FO a wt et — Be oldal sok tekintetben zetdi kéziil mondaniok — -szakszervezeti 4 ikrdél, s ha. elhagynak a kormany-. zati Allasukat nem tudndnak ViSZ- | csént szovjet : earseraelek ‘sok eld inyiik adéd —nék ezekbél a kormany- Allasokbél A kdzelében. lennének a hatdro at- hozatalnak, maszszoval: a kor. SA Se. SE RE ERE GE PARLE OOO solhatnak, Nixonnak, - sen, nagy elénye Jenne ebbél, mert az 1973 évben_ -_ szervezett — munkdsnak - szerzédése, amir | trgyalasokat kivan, hanem eset- leg sztrajkokhoz is részben. megbénitandk az amerikai sen -javul, Ismeretes, hogy. dia-Pakisztan kdzt}; habortiban ez tant. tdmogatta. ~. Mrs, Indira Gandhi is rdjétt arra, hogy” a Szovjettél — SOM Kanadal Maeyarsdg OA NIXON‘MEANY kézti furcsa viszony, amely sok tekintetben jd, jelentés valtozds elétt all. Felté ve, természetesen, hogy George Meany, az AFL-CIO szakszerveze- ti kézpont vezére elfogadja az El- nék javaslatét. Arrél beszélnek a Fehér Hazhan, janlotta, hogy a munkd4smozgalom vezet6 tagjaib6l egyet-egvet kine- vez minden fontosabb minisztéri- —umba, 4llamtitk4ri ranggal. Az a janlat annal meglepobb, mivel az Egyestiit Allamokhan ez sohasem volt t szokds. Es valésziniileg nem is lesz. Bar Brennan kinevezése munkalgyi miniszterré madris a- dott egy posztot a munkasmozga- lomnak a kormanyban, nem valo- szing, hogy a szakszervez zetek ve- tibben elfogadjak a A esilei repillé skatasztrofa télor amberhist ettek. Egy levagott lab , a héban felajanl ott pozicidkat. -azért, mert {gy bizonyos fokig két- ve. lennének a kormdy mas ee ‘litikAjahoz, hanem mert le kellene Nem csak téltik be, Mdsfeldl azonban a szak- many munkdspolitikajat — befol ya- _természete- _mintegy Stmillid jar le a vezet, amik termelést és déramelkedést. okozhat- ndnak, A mi véleménytink szerint nem valészinti, hogy a szakszerve- -zetek elfogadjak ezt az ajanlatot, de ha igen, akkor annak nagy je- ‘lentGsége lenne az egész amerikai termelés és_ tdrsadalmi szerkezet kialakuldsdra. a INDIA ES AZUSA viszonya eré- hogy az In- a viszony “majdnem —zéré fokra hilt le, mert Washington Pakisz- Azéta azonban nem kaphat tAmogatast, ‘mint’ amilyenre olyan szilksége lenne az 4ltaldnos jolét névelésére, Emellett India nemzet- k6zi helyzetének is artott a szov- jet. protekciéd. Az elsé ,olvadés” ‘akkor tértént, amikor Mrs. Gandhi. meleghangt. taviratban | aratulélt - filggiink. | | a tokre sik (#2) -ellenséges, most hogy Nixon fela- Ni ixonnak nagy tant. Azutan lldsa- szatérni, mert a szakszervezeti po- _ ‘riciokat 4ltaldban vadlaszt4s utjan — nemesak stilyos— szallit6gép leszallitasara, kizaérélag a Pentagon fizetne. Ezen- — feliil a csilei Légi Erdék hatdrozot- - Kézelebbi informacioért hivja ‘Ha az On szokdsos szemétgy(j- té napja hétfore, vagy eslitr- 1073. janudr 12. Nixon elnék beiktatasa utan meg- latogatta az azéta elhtnyt Truman elndkét valasztasi -pyézel- méhez. Ezt kévette Nixon ugyan- sak meleghangi valasztavirata, melyben Indira 56. sztiletésnapja- hoz gratuldlt. Azéta t6bb komoly Hepes kovetkezett a kézeledésben. Washington nagyon komoly segit- sépet nylijtott Bangladeshnek, amit India halasan fogadott, mert vol- taképpen neki kell eltartania a tel- jesen szegény volt Kelet-Pakisz- igen komoly segit- séget jelentett az USA-nak az a * lépése, hogy csatlakozott annak a tizenhdrom Allamnak a hatarozata- hoz -~- pontosabban Washington ajanlotta ezt a hatérozatot — mely India nemzetkizi addssdgdnak most esedékes 200 millié doll4ros torlesztését elhalasztotta és ezzel. India sz4maéra nélkiilézhetetlen : kemény valutaét takaritott meg. A leghatdsosabb — lépés azonban az volt, amikor Nixon Daniel Patrick | Moynihant nevezte ki indiai nagy-— _ Fehér . Haz egyik tandcsad6ja volt, rend- kdvetté. Moynihan, aki a kivil népszerif Indidban és az ot- tani kormany valésa aggal brommel fogadta kinevezését. A SZOVJET aj jdnlatott tett Allen- de esilei elnéknek, amikor Moszk- hogy ad 50 millié dole - larnyi, évi egy szazalél £08 kamato-_ -zasi, 50 év alatt térle esztendd kil- int szovjet hadifelszerelés v4- sarlasara. Kiilénésen MIG 21-esck vaban jart, vétolét forszirozza_ a Szovjet. kodik az amerikai és nyugati nagy részét. gyobb meglepetésre az is kideriilt, hogy Amerika madris —- még md: | jusban — szerzédést kététt a csi- lei katonasdggal amelyet tan ragaszkodnak amerikai harci repiilégépekhez és hallani sem a- karnak a szovjet M[IG-ekrol. A ote _logsdg és a Aaiohad kevésbé el- James Schlesinger, az atom-bizott- sig eddigi elndke veszi dt a CIA vezetését 7 ‘atasite a szovjet ajaniattal szem- ben, de azért Gk is elsdsorban az “Toronto varosa az ‘On diltal Ssszegytijtstt jstgpapfrokat Ujrafeldolgo- | es —gas- céljabél havonta Ssszeszedi (pick-up) - | Orizze meg. tehdt Sket kusse Sssze_ esomagokba és ‘tegye a jarda- 28 -lére reegel 7 drdig. A vérosi TRAC gviijtSkocsiia. Asszeszedi fket.. A > THUR. Jan.18 © FRI. Mi yelamemylen ‘az On any ene) S677 ae “Ha suo On szokésos szeméteyt | . t6 napja keddre, vapy estitOr- ae esik. S szovjet fegyverekst, hanem- ragasz- : | fegy- --verekhez, amelyek felszerelésének _ alkotjak. S6t, legna-_ egy hatalmas amerikal vasarlasok mellett van- nak. Erdekes, hogy mikézben Ame- rika visszautasitotta Allende ké- relmét élelmiszer, ipari aruk és azok szdllitasfnak finansziroz4sé- ra, fegyvereket készséggel szdllit Csilének. Ez mutatja, hogy az ot- tani katonasdg nem miikddix egylitt Allende marxista korm4- nyaval, Amidta a haderé harom tala bevette a kormanyba, a mar- smus kiépitésének veszélye je lentésen csikkent. Pratts tabornok és a masik két magasrangu katona bevételére azért volt szliksége Al- lendének, mert csak csak igy tud- ta a mdr forradalom hataéran moz- a0 elégedetlenséget — leszerelni. Most, agy latszik, a Sajat csapda- ja fogta meg. MELVIN LAIRD amerikai hon- védelmi miniszter, mint azt mar kordbhan jelentettiik, révidesen tavozik. Nem félreértések, vagy sértadések jatszanak itt szerepet, hanem az, hogy Laird szeretne a magdngazdasdghban elhelyezkedni. Tavozdsa utdn bizonydra komoly valtozasok lesznek a Pentagon és a Fehér Haz viszonyadban. Laird ugyanis sohasem targyalt a Fehér Haz bels6 potentdtjaival, hanem mindig kézvetleniil az Elnékkel. Hogy ki lesz az uj honvédelmi mi- niszter, arrol még nines hir, de még pletyka sincs, Laird tavozdsa Nixon januar 20-1 beiktatasa- utan vdlik esedékessé. | NIXON BEIKTATASA és “eskit tétele mdris felkavarta a washing- toni és mds notabilitésok érdek- lddését. A beiktatast és eskiit csak az utcai jarddrél nézhetik azok, akik nem lesznek hivatalosak, A nagy kertben is lesz néhany | palld- hely”, de ezt csak a Kongresszus tagjain kereszttil lehet t igényelni. Minden mds pénzbe keriil miajd, méghozzd elég sokba. A beikta- tasi bdélokra egy paholy ezer dol- larba keriil majd és a kisebb tilé- sek is egy csomé dollart emészte- nek fel. A bevétel, természetesen, jotékony célra megy S Pat Moynihan, akit Nixon ah “elndk Indiaba nevezett' ki nagykbvetnek A PILOTAK nem hajlandok 60. éves korukban nyuugdijba menni és emiatt perlik a szévetségi kor- manyt, Bailey, a hires tigyvéd ve- zetésével. A legutébbi tizenkét év alatt 1.200 pilétanak kellett igy kényszernyugdijba vonulni, Ha az ember a 60 évre gondol, talan he- a pildtak azzal érvelnek, hogy lyesnek tartja a rendelkezést, de minden éyben 3 nagyon kemény or- vosi vizsgalaton kell bebizonyitani- uk, hogy teljesen rendben vannak | egészségileg és félévenként ellen- Orzik Sket azon a gépen, amelyet vezetnek, hogy képességeik | teljes birtokdban vannak. Emellett azt is. mondjak, hogy az iddsebb pilétdk kevesebb légi. katasztrofat okoztak eddig, mint a fiatalabbak. Szivro-_ ham ellen nincs ugyan védekezés, de ez a negyven-évesek kézt ép: | -esetre, az orszag mar pen olyan gyakran el6fordul, eset- leg még toébbszér is, mint a 60 éveseknél, — Pilétaénak lenni nem konnyti dolog, s a tapasztalat so- kat szamit. A legutdbbi Evergla- des-i katasztréfat példaul — 4l-_ litdlag —- az okozta, hogy a pi- l6ta (a masodpiléta vezette éppen a gépet) kizdrdélag a ldtdsdra ta maszkodva operalt és igy a mo- esarat, amely visszattikrézte a Holdfényt, a légikikdt6nek vélte. Ez a piléta 38 éves volt. Valészi-. nl, hogy egy Greg rékat nem csap be az ilyen csal6ka fény. Minden- kozvéleménve kivanesian varja a fejleményeket. NIXON ES A KONGRESSZUS kdzbtt nem idedlis a viszony, féleg az északvietnami bombazasck mi- att. A liberalisok ezt hallatlan btin- nek tartj4k és azzal érvelnek, hogy Nixonnak mar rég abba kel- lett volna hagyni a haborut. Igen? Hogyan? Ugy hogy otthagyja a hadifoglyokat, akiket Hanoi —~ az eredeti megallapodasté! eltéréen. —- nem akar visszaengedni, amig Szaigon el nem bocsatja a kommu- nista politikai foglyokat. Errol sa- hasem volt sz6 és ha a Kongresz- szus ezt akarja ,az azt jelenti, hogy nem akarja visszakapni a sa- jdt embereit. Persze, hogy nem ezt akarja. De akkor miért szidja Nixont, aki hazahozott | tigyszélvan mindenkit Vi- légi er6 és a ha-. etnambél, a jéhad kivételével. Az Elnddk és a Kongresszus k6zti viszony a- Sane ik és. felesége négy évig kell megszabotalniuk -ezer mérféldre tudja kil6ni a H- _kétszerese annak, ~ Poseidonja. ' vigasztalé ebben az, ‘mok és ’egyéb “adatok: ;csa és a szoviet statisztika mindig SZ0- pai Biztonsdégi Konferencia targya- vissza, amit Benes elnéktik Ang laghdborti elétt : Mitterand francia ‘szocialista ve- BS, aki a kommunisté ; magyarok? Nos, ‘koronajat “nagy. kincs, de a kommunista re-_ -zsimnek ez adna bizonyos népsze- riiséget. Valyi Péter a pesti rezsim 6 _helyettes elndke a jévd honapban — _Amerikaba érkezik, hogy targyala- - sokat inditson ebben a kérdésben, - A legstilyosabb tévedés lenne Ni- —xon részérél, | barmils ven érveléssel is visszaadna a kommunista nek semmi- -esak a szovjet -mével_ tudja zonban nem valtoztat azon, hogy Nixon elhatdrozasait, ami annyit jelent, hogy minden hazai fejlédést is megakadalyoznak vele. | A SZOVIE.UNIO allitolag uj tengeralattjar¢: hoz ki, amely 6t-— bombait. Ez annyit jelentene, hogy a Barents-tengerrél vagy Kamesat- kabél az USA barmely pontjat — bombdzhatnak. Ez a létavolsdg amit az USA ~ elérhet. Az egyetlen— hogy a ‘SZa- 7 hatalmas: davizeket ; okezott zerint 14: ‘etabet- amephales! © nord kott csalni. Valészintinek tartjak, | hogy. 97 ease a elkdvetkezé had- : | - = : ee oe noe : Rs . : —— == _ ~~ ; | om : & | ea - ‘ erd-csdkkentési, SALT Il. és Euré- l4sok propagandajahoz tartozik és. » F7 TE aay hae nem egyéb orosz dlomnal, amit = +* ONT 99H y bate a magyarul hazugsaégnak nevezhes. Vii pet be nk i ae AG AS, . tun une | , Egy fiatal orosz menekti ilt, akie ee A CSATLOSOK | fj kovetelé- sekke! Allnak el6 Amerikdaval szemben. A lengyelek négy millid- nyi aranyat kévetelnek, ami az- elott Danzig varosdé volt és az amerikai csapatok lefoglaltak. A esehek azt a meg nem nevezett Osszegti aranykineset akarjak nek t6rténete alig két év el6tt szenzacidként szerepelt a kanadai lapok cimlapjain — mint a jelen- tésekb6l kideriil — ,,6ngyilkossa- got” kévetett el. Sergei Kourdakov 1971 -ben Bri- tish Columbia viharos partjainak — kézelében egy vy gynevezett szov- - jet ,haldsz kémhajordl” .a-vizbe lidba vitt, amikor a masodik vi- | | ugorva igyekezett a haragvo hul- odamenekiilt. A. lamokkal ktizkédve partot érni. Nem kis feladatra. valla bape Menekiilt.. 1 Megprobiit - kijutni a szovjet— gytirti polipkarmaibdl. Csak fiatal, egészséges fizikumé-_ nak és tirhetetlen akaraterejének k6szd' nhette, hogy e elérte a partot =} a viharos id6ben. Es — -mert S2Ot ys | i ~-retett élni! | : Igen. Sergei élni akart. Nyugod- tan, békésen élni, mint “‘mdsok. ee Vallasos volt és hitt Istenben. -Azonkivii i] szerette a teri mészetet. és embereket és — szenvedélye- sen szerette a sportot is. Most, két év milva, amikor mar tigy érezte, hogy végleg megmene- ‘kiilt a vérés pokolbél — hirtelen : meghalt. A nyugati liberdlis tapok | -azt irtak: Sergei Kourdakov egy kémelharitoja a Szovjetnek — szin. Kalifornia sield helyen agyonlétte tén ,,6ngyilkos” lett... miutén az magat. . — -USA-ban kért _menedékjogot és De a kevésbé liberl nem | egirta szalldigévé ° ‘vait hires ,haladészellemii’” hanem inkabb - kOnyvét: vA szabadsagot vélasz gondolkodé iijsdgirdk, mint Peter tottam’’. | bo Worthington veltink epyiitt tudjak De nemesak | Peter Worthington az igazsdgot, — oe wart az anes Kourdakovot * epyszertien még 6lték, mint a tdbbi- oroszt, akik — _tiilsokat -rendszerrdl., | A kanadai_ Emlékezik magyar _ Sergei Kourdakoy J he : jet megbizatt Eee Gauzenko més ma sem mer. megjelenni- az .ujsag irék és a TV kathera. eldtt dlar« _nélktil, mert nem akar az ongyil _ kosok” ‘listajara keriilni. -Nevél és lakhelyét még 20° v utadn is al. landoan valtoztatja. - ‘Victor: Kravesenko, egykori fe kkal szévet- _kezett a de Gaullistak ellen ok Szent. Astvan kivanjak visszakapni, _ugyan aranyértékben nem_ liberdlis, meg tf -menekiilt _tudtak a_ lnottak, teat Sngyilkos” _ Kiugrott az ablakbél. Dubcek ké sébb leleplezte, hogy kidob ak az eee “Wisteire omiékezk Lepusznyi_ ~Béléra, — 2 _AVOS-ra, aki amine” Bécsben ‘menedékjogot_ kért az (4, rezsimnek, amely- amerikai —kévetségen — -mdsnap éze hozzd és amely _halva talaltak. De emlékszik Pe- ‘szuronyok védel- ter Worthington a Nyt eat-Berlin- fenntanienl | _ magat ben 616 két na acionalista ukrin ve- ee rire is, Lev ebet-re és Stephen ag ha a Szent Koronat gat - —_ Sokal a - hivatalos jelentés. : Meghalt.. ‘Usyét ezzel a hivatalos _ szervek le is. ‘24rték. De a gondol- ko26, cove re : Jophan hyitott : — Tak eldtt - —_ Sergey Koudakov : eee nyitott figy marad .