&

Couve de Murville franca kuligymi-
ter Prigabol érk

romitdsa harom -

urilis & mviszaki egyezmény aldirisa-
val kardidétt. Az eurdépai biztonsig, a

német probléma és a vietnami haborti

ata megbeszélések kézpontjaban.

Keretl Budapestre és
francia~-magyar kul-

} hivatalos jelentések | szerint a bir-
gyal lasen bardtsdgos légkérben folytak
ke s azon a fh ranciak a ,,Kelet felé nyitas”
politikajat inditottak el Az Osszhang
azonban korantsem_ volt (16 Ikéletes.

Couve de Murvil le Kes ibbre hal lage
tolia a Osszeuropal -értekeziet ter-
yének megvizsgalasat, a
haborttt esak -aggodalommal szen-
iéite, a német problematika tekin-

vietnam

-még nem parancsm}kolt"

ietében pedig legfellebb néhdany fe-
lentékielen alanelyben tudtak mes-
egyerni.

2

Ps re TS ae ees eae he EAE
eter Janos marvar

borzadva gondel arre,

gy miniseter
. hogy a kOzép-eu-

ropal térsegben sllomasoz6 NATO csa-

Rielmans-
riitier a

patok felett a nyugatnémet
egg tdbornok paranesnokol.
az Atlanti-Gceantol esehsziovak hatd-
rig terjedS hatalmas terilleten &s ilyen
dridsi katonal erd felett német tabornok
| — mondja hi-
deplelosen: |] peter Janos kiltg ryminiszter.

A ldtogatas nagyobbik fe ale kiranduld-

sokbol alt s hao a targyaloteremben
nem volt meg a kell6 Osszhang,

laitak azt Badacsonyban a Szdlészet

megia-

- Intellektualis forradalom Argentinaban

Argentindban. intellektudlis ~ forrada-
fom tart ki Juan Carlos Ongania katonai

_kormdnya ellen. Miutdn jiinius 28-an ma-

ahoz ragadta a hatalmat, bezdratta Ar-
entina nyole epyetemét.
Véres- ésszecsapasok

és az egyetemi

cou
&
a
&

“Kelethectok a
rendorség

gar is volt ‘kézittiik, akiknek nagyrésze
azonnal elhagyta Argentinat.

India tagadja atomro sbbantisi

India és Pakisztan kozott propaganda
haborti ; folyik az indiai atomrobbantdsi
lery miatt, A pakisztani kormdany “tilta-
koz6é jezyzéket intézett U Thant fott-
karhoz India tervbe vett atomrobbanta-
st kisérlete miatt.

Uj-Delhi kijelentette, hogy egyaltala-

Ban nem bervez, atomrobbantast. Nincs
elgg wrdnhima. althoz, hogy a robbantist
végrehajthatnak. Indiai nézet szerint. 2
propag ganda hdbord azért folyik, hogy el-

tereliék a fy gyelmet Pakisztan és Kina

nuklearis egyiittmii ks désérdl. Az yy -del-
hij parlamentben biztosra veszik, hogy

1968-ra_ elkésziil a kinai—pakisztani k6-
minisz-

BOS atombomba. ‘Indira Gandhi
ierelndk kesertien panaszkodik, hogy ez
alien egyelore nines orvossag.
Karachibél - _szarmaz6 lisdgje elentések
szerint Pakiszt an készen all arra, hogy

tandrok és_
allgatok kdzétt. Sok amerikai llampol- .

Warren :
Ambrose 51 ‘eves matematika -professzort

végrehajthatok.

és a Szovjetunidt, hogy

wm massaci uusetti Technolégial Intézet-
bol — megverték a rendérdk, A kor-
many magatartasa -komolyan visszave-
tette Argentina fej ladéset,

Washington szokatlanul -éles so nyi-
latkozatban itéli el az argentin kato-
nai korma ny eljardsat. Lincoln Gor
don iii iliigyminiszter helyettes szerint
_civilizalt Allamban_ az egyetemek el.
igi ‘gumibotokat

len nem- _rendérségi

SAAS,

_- dékat
szandekat
“India atomrobbantési kisérlete utan 3

hénap mijlva sajat -atombombaj at rob-
banisa fel. A pakisztani korma nyténye-

20K tagadjak a hirek valddisdgat. Kina-

val nines semmi nukledris megallapoda-

nincsenek meg

We

suk, Pakisztdanban pedig
azok a materidlis felté tole
gitségével a nukledris Ki sérl
sk

A genll 17 nemzet ee értekez-
letén Svédorszag felszdlitotia
| az év végére
sziintessék be a feldalatti robbantaso-
kat. “Anglia tamogatja. a javaslatot. AZ

Egyesiilt Allamok - hidegen fog gadja a
gondolatot, rert céltalannak lat minden

: foldalatti robbantasi tila mat, he ant nem

koveti megfelel6  ellenGrzési -renidsza-
baly. A Szovjetunio sohasem ftartja be

nemzetkozi mee: Allapodasait.

flee i zonal  hombzadk Vietnamban |

: rok.
jatta ona eszteni el:
Jendrzését az Eszak-
és Dél-Vietnam ké-
zott ltesitett 6 mér-
 -f8ld — széles lefegy-
vores tk6

| Rusk kal fey mi-

: - x
Lana rd

Ezért az amerikai hadvez scaesss egy
mapon At. B—52-es ‘érids gépekke! bom-
bazta az litkdzizondt. Megallapitottak,

a 32 4B Eészak- vietnami_ Byaloest

6 (bel

€ re

A allemok is 3

semlegesitett gOndban,

Ag eliendr2é bizotisag india tagi

searing gyalogsagi itkozetek virhatok a
Az amerikaiak
szivas

meg zAllapitottak, hogy esapatok — |
opnak at. rajta Deél- Viet namba. Ez a ha-
bord. “Qjabb kiszélesitését jelenti.

Rusk killigyminiszter— gajté konfe-

renciajan elmondia, hogy az Egye-
silt, Allamok minden  pillanatban —
kész a béketargvalasokra, de a kom

mumistak Ry amerika csapatok Ke

vonuldsat kovetelik, arni nem telje- a

sitheto.

ye AA a

bord baznak, :

(A szovijet jeg
Sait istokhon! -melyben

szavjet hajok

Armerikat

- tiltakozik
bombazasa miatt a haip- S

ret. opincéjében. A Ristaludy-

‘atoascenton

spkdetald kGvetkezett. Szdmos franca
meafsleltek

évjdratu

yelenu, hogy
kilonbosd
olasz ngiingeket, szlirkebardtot, zoldszil-

horait:

vanii Ss a més

katgns zamat vu budai
si ikert aratott »s

viszonyiag

~

éridsi

nagyobb volt a politikal i egyetértés,

A budapesti kormany’ fdleg a kereske-
delmi i kapesol atok f okozasat kivanta, § a

s

magyar kiiligyminiszter ag geodalmiit fe~

i, hogy a RGzi as Piae
meg neh: aK Mi

mét a nyugati orszag
ei ebben se te

inéreveket budapesti kollégeajar

Te YR d ene t &

edd ulin usyanis

Bada-

ismeretien _
zbldet. A borkdstold

rem eeyermenyt. Delutin
; minden lives ulan _

Gyula adott
Couve as

sami a frinckik maguk is kdsctharcban
Minak 8 RGsds Pine verotasc
Nyugodian frhatjuk, hogy a
mik csak nydn

evel,
kinindulds jellese volt.
A szoviet igaba forgott Magy
nines politikal
eslitoriok déleloit én

yarorszagnak
A franchik
aldfirtak hé-

jelentisége.

mez stekintet «

“r Séso8 ‘adott yacso-

rit a varosligeti. Gundelban. Pénteken
egés2 nap a Balaton mellett késtolgattak
- borokat Kalla
ebéed t az Orsadghaz v adlase-
bore

a hires . szombaton pedig

te rmébe en, Nem esoddlkozunk, hoy

gdzbs | Allapotukban a jévGben rendsze-

ree konzultdcidt hatdroztak el.

sSNA AINSI SSIS SAARINEN INH NANA

haszndlnak, hanem a jog és mélta-

nyossig eszkézeivel Jarnak— a
Ongania diktator személyesen vizsg eal:
ta feliil az egyetemeket és azt allitja,
hogy a katedrakat és a d ikintézménye-
ket kommunistak szalltake meg. (Nalur Kk

is! A “szerk,) Hérom kis sebb ern rek- |

kormany mel et 8
gzonnal enged

gvobb- ee eg
&) tea ici}. meg stag

2 yete S

‘el suk
tem “Kapuit. Arra: sines remeny.
nLUS 18-4n-
“mert. a _tandrok nagy resze
lemondott 4 ilasardl.
itja a hely? | 4. hogy. a buenos

ecyvelon Eudeba nevil kiny vkiadé

yallalata is besziintette miikidését, Ez a

oe

spanyolul beszeld vilde

Bae)

menye tavaly 3 mill iG kOnyvet adott: ki.

lernagyvobb intez-

Ax Argentiniban jelentés ramai kate-
kus egyhdz is felemelte szaval a bruta-
lis katonai
giano biboros, Argentina primasa
lentette, epyhaz a Amogatja

roszakos di Ktatdral A cordobal leg-

uralom ellen. “Antonio Cag-
hogy az nem

i biraia is lemonde

szik,
_ habord minden |
Sukarno lnk mult heti beszédében
tar

a, de a kormanyok békeszerzidést |
akarnak s mindenki tudja, hogy Sukarno.
mar esak babfigura, ‘a hatalom: kizaré- :
ne Suharto. tabornok kezében van, _ 6
ie : Razak. :
ale yetsl miniszterelnok helyetles a bé-—
: RRS

mepkezdjék an

ie.

 Béke kiildottség
ij akar taban

a “Héromtaga ma-
ola ysiat b&lcek O1d0tt-
sép érke: tt Jakar-
_ taba, hogy

lisse a részlotes bé-

: keszerzidést Indoné-

| widval. Mé ar két hete
. megsziint az. ellen-

lik Indonézia nem zeti ii
ogy aldcord ra a hadiizer nélktiti
nyomat megsziintetik, :

a “targyaldsokat. jelenté kteleneknek

sallkségesne c tartj ja, hogy :

keszerzidés megallapitasa vége

meélyesen jelenj jen meg J aka riiban.
A ket orszag: kOzOtu:

1903. @4i Manilai

Seere aalapyan

; Idhatok. Ex a megallapodis

népszavazdst rendelt el a Malaysiai Al-

_ftamsz ivetséghes. tartozé Sabah és Sara-
—oywak bornedi ota rtomanyokban. A Nemezn-

tek Svbveistge szeri nt e kat dllam eaye-

RS

al Suka rno azonban F

angol

nakuUl haboru:

ia 7 orl

ue

Ma.
Ai ip.
Netek. re.
ett

Sek

Bali javai azlgeten ) kommunisték aj
 borzal makat kezdtek. acre megta-
: “madtik a mec seteket
az iizleteket és la sean kézigrana-
 tokat dobdltak és lotevalsoveae az épii-
use Bali

rest fen ~

> ans ; :
Ls a Me

Faren LS

nyélbe-

ak jeyare

_templomokat, |

OK LObe-

A WKanadai Mag yar rsd g
csaddlkozva, kissé me gdb

va Olvashatluk as
pyar forditiisat,
tova egy esaztend
- jabol, még egés:
voll ugyan, n
és mondaniva |
rabb és dnt
olvashattiunk.

Nena
tok, |
lis” at t
Foképpen Ohio o Nae
er ‘“deti szdveg one Anndl

sZ0V : hang}: a sokki 7 sbi
tal stg 6 en)

oe

ht. ita te & Depart im

a cise t Amerika felé ki
ban minden allam po ea
ermaee os

tosabb vo one

abrdeb
Mikor es

POTS
‘kdnn
an. ald

hog: y -

ERR ARP ARSE hal A RU RRL oR LORRI titan Re atta a aE RHE SAE |

m iin taza sai

a 2  keov sel isink tian, d
val arra kell” ane

eg

té r rbe pal VOR:

ja meg, a roman | korn maint :

rakor isi sa

eke dink