Nem sokasdg, Aanem Lélek § stabad udp tese esuda dolgokat... Val. 38. 31. XXXVIIL. évfolyam 31. szam. Castro nyakig uszik az adossagban Bejritban ijra fellangoltak a testvérhare langjai: a siita muzulman gerillak 65 keresztényt raboltak el, akiket tuszként tartanak fogsagban. A sebesiillek kozétt talalhaté ezittal az 1985-beli, idei Miss Libanon is, a 20 esztendds Soha Chahin, akit a Nemzetkozi Véroskereszt szamos srapnell-repesszel a végtag- jaiban, verbefagyva talalt meg. —~ A libanoni polgarhabordi szomori mérlege: 21 halott és 133 sebesiilt, — Ronald Reagan rakellenes miitétje utan megkezdte haromhetes szabadsagat délkaliforniai sajat birtokan. — Ugandaban még min- dig tart a hadsereg fosztogatasa és a hazak felperzselése; amidéta a katona- kermany atvette a hatalmat, a véres interregnum jeleit mutatja az orszag. — Hosani Mubarak egyiptomi elnok Kairéban biraldan emlékezett meg a Ca- sablanca-ban megrendezett Arab Csiestalalkozérol, mert kijelentette: amig ay arabok marakodnak, az Izracllel kotétt békeszerzodés miatt, kizarnak egy ‘olyan jelentos dllamot, mint Egyiptom, addig nem lesz egyctertés a 21 or- szaghél allé Arab Liga portajan. — Toébb ezer irani zarandgk tiintetett a szaud- arabia] Medina yarosaban, ahol a szuperhatalmuak mielobhi pusztulasat kér- tek Mohammedhez intézett fohaszaikban. — Kanadai killigyi berkekben bi- zonyos indokolatlan idegesség lett tirra, meri egy USA partvédelmi jégtiro, » a ,Polar Sea” Athaladt az Eszaknyugati tengeri Atjarén, mely Ottawa szerint kanadai felségvizeknek szamit, mig Washington szerint a szeros sza- badtengeri-il a hajézas szamara. -MIERT NEM UNNEP BONNBAN A ,,MOSZKVAI EGYEZMENY” 15, EVFORDULOJA? Helmuth Kohl nyugatne- | met kancellar azzal a re-| mennyel emlékezett meg az] »Moszkvai Szerzodés"| £3 & * tt. 15. évforduldjarél, hogy ez_| waz allamkozi kapcsolatokat normalizalé egyezmény aj két orszag kozotti jévobeni viszonyt van hivalva meg- javitani...”’. Mihail. Gorbacsoy GYALLAY-PAP DOMOKOS: Beszamolé az Emberi Jogok sem esodalkozik, hiszen | ugyanesak Unnepelyes kere- ltek kézdtt emlékezett meg] ia — | .sorsformals” erejii szerzd- | désrol, aneenener Moszkva szerint amikor hozzafiizte: yA Moszkvai Egyez- mény a Kelet as Nyugat kézotti kapesolatok te- kor 1970-ben azt kolese- nésen aldirtak...” | Gorbacsov a szerzodés | i bettinek szigord megtarta- sat SzZ0Org almazta, amin a nyugali riiletén jelentos clorelé- | pésnek szamitott, ami-| szemlélo tavolrél | aj Kérdezztk, vajon ez a ma-| Moszkvai Egyezmeny parag- rafusai szerint a két szerzodo allam ar- ellentétek lemond az (ami az eurépai nynugati leg Moszkvanak kedvye- well), jelenlegi (azaz 1970-beli) USSR—német — hatarok érvényet és sérthetetlen- segél, diktatora 1a masrészi ai ket} szerzodo fél clismerte al sodik, nyomatékos feltétel vajon kinek az érdekeit szol- galla, ha nem a Szovjet- uniéét, hiszen a masik szer- zod6 fél, Nyugat-Németor- | szag iannyival csonkult meg, | mint amennyit teriiletébdl a masodik vilaghabord befeje- zésekor lengyel, vagy kelet- | nemet tak, éerdekszféraba utal- MI AZ OKA CASTRO ELHIDEGULESENEK MOSZEKVA IRANYABAN? A fnyugati hirmagyarazé azt még siman megértette, amikor Fidel Castro, Kuba lazitotta, allamekat arra hogy bokros adéssagaikat ne fizessék meg a ,,rothadd” veg’ -_,. . . (ikapitalistaknak, de az mar ‘a kotelezte magat, hogy | valéban kivanesiva teszi, ha 7 _ . > 4} a Kreml iranyaba torténik | fegyveres megoldasirél | a szovjet csatlési sorshoz USSR-hatar tehermente- | nem illo megnyilatkozas sitését szolgalta — és fo-. Tény az, hogy annak idejen valéban kisebb szen- zaciénak tint, amikor Cast-j ro nem vett részt Konsztan- tyin Csernyenkoe szovjet al- lamfé temetésén, és maga helyett oeesét, Raoult kildte Moszkvaba. Az viszonl mar ..zsebbe vag", hogy amig Kuba el- latinamerikai | pahogyan azt oa _ Szent Istvan |} inzer ev tavlatabol fordulunk Hozzad, | Szent Kiralyunk, és csak arra kériink, — | ‘hogy fogadd szeretettel és megértessel azt {a par szot, amit az augusztusi évforduld @ Afgan cirkusz a szavazas koriil adésodasa a Nyugat felé vi-] 7 Co - | dsszeg,|08y kinek és mit higyjiink. Lathattad 4 mert mindéssze 4.3 billié dol-|EVtizeddel ezeldtt, hogy szent hitvalldso- szonylag csekély lart tesz ‘ki, azonban lyészamlajan Castro legalabb tizmilllé dollarnak »guruld rubelekkel” tar- tozik! Emiatt Castro Dél-Ame- rika ,,forradalmasitasi’’ Ki-| sérietei esaknem minden esetben azon az érven for- | tek meg, amely a kubaj re- voliicié6 exportjat esaknem | mindentitt, mindeddig — kis | nicaraguai kivétellel — 24-|_ , | & 'Te, Szent Kirdlyunk, mar ezer évvel eze- tonyra futatta. Ez az érv ugy hangzik: ,,Kuba szovjet | rneped elé allitottal, esak ma kezdik utd- jnozni a vilag nemzetei és nagyban hirde- | ik a multikulluralizmusban rejlé erdket, — &s igy dudal, moszkvai széljaras eloirja...”. Bizonyéara emiatt allt csatlos | Castro — egyelore szimboli- | kusan ~~ az chaddsodott dél- amerikai allamok fordulatokkal — és nem. ide- jekoran tértent bankkoleson- torlesztésekkel akar a jévo- 01. | Ennel fogast ben operalni. esobb” demagogial valéban nem talallvatunk a! Kreml ideologiajat prédikalé | | polilikusok | Nem fizetni nyilvan kény- | tarsolyaban. — Folytatas a 2. oldalon — Ottawa-i Konterenciajarél a szovjet elvtarsak fo-| Fidel 5964) Yeue on , szigetorszaga | zokkée es hogyan valtak megbecsiilt sz6- | (1) megfelelé, | élére, | amikor inkabb hordészénokj|kori allapotok kézétt megvaldsitani és né- jpeddel megértetni, hiszen esak Te voltal |az, aki latnoki szemeiddel és bélesességed- | del évezredek tavlatat tudtak bemérni. Az amerikai allaspont A nyugati allaspont legatfogobb és leghatarozottabb megfogalma- zaSa Richard Schifter nagykovet, az Egyesiilt Allamok fodelegatusa- mak nyitobeszedében hangzort cl. Bevezetesképpen megallapitotta, hogy a Helsinki-i Zaréokmany orszagaj talairdsukkal elismerték, hogy ‘az ember] jogok tiszteletben lartasa és a-nemzetek barali kapcsolatal kdzdtt szoros osszefiiggées van. Mig az ‘amerikai allaspont szerint az javulasat — mondta Schifter — a szovjet allaspont megforditja az ok és okozati osszefiiggéest. A szovjel szerint a politikal enyhulées (deten- te) vezet az emberi jogok fokozottabb ervényesileséhez, mig a nem- zetkozi fesziiliseg az emberi jogok megszoritasat credményezi. Az amerikai oldal szamara érthetetlen a szovjet allaspont Jogikaja, amcly a gyakorlatban azi jelenti, hogy ha a nyugati orszagek baratsagos ma- gatartast tanusilanak a Szovjetunioval szemben, akkor a szovjet jol banik sajat polgaraival, ha viszont a nemzctkozi Kapesolatok fe- szultek, a Szovjetunio a nyugati orszagokat azzal biinteti meg, hogy rosszul banik sajat honpolgaraival. A szoviet polgar eszerint tusz és aldozat, akinek jo vagy rossz sorsa attdl fiigg, hogy a Nyugat meny- nyire elozékeny magatarlast mutat a Szovjetunié iranyaban. Az ame- rikai allaspont szcrint a résztvevo orszagoknak nemesak joga, hanem kotelessege felhivni a figyelmet az emberi jogsertesekre barmelyik orszagban. Az amerikai oldal megerti, hogy kiilonbozo rendszerekben ellérések Teheinek egyes jogok minoségbeli értelmezésében, de ic- temek olyan jogelvek, amelycknek alkabvazasaban minden résetvevo orszagnak egyet kell erfenie, fliggetleni) az orszag politikai és tarsa- dalmi rendszeretol. lyen jogelv, hogy senkit se zarjanak be ‘a hivata- los felfogastél eltéré velemény nyilvanitasa. vagy emberi jogsérelmek nyilvanossagra hozatala miatt; senkit se biintessenck meg koholt va- dakra alapozoti biintettért; senki ellen ne diszkrimindaljanak kormany- tfamogatassal szarmazasa miatt; senkit se fosszanak meg vallasa gya- korlasdnak Ichetosegetol: senkit se tegyenek indokolallanul clinegyogy- intézetbe; senkit se kenyszerifsen a kormany nevenck megvaltozta- iasara, nemzeti eredeténck megtagadasara, senki ellen ne diszkrimi- naljanak, ha nem hajlaudé az elobbickre: egyetien csoportot se aka- dalyozzanak meg nyelve, irodalma, kulturaja megtartasaban. Ezek univerzalis, minden tarsadalmi rendszerre érvényes jogok. amelyek a Zarookmany rendelkezéscinek resecl e¢s targvalast kivannak. Az amerikai delegacio nem keresi a konfrontaciot, de kolelessege orvos- 3 jast keresni a sérelmekre. Jez a joga minden orszagnak megvan, Igy | barmely orszag felhozhat barmilyen, az Egyesiilt Allamokkal kapcso- | latos jogsérelmet. Csupan azt kéri az amerikai delegacid, hogy ‘az allilasok tényeken alapuljanak, mivel az Egyestit Allamok nyilott or- seag, ‘abol konnyu vag allilasok valédisagat cllenorizni. ¥. lepetés hoztak nyugati és Keleti oldalrél egyarant. Az clobb vazlato- | gan ismertetett jelentosebb nyugati nyité beszédekbol ‘kittinik, hogy | a nyugall orszagok a ..csendes diplomacia’’, .kétoldali megbeszélesek”’ elényeinek hangoztatasa ellenére mar az indulasnal hatarozottan, he-| lyenkent meglepden erdsen allast foglaltak az emberi jogok mellett| és az azokat Gr6 mindennapos jogsértések ellen. A szoviet blokk A nagvobb meglepetést a szovjet blokk nyito beszédei okoztak, amelyek még a nyugati delegacidkat is varatkanul értek és felhabori- iottak. Mint ‘korabban mar emilitettiik, a szovjet blokk Keadetben azt| javasolla, hogy a résztvevé orszagok ne targyaljak egymas proble- mait, mert ez a belso iigyekbe valé beavatkozast jelenti: ehelyett minden delegacié szamoljon be az emberi jogok helyzetérol sajat or- szagaban. Ezt.a cinikus kisérletet még a semleges orszagok kepviseloi is olyan hatarozottan és Gesen utasitottak vissda, hogy a Szovjetunio a belsé ligyekbe valé beavatkozas érvével (ébbé nem probalkozott. Ehelyett a szoviet blokk taktikat valloztatott és meglepo uj allaspont- tal jolt elé. EXnnek lényege az, hogy a nyugati orszagok clfogult egy- | oldalusaggal az emberi jogok komplexuma keretében kizarolag a pol-| gari és politikal jogokkal kivannak foglalkozni és clhanyagoljak az ezeknél fontosabh gazdasagi, tarsadalmi és kulluralis jogokat. — A kor a keleti blokk nyilatkozataibol es javaslataibol kiderilt, melyek jalkalmaval Hozzad intéziink. kergebirkak, mert ugy latjuk, hogy mind- ma olyan bukfenceket hany, hogy mi, — gyarld keresztények, — magunk se tudjuk, dat vedd népedet hogyan zuizta porra a satani eré, hogyan bélyegezték meg orsza- | godat vedo hos katonainkat gonosz biind- | alkotasodat, de a Te szellemedet megtérni hogy miképpen szévetReztek magukat ke- Inekkel, az istentagadokkal, a népek elnyo-| hangoztatva a szabadsag szent jogat évti- zedekre elvegyék emberek szazmilliditdl. De a vilag forduldsat semmiféle go- noszsag nem tudja megakadalyozni. Amit l6tt_ megalkottal és mint kévetendé példat mint valami 6ridsi jelentéségi uj talal- manyl. A ktilénbség csak az, hogy Neked, nagy kiralyunk, okollel kellett ezt az ak- Felseges Kiralyunk! Vannak, akik még ma sem tudjak, vagy nem akarjak megérte- ‘Moa Te szandékaidat, pedig a napnal is |vilagosabban ragyog minden tetted azok szemében, akik a gydnge emberi értelmen | }is tulszarnyalé szellem ihletével hédolat- Ugy bolyongunk ma e féldén, mint a | , tal hajtjak. meg fejiiket oridsi nagysagod | 7 _ ee Ne EOS" OOtL. A térténelem maradand6é ttjara te- }az a Sok szép tanilas, amelynek jegyében | Te ezer esztendével ezeldtt erés karddal | jrendbe formaltad szazfelé huzd népedet, | relted a mieinknél sokkal nagyobb szam- lalan nemzet példajara a szétporlas Ulja felé tévelygé népedet és alapjait oly e- réssé tetted, hogy granitfalait egy évezred pusztité vérzivatarai sem tudtak lerombol- ini. Az isteni igazsdgokat sutba dobtak, s egyharmadara zsugoritottak ugyan déssze )szeretett orszagodat és a vilag vak urai gyarmati elnyomasba siillyesztették nagy aan {hem tudtak, mert a rablancokkal leszori- vetsegesekké a hazaarulok, a hilszegék és az istentelen zsarnokok. Lathattad -azt is, | g rabszolgasag keseriiségében kéromlok is By : | az ajkak, de a lancok zérején és a karom- resatenynek nevezett nemzetek a hitetle-|16 hangok esunyasagan keresztiil is halla- ARG, aa WShemaga |ni lehet az erés izmok mozgasanak nesze- moival es verengzé zsarnokaival, hogy a | |Szabadsag nagy eszményét nagy szajjal| ugy otthon, mint a vilagon szétszorddva, tott kezek is dolgoznak, alkotnak, és ha it. El magyar néped, Istvan kirdlyunk, és erejét, becstiletét érdemlé modon novell, Szent Koronddat vandorutjarél vissza- villék a rabhazaba, mert ugy gondoltdk a rabtartok, hogy annak szellemét is be lehet zarni. De csalédtak. Szent Koronad min- dig tébb és tébb magyart ébreszt fel arra a tudatra, hogy néptink s nemzetiink jobb sorsra van hivatva anndl, mint amelyben élni ma kényszeriil. Ez a tudat mindin- kabb hitte valik és a hittel remény is jon, hogy a jelen rossz idéket is Aatéli a nemzetiiok és eljén az idé, amikor Szent Koronad és aldott Jobbod eldtt fog leter- delni az egész nemzet, hogy halat adjon a Magyarok Istenének a felszabadult és boldog Magyarorszagért. Polgar Lajos (A. M. FE.) A légiforgalom elsészamv gydszos tsmegkatasztréfdja Egy japan Doing /4/ Jumbo 212 utassal lezuhant A kozelmultban tortén{, hogy az Air tn- | I jdia 182. szdmu jarata ez év juniusaban 329 }ulassal a fedeélzetén lezuhant. seg torlent, amely — sajnos — a légi-sze- tasztrofaja, mert a hatosagok attél tarta- | S fnak, hogy a Boeing 747 Jumbo mind az I fejezet bevezetajében emlitettem, hogy ia nyité beszedek meg- | o12 ulasa szdérnyethalt. esodaval hataros médon ~~, két nd és ket gyerek élethen maradt.) gikikotobol menetrendszertien ora legit utan leszalljon. A sors nem igy akarta, mert mieldtt a repilogep elltnt volna a radar képernydéjé- | jics mentesi akciokat csak akkor Iehetett volna beinditani, ha a kényszerleszallas az rol, a kapitany a kévetkezé széveget ra- diozia a befogadd repiiléter kontrollsze- meélyzetének: Az ajté jobb oldaldn térést gszlelttink. | Kenyszerleszallasra késziiliink.” A japan radié bejelentése szerint a gép délutan 6.31-kor (torontdi idészamitas sze- rint hajnali $.31-kor) clttint a kontrollkep- Zarookmany 7, pontja valéban polgari, politikai, gazdasagi, tarsadal-| mezorol, et ae be Ali. in a get s ' CTatiitsss Agha SF . . nic 7 * cad ¢ yi . . , ; ; . 7 mi és kulturalis jogokat emlit. a meglepetés azonban akkor jolt, mi Nem sokkal ezutdn, a japan legierdk | jegyik katonai gépe a Yokola légibazis ké- | valéjaban a Szovjet allal hianyolt ugynevezelt gazdasagi, tarsadalmi lzcleben hatalmus tiizet észiclt. és ‘kulturalis .jogok’’ és mi azoknak szovjet értelmezése. Kideriilt. | hogy olyan témakrél van szé, amelyek eloszor is nem tartoznak az| ‘fo volt az utas: a Jumbo oriasgépek sze- mélyzete — mint ebben az esciben is —| ember] jogok és alapveté szabadsagjogok kaiegériajaba, masodszor ninesenek benne a targyalt 7. pontban és larmadszor érielmezésiik | nemesak eliéra a nyugali felfegastol. lranem ecélzatosan nyugatelle- | nes. Vegvinik sorba nehanyvat: i. A Szoviet szerint a legfontosabb cmberi jeg az ..clethez valo| jog", ami alalt korantsem ‘a halalbiintetes cllenzese ertendo, hanen | a .békeben és szabadsagban” val6é élés, az ,atomhabort megeldzé- | se’. a jJeszerclés’’, a detente’ fejleszicse, csupa olvan cél, amit] a gonosz amcerikaiak meg akarnak akadalyozni — ez volt legalabbis a ‘honumunista orszagok felszdlalasainak szelleme. (Folytatas a +ik oldalon) | A 123. szamu jaral 512 szemelyebol 497 rendszerint 5, Eddigi ,rekord"-légiszerencsétlenségek esucseredmenyt ert el, Hegtébb halalos aldozatol ez a legikalaszt- prOfanak tulajdonitjak. Iezl_ a szomort rekordot- esak két sze- | mélyszallité-repiilégép dsszeiitkdzése mil- ja felll, mert 1977 marciusdban a spanyol A héten ujabb légi t6émegszerenesétlen- | Kanari-szigetek Tenerti¢ nevi varoskaja . eR ‘repuloterén egyszerre két Jumbo dridsgép a ee posszetitkozése kévetkezlében 582 személy melyforgalom eddigi legnagyobb méretti ka- | vesziette el az eletét. Inzt a légikatasztrofal megelézéen a |torok légiforgalmi tarsasag ,,DC—10” ti- (Lapzirtakor kaptuk a hirt, hogy —]| Pusu személyszdllitd-gépéenek a parizsi re- /puléter kézelében tértént lezuhandsa tar- jtotta a szomoru rekordot, amikoris 346 sze- | }imély lelte haldlat a langolé roncsok alatt. A JAL (Japan Airlines réviditése) 123. | szamu jarata Tokiét 31 perecel a zuhanas | clot hagyta el, amikor a Haneda nevii lé- | felemelke- | dett., hogy Osaka varosanak repterén egy | Meg-e lehetett volna eldzni a katasztréfat? Sajnos, a pilétakapitany kényszerleszal- last bejelenté radidiizenetétél szamitott ha- rom perc mulva a gépnek mar nyoma sem voll a radar képernydjén, ugyhogy az eldze- osakai repiildteren tértént volna. Az elozetes jelentések szerint a Jum- ho gép a Mikuni nevi hegy estiesanak iit- | kézett, mely 5,600 lab magas ~— és hozza- jichetjuk: a kapitany bizonydra mar nem volt ura a gépnek, mert a lezuhands szin- jhelye a 123. szamu jarat rendes utvonala- }tol mar 60 mérfdldre eltért. Tekintettel arra, hogy a Jiumbo cep be- |csapodasanak szinhelye erdsen erddés-he- lgyes videk, a menté- és kutatéexpedicid szemelyzete jelentés és hosszadalmasnak igérkezd feladat clé néz. A sors kesert ironiaja. hogy a Jumbo julasainak oroszlanresze a .Bon Festival’ jaak nevezelt szabadsag-idiszakra utazott ivolna a hegyekbe, ¢s a Bon-fesztival idejéen a japan legenda szerint a holtak szellemei | lijra felkeresik a sziildi hazat... AdJAL 123 — mint emlitetiiik, gvaszos | mert mindeddig a | ja holtak Iegioja ezen a Halottak Napjanak iczuital szomoru tébblettel gvarapodott inegielelo Japan gyasz-,,iimnepen”,