WALLACE: AL egyre tébbet foglalkozik a médi- a, mert a demokrata part nem igen tud mast harc- ha kiildeni. Persze, a libe- ralisok nem im4adjak Wal- -lace-t és igyekeznek hal- kan kompromittalni. “Egyelore még ninesenek _ GEORGE WALLACE ES CSALAD AA VILAGHABORU IDEJEN harsa4nyan ellene, “mert nem tudjak, hogy mit hoz. a jovo. Kennedy meges- kidoétt, hogy nem fogad el elndki jeldlést, de kilén-— ben is egyre né a kétség, hogy megvalasztanak-e? Nem csak a maltjat tekint- ve, ami szintén erés aka- daly lehet a személyi tisz- tességet keresé_ valaszto-_ nal. Ellenben az orszag) kézhangulata jelentésen— -valtozott, ma mar a ,,kon-— zervativ’’ valasztok szama_ ee cevaldre’t een mes: hallgatja Wallace- t, az: utan magyarazza, hogy mi volt az, amit egy leendé elndknek nem lett volna szabad | mondani. — Mar- cius végén 25 kilfé Idi o tij- sagiré ‘latogatta meg’ az -szerettek a republikanus _ -féemberek a tapintat mi- att, amivel a Watergate igyet kezelte, mint a part akkori elndke. — A repub- likanusok Reagantél fél- nek legjobban, aki renge- _ sok pesredel alabamai kormdanyzot. Ezen a beszélgetésen Wal- lace azt a kijelentést tet- a méasodik te, hogy mi vilaghaboraban | nem az igazi ellenség ellen har- -eoltunk. A Washington Post, természetesen | azon- elparentalas hangjan_ir- - «sagi tag teget. utazik, mond és altalaban erosen lentésre. Masnap azutan Wallace megmagyaraz- ta: hogy ha nem lettink volna ellenségesek a né- | metekkel szemben az els _ vilaghaboré utan, ,,nem lett volna Hitler!”’ De egy ténkretett, megalazott nep énkénteleniil kitermelt va- lakit, aki a vilag felé har- cias ‘allaspontot képviselt. A -média_ egyelére csak esendben, de fel nem ha- borodva a demokratak balszarnyaval -egyitt mert Wallace neépszerii- sége a pollok szerint nap- rél napra no. A REPUBLIKANUSOK is megkezdték a valasz- tas szervezését. Ford hi- vei féleg azt kifogasoltak hogy nem alakitja meg a szervezetet, amelynek mar meg kellene kezdeni a munkat. Legutébbi saj- téértekezletén Ford is-— mét kijelentette, hogy: igenis indul az elndk-jeldlt- ségért. Masnap azutan megalakult az iranyité bi- zottsag, amely a republi- kanusok balszarnyatél a jobbsza4rnyaig lehetdéleg minden aktivistat magaba -foglal. A jobb oldalon 8ze- repel: Dean Burch, Gold- water egykori foszervez6- je és Richard Herman ko- rabbi nebraskai_ bizott- . Baloldalon all: Wiliam Scranton volt -pennsylvaniai_ : kormanyz6 : (erésen liberalis) és Ro- bert Douglass, aki Rocke- -fellert kéti a bizottsaghoz. A kézépen- van ae Sane nee. Vencreaniial: dsszekitéje és Melvin La- -ird volt hovédelmi minisz- ter. Az iranyité bizottsag -elsé6 lésén nem sikerilt elnékét talalni. Melvin- Laird volt az Altalanos je-_ ‘J6lt, de Utana George Bush volt ENSZ kovet, jelenleg pe- dig kinai dsszek6td kévet- 6. nem yallalta. kezett, akit nagyon meg-_ vonzé egyéniség. O még nem nyilatkozott, megvar. ja, mig Ford végleg elha- tarozza magat. Reagan — kemény ellenfél lenne, mert 195 ajsag hozza. két- hetenkénti cikkeit és 274 radidallomas ‘sugaérozza_ minden hétkéznap révid — kommentarjait. — A bent- 16 elndknek azonban min- dig van félénye.a kivil- rél tamadékkal szemben. Kiilénésen az nyugtatja a rep féembereket, whee Ford a fiatalok (18- 24) kéz 53 %-0s aranyban vara Ez is arra mutat, hogy a_ fiatalsag kezd. Atvaltani a’ baloldalrél a_ kézépvonal- ra, esetleg a jobboldaira. akit. ae Oe nb _hivtak: Szihanuk © hereeg més mie nem a ent si "vagy | petits ne _ pesaalyorta ebben, ide. 2 visszamenni. Alattvaléi, a Khmer Rouge ugyanis” _bakugrasszeriien hajtja végre a gyézelem kovet- kezményeit. : bél, hogy menjenek vidék- re féldmiivelést tanulni és ,»megtisztulni’”” az egysze- rii miliében. De a nagy- varosokban | éppen -elég -proletar élt, akit valészi- nileg nem _ kellett volna kil6n tartasra tanitani. Azutan: ‘Oésszevesztek a franciak- kal, ut6bb el ogtak eey amnert kali kereskedelmi hajot, messze az 6 tengeri | sdvjukon til és Taliecel Kis esatat kellett vivniuk, UM Baphe ssanak’ mindsitése a kommunis Elészér_ ki- dizétt mindenkit a varos- forradalmi maga- akik évtizedeken at -gyamolitottak éket. Leg- AZ AMERIKAI CHAFFEE -KATONAL TELEPEN A _ VIETNAM! MENEKULTEK KOZUL KETTEN SETALNAK Shampan, aki Allitélag a févezériik (bar ez sem biz- tos) franciamiveltségii ember, annyit tehat kellett tudnia, hogy egy 6cska ke- reskedelmi hajé miatt érdemes provokalni nem az Egyesilt Allamokat. Ford nem hagyta magat. Most elészér megmutatta, hogy tud kemény lenni és nem csak az ezertonnas hajét és személyzetét $ze- rezte vissza, hanem a Kongresszus Altalanos di- eséretét is kiérdemelte. Amerika népe felléleg- zett. Végre van valaki, aki keményen eselekszik, -amikor arra sziikség van. a ee a kis habora az USA és Thaiféld viszonyat is. | kiegyenesitette. Miutan a mt habora befejezédétt, a 3 Thaifo éld6n_ partraszallt marinek azonnal elhagy- tak a bazisukat, ami se gen wale ala masts Bo is. Val6sziniileg kinai_ minta- ra igyekszik a vidéki élet -egyszeriiségét megtani-— _ tani a varosi lakéssagnak, | esak azt nem értjiik, hogy a kiiritett varosok kéz- -szolgaltatasi tzemei (viz. villany) meddig ‘maganyt. Es, ‘birjak a persze azt -tudni, - szolidaljak a helyzeti ket, nem kezdik-e el a ,,ha- boras bur sét. A-mostani biinds6k”” kivégzé- tilkedé- lyes egyiittélés a két mi- napi ellenség kézétt ter- mészetellenes, bar, hogy észinték legyiink, ez a leg- kézvetlenebb megoldas a ket orszag egyesitésének. Igy nem marad gyil6lké- dés, s6t valami felszaba- dulas vesz er6ét a legyé- zott délieken. De ahol Marx alapjan kezelik a politikat, ott az ember nem lehet biztos abban, hogy mikor robban ki a gyilkossagok sorozata. Az ij Délvietnadm egyelére onallo, nem kézoskédik Hanoial, s6t a kormanyat sem latjak a meghéditot- tak, csupan egy tabornok dirigal. Mindenesetre ér- dekes, hogy Indokina eny- nyi részre esett szét, mi- helyt — megnyerték a ha- borat. Igen, igen, mindez marél-holnapra megval- tozhatik, de ma mar 1at- szanak a. halvany kontt- rok, amelyek a kommu- nista allamok jovéjét ke- retezik. Ugy latszik, hogy legalabbis egyelére a két Vietnamon kiviil Kambod- zsa és Laosz kilon életre térekszik. Hogy ebbe Ki- na vagy Hanoi mennyire ‘sz6l bele, teljesen ismeret- len ezidé szerint. Minden- képen lesz valami zdtyé- ges az Gj orszagok kozt, mert mindegyik a maga médjan tanulta ki a forra- dalmat. Ha sz6 lehet egy ésszetarté erérol, az leg- feljebb_ Kina lehet, de ez is sak feltevés, A Szov- jet nem igen johet sz6ba. Amikor a kambodzsaiak a francia kévetségiikre me- nekiilt nemzetkézi -téme- get attették Thaiféldre, néhany_ szovjet kévetségi ember is kéztiik volt. Azo- kat is szépen megbilincsel- ték, hogy meg ne székhes- senek. Kézben AK-47 fegy- verrel a keziikben lokdés-_ ték éket a hataron tal. Gondolom, hogy — a SZzOV- jet foglyok nagyokat ka- romkodtak, amikor a sajat fegyvereik lékdésését 2 y UZLETEMBERT, F | A VAROSBOL hogy mihelyt kon- A fekete- fehér esékkent, mert. _természetesebb, hogy most a vannak esalédott tahor- nokok. De ezuttal adatok is alatamasztjak a hanyat- last. — Elsdésorban az em- berek kvalitasa csdékkent erésen. A rekrutalasban szamszerileg nines hiba, de a »mindségi” marinek t nem ujitjak meg szolgala- tukat, csak a gyengébb mi- néségiiek. Ennek okat ab- ban latjak, hogy kénytele- nek a kézépiskolabél ki- letlen fiatalokkal térddni. stilyos bajokat okozott ko- rabban, bar. most mar »,O8SzZe- féreési’’ . tanfolyamokat rendeznek, _ magyarul: agymossak a katonakat. Sok a verekedés a kaszar- nyakban, lopas, mas bun- tény. Szazalékszeriien a marinek vezetnek az bSz- Szes- fegyvernemek ‘kézil | a_,,tisztességtelen” elbo- scatachad. -Altalaban a ‘tobbi fegyvernem, elhe- ni Pedig valamikor na- gyonis szerették egymast. A Szovjet minden techni- kai tudasat, tékéjét 6rém- mel fektette be Kinaba, men ey: képzelte, Oey aA lear. De Hruscsov nem -ismerte. Maot, legalabbis nem annyira, ahogy kel- lett volna. Egyszer azutan kiderilt, hogy Kina Szibé- rianak déli savjara tart, mert azt a earok ra- igényt boltak el egy gyenge Ki- nai dinasztiatdl. Mi sem mint barat sét testvéri ‘szoviet hatalom visszaadja. ezeket a terii- leteket. Hrusesov — — - sz0oka- sa szerint — irté diihbe gurult és azonnal meg- _ sziintette a Kinanak eddig - nyujtott tamogatast. Azok az ipari és egyéb befekte- tések, amelyeket orosz té- kével orosz mérnékok— : igyekeztek megvalésitani, — -_ egyik a naprol a miasikra_ a Siuakaauanct apleinanye kérdés is. lyezése, étkezése és sza- badideje sokkal kilénb, mint a marineké. —Ma- sik nagy panasz, hogy a felszerelésiik ocska. Sok olyan fegyverbél nem kap- tak még, ami nem csak a Obbi- fegyvernemeknek, kant kézép-keleti orsza- goknak is kijutott mar. Tankjaik 6regek, kis ttz- erejiiek. Az egyetien, ami- ben a marinek jél el van- nak latva: repiilogépek és helikopterek. Mivel ainaed 'tabb ‘idés egybehangzéan nem ‘kételkedhetiink | ea ne. Viszont silyos elha- nyagolasa ez az amerikai elit-katonasag_ nivon tar- tasanak és haborii esetén silyos arat fizethetiink ér- te. Azt reméljik, hogy az aj paranesnok, Wilson ta- bornok igyekszik mindezt megvaltoztatni és a mari- ne-okat ismét az amerikai haderé biszkeségévé ten- (FIGYELO) - -Azutan” rajottek. -Persze, a kinaiaka szovjeten akar- nak ezzel iitni egyet! Ime, eZ az, amit az oroszok esi- nalni tudnak. Mivel oroszok is voltak kéztiik, hagytak éket is be- széIni. Néhany halk mon- dat hallatszott, amelyben AZ oroszok a kinaiakat. va- doltak a feliigyelet és .to- vabbépités elhanyagola- saval. A inal mérndkék az utan kifejtették: a gat ma- ga talnagy, felesleges és nem ide valé. A Sarga- foly6 mas részén kellett volna felépiteni. Ami meg- maradt beléle, azt nem épithették tovabb, mert nem volt hozza semmijiik. Csak egy kis részét épi- tették ki egészen moder- nil és az termel is elektro- -mossagot a kérnyezé va- rosoknak. Nem sok, de 6k most egy Ujat épitenek és majd bemutatjak azt is — amikor készen lesz. Addig hadd tanusitsak a durvan felhizott betonfa- lak és. rozsdasod6. emel6 daruk, hogy a Szovjet - — iby épitkezik. Kétségtelen, hogy az oroszok hidroelekirileus t ta-