A na ey | rani exodus Finnorszagban a valasziok a Ul. vilaghdaboru dta a legstlyosabb vereséget a konzervativ part feljott a masodik helyre, mig a szocdemek 2 mandalimot vesgtettek — Egy titkes arab konzorcium egymds- a Meurice, a Prinee de Galles es a Grand Hotel utan a Ritz-et is megvetiék — Nyugat- német hatésdgek attél tartanak, hogy ujabb NATO titkokkal tjabb titkdrnd, ,lepett le’? Kelet-Berlinben — Egy szov- jet ,. TUPOLJEV—i04" tipusi személyszallité repiilégep a moszkvai Vnukovo reptéerrél valé felszallas utan 90 utasdaval lezuhant — Genovaban a rendérség megtalalla Pieter Brueghel nemetalfoldi festé ,.Keresztrefeszités” cimii, egy- festmenyet — Az fr koztarsasag alkalmazottainak fele: mintegy féelmillié {6 24 érds sztrajkban kovetelte az igazsagosabb adék kiveteséet — Belfastban ictartéztattak az IRA (ir Republikanus Hadsereg) hadrom vezeté- jet — Giulio Andreotti kereszténydemokrata dezignalt minisztereInék meg- alakitotta dtédik kiscbbsegi kormanydat — Khomeini az iran prostitudlt sze- slirgeti, miutan az Ayatollah a .iszta iszldm” vallast hivei felperzseltek Teheran voréslampas negyedét — Bermudaban a | 9 szallodai alkalmazottak sztrajkja bénilja a tiristaforgalmat — A szaitid-ardbiai Jeddah vdros szallodai uszémedenecjében ,,az iszlam vallassal cllenkezének" meérték a baloldali partokra: utan vasdrolja fel a legelékelébb londoni és parizs! szalloddkat: nevszerint a 44 eves Helga Rédinger milliot eré meélyek ijrakepzesét koveté xe ca mindsitették a nok fiirdését! A KOZEL-KELETI KULONBERE ELOZMENYEL 148 majus 1, — Brit visszavonulas. Madsnap a hét arab dllam megtdmad-] ja a volt Palesztinat. | magaslatot 1949 janudr 7. — A fiig-] Partot, getlenségi hare vége: ITzra- el 30 szazalekkal tébb te-| 1979 vise. ruletet birtokol, mint aztp 4, (a2 ENSZ terv eldirja. julasijja a pertoket”’. 1956 jullus 26. — Nasz-] szer allamositia a Szuez-i] esatornat: oktéber 26-d4n {tom tamad, francia-brit erdk izraeli td4-| mad: mogatassal benyomulnak a|mindkét Csatorna-6vezetbe. ahonnan | termeldé nemzetkOzi nyomas alatt ki- vonulnak. Harom evtized fegyve- res konfliktus utan a ket f6 harcolo fel: Egyiptem és Ivrael kil6nbékeéet két. Gyors {érténelm szapillantads a k6zel-keleti gordiusi esomda merfoldk6- veire: 1947 november 29. — Az ISNSA kdzgyfiles megsziinte- az 1920-beli brit manda- tumot s felosztia Paleszti- ® + nat arab és zsidé orszag- ra. racdt Gereben Istycin: A L'Humanité, a franeia kommunistak napilapja 1979. Januar §.-i szamaban: ..Beszeéljiink a politikai pluralizmusrél’- cimmel in- teriut kéz6l Aczéel Gydrggyel, a Magyar Népkéztarsasag Miniszterta- nacsanak elnékhelyeltesével. A humoreszknek is belllé interju sordn Aczél, a Magyar Szocla- lista Munkas Part ideoldgiai és kullirdlis szakértéje megallapitotta, hogy a Magyar Szocialista Munkas Part sajat ellenzekenek a szere- pet is betélti. (2) Kijelentette, hogy Magyarorszagon mindenki szaba- don kifejezheti véeleményet. ..Termeészetesen nem lfirhetiink el olyan megrvilatkozasokat, amelyek habortra uszitanak, vagy fasiszla, fa}- gylléld elveknek adnak kifejezést.”’ — mondotta Aczél. Ugy latszik a magyar kultura partkomisszarja megfeledkezett a marxista filogdfus, lieller Agnes és tarsainak emigrdaciéba kényszeritésérol, kényveik Ma- gyarorszagon valoé kiadasanak Pozsgay kultuszminiszter altal tértent betillasarél, De ha Aczél mar nem emlékezik kommunista kollegdira, akikel még aczell szabatossdggal sem lIehet haborus uszitéknak. fa- siszlaknak, fajgytiléléknek nevezni, Ulyés Gyula esak nem eshetett ki emlékezetébél, tudatabdél? Ulyést, aki kiaddasra szant, EErdéllyel és an- nak magyarsdgaval foglalkozé kinyvében esak magyar akart lenni, — csak a magyar sorsproblémakat akarta a nyilvanossag elétt ismertte fonni, a kaddri és aezeli .szabad véleménynyilvanitas’jegyében ol- vasallansagra itelle az ,,dnmaga ellenzékének” szerepét is betoltd Part. Ugy ldtszik Magyarorszagon 1979-ben is ugyanazl teszik a Part propagandistai, mint 1956 elétt telték: hazudnak rendiiletientl! Vajon milven érzéssel olvassa Aezél vélemény-nyilvanitas szabad- sagdra vonatkozo iInterjujat Hajas Gyiérgy, aki az Amnesty Internati- onal 1978 évi jelentése szerint 18 hénapos bértinbiintetést kapott a- zéert, mert egy olyan bizottsagot akart szervezni, amelynek feladata leti volna a Helsinki Zarookmanyban lefektetett emberi jogok Ma- gyarorszagon vald crvenyrejulasdanak, megsértésének kiertekelése, el- lenorzese. Vajon mit szol Hajas volt felesége, akit 6t honapra kuldétt bdr- iinbe Kadar .tolerdans’’ rendszere a férje altal dsszeallitott, a Hel- sinkiben Kadar altal is elfogadott emberi jogokat érinté visszassa- gokat tartalmazo listanak a legepeléseert? Mit szél vajon az a sokmillié magyar, aki kériilnéz miclétt 6- szinfén véleményt mondana a szovjet megszdlldsrol, 1956 forradal- indrdél, a vasfiiggényrél? Vagy mit szol az a magyar, aki mar ké- ri} sen: néz. csak oszténszertien hallgat még testi-lclki jobardatai. ro- konal tdrsasagaban is. mert tudja, hogy milyen .,szabadon™ Iehet ma Magyarorszagon véleményt nyilvanitani? Aezé] tovabb hazudik: ..Megyydzddéstink, hogy artandnk ma- aunknak és népiinknek, ha nem vennenk figyelembe azokat a vele- menyekel, amelyek valdsagos szocialis problémakat vildgitanak meg, még abban az esetben is, ha ezck a problémak esak részben volna- nak igazak.” Dr. Dornbovari Lorine, Mariat 1976-ban clcgyogyintézetbe var- tik. Az ellene emell vad: réplapot szerkesztett, amelyben a szovjet csapatok Magyarorszdgrol valé kivondsdt és a feloszlatott ndéi- szer- noi zetesrendck lagiainak — dpoléndi képesitésiiknck megfelelé — dllus- t 1967 jinius 5-10, — Al fhatnapos haboru: foglalja a Sinait. a Golan} a Nyugati-| beleérive ruzsdlemet is, Julius — Szadat ki-| szoviel | 1973 oktéber 6. — Egyip-| Izrael ellenta-j silyos vesztesegek oldalon. | Allamok besziinte- }tik az olajexportot az Iz- | tamogaté allamok fe-] 1979. Mareius 31. Szombat Mini-Watergate” Carter burmogyoré farmja korul? Gaza Térség jdes rat lé. Az olaj vildgpiaci dra megnegyszerezddik. 1978 szeptember 17. — | tott Camp David-ben aldirjak .Béke keretszerzddését™, majd 1979 marciusaban ifara vonatkozé | Kézel-Keleten személyes be- | folyasanak lathavetésével, | honap. A helyi palesztin ta- Carter megteremti a beke;}ndesok valasztdsa mielébb eldfeltételeit. | megkezdédik. ifikalasatal szami- aikezdédnek a fenti két tér- largvalasok. A targyvalasok hatarideje: 12 A KOZELKELET! BEKE| FELTETELE! Sinai Pélsziget — Izra-| a el benyijija a esapatkivond-| Ose. si hatdridék listajat, A szer-| kKor oteves dlmeneti idé- zédés aldirdsatdl szdmitott | 848K kovetkezik, mialalt a honap utdén az izraeli| fenli terségek vegsd statu- esapatok az El Arish-Mu-| Sal rendezik. hammad vonalon helyez- kednek el dhe Fiiggében maradt az sednek el, majd harom eva an iatanniseak enren ¢ | Gh Maye HarOM CV | ivvaeli telepiilések sorsa és pmulya ly Hel vA pay oF ‘i+ ‘ : : , 8 * z ai {él ar ol Mee S fa Nvugati Part térségében ia Szieg he RILEP EL * a _# a] tet - “i be ‘edit «| fenntartett ivraeli katoenail eruletet demilllarizaliak: E- | s aey eye. c GeMET An Zal}s imegfigyelék kérdése. Ha a esak egy hadosz- ‘vt tarthe mv | Nyugati Part palesztin la- Kelet-Je- | “ i ebben a tere kossdga visszautasitja a pSee" stare | _ |largvalasokon vald részve- Az ENSZ az Aqaba 6- itell, erre az esetre Begin bol és a Sinai keleti ha-| |. 7 iszaval . . | adta, hogy Gazaba tar menten fog esapato-| Onkormanyzatot létesitenek. j kat allomasoztatni. | . lIzraeli erék csak 4 zaszlo-| A aljat tarthatnak a 2 mér-}dést: ‘féldes hatarzéndban. A Si- ‘naiban Izrael dltal épitett iket replildteret Egyiptom polgari légiszolgdlata hasz- |nalhatia csupan. A Nyugatl part és Ay Onkormanyzat beveze- nul ag UMo-beli hatarek Izrael el- Fgyiptom aszak- legkényesebb ligvél sem Camp David, Az ola)- bsem) eimliti! i} (folytatas a 2-ik oldalon) we helyezesét siirgette. Mi lehet egetébb szocialis problema, mint elkiismeretes dpolénék hidnydnak megoldadsa, tobbezer magyar no- | nek a tarsadalombol vald kizdrtsdganak orvosldsa? Dombovari Lé- iert elmegyogyintézeti .kezelésjar Aczé] hazugsagon, embertelense- gen, megfélemlitésen alapulé rendszerében. Hazudnak rendiiletientil! Megailapitott tény az, hogy su vitainkban mi nem hasznalunk erészakot a helytelen és hibds ne- zelekkel szemben’’ — allapitja meg a L’Humanilében Aczél. arre a hazugsagra a kolhozba vert tObbtizezer magyar paraszt jaj- kidllasa, Mindszenty életfogytiglanra szolo bérténbiintetése. a ba- ziskézoOssegek tagjainak, papjainak tildézese, gyerek bizonytalan jJévdje, szilleinck veszélyes jelene, a magyarsag vi- lagviszonylatban élenjdré alkoholizmusa, Gngyilkossdgi aranyszama a | cafolat. Hazudnak rendiiletlenitil! Aczel nem szoritkozik a magyar jelennel kapesolatos hazugsdgokra. A L’Humanite egyik kérdésére adott valaszdban Aczél leszégezi: ,.Mi viszonylagosan flatal orszig vagyunk.” Szamunkra mindig vilagos volt, hogy Aczél, Kadar, Boldizsdr és} Hlémairol. ha Szovjeluniot feevverkezeseben, Hlamennyien egyefertii larsaik 1945-161 szamitjak t6rtenelmiinket. Az 6 uralmuk valéban ak- kor kezdédétt. Uralmukat az ezer eves magyar mult megtagadasa,meg- vyalazdsa jellemezte.jellemzi.Aczél kijelentése esak aldhizza rendsze- riiknek térténelmi gyékértelenségét. Aczél maga tagadja meg és le e-| zer éves magyar allamisagunkat, keresztenységiinket. szellemi és tudo- }bizonyos eens ki kell egeszitentink. Posak igy manyos eredményeinkel, Szent Istvant, Nagy Lajost, Kényves Kal- mant, Matyast, Nandorfehérvart, Széchenyit, Kossuthot, Teleki Palt, aidozatban, dicséségben, szenvedésben, ezredes tirtenelmiinket. »Viszonylagosan flatal orszag vagyunk.”’ Hazudnak rendiiletlentil!”’ Aezél igaz erzései, hovatartozdsa, elktelezetisége az interju ue tolsé részében keriil napvildgra: A nyugati burzsod kérdket dllandd izgalomban tartja a magyar nép fiiggetlenségének kérdése. Szerintiik a magyar flggetlenseget a magyar kommunista vezeléség dladia a Szovjetunionak. Ezek a kérék benniinket mint .esatlés Allamot"'ha- ldroznak meg és a Szovictuniéval valéd viszonyunkat. allalanositva, a uyarmat és gyarmatosi(é kézdtt fennallo kapesolatkéent irjak le. A leny az, hogy a Szovjetunié léle és a szovjel-magyar baratsdg din- | ee, Pegoldasa azonban nem hdrom evlized a magyal f © ‘tel . wane ey ke oy paz fhanem altol. nep legerdteljesebb (2) és ugyanakkor igi haan taaesbie (?) fej] anent § . lnesnat ‘gyes tagdilamai milven mériékben lesznek képesek meghirkozni az emlitell Bas {6 szerepel jatszott abban, hogy az elmulf lédésének szemiandja volt. Ezen idészak alatt a Szov jetunio része- rél nemesak a biztatas és tdmogatas jelcit kapt tik. hanen tényleges és Unzellen (7) szovjet segitségben volt résziink. zt a segitséget ak- kor kaptuk, amikor a Szovjetunionak maganak is sziiksége volt min] oy Hapotoka’ ,, fhan bekdévetkez dewey, az ideoldgia megvaltozasa ra irja az elmult harmine év magyar tragédiajat is. Amit a Szoviet-|* eee | "fest értékrend felborulas: Inem az.hogy a (ébbi probléma megoldat- den kopekra, a buza, a nyersanyag minden grammijara.” Aezel nemesak ezer év magyar tirtenelmét tagadja meg. (Felyiatds a negyedik oldalon,) 4 A Sverzo- egy honap malva meg- ;|ség palesalin Gnkormdnyza- fése ulan Ivrael visszavo- kér-| a tilnyomdéan arab) lakossagit Kelet-Jeruzsalem | jsem a jelen tervezel meg : AY et] reap SEAR SE RES SR Phen bateritoak Fber) mexfontoltsdgra eépitettek, tkusok azonban elfeledtik, pi, de feny az. deolouiai ¢ a, _ fberendezkedes ldeologial es szoclalis vonathoza- | Pmeddig eloretekn a hittanra beiratkoezolt | cy lamok b megaldztatasban gazdag év- J arter jonnek. ve. tavaly hogy nyoleezer Largest, Independent Canadian Weekly in the Hungarian Language Ara: 40 cent “Miskole latképe Martin J. Tillenbrand: tag .Athlantic Instiuate for Heaimerikal exvillankodés fenn- fartdsa mellett szdlé érvek sulyosabbak az eHenerveknel A cinikus termeszetiiek act inondjak. hogy a térténelmi peldak nem ép- azok szamara, akik az em- Kzek a cle hoavy a habort elreer- VeSZ- ota az curdopalak @s az amerikalak [ lesek es nehezsecek kOzepelte sem ; ca aye gt peg vate es Htettek e] ke resséciiket a kézés érdekek fel-| rinez Maridnak szocidlis kérdések megolddsdra vonatkozé javaslata-| 7 7, ‘ ; | Plarasara. Rélesi értekrend jelentésevet el lehet tuloz- hogy a kézds demokratikus: A kégés civilizacié és a kézis er- s idlektanilag és politikailag ts rendkivill fontos ideologiai kapesolatet je- lent. Mindenekfelett azonban fennall, es a- Uheliink fenn is marad a kOZ0s er dek. Nvugal-lcuropa e@s ug iegyesull zlonsava elvalaszhatatlan, ext az Atlant ews nnndket oldahin t mar a maltban is igy volt ketelkedmi abban, hogy ley [Sbben a vonatkozasban enilitest kell lenntink a NATO specials katonal prob- 3armilven motivumek vezetik is abban va- nk. hogy a NATO veé- delmi kepessegét fenn kell tartanunk — és vy biztosithauk a NATO-stratégia, a rugalmas visszava gas elrettenté hatasat. elngk jelezie megpediy ak kor. janudr hatedikan amiker épp egy ¢- hbejelentette, utanpotlast biztosite légihidat. A védelmi képesseg fenntartasa — sza- mos penziigyl Gs mas lermeszetii problemal fou eldidezni, péeldaul a fegyverek ¢s fel. szerelés eevsevesifesenek mar annyvil emel- vetett kérdését. eveknek a problemaknak a a katonaktol fligg. hogy az Atlanti Szdvetseg e- nyu ivall slektani Al- vild- nehézségekkel. Sokan fartanak véd-akaral meveyencillesetol, Le nehéez megidselni. de ha ik ez az all: spol Hey vagy az erkdl- lesz ag oka. ha- aunsaga oS" Tpaiak sm: . Hid}ak Cs 8) rovivék fennhéjazd fellépésct. problemakra megoldast kereso erok is nem | ! Pufolsoserban ezért fugnak kozds megoldasa- kat talalni, 'és ninesen okunk ba joveben is igv lesz. gatla az eurdpal megraci meg a ‘tel kell lenni az amerikai gondokra. . heey tudataban van fével erésiti az Murépaban: lillomidsozd amerikal alakulatokat és hate- ‘kanyvabba teszi az szitkségiink, az a kéz6s intézmenyeink relsd években mar keresztiiimentiink atte len, ae aka ‘lekedelekre, nem International Affairs amerikai igaggatoja.) ellereli oa kerdésekrdél. fizvelmet a bivtonsari x szempontbol még ket tenye- z6 lesz fontos. Amerikanak allandoan a szeme elott kell tartania szivetségeseil ér- dekeit, amikor a masik atomnagyhatalom- mal targyal. Ez azt jelenti, hogy nemesuk teljesen és részletesen kell tajékoztatnia a szivetségeseket, hanem azt is, hogy ttrel- mesen meg kell hallgatnia vélemeényiiket és egyetertesben kell ésszerti megoldasokal ta- ldinia. Ez kiilénésen vonatkozik az iranyi- toll l6vedékre és az eldretoll rakélabazisok- ra. Masresz{ viszont az eurépaiak nem en- vedhetik meg maguknak a jévében azt a luxust, hogy olyasfajla amerikaecllenesser- ben vezessenek le vélt, vagy tenyleges se- relem szilte indulatokat, mint a multban. iuz persze nem jelenti azt, hogy az curo- nem serelmezhetik egves amertkal Lélektani bana. varlia- ilenere is. Az [s- Az amerikal politika a multban to gazdasdagi hatranyok e gyeslll A gvesiilt Eurdpa politi nak ldtszuttak evekuel 2 hates yok sil. Most azonban nehezebb idoket ellink és ha kon- krét aldozatokat kell hozni, akkor nagyon megfogyatkozhat a korabb!, pusztan teore- likus készség erre az amerikal aldozathoza- talra. Ha az eurdpal egységiérekvesek 4] lendiiletel nyernek, fokozotlabban tekintet- Sxiik- ség Iehet egy intézményesitett konzultativ szerv létesitésére, nem utolsdsorban a id. lektani problémak athidalasdra. Azon a meélyponton vagyunk, amiker latjuk az eurdpai-amerikal kapesolatokra nehezeddé problemakat, de nem latjuk azok megolddsat. Ebben a helyzetben valoban nehéz oplimistanak lenni. Amire most van ie kiédésébe vetett bizalom. A habordl k6veté CRY hasonlé valsagon. uropa és Amerika a ‘zonban egylittes erével megoldetta az ak- kor aaah ine latszd probléemakat. yoypurul Muy Ze ze saya; nuy "ala megoldasra Nemyzeick Gs civilizdciok csak akkor kepesek nay CSE: ha sulvyos feladafokat kell el. vegeamik. A feladatok elét{tink alinak.re- méljtik, hogy a sziikséges képességekben sem lesz hiany. (Részlel az..Uj Eurépaban” megjelent ta- }nulmanybol. )