Meg joni kell, még joni fog, | Bey jobb kor, mely ufan | puzgé imidsdg epedez Ggizezrek & jakan. Vérésmarty | vorized f as Second Claas Mail fice Departmen Ottawa. Aut Post Of 1, évfolyam, SQ, szam. a 6s kiadohiv atal ~ Road, Toronto LE, 6- 0339 “Trerkesrloség gag Dov ercourt TELEFON : Macamber Tan este & drakor tartotla meg Eisenhower elndk| ayartasuk annyira eldrehaladt, ho QVOWETTST Sohbet Gee IG oT oa gee aap nap ata vart radidbeszdmoldjat. A beszédet megeldzden | lott legfébb adataikat kozoini. ~~ OR ee St PY B3 at * i; ; Indkhoz, ho ; a rem 1 # : . a szendtus tagjainak felhivasat az e gy 8 | Az atombombaval fe!szerelt as felvila , : ésped g szépités és takargatas nélkul. az cinok® azzal kezcte © eee hogy ¢ ob- t viet Ur smbok folytén |, os gositast a szovjet Urg y jhogy négy ezred rombold oS vai fs p NST Nat > tf Se ms. ans smolét fo 5 adn vl otta Gssze, $ eenegallapttott, hoy annak ‘ellené. 8. fdldre. nyos ‘« honvedelmi szervel i 816. Az ul szerv ) veretd| A legdiabb kisérletek soran elnék James R. Kilian mérndk-doktort, a Mas-|mérféld magassdgba repultek fel, ite az chnolagiai Intézet edaigi igazgatdéjat. Killannak On-| did utjan adatokat kézéltek a foldi rode on sit +e 2 x 3 als SALES WE at & BEE Eee pa Sa a 3 KANADA LEGNAGYOBB, HETENKENT KETSZER MEGJELENO KOMMUNISTA ELLENES MAGYAR LAPJA hatdsa nagyobbh, mint a lalatt mUkddatt telies tUzérségé. Eay ezred négy kilévo sze [rendelkezik, a Corporal hatétavolsdga kdrilbell! 100 kilémeter. A Jupiter, egy kézéptavolsdgu rakéta. 3500 mérfdid tavolsag- | 'bél képes pentos taldlati biztonsdggal lekUzdeni ellenséges célokat. Nines egyetien pontja sem a kommunis a kaérdés kUlSndsen fontos, mert ennek megalddsa nélkU! a kivll repulé rakétakat katonal célokra nem 31 | Eisenhower bemutatott eqy rakéta-fe; k|magassagban a légkdrdn kivUl repult és sértetlenul visszatert A Snark nevi, léqkdrén belUl re PRICE 10 CENTS | “Ami ulunk, a magyarsdg uta, mis is valtozatlany hiven az exer dves | owmultunkher, nemzetl tradiciankhe:, a keresstiny vildgriretrnek, a kristtusi iqarsageknak vagyunk kawetdl, hirdersi’ A fentl idézet Kenesel F. Uiexrkd fa. bes | punk eld szamaban omegislent | késxstnté cikkebal wale. } 1Q47 nev, Ls., ezerda. ‘Torenta, “Edited and Published at 996 Dovercourt Road, PHONE seerkeszti : PxSEE PF LASZLO Toronto 6-038 3 age et . 1 Ie * Pearkes kanadai honvédelmi miniszter | Gstobasagnar n torontal légi szdllitok eevesiileténe, kisevulésén Kanada , Diefenbaker nue ui avery QP oy ‘ al bese¢ at Ry NA’ ro we Whe yyy i Fen SSPPpehen, A a ia Inisiterelnik ret its 4! trast, Kanada eevedil is tar hoey elmandotia, Noo a leekogelebbi evel sordn a raketan , cevalni ovolna hajlands F WwSsber e avultta foeiak tenni ax ember altal vesetett bombavetoket. © eorelosy RY €& \mig ez a vaAltezas be nem kGvetkezik, addig a rakétakat elso- BAOV jet legtyabb les: Sakinlatarol Kaensesey tudva- ay Eisenhowernes modidhan gi. Bor ban nem katonal eélo, ellen, hanem ipari kigpontok elle ni | ou | } x ¢ : oe ea eee eS go moles we Paes a jrerroreszkéz gyanant for idk felhasznalni, A miniszter részle- Jevoleg sestieskonferenela ite sen beszélt Kanada fontos geowrdfial szerepérél és a radar. |PSS% ehivasat stirgette, de haldzat és clharité rendszer fontossagardl, erre a nyugatiak — reszenl Corporal tUzerele olyan Griasi, " mesen hajlandésag mindad- I. Vilaghdboru | Seg ORE. ea GRR RR ERE TE REE IE IEEE ST ON RN RE AR EA RT EO AIO IO IO ION ERO NTH RNS IS ARN EOD NN NUE IR ER EN I IRE . al ® j +e Sees wh eareey 1 . ae . ee ne: < rkezettel | O7I or: BAL dele eatusa . kivonult. jd ig, amie a konferencin si- . A esonka kozgytiles erdend kere elére biztositva ninesen eredme nyeket nem tudott cl jp, pedi csak akkor lehetse- JOPNE, ges, ha oa szoviel mar elure 3 # SHplo GCEVES i kijelentéseket. lesx k, hog szabadsagas mel ‘ade a $ rabnemszetoy, lape y Vords Ki- ja iNew-Delhi-l kézeviilésén su-| ais ta vilagnak, amelyet a mai a swovie tnak elényt szerzett bizonyos terUleteken, mint) Ivos szakaddis tértént a résat- (jai tigy véli Segémbok terén, a szabad vilag egyittes katonai ere-|tamaszpontokrol ne lehetne Jupiterrel celbavenni es elp usztitanis oyiih kézbtt, Amerika init nn uk Kellett. volna igazat! hak — visszaaddsa tekinteté- dig sokszorosan meghaladja a kommunista vilag katonai|A Jupiter az atmoszféran kivil repul. | anyara. | arrél suavazott aladni. Eueknek ‘a figyelmét ‘ben Aki -annak 5 ‘gnoviel- ‘amolt az amerikai rakéta- és tavolsdgi fegyverek bizo-| Az amerikai tudésok megoldotték azt a kérdést, hogyan lehet wwiilés, hogy Nemzeti Kina, wt ‘ahivjuk arra, hogy a xvovelnek rakélal. akér ninesenek , feilédési stédiumairél és hivatkozott arra, hogy a mar] légkdrén kivil haladd raketdk felizzasat és szetporladasat ~meg- vasey Vers Kina képviselje-e jet tan! ‘toh Bu dapesten, r va-|— a szabadsiye - alapelveit fel in fell nagyszamu mds rakétafegyver is kisérletezés | akadalyozni, amikor ismét a levegdvel kerUlnek érintkezésbe. aan Vv drskeresztet. Al ving ik kinai tankok pedig | Ko- adni sohi- nen lehet. 4 7 légkGrén | felhasznalni, Vo- tk aaa sajtd epyrésze avon. yan arka akarta rabirni Die. eloszeretettel a viseld kedarhazna-| lés Nemseti Kindat foradta ol, ‘re: aban lehet mire a V6érés Kina oldalin roskeresztet +E STR ETS F RO VSS 42 e f ; ® eyeaeseeendes Boo be ey: gees eegeay det tages d Peg, ene og dogg be * ay tay tere bey o~ ne See | et, amely sokszaz meérfald a hs 17 (¥ asfiie@wony moedtt 1) kat os mentaket bamb fztak. enba 4 OY mn isgterelnokal, WEES goo gg ee 5 3 a me Fe SR eR USA id q hogy mar joel6re jelentse be Uy an ada helyeslését a ,,csties- tekinteteben, A ja walesi lakoma” Seka Diver halal-tanc \ : 3 ‘honferencia”’ © eee x as t os Zi, ciawe + . me eayes rakétak tébb, mint 4000) 000 fanvesre sikall padio a ma- = 2000 merlolel magasssaig re sorozataba far 8H thadsfieharcosok yvé- Minisaterelnok most kijelen- ww 8 wi GLE Ev Se telle, hogy bar elvilee a tar- arise q, er oe a «6B St 33 bdzissa retG) volt piros, Radar lakk- tSb sing’ SOOO ose ae REE TO gras peese tl tay tify 4 : “epgeg Trresyle eR 9 pul6 raketa tobb, mint 9000 ji kép lehetett Kruscsey és cipoje az dsszctaposott ma- eyalasok hive, a legutobhi atdskbre lesz minden rakéta, Urhajé. mesterséges hold- és ha-) kerdésben, _akér valamelyik polgari tudomanyos intézet, mérfoldes tavolsdgot tesz meg, menetkdzben taévolbdl irdmyithato yeadiy — karonfoeva lejtett evar everekek vérzd holttes-, kiusesevi felhivas — alapjan vaiamelyik katonai szervezet foglalkozik a kérdeses kutatassal | és teljes pontossaggal a célha viheto. ‘tanea a sven unne pe- én batladozott. A tancot joj. HERON is elhamarkodalt, do- rlassal, Ezzel megszUnik a polgdrl kutatas ds a kUl6nféle ka- A Regulus, amellyel az amerikai tengeralattjarck ma mar fel. yen, amelyet a. part {-féitit bel r {6 Krusesey minden madt- Jog volna konferencidrél be- aryak kSzdttl hatdskOri SsszeUtkdzés és az amerikal munka | vannak szerelve, barhonnan bérhova képes atombombaval clistowt a bolseviki fon dalom évfor-s : cApeseppie az sursonkinzott 826lni. la téren 6p ppenanny! ira egységesitve lesz, mint a di ktatorikus | rakétat kiléni, Hatétdvolsaga jelenleg 700 mérféld, Egy masik tipus. duléjan tartott. A vigyorsé “s absnolsrik naldlos verejtéké.| Azdta Eisenhower elndk is ek " egs zervezett szoviet tudomanyos munka. a Bomarc, felkutat, kdvet és megsemmisit minden ellenseges ré- majomfejt bortigyndk és anek eves, tengerébe esdipds kitért e ddodésre televiaios Belelentette tovdbbd az elndk, hogy nyomban megkezdik az {pUldgépet, igen tekintélyes tavolsaghal. ihe roll estiszé-masas Kadar ett. A satan és bardAtai tine beszédében s a targyalisokot ddigi tudomanyos és technikal adatok kozléset a szdvetségesekkel, Mindezek a rakétafajtak, amelyekhez hasonlokkal a szoviet knronfoeva lejtetté. az oraszrcolnak. A rabszoleak hordy- ccevelére egal az UNO ezine 3! vayancsak hasonld jellegli adatokat fognak kapni. Ezzel egy- ) PEM rendelkezik, tovabbra is biztositjax a nyugati vilag fegyveres S fdineot. Hoey is ina Arany nek, . S AZ GRULTEK TAP. eltt Mtja lehetséyesnek foly. gyarlas a rakelsk és rhajék terén nem-| ‘Olenyet. Janos ,.Fiilembe gtycia Atkait SOLNAK, Hatni, a a, hy anem aze q aor e7Tab a cl Wi il a gb an. —_— ——e—— — ne ecenegsi snot anitonaaganennnany,. gaisnnnninsneanisennnieeennsueininatenenmunsasn han ticniahdna nae naa i hoo NSA ARISE RISA SSN ALESSI ANNAN ENE EE seuss abd az eln Sk, hoay a tudomanyos és techni ‘kai |teival kieqgészitették és mivel to jak. Kozdlte, targyaldsokat lamrdl van szé, tlzzel-vassal ke- sztulvittek. lay Saban ullas saryezik és mM eagyo eit ali és barbdran diktat torikus al vi tet arra, ho ogy 4 leszerelesi az UNO keretein bell, mert mint mon-: lettek eo ogF F 3 ey Pee ged ELSGR | g s vy < Ste gte Et ARIK g 3 BN BY : 5S arra van Sz Uksege. nea eqy oras pest 220" orszagnak rabszolgal, al oy y egyetl en, de hata. nek birodalmaban mincsen fore kad, csak minden ezredik azt a kije elentést ban, ahol egy tonna acel ay oz 14 irdéasztal munkaja 82 Uk bh ae. ne arta- A atonal he alyze! vézolésaval ape solatban, er, > heey a sputnikok —- bar tudomanyos je lentésé- | m befolydsoljdk a nyugati vilag katonai bizton-| ‘ tatts eS lah FES Be SRN EAE Be? atl cah séges, szemben a nyug at, bar " bizonyos katonai jelentésége van annak a te snynek. hagy gokkal, melyek 4 [roaszt tal MUN szukséges ereiG rakétakat elé tudtak allitani, EI kalaval oldiak meg ezt a pro- - 1 aa om ae Unk azt, hogy a szovjet olyan naqyere|u rakétakat blémat. yen haboru eseten silyos karokat volnanak képeseki . Oe Emer vRina i - ‘ bys cae oe ga | Es mea ma vy reaqgy ver VOrNa bs 3, Azonban az USA veszélylelz6 berendezeése!, ta-] ,. are lanne cote ett : a kis kutyaés-gomb, az sem ienne nilovohelyeken elhelyezett rakétal egyutlesen ma om meient i vlegends a riadaramra, Gonac'l- | rendelkeznek. 7 . ale care x MINK CSA VISSEG Af ESO Vay ye rs o & Yr rs eae beet ei RSS PLS PPM aS x eS 3 © ge ss Py fA: oS < Py rs te é errs Peres . RSPR ERs Ay NYe5 g szovjet nép mar 15 even pe _benyomasat keltette, akit kar végighallgatni. Ennek ellenére az volt a helyzet, hogy a kozépszertinél joval ostobabb, minden kulso és belsé szuggesztiv eré hijjaval lévd képcds boriigynok ugy allt az. ‘emelvényen, mint a szovjet, a kommunista jaromban €16 népmilliok szetesen nem voltak jelen. a szovjet technika legutébbi eredményei adjak meg. A vilag — lom eldidézésére, —~ a bals esevet al nasait visell, z A holsevista forradalom negyvenéves évforduldja alkalmabal ményrdl, amit a szavjet rakéta-technikusok értek el a ket Ur-gomb a szovjet Legfelsébb Tanacs Moszkvaban a Lenin- Sportesarnokban | ‘dtjdn, s kijelentette, hogy az orosz tudomany fejladése elétt “nia Ulést tartott, amelyen Krusesey héroméras, tbh mint 15.000 sza- mar ninesenek hatérok.”” Ezutin gunyos hangon beszélt — arral, vas beszédben Unnepelte mindazt, amit a hivatalos kommunista hogy az amerikaiak még nem értek el hasonlé sikereket, s hogy az eredménynek tart. Beszéde éppannyira. ‘aroszok varjak, hogy a vildgirben amerikai és mas eredetU Ur ellentmondasokkal, kargatnak szélé olesé -gémbok iclenjenek meg, mert mint mondotta ° "az ilyen versenges idédkben dgyszélvan naponta. okesabb dalog, mint a fegyverkezési verseny.” Ezutan kévetkezett a megszokott kirohanas az nyugati politikusok ellen, —- olyasféle kijelentésck, mint hogy a “nyugati hatalmak gyarmatositani akarjak Azsia népeit’, hogy a NATO, SEATO és mas paktumok habordt készitenck old, hogy ax ‘Eisenhower-Macmillan taldlkozds a vildg politikal feszUltségénele a fokozdsdra irdnyult és igy tovabb. Mikor pedig mar-mar arra program vivmanynak és tele volt kozhelyekkel, ¢ szellemeskedéssel, mint ax utabbi tett kijelentései. Ismét egy népszeriségre torekvd, Uresfejt pojaca * impenialitg” x kerllt volna sor, hogy Krusesev azonnali varatlanul a ura és vezetdje. Szerepének hangsdlyozasdra mellette ult Mao-Ce- Tung, Gomulka, tovébba a esatlésorszagok képviseléi (Kadaér nem) és a szovjet pillanatnyilag hatalmon lévé tisztviseldi, A régebbi ha- fenyegesse meg a nyugatot, talmassagok —- Zsukov, Molotov, Malenkov, Kaganovics — termé- | habord meginditasaval kovetkezé kijelentés: tette: “Unnepélyesen kije lentjUk, hogy a mi i népiink senki ellen sem akar 65 soha nem fog pusztite feayverekkeel habordt inditani, kt véve, ha bennunket tamadas érne.” (Ennek a kijelentésnek a ma- gyar szabadsaghare példdja ad valodi értelmet. Mert Krusesew sze- tint az irék, parasztok. munkdsok pie maa diktatura ellen vegyen nlé a “szovjet nép elleni tamaddssal”, Krusesev pillanatnyi vezetoi szerepét természetesen egyedul dgy nyugaton, mint keleten — gay érzi, hogy Krusesevnek e pile lanatban hatalma van arra, hogy személyes akarata szerint, ha_ tetszik. kiirtson néhany perc alatt sokmilliéd litszélagos biztonsag- ban élé embert a fold egyes nagyvédrosaiban. Hogy ez igaz-e, vagy. sem, — hogy valéban képes-e a szoviet haderé gaombnyomasra_ hidrogénbombat szallité rakétat akar mar ma is kiléni példaul New Yorkra, —~ hogy valohan engedelmeskedne-e ilyen Grult pa- ranesnak valaki? — ez ma nem érdekes. A ket Urhajé megmutatta, - hogy a szoviet technika felkésziltsége talan megvan ilyen borza- evista diktatérikus rendszer pedig Krus-. (totta arra a posztra, ahonnan ezt a vilagtragédiat valé- i lehetne inditani. Ezért az a durva-arcy, izgatettan gesztikulala kopeds figura, aki kiltelki szellemességeit a moszkvail sportesar nokban elhangoztatta, ma ugyanolyan borzalmas tekintélynek or vend, mint 1938-ban Hitler, mint 1230-ban Dzsingisz kan, mint a 440- ben Attila: e pillanatban esetleg yvalamennyilink életet képes: A Halal szimbélikus alakja e pillanatban Krusesev arevo- dnnetlye es kijelentésnél’’ soklea! a része, melyben Krusesev bjabb “Mi is a kapitalista és De ennél a nagyon gyenge fontosabb volt a beszédnek az nemzetkézi konferencia dsszehivast surgeti. ‘szocialista orszadgok vezetdi kdzdtti konferencia Gsszehivasat akar- juk azzal a céllal, hogy egyezseget t hozunk létre a kazss megértés alapjan, a hdbord kizdrdsdval, s kidelgozzunk a nemzetkozi ker dések megoldasara, a fegyverkezesi verseny és a hideghaboru fel -nemzetkdzi osszekottetéseket ldgial vilginkat ne ha- szdmolasara egy eljarasi modot, épitsink ki koexisztencidlis alapon és ideo bordval, hanem békés verseny alapjan intézzuk el, hogy a vilag javulasat eldidézzk és az emberi igényeket ban e@ gazdasagi és kulturalis a lehetdséghez képest kielégitsuk.” Az ilyesfajta felszdlitds, s a szélamokkal valé politizalas meq a megallapodasokhoz szorosan ragaszkodé nyugati orszagok ré- szér6l sem hangzik soha egészen dszintén. Szovjet részrdl pedig _megint nem egyéb, mint csalétek hiszekeny nyugatiak szamdra. fs mégis fentes volt, hogy Kruscsev ilyen hangon beszélt, mert az elzi, hogy a szoviet még nines elékészilve arra, hogy valéra vallsa ilyen borzalmas. tekintély Allott mogotte, amikor mindenek- elétt beszamolt arrél. hogy a szoviet az elmult 40 év alatt, ha nem) érte el a nyugati vilagot kulturalis és anyagi fej édésben, de mint. mondotta, gyorsabb ardnyban fejlédik, mint a nyugat, ogy hogy | att a boralmas fenyegetést, amelyet a rakétak, a tudomanyos le lg ugyanolyan je éléthen fog élni, hetéségek, s féleg a horzajuk fuzott politikal fgények jelentenek. $ ki, milyen mértakben fej- | mire a szoviet elkésziine, — addigra ismét nem lesz modi aban sl az ered- [sem diktalni, sem kévetelni, legfejlebb beszélni. | mint az amerikaiak. Szamokban mutatta ‘t2déH a nehézipar és a mezogardasag. Beszamolt arré