| Még jonni fog, még jénni kell, " 1 Egy jobb kor, mely utan | Buzgé imdadsdg epedez | Szazezrek ajakan. Vorésmarty : Authorized ; as - Second Class - Mail fost Ditice Department, Oita, - Seerkesrtéség és kiaddhivatal 362 = Balhurst Bt. Toronie. ve évfolyam, 19. szim, _ ANYAK NAPJARA Anyankat, ezt az édes, jé anyat 0 Pistikém, szeresd, tiszteld, imddd ! Mi 6 nekiink, azt el nem mondhatom, Mert ninesen sz6 ra, nincs ra fogalom. .. van, akar Magyarorszigon sinylédik, akar csak egy draga el- tetet senki sem érdemli meg jobban, mint az Edesanyank. | Az a kimondhatatlan meleg vonzédais, amellyel Anyank felé| hajlik a sziviink, a mostani materialista kor legtisztabb ér- zése. Felmelegiti a felnéttek szivét, ryermekké teszi éket,| bizalmat és boldogsigot dnt beléjiik, — az Sdesanydnak pedig a legnagyobb, legszehb jutalma. Es tiszteljiik Edesanyankat. Tiszteljiik benne azt a lényt, aki beléliink embert nevelt, Tiszteljiik azt, akité! elsé mozdu- | latainkat, elsé szavainkat tanultuk, aki elészér beszélt nekiink | i | az Istenrél. Tiszteljiik azt, aki 6rék példaképiink marad, s| EE jpasok és a. szegényparasztok forradalmi. ki akinek minden mozdulata eltérélhetetleniil belénk vésédétt. Tiszteljiik azt az asszonyt, aki éntudatlanul az elsé drék sze- relmiink volt mar csecsemékorunkban, s akihez dregkorunk- ban is mindig visszavagyunk. Tiszteljiik benne azt a lényt, akinél a mi szimunkra senki sem 4Allhat magasabb erkélesi alapon, akinek minden tette, minden gondolata maga az Igazsag, maga a Tisztasdg, maga a Szépség. . Imadjuk Edesanyankat. 6 volt a mi elsé istenkénk, ami- kor még azt hittiik, hogy az 6 hatalma_ végtelen, 6 védett meg minket a té irténelem iszonyti fergetegében, bombazapo- g raban, vagy betegnégekben, lelki Le beanippe vagy | akdr a valami felsébb hatalom, a 1 kezii inket_ teat mikor elsé Lépé- veszedelmeinkben fohaszkodunk. A mi Edesanyank a Jdisten imadat harmas koronajat. Tegyiik boldogga Edesanyankat, 8 3 akkor mi magunk is boldogok lesziink. _ Csighy Sandor : : MARIAHOZ, ANYAK NAPJAN Lasd Sziizmaria, nekem nines anyam, hogy ma viragom felé nyujtanam. Hazam sincsen, szamtizétt rab vagyok ; ami kincsem van szememben ragyog. Igy allok eléd kénnyel, viraggal, és szivemben egy kis remény iggal. Fogadd e] Maria, nekem nines anyam. Elfogadnad, ha neked nyujtanam ? S fogadd el a temeték viragat, a nép kénnyét, melyet magyar arvak nylijtanak feléd reménnyel, hittel ; - -aldozatul szent fiadnak vidd el. | pb bb bbb bb bbb bbb bbb Béla dedk : | A MAGYAR ANYAKHOZ Magyar anyak ! Rozgonyi Cicellék és Dobé Katicdk késé lyanyai, letéteményesei magyar jévend6ének, magyar legendaknak angyalszarnyai ! SN bs SS = 8 Ww <3 SX \: Bens ge S34 SNe BS Re S. x B ft wy Se = g = 38 Se & 5S BS BY LRP OOOOL PAL Ti mentettetek ki idegen csillagra magyar hazi tiizhely aldott melegét, erényetekké valt magyar szénak kincse, — nemtirédiémségtek nemzet ellen vét. Most kell csak igazin magyarul zengeni bilesddalt kis magyar béleséje felett, most kell ostromolni magyar imadsaggal draga Hazank fdlétt elborult eget. és ti, ifju anyak, hogyha fiat szultdk, karddal a kezében sziiljétek meg Gt, hogy diesé apaknak hés lelke lebegjen a magyar bimbénak bilesdje folétt. Ne fukarkodjatok aldott anyatejjel, keverjétek arszlan s hésdk vérivel, mondjatok meséket Arpadrol, Botondrél, amint szavatokra cséppségtek figyel. Oltsditok be éket magyar fajdalommal, magyarul dobbanjon avermeki sziviik, hogy uj hés fakadjon apro magyar riigybél 8s ragad ja. meg kardjat, ha az. ora iit. Csak igv lesztek méliék a hés egri nékhéz Sigy lesz szent a neved oh magyar anya, csak igy alcanak maid unokdaitok is. és igy wt alike ujra naggya a Haza. Ezt irta Petéfi Sandor 110 évvel ezelétt. Azéta sem volt | senki, aki szebben fogalmazta volna meg, mivel tartozunk | Edesanyanknak valamennyien. Szeressiik 6t, — akaér veliink | tavozott lélek emléke, Krisztus urunk jelélte meg a szerete-| tet, mint az emberi foldi élet legnagyobb céljat, s ezt a szere-| itatni, siinket tettiik, s 6 az, akihez nagy fajdalmunkban, haldlos | kévete. Adjuk meg neki a szeretet, a tisztelet, a gyermeki |P0 | jis francia kézben marad, azonban az orszig inyelve az arab lesz, a rendérsée és esendir- Ara : F RANCIA-TUNISZI : MEGALLAPODAS | Tunisz, a harom északafrikai francia te- riillet (Algir, Marokké, Tunisz) legszege- nyebbike, Hossa i évek éta Allandé forronga-— A miniszterelnék Tahar Ben_ ‘sok szinhelye. ‘Amar, egy franciabar At nagybirtokos, kép- telen volt a ldzong6 arab térzseket megnyug- akik kézétt a kommunista agitacié olyan izgalmat keltett, hogy Tunisz teriiletén a veres zavargasok mindennapos események- ké valtak, s ennek kévetkeztében a francia- ellenes hangulat, a szélsé nacionalista tulka- sérletei egyre szaporodtak. Most Faure francia miniszterelndk, kévet- 7 : ve elédjének, Mendes-France-nak mar kordb- — N-guyen Van-féle frakeié idékézben meg- ban megkezdett iranyat, a tuniszi arab kor- |many helyett a tuniszi nacionalista ellenzéki_ -|part vezérével, Habib Bourguida sedmbiaott | képviseldével kezdett targyalasokat. Ezek a | megbeszélések most. teljes sikerre_ ‘vezette [A kormany | : larab nacionalista partot. tamogatja, Bourgu) |dat wevezte kiv ‘tuniszi- “miniszterelndknek & jegyuttal lefektette az irdnyelveket a tuni-. sziak ftiggetlenségének fokozatos visszaada-_ sara. A megllapodas értelmében Tunisz kiil- Bourguidat és a migotte All politikéja és honvédelmi politikaéja tovabbra ség fokozatosan vegyes legénységbél fog Al- llani, a tuniszi kézigazgatas és bfrdskodas pedig 20 év alatt teljesen arab tisztviselk-— Inek lesz atadva, Az egyezmény teljes mértékben kiclégiti ja tunisziak nacionalista kivansdgait, s exy- uttal biztositja azt, hoey Tuniszban a kom- |munistak sem erdszakkal sem felforgatassal jnem fognak tért héditani. _TELJES SZETHULLAS ELOTT ALL AZ OLASZ KOMMUNISTA PART en 5 een Az olasz kommunista part, mely a vilag jlegnagyobb létszimi kommunista partja volt - la vasfiigginyén innen, ezittal a szakszerve- }zeti valasztasokon szenvedett olyan_hatal- |mas vereséget, hogy ma mar az egész hatal- |mas szervezet széthullasaval lehet szimolni. A turini Fiat-gyar, amely a maga 50.000 |munkdsdval tébb mint tiz év éta kizarolag !kommunista szakszervezeti munkdsokat vett fel, elkergette a vérds munkasvezetoket ' es hlyette a munkdssdg teljes egészében, a leg- Inagyobb kommuni istaellenes — shez, a C.1S.L.-hez csatlakozott. A példat ké- vette a milandi Officina Mecanica (teher- autégyar), amelyben a kommunistaék az ed- szakszervezet- digi 80%, helyett csak 33%-ot kaptak a szakszervezeti valasztasokon. Az olasz acél- ™munkasok 7000 fényi csoportjabdl tavaly még 4.900 a kommunistakra jidén ez a szim 2.000 ald esdk kent, Meg a |Sesto San Giovanni-i szervezett. munkassag (is 100°-ban a kommunistaellenes sgakszer- vezethez esatlakozott, holott ezt a milanéi |ktilvarost az olasz kéznyelvben- s | lingradnak” nevezték. De talan még - ennél is | sulyosabb esapast mért az olaszorszagi vO- |résékre a toszkanaj |megtartott kézségi vdlasztasok eredménye, |Ezen a vidéken tavaly még 7.500 kézsé¢ k6- | 2til tibb, mint 4. 000-ben kommunista képvi- selétestiiletre szavaztak. _Ezidén: 7649 kéz- | ségben valasztottak, Ss ebhol mindéssze 142. |ben keriiltek be a kormmunisték, mig a tobe | biek kivétel nélkil kifejezetten a ‘kommunis-— a taslenes pro programmot vallé Partokra szavaz~ : . ‘Szavazolt, idk-Szta- fdldmiivelé falvakban_ - Szerkeszti : . KENESE!I F. Edging: N-guyen Van kinevezését a maga részérél jévahagyja, — mig az Egyesiilt Allamok to- szamos ember lelte halalat a forrongdsok alate. UJABB FORDULATOK SAIGONBAN vezdi lehetnek a kétféle nacionilista irany wat) a. oe ter bazilika erkélyérél az egybegyiilt hatal- mas témegnek alddst osztott. majd bejelen-|, tette, hogy a rémai katolikus egyhaz ezen- til majus elsejét “Szent Jozsef az Acs” em- ‘lékének fogja szentelni, Ez ont] tehat nem- sak a kommuni: LASZLO 10 Cent, F ORRONGAS. ES TRONF OSZTAS VIETNAMBAN | Mint lapunkban mar korabban beszamol tunk réla, Saigonban, nam févarosaban véres események jatszdd- nak le. A jelenlegi miniszterelnék Nago Dinh | j Diem, aki dgylatszik a hadsereget kezében tartja, egyuttal pedig az Egyesiilt Allamok| té erkélesi és pénaligyi tamogatdsdat is élveai,| sulyos polgarhaborit volt kénytelen folytat-| ni Neruyen Van Vy tabornok a tényleges hatalmat a miniszterelnéktél. Az nyerte a franciaorszagi Cannes-ben. énkén- tes szimilzetésben él6é vietnami kindly, Baa “‘N-guyen stasis minions " A vietnami bimeeral ben olyan kétbalkezes francia kormany elsd dolga volt, hogy Dinh Diem elesapdsat és vabbra is Dinh Diemet tamogatta. Most a saigoni parlament detronizdlta Bao Dai szamuzott kirdlyt, s az dllamf6i hatalmat sa- jat kezébe vette at. A kormany is lemondott, de a parlament ujra ran Diemet bizta meg kormanyalakitassal. A hadsereg tigylatszik a miniszterelnék oldaldn all, A politikai val- tozds poleadrhabordra vezetett, A délvietnami forradalmi események dra- mai sebességgel valtjdk egymdst. A legujabb hirek szerint Nago Dinh Diem miniszterel- ndk, aki Bao Dai detronizacidjat a parlament- ben keresztiilvitte, s ma a tényleges hatalom birtokaban van, felhivtasBao Dait, hogy j6j- jén vissza Saigonba és személyvesen alljon az orszig élére. A detronizalt kiraly allité- lag el is indult hazdjaba, hogy jelenlétével megakadalyozza a kommunistak uralomra- jJutdsdét, akik nyilvAnvalodan az eryedtili él- véres kiizdelmének. A helyzet tisztazdsdra mutat az is, hogy a francia kormany meg- valtoztatta korabl bi ANaspontjat, s most mar| szintén Dinh Diem miniszterelnokot tamo- MAJUS ELSEJE : SZENT JOZSEF UNNEPE XII, Pius papa majus elsején a Szent Peé- sak, hanen) a atolikus hil : els napjét megiilni. ‘Ceakhogy a "Keatol' cus |, _tinnep el fogja vonni a hivéket az istentaya- dé bolsevizmus témegeitél. Mar ezen a ma- jus elsején is jeientéktelenné zsugorodott a _ Rémaban felvonulé kommunistak létsz4ma. ” A OP OP OME | _partjaval, | amely Ggy sajat nevében, mint a vallasi fa- | natikus szervezetek nevében At akarta venni Ma-| manyt is, a Ss ag utedlon| ¢ a n a ad a “largest Anti-Communi weekly - . in | Hungarian langnoge Kanada leenagyobb magyarnyelvil A anti-kommunista hetilapja. «: a “Edited and Published at 362 Bathurst St. Toronto ue : ‘Toronto, 1955 sak lia 1. oo Majus 9-én lesz tin ¢ éve “anak: hogy AZ Eurdpaban anes: |harcolé német esapattestek letették a fegyy ert és Donitz ad~ | | mir: flis PArisban aldirta a feltételnélkiili kapitulaciés ok- |manyt. Ez év majus 9-én pedig Adenauer német kancellér, Eden brit, Dulles amerikai és Pearson kanadai kiligymi- inisater, Faure francia minisztere alndk, valamint a tébbi- euré- : mol-| pai hatalom ‘képviseléi tinnepélyes keretele kézétt Parisban a franciabarat Viet- \fogjak aldirni azokat az okiratokat, amelyek Németorszag. | nak teljes szuverenitast, uj, modern hadsereget ndnak és tag. java teszi az Eszak: atlanti_ Védelmi -Egyezménynek. _ Rengeteg Seemeny, politik ai és vilégnézett valtozés t ‘diktatéra szenvedé ései alél alighogy. felszabadult nyug pek tele voltak bossztivageyal és. Senet ] szig ) ségnak, hogy a “némat népet. generis ‘akon ie ks tet nik Artatlan Aldoratoksrt 63 Grill, Sones zetoik politika ieiivtdsaval egyatt } nemzeti tul ajdonsdgat is, m met militarizmust, hanem ; met i a német kulturat pedig érdkr _ Most ann tia, A nee |, ug ‘tonai naktumba, amelynek kifejezett eélja: a ‘nyugati Kultu- ‘ra, a nyugati életforma megvédése, A most. aldirandé ‘tinne-. - pélyes szerzédésekben nyoma sines a Németorszég ellen ér- zett gytiléletnek, s6t még olyan utaldsok sem talilhatélc ben- oe nik, amelyek szerint Németorszag politikai iranyaét — a fae sizmus kivételével — a tébbi orszig barmil ly médon befolya- oe solni kivanna, ae ‘De ettél fiiggctleniil. is azt litjuk,, hogy. Németorszig | szerepe a nyugati vilag gazdasigi. és kultdrdlis. kézésségében naprél-napra né, Német miivészck és tudésok jarnak minde- Pnditt a nyugati kontinensen, német ipari termékek drasztjak _ cl az Osszes vildgpiacot és a tengerentili emigransok kézitt a németek azok, akiket mindeniitt a legszivesebben fogad- nak. S a nyugati orszagok ¢ egy kedviien, s6t talan titkos é6rém- mel veszik tudomasul azt is, hogy a németek ujra megerési- oe détt pozicidjaval egytitt ujra megjelennek. olyan. tipikus. né- met tulajdonsdgok is, amelyek sohasem voltak szimpatiku- sak a tobbi nyugati orsaig elétt. Ismét vildgszerte alakulnak =~ ia német klubok, a kivandorolt németség ismét sajat nemze- tiségi csoportjaiban él és kevésbé keveredik példdul a kana- a -|dai, vagy amerika lakossaggal, mint mds 8 ajkd ne] pek fiai; »/ismét kidlesedett az iparcikkek versenye, s a németek megint olesébb, praktikusabb 4rdt szdllitanak szimos teriiletre, mint angolszdsz, vagy francia konkurrenseik. Bs a‘dolog termé-_ szeténél fogva ismeét vezetd szerepetl for jatszani Németor- : szag poliikajaban az expanzié, amely alatt jelenleg a Kelet- 2 németorszaggal valé egyesiilés programmjat kell érteniink, Réviden azt mondhatjuk tehat, hogy a hitlerizmus érii- jletének kivételével minden egyéb német j6- és rossz tulaj- ; donsdgot tudomasul vesznek, st érémmel iidvézélnek a nyu- gati hatalmak, s Németorszdgot tfz évvel a feltételnélkiili ka- pituldeié utan gy ismerik el egyenrangi hatalomnak, mint- _ ha a masodik wilsgnabors esak egy sa) jnalatos epizéd lett oS volna., : - Hovy ennek az igazan meglepé valtozdsnak mik az alap- : vet6 okai, arra szimos vdlaszt kaphatunk. A legfontosabb | ezek kdztil természetesen atkommunizmus veszélye. A vér6- sdk tertileti- és vilagnézeti elnveléssel fenyegetik: aZ epész, lemberiséget, demokraciakat és volt diktatirdkat egyardnt ég ezen kézés veszély ellen természetesen csak egyesiilt er6vel lehet védekezni. A kézds fenyegetés hatasa alatt jelentékte- lenné valik az, hogy az uj szivetségesek nemrégen még. adaz ellenségek voltak, mert meleg- vagy hideghaébortban | egy arant igaz az a vergi iliusi idézet : “Ha nem tudok gydézni az egiek segitségével, majd a pokol erdit fogom sevitségiil hiv- ni” . Mikor, az exes7 ee eree fennmaradasarél, vagy DUBE bbe fahinytorgatn, sat még “emiitei sem. An pedis mi agatol grtetodih,.| és Tossz tulajdonsdiat ogyfor orman n tudomasul kell venni, et masik. fontos oka a Nénelorsstaval szembel aly a 18 ‘oldaton,