bonczos Miklés telepitest Kormany: | itaidra 0 —— | Itt megtalathatja Eszak-Amerika tegfinomabb bacskal-médon készltett
nem — afféle — kiilénallé, Sndllésodott térasként — Etel.|biztos feladata lett. Az elfoglalt bdcskai kézségeknek |" "\" * | hentesdruit: kolbaszokat, hurkdkat, felvagottakat, stb.

kézben maradt, farkasszemet nézve a besenydkkel, A|™Megadtak a regi, bukovinlal székely falvak nevet. (Né- F me ee ah Dri no eee dt un Rein Privat flistélést valialunk.
masodik esoport a esdngékat kézvetlen kapesolatba hozza|™eth Kalman: ,,Szdzezer sziv sikolt” ¢. kényve tartal- | ‘Ob, "felons tt Ie, ONE OES OOS "8 | Ronnyen é gyorsan mepkGzellthetS @  wnmmmitanfamemmmnpenmaneStG2105.22,, |
azzal a ténnyel, hogy az erdélyi ‘székelység egyrésze |™4z2a e telepités torténelmi részleteit.) A Bacskaba te- | ves aay her 6: STEIN AUREL. a hires magyar | viros birmelyik részérél a korszert f |
valdban elhagyta az Erdélyi Medencét s keleti iranyba | Gani” tek saa i SO ee Oe lindds és ‘alfedexts . alata ” ASS REPS Put obiena nies és vist
haladva falvakat alapitott, — mentesitette magat a Habs-| Salmat”. 1944 €s 1946 kézdtt ismet mennidk Kellett, | Te amapanas Sink megszabadulnak a yarost for-
burg elnyomastél. me e j}ezuttal Tolndnak és Baranydnak azelétt németck-lakta kivivta ‘bashinet ~ A MAGYAR SZABADSAGHARC mon on tar serene
Aligha vités, hogy az tigynevezett ,,hétfalust esdn-| |fSldjére, {6leg Bonyhad vidékére. j kivivla gyozelmet, . | BURANY TESTVEREK
gok” inkAbb a masodiknak emlflett elmélettel hozhatok : Kétséget kizdréan a legnagyobb esaings csoport «a | PARARAMANAAAMAAAARRANARAAMMRRARRANE RRM | NVITVA Reggel Este
dgszefiiggésbe. Ez a népesoport a Brasséhoz kézel esf | .Mmoldval magyarok” csoportja. Valészin{i, hogy nem egy 7 HH ae hi “4 k Kedd = -9:,00-41 6:00-ig
Hétfaluban lakik, (Bdcsfalu, Hossztifalti, Cserndtfalu,| belyrél vandoroltak ide és nem is egyazon idében. Ez kaZal IMPCK | Seer eet ite
Tiirkés, Tatrang, Zajzon, Piirkerec.) Térténelmi feltevése- | 2 szokottndal is nehezebbé teszi eredetiik meghatdrozd- fszre és el clmmel | mezetlen orszdg vagyunk, | Péntek —-9:00-161 8:00-ig
ink szerint elddeik a 13—14. szdzadban kéltéztek mai|S4t. A torténészek egy része az egy ideig Etelkézben olvashatunk pérsoros glosz- | fegyelmezetien. tarsadalom | Somat oes
lakéhelyiikre, Legtébbjiik vall4sa evangélikus, ami elég| tartozkod6, 9. szézadbeli magyar térzsek egyenes leszdr- coil » Mat vat Nemzet.ben. | vagyunk ‘Releiiltiink ‘ander
ritkasdgszdmba megy az erdélyi magyarok kézétt. Va-|Mavzottainak tartotta ket, de volt olyan nézet is, mely Ket raunkaruhds sat la- az autéba ‘de nem néttiink
loszinit, hogy Ssapdik valamikor a székely hatdrérséghez | S2erint ,moldvai kunok" Vvondnak, kik akkor magyaro-| 1, VO oetasat teste elbele a kézlekedés sajdtos
tartoztak, méghozzd ama csoporthoz, mely 1977 kériil | S0dtak el, mikor — még a tatarjérds elbit — IV, Béla} pes. | térvényeibe. A  kézlekedési
Téresvaron varkastélyt épitett az eredeti — a német to-| kirdly megszervezte a milkéi piispdkséget. Térténelmi ala- i bees Seong. Ao egyik ‘mordlt. nézve kiskoru nép
vagrend dltal épitett — favar helyébe. Anjou ,,Nagy” La-| poe ss logikara gene a muna aay esopor ana ve | fit a masik zsebe fel bik, | vagyunk.” A balesetek szi- |
jos kirdlyonk kordban tértént ez: a vitéz bajnokok, a|Velemenye is, mely szerint a moldvai esdngdk tulajdom) | tot Lae eovre ng Mapvarorszd. oe ch ket hamteeheatle
derék epi akkor még nem sethettk, hngy késdi uts-|MéDPEN a 1S. sxzadban DéLMagyarorszdgrél elt hie] os vitégha, Ex | gon: ma mér ar egésr or | felvépottak és coemegedrak naay vélaseteRban,
daik megaldzva, kettUs elnyomatds igdjdban fognak db. | S¢ita-vallasit magyarok utédai lennének. Ezen utébbi ér- Ki? A Molndve _ Hogy- | szAp epyetlen veszélyz0- “ Tulajdonos a Balega csalad.
randozni roluk. vet nem kisebb jelentéségli ésnyomtatvany ldtszott tamo: | hog: > Bivettem. — Es? |na”... tt” oe ee
FE hét falu egytittes lakossdga 20.000 fre teheté, gatni, mint a ,Huszita Biblia”, melynek fordftasat Ba- | ie nem vitten ; vissaa po PARKOLAS CANADA TERULETRRE
Ebbél fele romdn, fele csdngdé. Kulltrdlis keveredésitk lint es Tamas papok valoban Moldvaban, mégpedig Tat- LA ke d | & iét mulat 4 dol. | * MS OELET MOGOTT ©. 0. D. SZALLITUNK
nyomdban valahogyan az 8sibb és jellegzetesebh esdngé |‘ Varosiban fejeztek be. | on. TRA < tesz még epy | 4 Relértékel(ék a forin- .¥ | u Wie
_kulttira maradt a felszinen, ennek ellenére a roman kor-|  Vajon melyik elmélet fogadhaté el jobhan a moldvai | la sattal (irja a pesti lijsdg- tot a dolkirhoz képest” ob
manyzat mindent elkivetett, hogy e telepeseknek roman | Magyarokkal kapcsolatban: az ,,etelkézi”. a ,,kun"’, vagy is né ‘ee-szocialista”” sti |vashattuk a Vildggazdasig _ a
-szinezetet adjon. A hét esdngd falu kéziil négyet (Tiir-| @  huszita’? Nos, a valésziniiség az, hogy valéban ma- | isbn: Hidba. Mi két- | ciméi folydiratban. A forint {
kést, Bdcsfalut, Hossztifalut és Cserndtfalut) pl. ,,Sace-| radtak torzstéredékek Moldvaban még a honfoglalds ide- ‘ever vesziintk min dent. Fesz. |W) drfolyama 1 szdzalékkal Kk 7 S S A N D R i S |
le” néven vontak éssze. A csdngo lakossdg_,,Szecsele. | én. Ezek falvakat alapftottak. Ezek a falvak aztdn fel} ors nyen szellem- | emelkedett a dolldrhoz ké- Elséosztélyi munkét adok garancidval |
varosnak” nevezi az dsszevont telepiilést. Csoddlatos, | ltédtek elmagyarosodott kunokkal és menekiilt  huszi- ‘ben nének fel az ipari ta- | pest: augusztus 1 éta szdz ® Nagy vdlaszték angol szdvetekbdl |

hogy a magyar nyelv, magyar szé, magyar dal még min. | takkal. Abban az idében, mikor Arpadhazi kirdlyaink hi- | aulék: el lehet képzeini, | USA dollarért 1.870,63  fo- | ® Hozot. anyagbdl is vallalok

dig virdgzik e vidéken, mely Krizba, Apdca és Ujfalu| béri kapesolatot épftettek ki a moldvai vajdakkal, bizo-| rhilyen “yutinosan fomnak |tintot ad a Nemzeti Bank. FEI ‘RET KS NOI SZ7A ABO
h uadesatlakozdsdval — mépe meg is na obbodott! nyara ugyancsak sok székelyt telepitettek Moldvdba. AJ, "° . thee | Fr. M, ~ |
0: “6 neg } agyo — | : lopni, ha mdr a dolgozé | VOLT BUDAPE ZABOMESTER
_——— _ _ a rcmmmimmtumie, | Oldvai csangédk néprajzi szokdsait vizspAlva, feltfmd az] “7 U4. we Ge wen STI : M
isszak-Erdélyben lakék kulttejdhoz valé hasonlatossdg. | S2#'Y teUesiogu tagjaiva po | | 410 BLOOR STREET WEST, I. EM. TEL.: 921-9614 |

a ~ ' a | : . iasonla ‘loginak  Hiezen most i iid Tae Oe Ba (Elizabeth Meat Market flétt
us MAGYAR AUTOJAVITO ) MOHELY A mar emlltett ,.mddéfalvi veszedelem” a moldvai vilnak, Hisaén most 18 oltoztetes on ‘ - —~ : ea aa

rendez, melyre Ont, kedves csaladjat és baratai
szeretettel megihivia.

cimbalom
és

cselld
miivészek

a]
*

jee
ee -
bk Oe

+o*

finch ave

KAROSSZERTA MUNKAK — VEGMODERNEBB | badsdghare magyar menekiiltjeinek egy téredéke lelt vip | tdst garancidval,

MINDEN MUNKA CARANCIAVAL KESZOL) gaszt, uj otthont Moldvaban. * : lego lessen villal
. Madr a 19. szdzad elsé negyedében felhfvta a mold-] yk sr
R&D AUTO POLDION LTD. | vai csdngékra a figyelmet Débrentei Gabor, az ,Erdé| — »Veszélyz6na” —cimmel VE4ADU |) MUNG oN Bs
1122. Roselawn Avenue ] lyi Mizeum” nevi egykori folyéirat kiadéja, Gegd Elek m cn en en Nem : MOVE | 523 MOUNT PLEASANT RD.

telefon: 782-1418 i pedig 1838-ban irt roluk konyvet »wA moldvai magyar- ne - en ut ; : sie a . ae earn | a (Eglinton-t6l délre) a
tulajdonos: KIRALY FERENC ielepekrél” cimen. Az erdélyiek j6l ismerték moldvai ro- | 72241 au 80 Fegyel. | go-ao0U | Kittind magyar konyha, hel készitésd slitemények,

] konaikat s tudott dolog volt, hogy Moldva fontos va gevel Foginlkenik. Sat hl Cr Valamint kiilféldi sdrék és borok kaphatek.

. gy na, | neem f Tel.: 482-4711
rosai, mint pl, Jaszvasdr (Iasi) és B4ké (Bacau) magyar ‘ an f Nyitva vagyunk dic. 11-t6l este 1g,

 eredettick. Radocsdny (Radaseni) kézségben bsi magyar | Uf alt nin | Havvann | vasirnap déli 1-t61 este 11-ig. |
| rovdsirdst taldltak. Kb. 1850-t6) 1944ig¢ a |Szent Ldsz- | *&* 02 ™ 1 i KA o> tté‘<‘CS*‘*C nn ae a :
KOZLEKEDESE | BALESET VAGY KIHAGAS } 16 Tarsulat” foglalkozott a csngbk gondozdsaval. Ezzel | _ BEI rs CAI | inion tatiana retain
UGYBEN HIVJA i asszocidlva irta meg Gal Péter »A moldvai magyarsag” .. nant | ators : nA al
| c. mlivét (1994) és Mikecs Lészlé ,,Csdngék" . tanul- eT eet
533- 0 197 f manyat. A moldvai esang6 dallamot Domokos Pal Pe- anne " eae s i. . y iit s :
BO 7 fer seeyerte fel eloszr. Hossa Sor kovelte a nyomat. A lep ‘eeéban vallal: | | Service | Selymek, Francia, 1 némiet szivetek, figobny
_ oS - s moldval csdngék korében nagyrészt maradéktalanul fenn- | - Be | ~ fl nO .
Zoltdn Szoboszlo} Ket papel i= 534-9492 | és drapéria anyagok, horgolt és himzett
onan 3 ' maradt az dsi népviselet. Dalaik, imdik, szivegeik az Sipo s Cartage  Olesé, garantilt kiszol | asztulteriték, kézimunkék, 4gynemigarniturdk,
T fei Summons Consultant 8 - 9 a | émagyar ,,Maria Siralornra” hasonlitanak. 1948-ban a a Ate. (7 ene 24 drs | | - | an |
farric SUMMONS CONSUNGH! O- 7 G.M. | moldvai esdngék szdzndl tibb magyar tanitét kaptak s Tu ° 793.0498 | | Balas. (7 napos, 24 Oras | 776 ST. CLAIR AVE, WEST — TEL.: 634-2599 |
. Qailee Lt j {

{ egyidSben igen sok magyar nyelvii dltaldnog igkolat er. szolgalatt, | an Tulajdonos: Mr. and Mrs. Nemeth.