APES Tk KIKULDL , mfen test Radvineyi Janos washingtoni ma- pyar iievvivé disszidalasa még min- ,éénken foglalkoztatja a politi- hai életet és a sajtot A kul6nbdzé hiradasokbOl sokszor el lenszenves, massZzor rokonszenves, de minden- képpen érdekes portré alakul ki: poy ljpesti ifjfimunkas portréja, akibdl n anes és a kommunis- h part aruldja lett. ~O maga az uldbbi idében all ando- 20 nagvkivetnek mondta magat és eat 2 titulust irta a neve ala, holott rem bizonyos, hogy ‘megillette-e a pegykéveti cim, Az Egyesiilt Al- bmok budapesti és Magyarorszag_ yashingtoni gyvivéségét ugyan kévetségi rangra emelték néhany honappal ezelétt, de kévetet, vagy éppenséggel nagykoévetet egyik al- bm sem nevezett ki a maga kévet- sige ‘élére. De mint — Ugyvivo is, Radvanyi Janos volt a legmagasabb rangi kommunista diplomata, aki — yalaha is Atvaltott az ellenfél, vagy be tigy tetszik: az ellenség olda- Mi volt az indite.- oka? Nehéz pontosan megmondani. A rendsze- nnt igen jl értesiilt, megbizhato ,Time” cimti amerikai hetilap sze-_ nnt-a washingtoni killigyminisz-_ . érium hfraddsa a dissziddldsr6l annyira biirokratikus, hogy csak magat a tenyt kozli: Racvany! ) Ja: _ ‘Allamokban szeretne le- ini, Ehhez a hiradashoz a ee megiegyzi, hogy a dissziddlds a eveslilt ¥ tit értékes forrashoz juttatta a ke- kteurépai dllamok gyorsan cseré- Wdd magatartasanak okai. ‘felél. A wvabbiakban — -azt irja az ‘ujsag, hogy Radvanyit 1962-ben a ma- gyar-amerikai viszony megjavita-_ sar ‘kuldték Washingtonba. Ennek depet tenni. A varatlan fordulat tinénetérl ennyit tud a Time: — A mult hét elején, (majus 16-4n), Radvanyi telefonon felhivta a k6- velségen lévG i hivatalat és kdzélte a tisztviselékkel,, hogy dtnapi sza- bedsdgra megy. Utana az amerikai — iletékeseknek, — feltehetéen Dean — Rusk killligyminiszternek - — tele- fonalt és gy a maga, mint Julia . vii felesége és Janos nevil 15 éves fig szdmara menedékjogot kért. Mikor a Budapestr6l kiildétt haz- vezeté, hazdrzd- (watchdog) a be: vésdrlisbdl visszatért az Arizona Avenue 2838 sz am alatt levi. lakas- | f& azt elhagyatva taldlta. Radva- AY! és csaladja minden tizenet hat- hagyasa nél Ikul elt ntek. Negy- Yenot perccel kés6bb a washingto- ni kil ligyminisatérium nyilvanos- Sigra hozta a. disszidalast bejelento wilatkozatot, _ Mi tértént? — _ kérdezi a Jap. —_ Feleségének a. betegsége befolya- sis? Tabb| békillékeny magatartasa el- id gilt. W ashington | irdnt. ‘Buda- ay egyideig kulesszerepet jatszott — “Stakvietnam és az Egyestilt Alla- — tok kz zott t valo kézvetitésben. ‘Ez a koedasi- beste fat targyaldst, Radvanyi ezzel Me fret egyet és ligyvivdi mind- He tesetete a az _amerikai pol - -yanyi ugyanis aznap kért menedék- _ hel tilap, o | ‘z6lag igy ir az ujsdag. toni ktilligyminiszterium egy ma- - gasrangii titsztviseldje szerint Rad- Panees seas nacennEtETS t Allamok titkos srolgélac 2 "a? Lehet, hogy az is. A masik Ok ae lehetett, hogy Budapest ‘koe a ingtoni nagy tekintélye lehet a Egyhaziigyi Hivatalnak, amely Kiss” Sandor részére az Otnapi tartoz- megszerezte. to . ‘Nem _ lehetetlen, hogy a -washing- - toni magyar kévetség_ merev. elu- . tasitas4ba mdr Radvanyi | Janos — S disszidalasa_ iS belejatszott. Rad- inyi - utasitést ‘Kapott” “Buda- |, hogy hagyjon abba minden radalmat™. Innen volt, Hoey } 962. ben igen lelkesen fogadtak az elv- tdrsai Washingtonban. szorosan felzarkézott a szovjet blokk diplo- matdihoz és kézell baratja lett Aleksandr Zinchuknak, a szovijet nagykévet helyettesének. Ugyanek- kor a békés egymas mellett élés politikajat hirdette és csakhamar hitelre talalt a washingtoni kiil- lgyminisztériumban. Az 6 érdeme, hogy a két dllam ligyvivéségét ké- vetségi rangra emelték. A 6 lab ma- gas, zsenidlis (congenial) diploma- ta nemesak hirdette, de gyakorolta is a békés egymids mellett élést. Diszkrét, colonial stilusban épiilt emeletes hazban lakott, amely va- lamikor a millicmos Jack Valentin tulajdona volt. Sok amerikai ba- ratot szerzett magdnak és_vellik nagystillien élt. Egy alkalommal valamelyik vendégldben 12. dolla- ros steaket rendelt. Egy jsagiré csodalkozasara azt feleite: ,Ha mar kapitalista Allamban tartézkodom, miéri ne éljek dgy, mint a Raph | tal istak.” - Diplomaciai szerepére yonatko- vanyi beismerte, hogy Hanoi soha sem tamogatta komolyan. Budapest _ igyekezetét a béke létrehozasa k6- ruil. Bey masik < diplomata, szerint EEN OIE NIE tape nan ERE oe AN _ kiilpolitikai A -washing- . -Radvanyinal el sem lehet. kép zelni bennfentesebb személyt (a kommu- nista diplomacia boszorkany kony- hajaban). A ,.Newsweek” cikke azzal he rul, hogy R Radvanyi megirja a disz-_ szidalasdnak a tdrténetét és a sto- ryt” madris eladta 100.000 dollar- ért az egyik nagy amerikai maga- zinnak. Szvetlana, Sztalin lednyd- _ nak a kényve utdn tehat Radvanyi oe k6nyve is megjelenik. A New York Times szerint Rad- vanyi azért disszidalt, mert nem ér- tett egyet azzal a mdéddszerrel, | amellyel Budapest a vietndmi béke © -\étrehozdsdnak tigyét kezelte. Sze-_ mélyes nyilatkozatéban maga Rad-— vanyi is utalt erre, amikor ¢ ezeket — mondotta: ,A magyar kormannyal — nézeteltérések miatt — szakitottam. Remélem, hogy elha- tarozdsom nem hatraltatja az ame- rikai-magyar kapcsolatok fejlédé- sét, Elhatdroztam, hogy a kézélet — és a politikai élet minden formaja- . tél visszavonulok. a | Radvanyinak a magyar emigran- | - sok k6z6tt is voltak ismerései és _ - baratai, akikkel meglehetésen sti- _ ran érintkezett. Kézttik erdsen tart- 6 ja magat aza hir, hogy disszidala- sénak a kériilményei nem ilyen — _egyszegiek. Szivesen beszélt dszin- _ teségrol, lelkiismeretr6| és lelkiis | meret-furdalésrél. A ae el seers: tru aanenueneopsonenanmesscecicpetteaentnsentanett Shae nem a Lapel Csordas Gabor ~ beutazasi eng gedelyt M agyaror at “Debrecenben és Buda apesten ma- jus 19-én és 20-4n zsinat keretében tartottak meg a magyar reforma- tus egyhaz megalapitasanak 400 - éves jubileumat, amelyre az Payee | - siilt Allamok magyar reformc ladatnak derekasan igyekezett — egyhazai is meghivast kaptak és a meghivast valamennyten el is fo- gadtak. Az Amerikai Magyar Re- formatus Egyhdz minden esetre az- zal a feiltétellel, ha a kiildottség mind a hdrom tagjanak megadjak a beutazdsi engedélyt. A legna- gyobb meglepetésre Kiss Sandor egyhazkeriileti: fdgondnok és Csor- das Gabor esperes, egyhazkeriileti -fSjegyzi nem kaptak beutazasi en- gedélyt, ennek kdvetkeztében Nagy Lajos plispok sem ment el a zsi- natra. A beutazasi engedély megtaga- dasa utdn és az elutazds elétt négy nappal Bartha Tibor debreceni piis- pok kézbejarasat kérték tavirati- lag. Bartha ptispOk el is kévetett minden lehet6t, de ennek esak az volt az eredménye, hogy Kiss San- — dor részére otnapi tartézkodasi en- gedélyt. adtak, Csordas Gabor. eS peres beutazdsi engedélyét pedig ezuttal is megtagadtak, a washing- toni. magyar kévetség azonban a részbeni engedményt sem. vette tu- domasul és Kiss Sandor szamara sem Allitotta kia vizumot. A wash- -_engedélyt _ jogot, amikor a kiildéttség indulni — fart és csak a vizumokra vart. A - yo : S -Radvan yi hels be lépett rangidés _ esc a gjotoen a a tisztviseld nem merte vallaini a mar . egys szer elutasitott here oS a akarta ‘avoltertani a Zs . a Csordas Gabort, aki a a m aBYe ro 2g magyar kévetségen | nem -budapesti : . babképmasdt _ _ majd beverték a k Q oo minden abl alt . AL - vanvaloar 1 | fe | nyilatkozatokkal szemben kilon al- ldspontra helyezkedett. A magyar tijsdgokban megjelent n nyilatkoza- ‘tadban leszégezte: Magyarorsz4gon minden valldsi tevékenység annyi- ra korlatozott, hogy vallasszabad- ‘sagrol beszéIni sem lehet. Az az egyezmény, amelyet a magyar 4i- lam a reformatus egyhdzzal 1948- ban megkotott, | : osak papiron van meg. oo Majdnem bizonyosra -_yehe td, hogy: e ..iatt a nyilatkozat. miatt tagadtak meg Csordds Gabor.al a _beutazdsi engedélyt, masszoval Bu- ssanest, kiserietet fete arra, » HOBY 8 a fojtsa a szot, "AKL nyiltan és beesti- Jetesen ellentik exponalja- magat, annak nincsen beutazdsi engedély. A zsarolasi kisérlet nyilvanvalo és -ezt a kisérletet el kell utasitani ma- gunktol. Meg kell taldlnunk a mdéd- jat annak, hogy észhez téritsiik -Budapestet. Mi volna példaul, ha minden Magyarorszégrol elidulo -amerikai kulturdlis, vagy sport rendezvényt - bojkottalnank. AZ | ilyesmi a zsebére is menne a hazai rendszemek, mar pedig a zseblikre : ugyanesak vigyaznak. ” Nem i IS s oly: an Tossz a kapitall sta élet igmerte: és bdmulta a tuddst & a szOnoki képességet, amely szerinte hhinyzik a kommunistakbol, Mads bennfentesebb magyarok, inkdbb az_ ellenségei szerint diplomaciai kém- edés is belejdtszott a dissziddla- _ saba. Armost 45 éves s Radvanyi eli- z6) ) allomasai Ankara, Térékorszdg_ ovarosa, Parizs, a. svajc? Bern és amaskus, Sziria fSvarosa voltak, kapesolatha kertilt az amerikai tit kos szolgdlattal .A részletekre ta- lan maj id a beigért kényve ad fel- vildgositast. es AD disszidalas kivizs ealdsdra © egyébként a ‘budapesti ktiltig gymi- fisztérium két magasrangu tisztvi- — selét kUlddtt Washingtonba, Az egyik Vadasz Frigyes, a mdsik Loe rincz Nagy Janos. Mind a ketten_ diplomatak. A washingtoni killligy- minisztériumban taldlkoztak Rad- ~ vwanyival, aki harmine percig be- —szélgetett veliik amerikai diploma- tak jelenlétében. Megism ételte elbt- tik, hogy volt, azon nem hajland6 \ Eg gyéb ként — tudomasunk sze- - rint: ~~ OZ az ‘els eset, hogy olya- noktél is megtagadtak a vizumol, — -kommunista part tagjai. AZ eddigi gyakorlat upyan-_ is az volt, hogy csak azokat nem _ engedték haza, akik a partot el- _ - &rultak, akik a part révén keriiltek _ tébbé-kevésbé jelentos és jvedel- -mezi pozicidkba és mégis: meg- akik nem voltak a szdktek hazulrél. A Debrecenben és Budapesten le- folyt jubileumi iinneps¢gek a Csor- Q oS das Gabor kdriil tamadt zavarral indultak és mentek végbe. Nagy disputa targya volt az Amerikai _ _Reformatus Egyhaz kiild6ttségének elmaradasa, ami semmi esetre sem segitette el6 a magyarorszagi éS az amerikai magyar reformdtus epy- hazak egyiittmlikodését,. Ertesiilé- slink szerint ennek megfeleloen tartézkod6 volt azoknak az ameri- kai magyar reformatus lelkészek- nek a magatartasa is, alcik. a Kal- Vin Egyhazkeritilet és a Presbyte- ridnus Konferencia képviseletében : résztvettek az linnepségen. Néyso- | ruk a pena Gyérey Arpad chicagé , BészOrmén yi Istva An brid- Beet ‘“Berecz Arpad hammondi, Csutoras. Istvan clevelandi, Farkas — Sandor — -youngstowni, Harsanyi Andras cartereti és Hamza Andras newyorki lelkészek, = Tuntetes Budapesten ay zamerikai kovetség elo ott An elmult pénteken a déli ‘6rak- ban autébuszokon és teherautdkon mintegy ezer fiatalember. jelent meg az Egyestilt Allamok buda- pesti kivetsége eldtt és a vietndami (agresszio” ellen: ‘tintetett. Plaka- tokon- kévetelték, hogy az ameri- kai. katonasag azonnal - hagyja- el - Vietndmot és ugyancsak | plakato- oe son gyilkospak 3 neveztelk Johnson ke — majdnem atogatasa idején, de foleg a a ame endorse. nyil- : ‘nisztériumban 6s Mbseelte a kar megtéritését. AO magyar kullgymi- — nisz¢ rium t valaszal 3 még nem. tették | kizze. a oe Egyes megfigyel lok szerint a tin : “tetés. kényszeredett volt és nyil- _ van Moszkva eziranyG igényét akarta kielk légiteni. Er vetkeztetni —szama, paranesra ‘téertént g ! : _kialto: oe és az a snsemeste / Allitolag mar ezeken a helyeken — -elhatdrozisa Gnkéntes _ raltoztat- ni és az Egyesiilt Allamokban Ki vanietelepedni Er demes. megemliteni, hogy Rad- | vanyi 17 éves Juliska nevi linya : Budapesten él és kézés sorsra ju- tott Sztalin elmenekiilt lanyanak yee ee cakik | ‘Moszkvaban : i) smoaicoe ees ccengenueanenesnontcesccnmsiamnntgennns seopcanunannnnnnnnnnnaiinniinnnnnnnnnn: SAORI A SHAAN SN TOE Seen : ae Jappang. a Dr. p Bizonyit k erre ¢ AZ, he (Lajta) » enged oS ] 2 1 nemzet ésa ft 1 -azonban Dr a So. nda: Erte imely nem - tudomanyos si KO sarki politi ka eszkOzeivel probalta. neve . juk, hogy mint ont yar szervezete kozz ilyen ics sé Nant sllen és komolys kivi annak okait. Bloszi is _Sauksee eanek tart ik lesz gezni, om tenek, legyen az scumir vag By y hala la a in vi rabgid ‘aleadna ak Glyanoke aiiknok eZ : eek okt lélektani, illetve | tudomi 7 g akiket t a “magyar nemze _ Ss iauarenadh bi ¢ orn Sst Tewantak: ter ae _ kében, hogy ezt az alacsonyabbrendiis eB 5 érdekeinknek meri)? en ¥en gra Meg ma is, 5 neg | itt; é cidba Bobula on 7 ok és egyéb mw. pe “kérdéshez, Ennek oki a az, } -tudom: - lenne. hozzész6Ini. Mert Gea. elfopadju . — akdr nem, a tény a“, hogy minden valamirey : cs Sale (BY y biliantass is es a Baba nyaly ae enytage tOpzaval. Pie _ taréban lév6 szumir nyelvvel, az is kets n, A répi mm: - ékirds megfejtésének modszereit hasznalj4k ma angol t a szumir ékiras megfejté sére, Hogy a magyar nemzet 6 redes” vandorlasai alatt mds nyelvi- elemek természetes. Maga a tény, hogy az oroszok kap i a _ apowra nem y ietons az, ‘hogy § salavok. Bony a a " psid6sig, ees : srl o Ugyanezen a jogon mi is” remectaldiizéarak nevezzii tik askat a zsidé részrél ért tamadasokat, amelyek gany t | teszik a magyarsag: eredetét. _,,Mindég magn soha’ misok ell Hien” 3h az indulds pere békében hagyjuk Is Arpad fiait. Legszomoribb ‘azonban az "egeszben + an "hony exch a nek, Nanen jeseerepell muszkaveretkt6l, akik ugy ant gy 2b 8 ayenfoltjai @ Ae cave anes enatseena is, mint aZ zee oe — | Kinseikeal 7 Magar epeanier : : jas tamaddsokat, nem a tdémadds elve, hanem ant - miatt és felsz6litja a nyelveloket, hogy fee tudomanyos. vitat . 7 kivannak, tamadjak meg a Céh barme — myos alapon, a tudomany és nem az utea Byes angolu az amerikai egyetemi korok bevonasai al. Ha ezt 4llunk elébe. Ha azonban nem képesek erre, akk yeljenek mint az utcakélykik, hanern térddjene dolgaival S ne : szOljanak | bel ie a | nagyok: doigal yik kiadvanyat ate -