\<
SS
~

SS

-_6sszes tébbire is.

_,,. Kornmmunista Kina

fi] vezetdi névelni akar-
jak a turista-forgalmat,
annak érdekében, hogy
kolféidi valutahozg jussa-
nak. Ezért tehat kony-

nyebbe teszik az orszag-

ba val6é beutazast 6s az
oerszagon belll az uta-

gast, modern szallodak

és repliléterek épitését
tervezik. A néhal Mao
Tse-tung szutetési he-
lyén emlékmivet emel-
nek és Yenan barlangva-
rosban szamos modern
szalloda eépul. Yenan
volt a forradalmi kato-
nasag {Ohadiszallasa és
Mao itt toltott éveket

ban. A pekingi @s a
shanghai reptlétereket
modernizaljak és leheto-
vé teszik, hogy Concorde
SST repilogépek is lan-
dolianak ezeken a repi-
l6tereken.
800.

...az angol David
Frost, akia Nixon-inter-
jai-sorozat dsszeallitoja

ker amikor még nem

volt telovizié. Az elsé
ilyen kilonleges ,,televi-
ziés dokumentumfilm”

Adolf Hitlerré] és Eva.

Braunroh késziil, Hitler
szerepét Mel Brooks, az
ismert amerikai komi-
kus jatssza.
| 8 oO 6
.., a Central Intelligen-
ce Agency legijabb ér-
testilése szerint a szov-
jet kormany figyelmez-
tette Csehszlovakiat és
Lengyelorszagot, hogy
kép

és milisorvezetéje volt, @

nemrégiben az amerikai
televizién, fj televizios

sorozatot tervez. Az Gj
sorozatot a CBS televi-.

zids halézat fogja kézve-
titeni és Frost azt akar-
ja bemutatni, hogy mi
fértént volna, ha a vi-
lag hirességeirol és hi-
res eseményeirél televi-
ziés felvételeket lehe-

tett volna késziteni, ak-

Az idén ésszel minden

francia és itt él6 ma-
gyar keserves depresz-

sziérél panaszkodik. Az

ember egyebet sem hall

mint, hogy a nyaralas-
bél vissza a zord heétkoz-
napokba alig elviselhe-
to. Ami igaz az igaz,
mert a visszazékkenés
azonnal az adéfizetéssel
kezdédik. | Mindenki
konnyen élt, kéltekezett
s most itt a esapas. Ki-

nek kisebb, kinek na-

gyobb, ez attdl figg,

mennyit keresnek, de

mindenkit  stlyosan

érint, ebben megegye-

ziink. Mégis, a panaszok

zomében nem az anyagi-

akra vonatkoznak. Nem

mondja senki kereken, , —
hogy mire, de kévetkez-|

tetnilehet lelkizavarok-|
ra. Ezt meg nem értem, |

mert tudomasom szerint |
az Oroszlan jegyében|
sziiletettek allnak a Vé-|
nuszban, s ez az egyben-|
allas sGlyos veszélyeket |

rejt szegény oroszianok
reszeére.

vald

mi kéze ehhez a tébbiek-
nek? Lam, milyen blab-

la az egész horoszkdop! |
Mert a jelenlegi francia |
- allds szerint nem csak|
az Oroszlanokra hat a}

-Vénusz, hanem a Bika-|

ra, Sziizre, Bakra és az

 ‘Tehat ezek a szegény |
megviselt emberek ott
_ keresnek egy kis kikap-|
esolédast a hirtelen ra-

_ juk szakadt gondok el6l, |
- ahol most a legszebb —|
a természetben. Hétvé-
_ geken felpakol a csalad
-§ aztan hajra neki, sok-
 szor bizony azt sem tud- |
_ jak hova-merre, mind-|
egy, mert a piros és sar-|

| | Tudvalevé, |
' hogy az oroszlanok je-|
gyében sziiletettek igen |
_kemény, egyenes jelle-|
‘ miiek, s ezt nagyban za-|
varja most a Vénusszal|
egybenallasuk. De |

‘ z
yt

Dr. Bi i tudja,
hogy hamarosan meg fog halni

és a Mennyorszagba keriil

szamukra petroleumot
szallitani. Ez a két’ or-
sza maris targyalasokat

kezdett Irannal, a meg-

beszélések egyelore
eredménytelenek. Iran
nem mutat talzott lelke-
sedést,

esoddlatosan szép volt

(és mamoritd), ott Cha-

teau-Thierry-ben sziile-

tett a halhatatlan mese-

mondo La Fontaine. Itt.
hallottam egy pezsgés —
-pincében poharazgatas
kézben a kévetkez6 tér-

ténetet: A varos folkér-

‘te az angol Stratford on
Avon varost Shakespe-

are ,,szul6varosat”’,
hogy legyenek testvér-
varosok. Az angolok fel-

—haborodva elutasitottak
“6ket, mondvan: ,,elvég-
re Shakespeare mégsem

sorolhat6 az Ondk La
Fontaine-jével egy lap-

ra!’ A franciak  erre-

(jellemz6 emberi kévet-
kezetlenséggel) vi

A vilaghiraé Madame

Tussaud viasz-mizeum-_
ban mar kidllitottak
Jimmy Carter viasz-_
szobrat is. A szobor —
mint minden viasz-szo-
bor ebben a muzeumban —
teljesen élethii, az
egyetlen érdekessége

az, hogy a hires és hir-
hedt Carter-fele mosoly-

gast, amely az amerikai
elnok egész felso fogso-

rat mutatja, nem min-

'taztak meg.

Ez a Jimmy Carter

mosolytalan, talan a sok
ellentmondast kivaltott
energia-javaslat Carter-_
je. Senki sem tudja,
| hogy a vilaghirti Carter-
|mosolygas miért ma-
iradt el és a mtzeum_
ligazgatéja nem hajlan-
| dé erre vonatkozéan nyi-
latkozni.
- Egyesek szerint a vi-
| asz-szobraszok ,,mél-
érezték a v0OR Gienn asztronaut | Ha \ i
Viasz-szobrat, mint ide- | redekkel ezelétt egy ki- | |
jét malt és érdektelen | ralynak, vagy Allamfé- |
szobrokat. John F. Ken- | nek ked 17
nedy, Muhammad Ali,

tatlannak’

|mosolygast egy ilyen”
|fontos kézéleti pozici6-
| hoz,ami annal is érdeke-
|sebb, mert maga Mr.

Carter : nyilvan valéan
nemérziannak,

ecm Oneinl SrObre.
pszainak tobb, mint ket

*

mert nem bizik

a két szovjet csatlés-
orszag pénziigyi stabili-
tasaban és hitelkeretet
sem hajland6 nyitni sza-
mukra. |
OO 6

... Vi. Pal papa a ké-
zelmultban téltétte be
nyolevanadik életévét és
ebbol az alkalombdl egy
nyitott autéban végig-

hajtatott Roma utcain és.

kiilonleges papai aldas-
ban részesitecte a téme-
get. Annak ellenére,
hogy zuhogott az es6, az
utcakon szorongé és a
papai aldasra var6k sza-
ma t6bb szazezer volt.
A papa feje folott egy

az egész iiton veszeke-
dett a fényképészekkel
és az GijsAgirékkal, akik
mindendron a papai
automobil kézelébe
akartak jutni.

© 9 6
... Dr. Billy Graham,
a vilaghiri amerikai
evangélista, a kézel-
multban sajtéértekezle-
tet tartott és a sajtéér-
tekezlet targya megle-
het6sen érdekes volt —
sajat halala. Dr. Gra-
ham kijelentette, hogy
tiz éven beliil meghal.

Ezzel kapesolatos nyi-

latkozatanak egyik rész-
lete igy hangzik: Az

édesapam akkor kapta

az elsO szélitést, ami-
kor annyi idés volt,

mint én most — 58 éves.

valaszoltak: ,,igazuk is

van, hogy elutasitottak

kérésitket,  hiszen
amig mi biztosak lehe-
tink abban, hogy La

pap tartott esernyot és |

: ovember 8. (No.45) : Kanadai_

_... egy floridai hetilap-
| nak a kézelmiltban in-

terjut adott Jonathan

| Daniels, ki jelenleg 75

éves és aki valamikor
Roosevelt elnok sajtotit-
kara volt a Feher Haz-

| ban. Mr. Daniels tébbek

A pina zuhogé esiben aldotta meg a timegeket

Nekem magamnak,
ugyanazok a. proble-
maim vannak, mint an-
nakidején apamnak:

magas vérnyomasom.

van, t6bbek kézott. A ha-

lalt6él azonban nem fe-

lek. Bizonyos vagyok
affel6l, hogy ha megha-
lok, a menyorszagba ke-
rulok. Az igazsag az,
hogy életem kiloénlege-
sen boldog pillanata lesz
a halal. Elmenekuilék
a mindennapok nyo-
maszt6é problémaitdl

és latni fogom Jézus

Krisztust. Meggy6zo-
désem, hogy a halalutan

van tilvilag. Bizonyos

vagyok abban is, hogy a
mennyorszagban_ talal-

-kozni fogok Elvis Pres-

leyvel. Elvis, kilénd-
sen az utoébbi években,
mélyen vallasos volt és

_ természetesnek tartom,
hogy a mennyorszagba
kerilt. Dr. Graham az

ugyanesak nemrégiben
meghalt Bing Crosbyrél

Fontaine varosunk szil- | _

léttje, addig Onék ezt

Beyditaldban nenr, tud:

peare-nél. (Ebben iga-
zuk van a franciaknak,

mert Shakespeare sziile-
tését épp oly bizonyta-

lan homaly fedi, mint a
mi Petofinkét.) — -_
_ De akkor miért kérték
fel Stratford on Avont

-_testvérvarosuknak? Hogy

ezt megmondhassak az
angoloknak, s most rok

haragban éljenek?
- Széke Kari |

mmy Carter viaszban— _

nélkil...

asz-szobor elkészitése
altalaban 2,500 dollar-

jaba keriil a mazeum-

nak. |

A muzeum altalaban |
igyekszik a megformalt |
személyiség ruhajat a_|
lehet6 leghtiségesebben |

ulanozni és ennek érde-

kében idénként rendki- |
vuli egyiittmikédésre |

talal.

‘Truman elnék példaul |
-elkitldte egyik hasznalt.

ruhajat a mézeumnak, a
perzsa sah pedig egyik |

legragyogébb egyenru-
hajat és egyik kardjat

kildétte el a Madame
Tussaud féle viasz-ma-
zeumnak, ee
A dicséség egyébként |
’ Madame Tussaud viasz- |
muzeumaban nem rok: |
az Allvanyokrél elta- |

volitottak Jackie Onas-

John Glenn asztronaut

Marilyn Monroe, Humph-

a d

valamiféle rangot

jak bizonyitani Shakes- | _

A kézelmialtban 82a-

mos vitat valtott ki

PY LS

az a kériilmény, hogy
| Kanadaban és Amerika-

ban betiltottak a sza-
charin forgalomba hoza-

talat. Az érvet ehhez egy”

kanadai laboratérium

szolgaltatta, ahol a sza-
charinal taplalt pat-

kanyok egy része rakbe-
tegséget kapott. =

_ Aszacharin-probléma

embernek majdnem 40

szazalékanak eltiltjak a kuleskérdésévé.

cukor-fogyasztast. Nem

fogyaszthatnak cukrot.
a cukorbetegek, az el-
hizottak és azok, akik-

nek magas a vérnyoma-

_ Az édes cukor térténe-
te egyébként keserti és.

majdnem azt mondhat-

| nok, hogy dramai: a cu-

kor habortkat okozott,

az Uj VilAgban a rab-
| szolgasagot eredmé-_
nyezte, Napoleon sza-
| mara komoly problemat.

tetvények voltak,

nem beszelt. Lehet, hogy
azert nem, mert Crosby

_katolikus volt? Vagy az
Okumenikus baratsag a

tilvilagon nem érve-
nyes?
ooo.

...az amerikai Food
and Drug Administra-
tion javasolta a kong-
resszusnak, hogy az asz-
pirint tartalmazé iive-
gekre kilénleges figyel-

meztetést tegyenek. Ha _

a kongresszus a javas-
lathoz hozzAjdrul és as
javaslatbél térvéeny.
lesz, ebben-az esetben
ennek az évnek a végé-
tél kezdve a kévetkez9
figyelmeztetést oivas-

hatjuk az aszpirint tar-
talmaz6é tvegeken: Az
‘aszpirin bizonyes sze-_

mélyek szamara artal-
mas lehet. Amennyi-

ben bevélete utan vala-
Kinek zig a file, ez a
személy nyomban hagy-

ja abba az aszpirin to-

_vAbbi bevételét és men-

‘lat és elfoglaltak Bra- :
~(ajiat a cukornad-iltet-

vényekkel egyiitt, 1629-

ben viszont a hollandok ©

gyarmatositottak ezen a

terileten,

A cukor-gazdag Nyu-
gat indiai szigeteken
francia, holland, spa-
nyol és angol hadihaj6k
harcoltak —- a gydztes
jutalma a cukornéd-il-

1811-ben Napoleon,

-nemzetkézi gazdasagi
erdfeszitései alkalma-

val a cukrot tette ezek-
nek az erdfesziteseknek

— Az Altalanos hiede-

lemmel ellentétben a.

rabszolgasagot az Uj Vi-
lagban nem a gyapot és
a dohanytermelés te-

remtette meg, hanem a

_ eukor. Sir John Hawkins
volt az elsé angol hajés,

aki afrikai rabszolgakat

importalt Tahitiba, hogy

a cukornad iltetvénye-.

ken dolgozzanak. § a

kézhiedelemmel ellen-

jelentett és az amerikai |

yolt.

egészen a modern idékig
a cukor ritka volt és dra-

|Kolonialistak forradal- |)
| manak egyik donté te- |

evesen tudjak, hogy |

sis, Sammy Davis és |

gabb, mint amilyen dra- |

| ga most. Ha valakiévez- [&

nek kedveskedni akart |
-

| — cukrot — ajandéko- |
Marilyn Monroe, Humph- | zott neki. A modern vi- | |
Tey es Telly Savalas | jagban a kiilféldi nagy- |
(Kojak) viasz-szobra azon- | kévet atnyajtia hivata-

“| los megbizé levelét az

x SS

jen orvoshoz. Aszpirint
semmi koriilmények ko-

z6tt se szedjenek terhes

asszonyok, asztmdsok
és olyanok, akiknek bel-
sé vérzéstik van — ha-
esak orvosuk nem ren-
deli masképpen. Ne fe-
ledjiik el: az aszpirin
nem orvossag és mind-

6éssze arra alkalmas,

hogy enyhébb fajdal-

k6zott a kdvetkezdket
mondotta nvyilatkozata-
ban: A Fehér Haz sajto-
titkaranak szerepe mind
nevetségesebbé valik.
Szerepét teljesen indo-
kolatlanul, tulértékelik.
Jody Powell, a Fehér
Haz jeleniegi sajtotit-
kara, évi 65,000 dollart
kap és irodai személyze-
tének szama 45. FDR
idejében az én fizetésem
évi 10,009 dollar volt,
egy helyettesem és ha-
rom titkarndém volt és ez
volt az egesz —- @S ez
elég is volt. Egyaltala-
ban nem latom okat an-
nak, hogy az amerikal
adéfizet6k miért fizesse-
nek ilyen hatalmas 6sz-
szeget a Fehér Haz saij-
totitkaranak és 45 tagu
szemeélyzetének,

© Oo Oo.

merikai pszihi

WO Seager semis

makat (enyhe fejfajas, toa 4

fogfajas, stb.) ideig-
lenesen elviselhetobbeé
tegye. Dr. Richard Farr,
egyetemi tanar vélemé-
nye az aszpirinrél: Az
igazi probléma az, hogy
az emberek tilértékelik
az aszpirint. Az aszpirin
hatékony fajdalomcesil-

lapité lehet arthritis

esetében, ne varjunk
azonban gyégyulast to-
le. A gyomorfekélyben
szenvedé, magas vér-
nyomdsban szenved6ék

semmi kériilmények ké-

zétt se hasznaljanak asz-
pirint.

erés. A legutébbi Lance- |
iigy alkalmaval az elnék
nyilvanosan sirt. Ez
gyengeségét bizonyitja.

Jimmy Carter azonban

alapvetéen nem gyenge

ember és mindent el fog

kévetni annak érdeké-

ben, hogy ezt bizonyit-

sa. Majdnem elkeriilhe-
tetlen, hogy Jimmy Car-
ter — political és em-

berikvalitasai kévetkez-

tében-— habortiba vezes-
se Amerikat.

a coe

...a Census Bureau
(Washington, D.C.) je-
lentette nemregiben:

1973 6ta ez az els6 év,.

hogy a kézepjovedelmtl
amerikai esaladok evi
atlagiévedelme emel-
kedett. Az 1977-es évben
viszont egy atlagos ké-
zépjovedelmii amerikal
esalad évi jévedelme
14,958 dollar volt (a
legt6bb esetben ez ket

jévedelmet jelent, a

fér} és a feleség is

dolgozik). Az amerikai

esaladok felenek ennél
magasabb volt a jove-
delme, fe

B x * :
a BRAS .
£8 ; iy Rie

latogatéhelye lesz |
ater szerint, az a koril-

mény, hogy Carter, az

Egyesilt Allamok el-

~ndke, allandéan igy mo-

solyog, hogy fogait lat-
ni lehet, nem jelent ke-
vesebbet, mint azt, hogy
Mr. Carter valéjaban
harcias, a fogait muto-

;gatja és a kévetkezé év

ly, amely taldn a nyugati turistak kedvenc |

azonban ennél keve-
-sebb. Az amerikai csala-

dok atlagos évi jévedel-
me 1975 éta 9 szazalék- |

kal emelkedett, az infla-

eiés tényezdk figyelem-
be vétele utan azonban“
a valésagos jévedelem-
emelkedés minddéssze

tétben nem a tea, hanem
a cukor volt az, amely | , Sag
az amerikai kolonialis- | tiiz ellen ttizzel kell har-
‘ob- | colni. Az elnédk minden
legyes beszéde harcias,
|hAboras kijelentésekkel

tak elsd lazadasat kirob-
bantotta Anglia ellen.
Az angol parlament

olyan magas vamot ve-|

tett kiazészak-amerikai
kontinensre szallitott
cukorra, hogy a cukor-

import gyakorlatilag |

lehetetlenné valt. Az

agynevezett Sugar Act |

— amelynek érvényt a
katonasaég szerzett —
szinte teljesen megfoj-

reskedelmet. Ez a kériil-
meény nagymértékben o-

kozta azt, hogy a koloni- |)
alistak fellazadtak az |‘
angol adé- és yamrend.- |

szerellen,

S a vita most a sza-
charin kori folyik. Azok
szamara, akik tjabb

-mesterséges édesitét ku- |
tatnak, talan nem erdek- ||
telen megjegyezni, hogy |
a szO eredete a latin | . holna
| | ra, hanem sirgésen el kell in-
itézni. Nagy elévigydzatossagra
'és kériiltekintésre van sziiksége
i és féleg taktikaéra, ha nem akar

, saccharum”’, ami kiil6-

nés médon — cukorna-

dat jelent.-

ar széd

| vannak aggressziv meg-
inyilatkozasokkal, pél-

daul: eré — hadsereg,
tiiz — veszély — valsag,

telitett. — A pszichi-
Aterek agy vélik, hogy

az amerikai Atlagpolgar

tisztaban van azzal,

hogy Jimmy Carter

elébb-utébb haboris el-
nék lesz. Carter eros
akar lenni, annak érde-

-kében, hogy bizonyitsa:
Amerika, mint nemzet
totta az amerikai kilke- | pope w |

K
Azéletolvan problémakkal van

itele, amelyeket térvények kor-

latoznak. Nem elég az on elbi-
raldsa, hanem szakvéleményre
lehet sziikksége — kiilondésen most.

| A hamis elméletek mar sok em-
bert sodortak bajba. Ezt meg kell.

tanuini, ha nem akar osteha ka-

| landokba keveredni. © :

BIKA — Apr.20—Maj.20
Olyan dolgok merhinek fel,
amiket nem halogathat holnap-

a megnemértés és ezzel kapeso-
latos komplikaciék kézpontjAba

kerilni. Ne mondjon el baratai-.
nak mindent, foleg anyagiakrél |

ne beszéljen. -
IKREK — Maj2i—Jiin 2

Ne akarjon mindenben abszo-
lut véleményt hangoztatni. On is

elkévetett hibékat, amiket nem _

drt, ha revidedl, mielétt ellensé-

ge olvassa fejére levedéseit ¢s
| egzel sokkal nagyobb kart okoz-

| inak mint gondolna, mert szava

aS RASHES

sruleeisaben HS magyarsay
 Negpazarebd WINS as
_tavteindleg legiegaimandh
hoops, arnely ar Els
Haghaboraidl kerdue ey OraIay
inden Lorldnedied dragedlajat ax |
Allamtd Rogtalne lencadgéwal
Oe ees _ €epabrarza |

| hitelképtelen lesz. Kihivasckkal |
| kell szembe nézni és jobb ha ve-
dekezd allaspontra helyezkedik. —

RAK — JGn22—J0l.22

Ne trigykedjen, hogy masok —

milyen jél élnek. Ha fizikailag
nem érzi j6] magaét, menjen el

és vigsgallassa meg magat, de

még jobban teszi, ha életmdd-

| jan valtoztat. Tébb testgyakor-
i Jas és gondosabban dsszredlitott

étkezésre van sziiksége. Ez a }é

kézérzet-alapja és egydttal a be-
| tegség megelézése is. |

OROSZLAN — JGl.23—Ang.22

Sokat igér ez a par nap. Még-
| is vigyéznia kell, nehogy elkap-

| | ja a gépszij és elbizakodott le-

| gyen és f6leg — nehogy tobbet

| kéltsén, mint amit pénztéreajs

megenged. Schasem ari, ha tar-

' | telékol, vdratian kieddsokra is —

rf omert jénnek..

— SEUZ —~ Aug.22—Srept.22
Ha az ember elér valamit, leg-

| | tabbszar még nagyobb az ambi-

f | cidja. Ez onnél kuléndésképen
|| fenndll. Vigydzzon azonban,

| | hogy ambiciéjét necsak Gres lég-

4 | varakra épitse. Ha egyster ki
‘|| siklott és elvesztette a célra ve-

J | taigini

. Ne mashol, off
hondban keresse a boldogsagot. |

rendérauté, amelyben

két egyenruhas rendor

il. Ebben a tekintetben

Detroit a vildg legdra-
gabb varosa, a kévetke-
26 New York City, ahol

egy kétszemélyes rend-
érauté évi fenntartasa
(a rendérék fizetésével
egyiitt) ,,mindéssze”’
1.46 millié dollarjukba
keriil az adéfizeté polga-

roknak, A harmadik va-

ros Tokio, amely ugyan-

M
foll valamit aj lehetéség nyilk,

hogy behozza. De ne jatsszek a
lehetdségekkel, mert lehet, hogy

egyhamar nem adédnak. Ne

akarjon tiisokat markolni, mert
ezzel esak konfuziét teremt ma-
ga kértil és erre esak késdbb
jin ra. es :
SKORPIO — O8t.24—Nov.22
_ Az apré részleteknek néha sok-
kal nagyobb értékik van, mint

-gondoind. On ezekre nem fektet

elég silyt. Pedig késébb anya-
gi vesztességek szdrmazhatnak
ebbél. Kilénésen vigyazzon 20
és 29 kozétt. Az on érdeke, hogy
biztositsa sajat és tarsdnak ha-
taskOrét,
NYILLAS — Nov.22-—Dee.2.
Az igazi vezeték tandcsokat

" osztogatnak, de ugyanakkor sze-

retnek héttérben maradni, mert
szerények és mert az eredmé-
nyek pressurdval jarnak. Ezek

O26 tarioznak a Nyilas jJegyben

szuletettek is. Ne engedje, hogy
szerénysége és kozeli hozzdtar-

_tozéja elmyomjak Gnben ezt az

adottsagot, ami egyéniségének

Jényege.

BAK — Dee. 22—Jan.19 |
Minden ugyanaz, de a hamu
alalt izzik a pardzs és csak szik-
ra kell, hogy ldngra lobbanjon.

-Szemrehany4sokkal illetik ma-
sok és Onmaga is. Tele van kete-

lyekkel. A haéttérben lévé misz-
tikus igy kibontakozdsa teljes
letOréssel jarhat. Kulondsen 2-a
és 23-a kOzdtt legyen éber. |
VIZONTO ~ Jan.20—Febr.18 -
Mikor mér azt hiszi, hogy min-
denen tiljutott — akkor jén a
meglepetés. Hozzatartozéja ve-

-szélyben forog. Bardtairdél, akik-
ben vakon bleott, kidertl, hogy.

csak kihasznaélni akarték &s in-

_formaciéiért Slinak ki 6n mellé.

Nem art, ha mindent és min-

denkit leellendriz, mielétt bizal-

maéba fogadns barkit. | _
HALAK — Febr. 18—Mare.20

 Vigyézzon az Gn. hivatalos |

ajanlatokra. Néha kellemetien
meglepetéssel jdrhatnak. Mi-

eldtt bérmit elfogad, jarjon uté-

na és sterezze be a szikséges |

informéciékat, hogy me érje meg-

lepetés. A konzekvenclét minden —
elhatérozasért Gnnek kell véllal-

nal Nem drt ha minden déntés-
re alszik egyet. oe