An uidbbi ‘hetekben “lapunk hasabjain tébbszér az |
Felelevenitettem az |
1982-e5 ‘évit, amikor itt, Los Angelesben valésult meg |

olimpiai- kérdéssel foglalkoztam.

sin. Coubertin- nagy dima: az olimpiai falu. Felvil-
lant. Nurmi kidbe vesz6 alakja, akit akkor, mint ,,pro-

fit nem engedtek indulni, Allit6lag magyar javaslat- |
| szerelést,

ra, mert : egy-két turdjan a szallodai szdmian és koltse-

gen. kiviil valamivel tébbet fizettek ki részére. Es szdl- |
|nyeken vesz részt. Es hozza teszi a végen, hogy kik
nem versenyezhetnek, Akik hivatdsos versenyzdk, hiva-|

tam: Pésta Sdndor dr.-r6l, aki a magyar kard nagy alak-

ja, kétszeres magyar bajnok, olimpiai bajnok, — § foly- |

tathatndnk a. sort.

- Mert az.amatir és profi-kérdés mdr abban ‘a pilla- |
natban felmeriilt, amikor tribiindk épiiltek, s a belé-|
pésért a néz6kt6l pénzt kértek és kaptak. Ekkor mond- |
ihangzott el, hogy az ellentétes szovjet alldspont miatt,

ta — ‘1911-ben a legendak szerint — Payer Imre, a ré-
gi’ nagy Ferencvdros balhatvédje, hogy ,»mennyi em-
ber, mennyit fizetnek és én nem tudom megtalpaltatni
a cipdmet”.

“Ys j6ttek késébb, — joval késébb — a nagy te-
nisijatékosok, hogy a sok’ sportdg kéziil esak egyet
emlitsek, akik amatérék voltak, mindéssze az asztal
alatt: ‘kaptak. a ,fellépti dijat’’. ‘Kiilénben nem jatszot-
tak, Es ott vannak a téli sportgydrosok, akik nélkil ta-
lan: a ‘sielés nem lenne azon a fantasztikus szinvonalon,
ahova. maig eljutott.
| »\ Amikor: az olimpiai-szinjatékok egyre nagyobb tarsa-
| dalmi, sit politikai jelentéséget kaptak, megkezd@détt az
erre. ‘yal6é felkészités olyan méretfi munkaja, amely mar

nem. tirte meg azt az amatérizmust, amelyet az olimpiai |

szabalyok hires és kényvtarnyi jrodalma 26-ik szakasza-
nm irtak. | |

“Bs jot a masodik | vildghdborat kévetéen, — tia évi
nékikésulil6dés utaén — a Szovjetunid. Akkoriban az ame-
rikal ‘ Brundage volt a Nemzetkézi Olimpiai Bizottsag

elnéke, se. tisztet csaknem két évtizedig télt6tte be.|

Ext megelézileg az Amerikai. Olimpiai Bizottsdg elnike
volt, -o8).hires konzervatizmusdrél, kérlelhetetlenségérdl,
szigerian ‘értelmezett amatér felfogasdrél. Azt vallotta,
hogy mas, a szérakoztaté ipar és mds a sport. Mas a
latvdnyossdg. és mds'a sportszellem. A Szovjet és csat-
l6sai_masként értelmezték a kezdettél fogva ezt a kér-
dést; ‘sat, hogy ‘ki amatér, ki nem, azt az egyes or-
oak, olinipiai Dizottsdgal allapttottak meg.

_ Restbb “fmainkébb, - felmeriilt erkélesi kérdésként,
ry ikete sémbierek, amikor Wetszik az olimpiai
fogadalmat, ‘hamisan eskiisznek, Brundage a sappordi té-
lie ‘olimpia: elétt 42 nevet sorolt fel, akik szerinte nem

li a
amatérék. Ha mind ‘kizdrjak, megbukik a téli olimpia hogy a szovjet, vagy az amerikai felfogds kéziil melyik

Epyetlen- egyet tiltottak el, Schrantzot, aki osztrak he-
= robz: és. nagy ‘estlyes volt. Légiényi cikk jelent meg —

pelték.. :

| femnondésa, amely egy korszak végét jelezte. Az uj el-

nok, Lord Killanin, akinek az az allaspontja, hogy az|
amatér-kérdés: megfogalmazdsa korunk tadrsadalmi, gaz-|
dasdgi és sportviszonyaival, mdr nem egyeztethetS dsz- |
sze. Es az 1974 évi bécsi kongresszus a 26-ik paragra-|
fust djra fogalmazta. Réviden: az aki részt vesz az,
ienpial. versenyeken, sporttevékenységével kapesolato- | ie

96

Mit é - az otodik hel jégkorongordsban?

helyét. A esapat jatékdba azonban sok |
estiszott, és ha ezen javitani tu-j

XN

7 J Jégkorong valogatottunk - -Belgrddban |
a vildgbajnoks4g B-csoportjdban megsze-|
‘rezte az 5. helyet. Ez az eredmény nem-
csak a bentmaraddst jelentette, hanem a
tavaly ‘Tékiéban elért 6. helyezéssel szem- |
bei elébbre iépést. Csapatunk megelizte |
a: ,,hokiniemzetként” emlegetett Norvégiat |

hiba is
bt

is!

_ Valogatottunk a jelentés sikert harom |
fyézelemmel harcolta ki: 4:2 Jugoszlavia, |
43 Norvégia (1) és 3:2 Olaszorszdg ellen.
: Vereséget. szenvedett. Japdntél (1:2), Len-
gyelorszdgt6l- (2:7), Romaniatél (0:8) és]
Syajctol: (5:12). Az eredmények is jelzik,
hogy. egylittestink hullamz6é- teljesitményt
nnyujtott. Két.. -gyézelem utdn egygélos ve-|
Teséget: stenvedett J apantol olyan mérké-
igésen;- amelyen: gyéztesen kellett volna el-
7 hagyni ae palyat.. Ez a vereség. »padlora  pottt
‘ktildte”’ a. esapatot. A nagy lehetéség el-|
halasztésa_ idegileg megviselte @ jatékoso-]
kat, s a ‘kévetkezmény hdrom stilyos vere-|
ség. lett. A ‘mélypont. a Svaje elleni mér-|
‘k6zésen kb ivetkezett be — bar akartak jé-
tékosaink! —, ahol szétes6é jatékkal ,,kiii-|
“téses” “vereséget szenvedtiink. Az utolsd
mérkbzésen mar ujra a Jugoszldvia, Norvé- |
gia, - Lengyelorszag ellen. palyara lépett i
harcos, kiizdeni tud6, elveszett korongot |

nem ismeré cesapatot 1d Jattunk a -pélyén, : | B-csoportnak,

elleni mér * Eaters
rongozbink fegyelmezetten, a taktikai uta-|“xemper’

s{tdsokat maximdalisan végrehajtva. jatszot- |.
i tak. Ha a he yzet gy kivdnta, t lies

-tikusan (példdul a “Jengyelek ellen) "1-2-2-|
es védekezési format jatszva védekeztek.
A esapat 4 spingel is. -Kiegyenstilyorott

: " ellentétben az |zésen:
1 ir doe alta 10,

iszovjet ellenérv. Vajon amatérék-e a college football-
ist4k? Az amerikai lapok nyiltan irtak arrél, hogy hany |

futaztatjak az edzdket, hogy a j6 kézépiskolds sportolé-|

‘olimpiai pizottsagnak.
| hogy akkor és ma még inkdbb, az élvonalba azok keriil- |
| hetnek, akik napi hat-nyole érdt, éppen életiik legfogé-|
| konyabb éveiben csak erre a célra dldoznak, Nagyldté-|
i kérfi és igen elismert ember: tisztaban volt a vildgrekor-

-, Jétt Miinchen, a tragikus revolverlivések, Brundage} 4? a-va-
logatott a kanadai Edmon-
jtonban rendezett nemzetko-
|zi torndn Kubat 15:6-ra,
‘Kanadat 7:4-re

dunk, akkor ‘akar’ elébbre is léphetiink.
AZ -egyébként technikat jatékosok a tob-
esapathoz viszonyitva lassan hajtot-
tak végre a taktikai elképzeléseket, s ez-
gel. idét adtak az ellenfél véddinek a be-|
avatkozdsra. Védéink —- a esatérokr6l
nem ‘is beszélve —, nem tudnak testtel|
jatszani! Nem egy golt kaptunk (a svajei-
ak ellen kett6t is!), ugy, hogy védéink a}
korongot prébaltak megszerezni,
ha az ellenfél csatdrdt testtel megallitjak, |
la veszélyhelyzet elmulik. A mérkézéseken
nagy problémat jelentett az emberelény _
kihaszndlasa.. Csapatunk a hét mérkézésen |
Gsszesen 60 percet jatszott emberelényben;| —
ezalatt esak 3B Olt iitdtt és eBy golt ka-|

végiil is. mit ér az 5. hely? A ma-|
| gyar jégkorongsport jévéjét nézve nagyon|
jsokat. Alapja lehet °6y fejlédesnek, mely}
meginduldfélben van a
sok” létesitésével.
kévetkez5 vilagbajnoksdgon — a esapat ne}
Kishittien lépjen. a palyara ellenfeleivel
| szemben, hiszen ‘a Belgrddban mutatott
| jdték mdr nem a véletlen miive. A csapat|

| sorozatokra Jenne saiksége.

i AB csoport ‘végeredménye: | 1. Len-|
gyelorszdg 13 p., 2. Japan 11 p., 3. Svaje|
9 pr, 4. Romania 7 p., 5. Magyarorszdg
6 p., 6. Norvégia 5 p. 7. Olaszorszdg, 3
Tp. 8. Jugoszlavia 2 p. Az utolsé mérké-|
Magyarorszig—Olaszorszdg 8:2,
0, a, AM:

MAGYAR SLET

san semmiféle anyagi téritést nem kaphat, — a zdradék-

ban megengedett kivételektél eltekintve. Ennyi lenne az |
egész? Ez .még nem sokat jelent, — de a zaradékban |
mar ott a magyardzat. A sportolé ugyanis alapfokon |
oktathat, elfogadhat nemzeti szdvetségété] kéltséget,

zsebpénzt, baleset- és betegbiztositast, sportruhat, fel-
kdrtérifést az

tdsos edzik, és akik neviiket reklameélra felhaszndl-
jak. Az ellendrzésre kiilén bizottsdgot kiildtek ki.

Az elézményhez tartozik még az, hogy Brundage |

elndksége alatt sem, soha egyetlen egy javaslat nem

Amerika és a nyugati orszdgok nem vesznek részt az
ilyen vegyes dsszetételli olimpiakon! Mindezt eltfirték,

_|szemet hunytak, mert Amerika a maga akkor kimerithe- |
‘tetlennek vélt erétartalékaival — a dominans sportok- |

kat ,,szipkdzzak”’, mennyi egy-egy nagy egyetem csak

football-kéltségvetése, s nem volt és ma sem ritkasdg, |
hogy egy féedz6 mellett, hat-hét segédedz6 foglalkozik

egy-egy kiemelkedd football-csapat felkészitésével. Az}
egyik vezeté amerikai lap feltarta, hogy a fotédk, disz-|

‘koszdobok s mas atléta-attrakciék mit keresnek szerep-

lésiikért, s megint felsorolds kévetkezhetnék azokbél a
»leleplezésekb61", amelynek semmi eredménye Amerika. |
ban nem lett, de dénté érv a szovjet propaganda szé-|

‘mara, hogy ma mdr jéformdn senki sem lehet az élver- |

senyzék kéziil amatér.

Tobbszér megirtam, —- most tjra " sokadszor ismét- |
lem, — hogy csaknem 22, ave egy igen kivalé egyetemi |
tandrral e kérdésrél alkalmam, volt.hosszabb beszélgetést |
folytatni. Tagja, sét egyik [Shangadéja volt az amerikai
Pontosan  tisztaban volt azzal, |

dok sziiletésével, a sport fejlédésével, a nemzetkdzi hely-
zettel. Amikor megkérdeztem, hogy ha ez a korszellem,

iaz USA elhanyagolja-e? Azt felelte, hogy a korszel-

lem soha sem hanyagolhaté el, de még nem délt el, |

a helyes. Bs kiilénben, tis, az USA-nak, ilyen gybzel- |

mind ‘Brundage ellen! Maradinak mondottdk, kis lat6-| mekre nines sziiksége!

kort embernek,, aki nem él a realitdsokban. Es Schrant-|_
got, - —~: _mintegy tiintetésként- — tizezernél tébb ember |
varta “Bécshen, - — élén a kormdny kikiild6ttjeivel,—s mint
a. -legnagyohb sportembert, a maradisdg Aldozatat, finne-|

Azutan ritkultak sok sportdgban az amerikai gyé-|

ANAT in ee UI UE SEU NSU VERTIS ENE TEE

SPORTHIREK

A

CL , REND

Komszomolszkaja |
‘Pravda  nemzetkdzi sz6-
| versenyen Leningradban |
iVerraszté6 Zoltan a 200 m-]
legyézte.}es hdttiszdsban aratott gyd- |
Jugoszlavidtol azonban 7:4-izelme utdn 58,92 mp-cel el-|
re kikapott és igy 2. lett alsé lett a 100 m-es hdati-
jugosziiv vdlogatott mé-|szdsban is, majd a 200 m-
es vegyestiszdsban 2:08,61)
p-es idével masodik lett,
|minddssze 3 szdzad masod- |
Iperccel lemaradva a szov-
jet Szidorenko modgott. Sos |
Csaba a 400 m-es vegyes |
iszdsban 4:29,49 p-es id6-|
ivel legyézte az  Eurdpa-|
bajnok szovjet Feszenkét. |
Fodor Agnes élete  el-
s6 nemzetkézi sikerét érte |
jel a felndtt

A magyar .vizilabda-va- |

inyel gyézétt a 100 m-es
hadtuszdsban. A 200 m-es
vegyes uszdsban Fodor
2:25,77 p-cel a masodik
lhelyre keriilt. |

pedig |

*

kéziversenyen. Kivald
formaban szerepeltek a ma-
|gyar judésok, hdrom kate-
géridban keriiltek az élre.
Molndr Kéroly, Kiss Ind-
re és Varga Imre szerzett
els6 helyezést, Molnar és
Kiss ellenfelei kézétt Euré-
pa-bajnok is volt.

a vidéki — ,,jégbazi-
Alapja_lehet, hogy a]

= képességei alapjan dllandé. tagia Iehet aj . es

esupan — amint a killféldi|
is s_ megjegyerték — intenzf-|

meérkizés-| szdgok Kupdja elnevezésti |

Belgrddban téreyaldsok ||

jégkorongtorna

3jndt Budapest, Belgrdd,
|Sz6fia, Bécs és Pozsony |
| csapatainak

idékézbeni jévedelemkiese- |
sért, ami azaltal éri, hogy edzéseken, nemzetkozi verse- |
}drékké lesznek fanatikusak. :
fs j6tt 1976, ahol a Szovjeten kiviil a kelet-németek |

mezényben: |
11:06,11 p-ces idéeredmény-’

Magyarorszdg eselgénes :
valogatottja gyézitt a Hol- §
landidban rendezett nemzet- §

legykor sikeres nemzetkézi |
felujitdsd- 7]
rél. Esetleg mdr az idén |
ésszel_megrendezik a tor- |]

résavatelével | i
fa jugoszlav. févdrosban.' ||

zelmek, s az olimpiai bajnokok itt az amerikai TV-én

elmondottak, hogy négy évig és azt megelézdleg, hogy ‘
/késziiltek, Nem voltak dlldsban, sztileik, vagy sponzorok «
segitettek ket, — ami azutan megtériilt, Hogyan? A j

bokszolék ,,jegesek” és még egy par mds sportolé profl-
szerzidést kapott, masik TV-szerepeket, reklam stb, s
egyik sem — vagy legyiink évatosabbak, kevesen ,,csa-

- 1978, Majus. 13.

‘Ha ia mindséect, igazi n magyaros inti hentesdrut
akar vasdarolni, keresse fel

SS Se
= Soe
= EES a PERSE S BSB Pes

Toronto egyik legforgalmasabb hentesiizletét
"Talejdonas: KOCSIS SANDOR ,

pédtak be”. Persze mindig voltak, vannak, és reméljiik —-_—__<-

is megelézték az USA-t, Nyugat-Németorszag erdsen az

amerikaiak sarkdban, s jénnek, egyre jonnek a tébbi |
|nemzetek is! A 26-ik szakasz mindent megenged. A kolt- |
ségvetésekben mdr nemesak a kultusztéreanal szerepel- |
nek a kiaddsok, hanem a propaganda szerveknél is. Jétt

|a Ford elnék dltal kikiildétt bizottsag vizsgalata és hat-

szaz oldalas jelentése, s hirt adtunk arrél, hogy elsé

izben fordult elé, hogy csapatsporthan a valogatott jate-
kosai (réplabda) Coloradéba vonultak, s ott két és fel |
Pa at bo ai | , | vig heti hatszor napi hat érat edzenek, feladtak allast, |
j ban — szinte ,,utca hosszal”’ vezetett... Es ott volt a egyetemet, minden kapesolatot. ,,Amit a japan és szov- |
jet ldnyok tudnak, mi is tudjuk, de csak egyenlé fel- |
| tételek mellett!” Ezt kévette az amerikai nagy tsz6-"

tanulmanyi észténdijat ad egy-egy nagy egyetem, hogyan lverseny a kézelmilt hetekben, ahol csak tigy hullot- |

tak az amerikai, mint a vildgrekordok. Ket lanyt inter-
juollak meg a gyéztesek koziil, mind a ketten kijelen-
tették, hogy amit a kelet-német ldnyok tudnak, azt 6k

j tulszdrnyalja4k, persze azonos edzési idére van sziiksé-—
-giik, Es hallottuk a  torndszokat, vivékat, s tudunk — |

-megirtuk itt is, — végre tilhaladottnak vélik a ,,kala-

pozdst”, mert eddig a vildg leggazdagabb allama igy |
‘hozta dssze az’ olimpial kéltségeket, Itt és ott egyre |
itébb és tébb edzétdborrél olvashatunk, s végiil a ko-.]
'vetkezd hir: egy chicagéi gyaros, — Howard Miller ~— |
hétszdz nagy vallalatot szdlitott fel, hogy alkalmazza- |
[nak olimpikonokat, vagy a sportdg altal ajanlott ifjd- |

sagi reménységeket, s adjanak alkalmat arra is, hogy
azok megfelel6 szabad idét kapjanak, hogy felkésziilé-

siiket folytathassak... Neveket is sorolnak fel, akik |
a fize- |

madris dlldst kaptak, ahova azért — legaldbb is a
tesi napokon — belatogatnak...

Persze az »atallitédds” a demokraciaban nem megy |
hogy azonnal [| -
teljesiteni kell, de ezek mar elékésziiletek 1984-re, ami-—

-egyik naprél a masikra, — nines parancs,

koris Los Angelesber: lesz az olimpia, s ott elsdpré
gyézelmekre szdmitanak! Howard Miller kint volt Mont-
realban, sok mindenkivel beszélt, sok informadciét szer-
zett, olvasta a Ford-bizottsdg jelentését, s ha Amerika
jaz élvonalba kivan maradni, nem taldlt mas utat! Az,
lhogy az amugyis sok-sok- billié. deficites Amerika elbir
|még évi husz-dtven milliét az olimpiai felkészitésekre, s
|hogy hétszdz nagy vallalatnak meg sem kottyan, ha
lolyanokat alkalmaz és fizet, mint az olimpiai reménysé-
|gek, — szintén nem gond. Majd valahogy athdritjdk a

ae ee

| kozdsségre — arban, vagy az adélefrasban...

_Kizardélag tényeket ismertettem, ahhoz semmit hozza

fnem adtam, el sem vettem. Igy valtozott az ,,amatér |

_HAZTARTASI BOLTOT,

| ahol meptaldlia a magyar kerdmidt, a kalocsal fali disztdnyéro- |
| kat és espressd set-teket, valamint a csehsziovdk kristdlybdl a |

legszélesebb vadlasziékot. — Garantdlt mindségi, Sollingeni |
maniktirkészletek bértokban, zgebkések a legnagyobb vdlasz |
tékban, |

Gytrdétdbla nyijtéfdval. — Foézéedények, siitéformaik minden |
méretben és mindségben, — Kilds és lbs konyha- és fiirdészoba- |
mérlegek, — Mindenféle hdztartdsi gépck: huis, mak, did, kdvé |
dardlék hozadvald alkatrészek, — Tésztanyuiftd és vdgdgépek. |
~ Seddaviz készité tiveg patronnal, — Kilénbted mérett és |

| minéségd kégek. — Bardok és hurkatdlték. — Killinbiizd no- |

kedli-szageaték,

q , &
HOUESEWARES IMPORTING CO.
388 SPADINA AVE., TORONTO, ONT, © 364-6999

TORONTO LEGIOBB MAGYAR HAZIKOSZTIJA
— irja a Daily Star és a Globe and Man.

FIGYELEM

% Continental Restaurant

50 személylg eskiivékre, partykra
miegrendelést hdazhoz szallit
tulajdonos: CSESZKO ESZTER,

a rt

<. :
% apes

2

& Hungarian Village volt szakdcsa

521 BLOOR ST. W. — TEL: 531-5872 és 531-0081

felfogds’’ azalatt a 21 év alatt, midéta kdzvetlentil f--—--——
lgyelhettem az amerikai sportot. Es még valami. Az (~-wmapsmesune

| olimpia valéban nagy szinjaték, ma mar mindenkit meg-

| mozgat, szdz milliék vesznek azon részt, a TV minden- ]
hova elviszi. Azokban a forré remegést olimpial napok- |
ban egy-egy sporthds neve jobban hangzik, mint a kél- |

téé, tudésé, miivészé, politikusé, hadvezéré. Es mégis:
liddig ,,térték” magukat, hogy rendezhessék, orszdgok,
| varosok, vilagrészek. Most Los Angeles maradt egyet-
‘lenként. Es amikor Killanin elnék bizonyos anyagi ké-
veteléseket emlegetett, Los Angeles is megtorpant. Er-

@ MINDEN ALKALOMRA |
@® PARTIKRA, ESKUVOKRE
© NEVNAPOKRA VIRAGOT

Ire gyorsan Mexiké Cityben titkos megbeszélések foly- 9

‘tak Killanin és a los-angelesi delegacié kozott, s min-
denben a vdros kivansdga szerint megegyeztek! A t6r-
iténeinek még nines vége, mert Los Angeles varosa
‘kiilénbézé birdlatokra a kérdést népszavazdsra irja ki.

is ki rendezi meg az 1988-as évi olimpiat? Err
nézve kombindciék sincsenck!

Quo vadis — Olimpia?...
Zld Ferene dr.

|MAGYAR BARLANG ETTEREM"
76 St, Clair Ave West (St. Clair—Yonge-nal)
Asztalfoglalds: 967-9460

Izletes magyar ételek — Teljes italmérés
Mérsékelt arak
Szeretottel varjuk magyat vendégeinket,
Kellemes, hangulattos zenét, pémtek és szombat este
ERDELYI BARNA és PATAKY LASZLO biztosit
*

Megnyilt gyényéré, kilén tanctermink,
Iidiko’s Latin-american zenével este Tom i-ig.
(vasarmnap zarva)

Szabad parkolds este 6 utan az épiilet mogott,

my MAGYAR - AUTOJAVITO MOHELY

- MINDENFAJTA KOCSIK ALTALANOS JAVITASA
KAROSSZERIA MUNKAK — LEGMODERNEBB
FESTES-BERENDEZES! | MOHELYUNKBEN
MINDEN MUNKA GARANCIAVAL KESZUL!

R & D AUTO COLLISION LTD.
1122 Roselawn Avenue
(nyugatrs: a Dufferintdl) -
telefon: 782-1418
tulajdonos: | KIRALY FERENC

falynak a Dunamenti Or- |

ity I

3522 BATHURST SIREET, TORONTO, ONTARI
782-3246 — 789-9393

Tulajdonos:
Mr. SANDOR L. HEGEDUS.

A HUNGARIABA KELL
MENNII
ALAPITVA 1829-BEN

® Kozel a vizeséshez
® Teljes italmérés
@ Szombaton este cigdnyzene

961 scuIN AVE. | EAST, UNIT £2.
Old Philips Building, (Eglinton—Brentcliffe sarok)
Minden fajta kocsik, Altaldnos karosszéria javitasa
és [ényezése. Rarambol esctén belnizalast vallalunk.
Ingvenes arajaniat.

teleton: 121-4476

Tulajdonos: ALEX BEKE -