Seine folyam |
“most fejeztéx |}
yrties KIkOLOjenek |
: mmunislatt. Al
tek meg,

if

* v
PONDER. a6, £T5
Aeadheag Sperone

&

ty BP

tr qeeens

ember |
tekintett
kezate
érc
negyes va-
5 Quel clLabrador
elaben, 200 mer
szarazfold belsejé- ||
ghonnan a Szent
partjin. levd
ber telepu-

hogy KikOtd- |

“de még olyan
ahol he alaszhajonal
viz jarmuU_ kikothe-
a, Sem ut, se vasut

ba kdzelben. A ba-
sayenes vonalban a
atton nem volt olyan
§ ely sem, ahol
tett volna éplte-

sit
Foidtani kutatdsok — erecd-

meényekent a parttal 500 [4b-
nyira olyan terUletet vdlasz-

ftottak ki, aho!
KOnnyen jshattak

nyi mélységre és shove a ki.
kKGt6 bejdrata arany/eg ki-
ebb nehézséegek

. Az

~ A KIkotSG

5 yardnys Pan

bantas utjan ‘elt

8 « ittalar

jmegindull

;hoz 6 mill
kellett rob
volitani,

Ez az asdsi munka, amely
hasonlitott egy kébdnya fel-
tardsdhoz, 2.500 lab hosszu
és 450 lab
fterjedt ki (a keleti véaén
- hatdrozta k el hogy | !evé hajoforduld — résszel
sban a Jeannine td: egyutt) bs teljesen “‘széraz”
evo vasbanyahoz leg- | terileten tortent. A viz
|

ae

pap pee ee

np fekvo helyen mes-{ dramlasdnak biztositdsdra a
azs Kikétét — épitenek. e
“ga mérnokOk azt hit-'@

va szokasos mdd-
kezdhetnek hozza
kiepiteséhez, vaay-

ay kivalaszthatnak egy
anol a viz mélyséqe
Z kérélében eléri az 50

sazutan kiépitik a
ae es a Magy

Akal, Ae kiér a
abe, De a hidrografi-

gay ku. lealltak és mivtan tobb

kikoté fenekét 56 labnyira
tenger szine ala helyezték.
“Mivel a kidsott sziklafalak
nem bizonyultak olyan. tar-
tosaknak, mint gondoltsk,|
a kikotd falait vaslemezek-.
kel erésitettéx meg. Ezeke
viszont 50 lébnyira a szikla-
ba bevert vizszintes  vasru-|
dakkal erdsitették = meg.
Amidén az utolsé sziklada--
rabot kiemelték, a szivattyuk

VYaRS~

~~

Val lészinuleg mi indannyian. az’ |
takarékbetétszamlat tartan ok nyilvs
A lakosség mi inden rétege hasznaila:

| eo fa rmerek,

Sag ene
on
Mite dy

THE CHARTERED BANKS

széles terUletre

be-

tonna

=

$ épitésé

"2

bd!

kohazak és mas epule

hozzatartoztak ezen éridsi
tkezés megvaldsitdsdhoz.
Canadian Scene

la

api

SEGITSE
MEMES MUNKAJABAN

tan! lak — mi ind tude

12 ran Aen caeemenesseeee

|

/ Fahrenheit az

| mersékietet is még kelleme-

a

A UNITED | me ros, Charlotte-Amalie.

SERVING YOUR ee
| No. 1003

a tavoli

we

ease tk ot waren ceeenuPEM RAR Gn

ty 2

wot,
ed

G

ome

vvvlpeg, EGS

er. |
roy egy
, xOrfor-

ene

nyugat i ndiai szi igetcsap

nak. Az 50 szigetb ae.
nban csax 3 nagyobb la-.

: St, where St. Croix.
St. John, Lakossaguk kb.!
00 leek. TerUletUk kb.
100 rp magyar holdnak felel |
}. A szigetek mindegyike ,
orto Rico “févarosdbol. San-
vanbol 84 é6ra alatt sirtin ls

repUldjératokkal |
lerhets, Laat odadég a legatcsobb faj
felulete cam 5 estaurss kivalo. A Lark so-!
esdombos, a vdlgyekben Norn kay hat-, mint nyolc-
US | a novenyzel, de a hegy: yeket, 2S kivitelben készult,
hatakon gyer a vegetacio.) " a sat egyéni  tlésekkel
A flora tropus Si, Kigyok nin- s rud-sebesséqval-
fener is vannak azok-

A foldkerekség egyik leg- | den Samara, akik sport-
job Kimaiu helyének mond- aranyles karnak vezetni, cde |
hatok ozek 3 szigetek Ordk Oke Teragaszkodnak a ke.
papri ieenez. A Lark-tipus

az enyhe nyar. 76-78 fok
‘aszu, {fe modelben készul, |

évi atlag hé-:
merséklet, de még ezt a hé- nyithato tatds, hard |
pol cain SU, tovabba statio
italok | tipusd @s rendes ti
gnodelek.
| , tudbaker-gyar ezidel
A “* yszeriibb ujitdsa
“vermeas egyéb mellett —
lay vali, tellesen modern vo-
A szigetex legnagyobbi- .,,, pletés, éspedig Ugy
kan St. Croixon 1494 novem- | tnense mint a Lark tipusok-
berében szallt partra Colum-; ss; Az 196l-es  tipusok
pus Kristof a réla elnevezett| 9.4 2tes’’ kUlseje meg-
Frederi Az uj kocsik jellegze-
ben ac @egansak, harmoni-
nia alaranyos kUlsével — ren-
Kragmek, 8s kUlGndsen a
edi Ken OK Kal szebb formaid,
-.3 hozzaé hasonio oszt

a-
Sbi piacon lévd kocsi.
al Mik

omy
wd

s

&

See wale

Sad BOs

b
d

Ci.

CO ke AREA SOE ALD CERRADO EI 6 is aa apa tred

isebbeé teszi az allandoan fuj-
}dogalé szél, A kékeszdld,.
keri stalytiszt ta vizU Gbldékben.
korallzétonyok mdgétt —

nincs mite 3) tartan) a fUrdsé-

ik ‘Thomason van a fva- |

SOA AR SE

St. John sz iget ena Rocke-

tellesitoképessége
3a t6bbi kézépnagy-
2 esicéval

szenzécidsan kényel-'

|
{

ssossosnansenmnceeeqosinnvrereeenetcenedtenn tptnaittsnaivhecntinetter grata:

SANSA re TERNS Teeennarannaramnersenst en eetoe

sONennenamennnnnnee on ’ :
EEE NRC ORORRERDS SIRARIRE AAAI

ee : © oy ex
Da yton att

ay mast mdr harom soro.
van nem beszélve a ren-
¥-B8-as motorral  fute
« Cruiserrdl,
Mindent egybevetve, az
auto vasarldk érommel fo.

isk a Stude ebaker 1962.

I

int gant 3 ee beren-| es “tpusé kocsijai nak UU; vo.
-t nalvezetését és szdmos mas

eldnyet,

Televiziémentes falu
kerestetik

Poy

dél-franciaor-

we

2

Cottignac
szagi falucskdra esett Loui
Bunuel hires francia film.

rendezd valasztasa, amikor
szinhelyet keresett a Giono
regénye nyomén készulé
“Huszar a haztetén’ cimd
tilm forgatdsahoz. A falucs-
kat nemcsak azert valasztot-
ta, mert bearanyozza a pro-
vencel napfeny, hanem elsd-
sorban azért, mert egyetlen
televiziés Aantennala sincsen,
Ez pedig fontos feltétel egy |
olyan filmnél, amelynek cse-
lekménye 1873-ban jatszo-
dik. |

o

—- 11 VILAGHIRU OLAJ-
FESTMENYT —— koztUk Mo.
net &s Utrillo alkotdsait is
talalt pe erzsasz6nyeghe
burkolva egy hid  alatt a
svéd rendérség. A képeket

Se aaasnaa ll

az Ulések — nehany nappal ezelétt lop-

(‘tak el a stockholmi  képtéar-

“rhazast ‘biztositanak. A bol.

Yew

szandeesere. A zold-fehér ts-: Nabat, Molnar, Szimes

v eglegsok idején nedig a leg | Szimessk L Kuti, Szimesak I,

alxalomma! Németh-
fel a tamadasok |
A Vasas szunet
faliavult,

_folyamatos

t, tobbet is
s ennekl veg kell azonban  dllapita-

Wort 2

at) “qvéselmét.

2 0 (2 0)

- Préter-stadi ion, 40

Aes csapat
formaban

van 83
8

1s Spagyéztesek Kupaj

~~ ST—FC FLORIANA
(5:1)

Apstadion, 10.000 nézé.

_ ll6vé: Gordes, Solymo-

Bikotaret, Kuharszal,

Goer rcs, | (orecs,

I Solymosi,

So vated

aért
10:2

*! ‘b : teats a

wre

a.

3.

om
nee. «
noe

i 3

Gt oC
i Be nar

aa modon

x

<

*

NOL
3

ye

Hoge:

om

Oy
Shin ae
&

ety,
*

x O

Molnar, Hauss (1 ]-esbd!.
Sas. Sandor. |
Ilyet még aligha lathattak
a Népstadionban a labdart-
gas xedveldi. Két nemzetko-
zi merkézésen 24 gdl esett.

nunk, hoav a kék-fehérek
sagyobb képességi ellen:
felet gyoztek
pest. A kék-fehérek a meér-

' cs * « a mo ge
hozés nagy részében allan

aNSAAS
SERDAR TAMAR RERCORR

ak 1}

le, mint az Ui |

ddan kezdeményeztek, dea

iS

vendégesapat |
hany veszélyes ellentama. |
dast. A ‘Strasbourg, SZOIGS
embertoc ssa
Frott, szinet utén azonban
felérlddott az ereje és nem
tudta.

désora

AANIERRA,

‘
ne
te

Go.
Caucni, Soly-

hs es epbei neheRNeindie BARLEE FE :

oS

"hel teaietes’

_Vérasok
“ Kupéisert
| TK—RACI ING G STRAS.

-szak
3 mutatékkal

vezetelt né-

artan ni az KAT tama-

Xl. vfolyam, 40, stm, 1961 okt. 14, fombat

age

R aneechatintina a ananttaans sakanteeeiits Shasathon shamincorctcniarcacee
ERAS Ne

Takarékos Stell ruha és 5 labbeli. ie  butorok és s be

rendezési_ térqyak vasdrldsa | Vaséroljon gyor-

san @S kényelmasen a ‘$i imps son-féle  hitel-
| szamlara. - |

Novemberté! méarciu sig “eispsie ae ge :
Torontobél a PAN AM specialis 17 papig ed a ale

dulasi dron, amely mindéssze csak $369.00.

/Ha éhajtia, csupdn ez dsszeg 10% dt kell lefizetnie a PAN: S
AN-i “KESOBB-FIZESS” rends zer alapjén és a tébbit 24_
havi részletben. eo

Toronto és New York kazt megfele lébb SsszekOtd repiil "
seket rendez a PAN AM —~ New York: idoto! téssel kGlon

repulési kéltség | nélkil.

New. Yorkbdl Londonba | megé allas aslo repUl a PAN AM

Ef CLIPPERS* pontosan 6 és fé 1 éra alatt. Es Eurdépa tob-
5 varosa csak pdr Grail kUlénbséget jelent bérhonnan, PAN
AM New Yorkbél 19 eur yopal varo st szolgdl JET repilén
kézvetien dsszekdttetéssel. | | ee
rokonat, vagy bardtjdt ezen a moédon és Ves
Bevandorlék szdmara

|

15481 jdlius 15-ig

| Hozza at egy
oye igénybe a PAN AM eulénleges
érvéenyes drszabasdt, amely: oxtober
Ervenyes. -

PAN AM ezentelil ‘dijmentesen” adja 2 tSbblete , amit
-Oriasi tapasztalatai utan. wd nyujtani_ :

Ha a PAN: AM jdrattal repul, gondjai elti ntek. Mert a . PAN |
AM a vilig legnagyobb tapasztalattal rendel Kens repuld-
tarsasdga, Es a PAN AM tapasztalata és multja kiterjed
minden szUkséges” m6 odra, mely utazdsat Kellemesié és
konnyive teszi. oe | |  .

‘es " Trade-tark, Reg.
, : vagy hiv vja EMpire :

9] Yonge ‘St, Toronto,