nek tartjak, de nyiltan. nem |
emlegetik Nigéridban azt a| a
delkezik kell6 mennyiségii |

tényt, hogy Apapaban, az or-
szag fd6vdarosanak kikétéjé-
ben annyl

mentzsak emelkedik, hogy

azzal az epész orszdgot be-|
iménvt utott Nigérla nagy-
lelktien megfizeti a fekbért |
|a teherautdallomany ¢
\lensége okozott, a kik6tdi 1a- |
rolasi lehetosegeket nem 1s |
|ralya a jelek szerint kiva-

cementezhetnék.

Tudvalevé, hogy Nigériat, |
$Zamos |
ujsiitett afrikai orszagot —_|

~- mint megannyi

a katonak vezetik. Es a ve-
zelosorban lévG katonak
nemrég csak bakak, vagy

maximum Grnagyok voltak |
§ most sajat melltikre ag- |
i ben

gatott, sajat tervezésti rend-
jelekkel
leg azt a kozgazdasagi
késziiltséget, ami a mai ro-

hano idokben esetleg kima- |
|ddsra — és a félesztendd|
alatt félmillid dollar értéki
fekbérre jogosultak! Egves |
thajozasi vallalkozék a ni-|
| gériai
rrany” kapcsdn mar millic-

radt a kiképzéstik idején.
Nos, egy szép napon igv

szolt a f6vezér katondaihoz: |

— A miénk az orszag, ma-
gunknak épitjuk. Mi kell az
épitkezéshez?

— Cement! — hangzott a

fegyelmezett katonak koru- |

Sa.

— Akkor
mentet, Megengedhetjtik
magunknak, hisz az olaj
busasan fizet ilyen  piszli-
csaré cikkért, mint a mal-|t
ter kétdanyaga.

— De roppant sok -ce-
mentre van szlikségtink, —
hangzott az alarendelt ka-
tonal cgvségek dalkara.
Akkor — rendeljetek
roppant sok cementet. Ezt
parancsba adom!

A fovezéri parancsot ki-
valoan teljesitettck az enge-
delmes katonak, mert jelen-
log Apapdban — moegfiad-
zott a cement, Jelenleg 279
haid vesztegel a kikd6t6d
elott, stillyedésig megrak-
va cementtel, csak azért, —
miert
ség kirakni a terhet: az elo-
zo rakomanyok  parlagon,
érintetlenul hevernek a par-
ton, mert Nigéria nem ren-

rende!

ee:

felhaszndlatlan |
és féleg szallithatatian ce-
felott?

takargatjak eset-|
fel- | ség,

eljetek ce-|

iman, gérég,
gol zaszlok alatt haladnak |
'teherhajok,

hogy a

egyszertien képiclen- |

5 évre

szallité6eszkozzel.

Mégis, vajon miért veszte-|
gel 279 haj6 Apapa kikétdje |
la rendelést, anélkiil, hogy |
}gondolt volna arra a ,,Sztik | ow
| keresztmetszetre”,
az utak jarhatatlansaga és |
elégte- |

Mert az olajjal fényere-

is, ami nem apropenz am,
mert egv 10,000 tonnds hajé

napi fekbére 4,000 dollar! |
|Megjegvzend6, hogy a ke.
reslet-kindlat térvénye sze-|
az ar, — a t6bb-flot-|
teherhajo jelenléte-|
300 dollarra |

rint ez
tanvi

napi 2,
esGkkent. Ez sem csekély-

»Nagy Cementbot-

kat sepertek be.

minden haj6, amelynek vég-

ui? oe

uzlet.
-Ebben a pillanatban ro-
spanyol és an-

tudattal,
zés utan néhany matréz
visszamarad a fedélzeten, a

tobbi kéltség fizetve haza-
repli valészint lile¢e azért,

roskatag, 6cska hajot meg-
t6mjon cementiel. hogy azi
Nigéria felé iranyitsa.

Hol kévették el a szar-|°

vashibat a ,,tervezdk”?

Csupan ott, hogy kikalkulal-
tak: Nigéria cementigénye
23 milli tonna. Eb-
bél 3 millié a parton hever,
a tObbi a kik6té eldétt vesz-
teglo teherhajék méhében,

s még t6bb indul a _ vilag
iminden sarkabol Apapa fe-|
lé. Miért? Mert a katonal|
vezetéség egyszerre adta fel |

| ae 7 Jelenleg esik.
Matematikai fejszamolok ,

figyelmébe: egyvmilliéd ton-
ina cement ara 60 millid|

fiigedleges iranyban, éppen
a apapai parton hevero ce-

| dollar. Es 1976 majusaig Ni- | mentzsakokra.

amelyet |

Newton térvénye szerint |

ha meggondoljuk. hogy |
egyes hajék mar féléve var- |
nak tiirelmesen a_ kirako-|,,
kOnnyen az lehet, hogy a bi-
rald
maid az ibolvyat.

_ ‘lan felveti a logikus
cClja Lagos, és rakomanya |
icement. Ahogy pest ASZ- |
ifaltnvelven mondjak: _,,tu-{

rmére, amikor

szamitva. «

Mindenki tudataban van |

annak, hogy  borzalmas,

csillagaszati kdltségekeét ké-

vetelo baklovést kévettek el

-a nigériai katonak, azonban

senki sem akad, aki nyiltan
beolvasna nekik, hisz az
alulrél jovd biralat” ara
,alulrol”  szagolhatia

Kézben zuhog a trépusi

eso — és ezt még a lagosi
felemistak is tudjak, hogy a
zsakban szallitott cement-|

Nos, egyszoval ezért von- |
ja fel horgonyat boldogan |

2k ez nemigen hasznal.
Egves kivancsi olvas6 ta-
kér-
dést: vajon miért szallitia
a vilag 8] cementevara zsak-
ban a cementet Nigéria ci-
azt minde-
nutt silozzak?

A valasz egvyszerti: Apa.

rendezés,

Az egvik boldog djgazdag |
hajdzdsi vallalkozé. vicebdl |
felvetette:

~— Itt a sok t6meénvtelen |
vallalkozé ujabb | cement. Miért nem siillyesz- |
tenek el néhany
megrakott hajét hullamté-

cementtel

ro gatnak, és  miért

épitenek egy modern, Kor

szeruen felszerelt kikétét
A valasz

Imenetelés

| gcria

Marokko ,,nagy menctelése”

Il. Hasszan, Marokkoé k-

loan ért ahhoz, hogyan csi-

gazza fel az ujsagirok és a|
nemzetkozi sajt6o kivancsi-
$s egyben népszerti-,

sagat,
ségre tord , békés hdditasi”

tervvel kombinalja gondo-

san kiszamitott lépéseit.
Hasszan az NBC helyszi-

ni tuddésitasa  szerint

vember 7-én kezdené meg

| hivatalosan Spanyol-Szaha- |

ra cl6zdnlését, melvet  sa-
jat maga vezetne és amely-
rol kijelentette, hogy ,,ta-
volré]l sem katonai hadmii-
velet’, egyébként nem _ ha-

nalban...
Ebben valodban van vala-

Fim igazsag.

A ,,békés”

invol-Szahara fOvarosat.

Jelenleg 490 fonyi kiilfol-
di tuddésitdé-girda varja a

kérben kijelentette, hogy
, »panyol-Mar okkoe mind.

addig nem maradhat fiig-
| getien, amig egyetien

nem | rokkéi életben van”... —

ma:

ami nem éppen békésnek

|mondhato kijelentés.
— szerényen |
szolva — meglepének bizo-

A marokkoi kiraly itt AL
javaslatara  céloz,

| amimnt
ott
no- |

haditervek |
-szerint Hasszan 350,000 f6-|
inyire tervezett invazids t6-|
smege harom nap leforgdsa|
| /pdban nines cementsilé be- | alatt elcrne El Aauin-t, Spa-'
azzal a boldog |
hogy a megérke- |

megkezdését. |
imert II, Hasszan bizalmas

| ban, az orszag

mentesnek latni,  nyilvan
azért, hogy orszaga is ré-
szesedhessen a  Spanyol-
Marokké méhében rejtdzd,
és kiaknazasra vardé  fosz-
fat-kozetek igéretes haszna-
ban.

wom Ha elérjik a fovarost,
megigértem, akkor
megteazunk. Aztan —
miként a Teremtdé tette an-
nak idején pihentink
egy sort. Es majd nocelat-
juk, mit hoz a jév6 ...”

Tény az, hogy jelenieg
Hasszan kiralv a_ legnép-.
szerubb uralkoddé = széles

SeReqereRe

|} Marokks foldjén.

ladna személyesen az élvo-|
adna ‘szemelyesen az €lVO-| rem

CUE EASE aT

ORMIENYORSZAG
FUGGETLENSEGET
KOVETEL

A Szovietuniéban tébb,

mint 8 millié 6rmény él
egy tombben, 1920-ban a

menvorszagot. Eddig is szt-
vdrogtak ki hirck az or-
mény flggetlensési

Magvarorszagra

Romaniaba
Gvogyszereket a vilag minden reészére tovabbra is fennakadas

nelkiil tovabbitunk.

gyekre, sajat ulazasira
elfogadjuk.,

Megrendelescket, repuldje
vagy rokonai kihozatalara telefonon is

Szovjetunié egyszerticn be. g
kebelezte a fliggctlen Or- §

moz- &

galmakrél, de most tortént §

elészor, hogy nyilvanos per
folyt le 26 Ormény vezetd
egvéniség ellen Erevan:

ban, akiket 10-25 évig ter-
jedd kényszermunkara

ftéltek. A per ideje alatt a

varosban falfcliratok je.

fovarosa- FJ

Pnyult:

—- Nagyon jo otlet. Fél-|
tétlentl tanulmanyozast ér-|
'demel,

pet UT URE FE THT

MARINA GYULA:

Rusznyakok is laktak Szigeten, de 6k voltak a legkevesebben.

A torvényszéktél par Iépésre latni fogja a templomukat. Az is
olyan, mint az olahoké s azoknak is van egy nagy papjuk, ki ez-
idd szerint fontos személyiség. Hivei kéz6tt clég sok a tanult em-
ber. orvosok, tigyvédek kevesebben, inkabb financok. A rusznya-
kok szelid, csendes, bar Kkevésbé szorgalmas emberek, de szere-
tik oket megbizhatésaguk miatt. Nagyon valldsosak ezck is és
térpe kis templomukbol gyakran hallgattam szép énekiiket.
Ezck most még csendesebbek és szomortibbak lettek, mert ebben
az olah uralomban nem talaljak meg tobbet a megélhetcsuket,
mert a magyar urak mind elmentek. Az olahok ramends, hangos-
kodé, kétekedé népseg. Ezeket a békés természet rusznyakok

egyszertien kikeriilték. A sok iskola (reformatus jogakadémia, al-
Jami tanitoképzd, két gimanzium, felsobb leanyiskola) megszunt,
vagy a romadnok vettck at, kivéve az egy piarista gimnaziumot,
mert oda akarjak atvinni a felsobb leanyiskola magyar leanyail,
az meg a roman fataké lesz... Bizony urfi, igy vag most itt a
bajusz! Latem, hogy Iehangolt, dehat ide jutottunk és most mar
ezigv marad!

A Szent Mihaly fiuinternatus befogadé képessége 50 volt.
Toni duktor (diaknyelven vezériirt) megmutatta a helvemet az
ebédloben, haldban, tanteremben, aztan kdriilvezetett az egész
epiletben. Néhany nagvobb diaknak be is mutatott, az aprdabb
oszlalyokboél alig lézengett ott 2——3. Usv néz ki — magyardazta
Toni, — hogy a diakok szama itt, meg a ginnaziumban is a [elere
fog leesni ebben az uj tanévben. Az orszighatarok, a hatarokon
valo atvergddés hozza ezt magdaval. Majd radmutatott az utca
masik oldalin eclhuzodé kétemeletes hossza épiiletre. — Az a
torvenyszék ott. Az egyedtli intézmény, ahol tizszeresére emel-
kedett a létszam. A rabok taulnvome részben az egyszerti falusi
olahokbol keriilnek ki, mert utaljak a regati romanokat ¢s nagy
verekedésck folynak kGz6ttlik. A renddérség: aztdn dsszeszedi a
fiataljat és crésebbjét és ide hozzak Binder feliigveld ,,hoteljebe”.
Ez a Binder egy Bikszidkdrnyéki oldh papi csalad leszaérma-
zottia, éppaigy, mint a térvenyszéki clndk is, aki még a habortu
-eléiti idékben keriilt a tGrvényszék dlére. Mianci lednya veliink
fog érettségizni a piaristaknal, mert ugv hirlik, hogy a felsobb
lednviskola eavik legjabb tanuldja volt.

Masnap a Veni Sanctera mar reggel &kor Toni harsanvan
yvezenvelt ds parba dllitett benniinket az intézet udvaran. En vol-
tam a legmagasabb, igy én maradtam a ¢sapat leevégére, de par
neélkiil, Nagvon meglepddtem, amikor Toni ,indulj" kidltasdra
Szilvassy tanar ur lépett mellém és 6 lett a parom az utolsé sor-
ban. J6 hossza utat kellett megtenniink a gimnaziumig, legalabb

félérdig tartott. Azalatt az én parom egy szét sem szdlt, se hoz-
zam, Se a tébbiekhez. Egy-egy kanyarban felpislogtam a f6ta-
nar ur arcdra, de azt merevnek, érdektelennek lattam. Nagy barna
szemet pedig valami meavetés-felét tiikréztek. Az volt az érzésem,
hogy ha megszolalt volna, csak azt mondhatta volna: Nem né
‘zek ratok, -mert sajnallak és aggodom miattatok, mikor bizony-
-talan, kédbe meriilé jovotoket . firkeszem . — Onmagami ‘ol pe-
dig csak annyit, hogy ugy érzem, CZ az ‘utolsd alkalom, hogy ve
‘etek mehetek a tanév megnyitasara.— «
s Ugy is lett! A fGtanar ur az 1919—20-as | tanéy. ibefefezése
. ‘utan Aszédra_ ROUSSEL cs idév el annak. a gimanziumnak lett: az

igazgatola. |

-tott, szerintiink Sdros,. Szepes, Zempleén, Ung,
Szatmar megyékben talnyomd szamban laké. ruszinok részére.

|mely jobb szeretné az as-|lentek meg, amcely
vanyi kincsekben gazdag
spanyol gyarmatot minden

allam befolyasatol

hazafiak <
veteltek,

Iefogott
‘mas donbocsatasat k6

ACORN DEIR AG a sy su UGS LUT TAREE

valamennyien ,atgdzoltunk” az érettségi vizsgakon is, pedig azon
mar egy roman tankeritileti fdigazgato elndkélt Kolozsvarrol.

Mikor friss érettségi bizonyi itvanyommal. hazatértem, meg-
tudtam. hogy sziileim megfontoltan tigy dontottek, hogy Lonkan
maradnak a csaladi hazunkban és ezzel roman Alampolgarok
lettck. Mindketten azon a nyaron tolt6ttéK be 60-ik dletéviiket és
ezzel elérték.a korhatart a nyugdijra. Velem kapcsolatban pedig
ugy 6k, valamint a szigeti Vikarius arra az elhatarozasra jutottak,
hogy ha én is megmaradok évekkel eldtt hangoztatott szandé-
kom micllett, valasszam a papi hivatast.

MASODIK RESZ
A CSEHSZLOVAK KOZTARSASAGBAN
RUSIKA KRAINA, ;

Felttind, hogy ennek az ujdonsiilt allamalakulatnak a nevé-
ben (se magyarul, se csehiil kiejfve) még csak jele sincs annak,
hogy a csehszlovak koztarsasag délkeleti végén a ruszinok altal
lakott tertilet Rusjka Krajna néven lett volna ismeretes. Ez az
cInevezés ugyanis 1918 oktober végeétdl a trianoni béke-diktatum
alairasdig azaz 1920. aprilis 4-ig volt hasznalatban. ,

Nagyon érdekes megdallapitani, hogy az Oszirézsas forrada-
lomboél kikeriilt Karolyi-kormanynak a figyelme kiterjedt a ru-
szinokra, Még pedig olyan értelemben, hogy az altaluk elvart auto-
nomia részicteinck a kidolgozasat is napirendre tlzték Rusjka
Krajna tigycinek a vitelére. Térténelmi tény azonban az is, hogy
Kun Béla kommunista kormanva is teljes egészében clfogadta és
magaéva tettc a Karolyick altal felallitott Rusjka Krajnai mi-
nisztériumot és Rusjka Krajna teriiletét dSnrendelkezésti kor
manyzosdagnak deklaraltak. Nevét azonban szokdsuk szerint meg-
valtoztattak és az igy hangzott: ,.Rusjka Krajnai Népkommisz-
szariatus”. De csak a név volt meg, mert nem tudtak taldlni senkit
ecnnck a nagy cimnek a viselésére. Az tGrtént ugvanis, hogy az
clozoleg krealt haromtagd delegdcié (dr. Szabé Simon elnGk; dr.
Grigdssy Gyula fétitkar és dr. Stefan Agoston) egyszertien és
nvomtalanul elttint, ahogy meghallottak Kun Béla és a kom-
munistak uralomrajutasat. Uj delegdci6dt nem tudtak dsszever-
buvaini, csak egy egvéni vallalkozé maradt, dr. Szaboé Oresztesz
szemeélyében, akit rakenyszeritettek az ligyvitelre és mellette egy
Kontratevics Lrén nevi pap volt a miniszteri titkar, aki azonban
meg a magyar kommiin beallta eldtt visszatért otthonaba, ahol
nyvomban csatlakozott a .Centralma Narodna Rada” néven ala-
kitett és a eschekhez val6é csatlakozast elGkészité bizottsaghoz.

Mielott azonban ennck a Kézponti-Bizottsagnak (Centralna
Narodna Rada) a tevekenyseget vazolnam, fontosnak tartom le-
régziteni, hogv a ruszinoknak — az Ssszeomlast k6vet6 iddben —
cxy Uj hazahoz valé csatlakozdsat jéval eldbb, 1918 juliusdban
elkezdték az USA teriiletén a kivandorolt ruszinok woojedinenie”
néven ismert egyesiiletében. Késobb nevet is adtak az ilyen ird-
nyu mozgalomnak (Americka Russka Narodna Rada — Ameri-
kai Ruszin Nemzeti Tandcs), smelynek elso elndke Csopey Mik-
lds Wilkesbarei rorogkatolikus esperes lelkész lett. Ezek mar
1918 jaliusaban keresték a modjat annak, hogy hol és hogyan le-
hetne teljes 6nkormanyzatot biztositani az »Okauntry’ “nak tar-
Bereg, Ugocsa es

(Folytatjuk)

mower *

J) MINDEN NAP

g@ vadas marhahus,

fialaszlé — rantotthal,
fespresso ~— Gundelpalacsinta
}és sok mas finom ételek.

BUDAPESTROL

november 1-t6] janudr 31-ig

Or. |
ményorszag Onallosagat, a ¢
szaba J

Nyitva vagyunk deli 12-tol
éjjel 1 Graig,
vasarnap este 10 oraig |

TANC
ES CIGANYZENE
TELJES
ITALMERESSEL

Egy jé régi pesti hangulatért

érdemes a WOODEN-
PLATE-be bemenni

)ITT VAN JANOS

a kézkedvelt zongorista .

| ( Magyarorszagrsl
(Vili hegedil

Asztalfoglalas: 973-655 \ P

200 Bloor St. W.

magyarnota muvészno
kedves vendegeinknek minden este.

»taltott borjd és kacsa,
és csaladja |

Parkolashoz bejdrat a Bedford Road-rol
(City Parking) _

hoieleleleieiolaiaiatedeietehehelaigiainiaiaeleteleleleielelaialaleleleieteitisteieielalolsialeileteley

ESTENKENT 10 ES 1130 ORAKOR
MINDEN ESTE FELLEP:
A budapesti

-SCHWEITZER—B
MESE D Due

4 hangszeren jatszik, 4 nyelven énekel

HAZAT BOROK,
LEGFINOMABB ROVID ITALOK,
ESPRESSZO ES KANADAT KAVE

-PENTEK: halaszle, rantott hal,
turds cstisza
SZOMBAT—VASARNAP: toliott kacsa,
borjd, vadas marha gombéccal, SOLET
MINDEN NAP: rantott borjulab. :
Bazi slitemények, rétes, pogacsa,
- geszienvepiiré

{Ad AC loo oct cick

Sn

ESKUV OR, REN DEZVENYER

nlelalalalalelalek: ty vielela

whiek

bee

294 COLLEGE STREET TORONTO

-VASARNAP NYITV.

7 ASZTALFOGLALAS
BERES GABOR maneget
‘ELE! oy Sore

\ANPREREAYAESHALSEAYSNSANA REE ARYRANAANEOONYRLERASAENANEREDennnunnuanuaneanvneed

a Maxim és Moulin Rouge bar sztarja énekclf

Mindenkit szeretettel var LADANYI ARTHUR )

ty