LIE bie Meg jonni fog. még jonni kell, | Eev jobb hor. mely utan | Buzed imadsie epedez sgagezrek ajakan., Vorasniart. Authorized as Second Class Mail Post Office Department, | Ottawa. pala ta il Srerkesztéség és kiaddhiy atal 362 Bathurst . St. Toronto. 4 éevfolvam 38 szam. Szazot éve annak, hogy az orosz segitségrel levert ma- gyar Szabadsaghare 13 tabornokadt kivégezték. Szazitév, hesszu idé, azéta sok minden valtozott, sok régi eszmét bele- utdn most ugy litszik, minthe a pett a por, a haboruk azéta talan még tobb kiméletlenséggel, politikal vizein szélesend uralkodnék. De sokszorosan nagyobb emberaldozattal folytak és folynak, de | es: ak kissé mélvebbre kell a latszélagos nyu- még ma is mindenkit megdébbent az aradi hadbirdsag itéle- | godt viztlik6r ald nézntink, és megpillant- Kiilpolitikai munkatarsunk irja: Az év elsé felének dramai hadi eseménveti Tavolkelet tének szembeszikkené igazsagtalansdga: halalra itéltek és juk a leemélyebb, legkavargébb érvénveket, megszégyeni{6é médon kivégeztek tizenharom taboernokot, al: amely ek a tavolkeleti népeket és a nyt uesti kik csapataik élén, feryverrel a keziikben estek fogsagba. A. kulturat elnyeléssel fenyegeti k. parancsuralom, a zsarnoksag, amely abban a korszakban az! osztrak esdszar és az orosz edr dinasztikus hatalmanak volt | ipen Vordskina, a feavverzaj pillanatnyi szti- az eszkéze, katonatiszteknek a legyilkolas4val akart bosszut netjében egvre jobban hangsulyozza és pro- allni azon a Magvarorszagon, amely jobb megeoldas hijian | pagdlia a “békés egvlittéles” allitélagos esz- fegyverrel, szabalyszerii haboruval igyenerett nemzeti dnal- |méjét. Envél irnak a fizetett kulturagyil- (kos sajté lapjai a Pravdatol a kanadai kom- Mint napjainkban, ugy akkor sem 1 kérdezt ék meg a ka-|munista lapokig, errél oktatja4k — pillanat- tonat, akar-e harcolni, nem magyaraztak meg neki azt az esz- | my ilag — az elemistakat a esatldsAllamok is- mét, amelyért az életét vasirra viszi, hanem fegyvert adtak :kolaiban, errél beszéInek a nyngatra delegalt a kezébe, ramutattak az ellenségre, s azt mondtak neki: har-|orosz propaganda-miivészek é3 reklim-tud6- békés egytittélés és a nyugati és a ke- hogy a magyar szabadsaghare ki fogja vivni Magvarorszag | leti eszmék ké26tt — mondjAk 6k — lehet- | séqes. Ti Atengeditek nekiink egész Azsidt, s hogy lamely “féldrajzilage” hoezzdink tartozik, egész ez a nacionalista eszme késébb vilaghaborukra, s hazank tel-| Afrikat, amely azért tartozik a kommuniz- varmatok vannak és vol- nem is voltak magyar szarmazasuak, nem is sziilettek Ma-| tak, amelyeket esak kommunista recept sze- losagat kivivni. col], vagy meghalsz. A tizenharom tabornok sem tudhatta,| sok, A fiiggetlenségéet, — hogy a nacionalista eszme fog a tizenki- lencedik szazad vezeté politikal eszméjévée fejlodni, — jes elpusztitasara fog vezetni. Az aradi vértanuk nagyrészt! mushoz, mivel ott ¢ “€ evarorszagon, s nem rajongtak Kossuth Lajos politikajaévt |rint lehet megsaztintetni, —— tovabbé a Csen _ sem, akit forréfejiinek, forradalmarnak, fantasztanak tekin-|des-scean teljes tertiletét, mert az a kom- — tetiek. | ‘munista Azsia partjdn iekszik, — a sarkvi- Eppen evért a tlzenhdrom uaradi vértanu nemesak TM lsoe mivel az Szibériaval hataros, — K6- zep- és Délamerikat, mivel ott egyebek ké- vata a magyar szabadsaghare dicséségének, hanem az EM BERIT SZABADSAGNAK is a szimbdluma. Annak a feérfins, ator kiizdelemre és haldlra eevformdn kesz egyenes, szit-| pdt, mivel az uevis esak a Szovjet felszigcte, bad Iéleknek, az egész embert betélti, minden idéhen, de a ~s egzel szemben mi megenesdjtik, hogy bé- lerjobhan a bukashan és a vereséghen. Aki egy gondolatért, | k ésen élhessctek az amerikai kontinens é. a kitelességteljesités gondolataért fegyvert ragadott, az haj- szaki felén, amig mee nem unjuk. landé ezért a kélelességeért meghalni, mert az az elhatarozis,) Ez a “békés” apyliltelé as"? progwrammija did- amellyel feevvert ragadott, megéri a halal aldozatat is. “héjban. S S aki uev talalja, he Mint akkor, ma is vannak olyan helyzetek, amelyekben | rammnak békés, egvoldalu. engedékenvség férfinek, — katondnak, vagy civilnek, politikusnak, vagy at- wapjdn valé meevalositasa ellen ktizdeni kel larpol@arnak, (udomasul kell vennie, hogy most az életet is “ay a kommunista frazeolad¢ia szerint haboru kockara kell dobnia, mert igy kivdnja a pillanat, a kiteles-\ uszite, atombomba-oriilt sth. ségteljesités pillanatanak paranesa. Nem mindig romantikus Minden jézan ember — keleten Gs nvura- helyzetek ezek. Nem mindig dérégnek az agyuk, nem mindig ton egvardnt ~. pontosan tudja, hogy a bel- szoInak a vészharangok, nem mindizg peregnek a kivégzo osz- sevista props wwandaszél amohat komolvan tagek dobjai, amiker az ember raébred, hogy viszsavonhatat- venni nem Ichet. Azonhban a békés eeviitt- lanul fel kell Aldoznia magat, —taldan az életét, — talan esak élés politikajanak vannak sokkal komolvabb a poziciéjat, talan ecsak a nyugalmat, vagy eces7seret- Né-, esapdai is, amelvekbe kénnvebben és toh mely embernek esak annyit szant a sors, hogy esaladi hékéje veszéllvel sodrédik bele a valdban békés érdekében lemondjen ifjukora miivészi ambicidirél, — hogy szandéku nvugat. Az els ezek kéziil a veszé- ay otthonmaradotiak érdekében lemondjon a koesijardl, — ly es érvenyvek kéztil a kereskedelmi kapcso- nuis ember arru sziiletett, hogy aprélékos, hangyaszorgalmu latok Snadmitd fenntartasa. A nvurati vilac munkaval gviijtse az adatokat a kommunizmus gyilkos pusz- : a magas életnivé és a fejlett technika kévet- titaszirél, ismét masok az egészségiiket kell, hogy felaldoz- | keztél yen Oridsi tulprodukciét mutat. Hidba yak, hogy tudés munkaval elébbrevigyék az emberiséget. : emeljlik az amerikal életnivét, minden em- Mindegy. hogy hol, mikor, milyen mértékd aldozatot hoz: AZ| bernek nem lehet meganreptilégénpe, har- aldozathozashoz mindig egvforman hési lélek, ezyforman ma- mine perzsaszényege és privat uszodija. H'- gasztos énfelaldozas kell. “Aba adja Amerika és Kanada a feleslegének S mint mindig, az énfelaldozas Hbnmagahan és esakis On- hatalmas részét ingven, az UNO-szerveia magiban talalja meg a jutalmat. De mivel minden embernek kereszttil az elmaradt azsiai, afrikai és éce- meg kell egyszer halnia, azért a kételességteljesites ho'dov dniai népeknek, mert az adomanyokat sem érzésével, a tiszta lelkiismerettel vallalt halal. az dnfelaldezo, lehet a végletekig fokozni, hiszen a kormé- svabad Iélekkel valé elpusztulds méltan valik az emberi sza- nyok altal ingven adomanvozott termens hadsag szimbélumavd. Mert aki szabad lélekkel hal meg, an het is meg kell fizetni a farmernek, s ez véc- az emberi szabadsdgért hal meg. S a kévetkezé generaciok eredményhen az addfizeté polgdvole - zsebere, tehat az Getnivé terhére megy, Az igazi pi- ezabadsagaért meghalni és élni egyforman erdemes. ae eee ee ee ee ce 6 8 ee eek See ee : AC mom ak a Ta SER re HY OB epe anek adan d 6 it ) ; KOSS even adomany, akar a jézan versenven ala. BO RZA LMA § G Y i L. KOSSA G : sald Se8 bad ker ‘pat sedel em szempon t j abél _. TORONTOSA? a kommunista jayom ¢ alatt Gl6 850 millid er- ro ole 4 ff when were caeee DeY Voina. SS ezeknek a szeranesetioneknec< Mrs. Mary Lypovtzki. 46 éves ukran asszony mezte-. me ae eknek a szerencs¢t] n ‘kne _ ; ® e : tHes 3 ricy PHB nV o - yy FER eyes ef yy any ny 3 vethontetets halttestét taldltAk mex a Sheridan Ave. ROT t nyugatrel elfogadm, Aeott leva rer yer ban: A re ndorsegi 3 NS “OPYOTELS edie felteveoce! ¢ 26tt szegény népek is élnek, — végviil urd. tae neeoerere tes «at ceN enlo feltétclek mellett szabaden keres- ‘edi veldk szinten neva lehe at omertoort nies. anid np mlitika jel ikass ag ry UE Van Smo. amen eviben a Mor. cited , : evilkolt asszony “file. : az ukran Komumiunist es stovetser “ve “ a manists . ndaver oat ewene os cs hanadal Tete os a me nek it ukran kormany tein an? nae A | AS | hee tehal SRA FE WS a t uf rerm ees kommunist) aelenss tevélenvsécet Feit tett ki beszédeivel, wie “3 fel B. _ ae ; on POREOES OS VEE wo RS 6 Mademe Nehru mnt lojdrtavs: * 3. »# epee Teper 8 faye sap 2S . * P - gg & ket es annak | kéglesét kérte, hogy 2 ar jutalmat tlgtek o2 UNQ Sdeeviilése uy elneks« vAlasztot i. _ ki a nvomravezetének. exik Jelolt, Wan W aithavakon thaland: | Szerkeszti: KENESEI F. LASZL6 Ara 7 10 | Cent, A kommunista front, s legels6 sorban ép- ogy ennek a prog: ecandaiaba. Kilz’ent kell, nem eeyvtittéelni. S. Canada’s lnrgest Xnti-~C ammunaist weekly in Hungarian languare Kanada legnagvobb magyarnyelvil anti-kommunista hetilapja. Edited and Published at 362 Bathurst St., Toronto | Toronto, 1954 oktober 2 O. BICU ERDEMES NYILATKOZATA sawn seaemmnenmanenn. © eanenal Terontoban foly ik: a Kanadai Sank ‘szervesctek Svovetsé- vének kongresszusa, amelynek eeyik meghivott szdnoka Mr. Omar Beeu, akia 74 orszdg munkdsaibdl alakult Szabad Saakszervezetekh Nemzetkézi Kongresszusa cimi vildeszer- vegzet elndke, A szervezet, melynek 54 millid tagja van legfel- osobb iranyité eélia, a kommunistaellenes kilzdelemnek, és a ekormmmunistak kitrtisa a szakszervezetekb6l Lernagyobb el- lenfele a hirhedt Nemzetkézi Szakszervezeti Szévetség, a- imely viszont a 1 kommunistak evvik leef6bb feeyvere a vilaAg meghoditasara iranyuld hareukban. reslet és kindlat térvényei, hanem a_bolse- vista célok szabjak meg. S amint ltjuk, Anglia — s6t részben Kanada is — beugrik ebbe az atlatszé esapddba, elsésorban éppen. hadifontossagu anyagokat szallit” keletre | (mert dk esak azt vasdroljak) és igy azok-_ nak a hadieszkézdknek az eldallitasaban se- Been tehat a vili kdssdeinal sben beszélt. mi Vonede | | low ven jeen tehat a vildg munkdAssiganak nevében beszélt, mi- eit) ellenségeinket, amelyekkel nemsokdra. CCH LONRL OD VIRUS TUTRASSASARER HeVvecen HesZert, i benniinket akarnak, vagy fognak legyilkolni. (Kor eryebek kézdtt ezcket mondotta: “Bekes | egyiittelésre . De attél az atlitsz6 dngyilkos gazdasag- ‘még gondolni sem Iehet oly anokkal, akik legelsdsorban ben- politikat6l eltekintve, mas térvényeket jg linket | igvekeanek kiirtani’ “A kONgTesszus legstirgoscbb reteset a békés egy iitt élés szélesendie. | ifeladata, howy Deél-Azsidban MCESZCTVEZZC at kommunistaelle- Attlee, az angol Labour-part vezére, mintdn |S Munkas-szovetseget, mert az oda bnnld sokmilho ene hazatért oroszorsziei és kinai tanulmanyut-| agi ult politika all Asfovlalisa dante CHES? Azsia JOvejere nee javl és kiadta utinapléjat, amelyben a koni- ve, “Vordskinal 3 nem saabad elismerni, mert Véroskina nem munista dllamok rendszere feletti undorat, | °" tbad orsaiig.” ye . og megvetését és utdlatat fejezi ki, — mégis Mr, Beeu szavainak az ad fontossdgot, hogy a szervenett azt a kévetelményt terjesatette eld a Labour: | munkéssiig nevében heszelt, | part scarboroughi nageyiilésén, hogy az _ a y UNO minden tovabbi nélkiil verve fel Vi= Ko VETENDO PELDA roskinat, adja at Formazat, szimilzze Csank- santo Kii-Seket és szamoljia fel az egész nemzeti! Chiléhen a kommunista vezetés alatt allé ewyvik szakszer- . kinai Allamot. Mindezt nem azért, mintha| vezet a munkéssdgot dltaldnos sztrdjkra hivta fel. A bujto- Aitlee a vorésék oldalan allana, hanem epy- ly alas hatasa alatt egvik nagyobb evar szakezervezeti vezets- sreriien azért, merta “téenyeknek, a valosa- wbere > Jetéple a gydrépiiletrél a chilei lobowsdt, azzal a f elkial- 7 ws helyzetnek,” ez felel meg, — mert esak £4 sal hogy dk nem cl chileiek, hrne kommunistak, | . dgtvor lehet “békésen exy tittélni” ha ; | eel | Np Re APRIL ED REAL AEDS pape ee | Joma SEARS ERA ERA SRN ERTS, “ee Meee iinty reaped ‘ez megzvalésul. S6t még L. Pes wson, Kan na ms , itén kiiGeyminisztere is azt hangsulyozta az! “rtelmében a dnk ossiitrot vagy annak ery résnét rendeletiles UNO kézeytilésének megnyitasin mondott ne lJehet vezénvelni az orszage masik részébe. A rendelet alleal- beezédében, hogy az UNO tawjainak szamat! mazasara nem keriilt sor, a svukszervezetel drak alatt ellave. Tokozni kellene, s abbél nem velna szabad er- li tattak a lazita kommunista vezetoket, s a satrijkok kitdre- kdlesi okok alapjan senkit sem kizarni, mert | se * helyett meses ventel | il iin andokkal. : 3% ete: ee “a ce Spl Va GC Sg SRE SS eS gh’: az UNO a valdban hatalmen leva nena (* ks a coe oe ae Ne Me ITs A TE oe ee szévetsége, nem pedig exves nemzeteké, Bar “MIERT BUKOTT MEG A HAMILTONI Pearson ery szoval sem emilitette Voriiski-. VICTORIA PLASTICS INDUSTRIES ? nat, —- amelynek magatartasirel ugvaneb- 0 ben a beszédben a legelitelob sben nyilatko- A kévelmultban mer foetal eoutunk a ihuniltonban mee- zolt — mégis a kanadai sajto nagy resze mar vital Victoria Plastics Industries-nél tortént cseményck. is ugy értelmezte Pearson szavail, hogy ” Vel Megirtuk, hogy szinte példdtlanul allé volt az a magear kWligvminiszter Varo skininal az UNO-bis —wszefowas, amelvik ezt a hamilteni Plasztik, Bakelit éa vilé felvételét kivanta.” l Kannytif mm oevarat Gletre hivta, Ez az, amit a kommunistak akarnak, 5 ty Naevsnori yovével keeseetetG vallalkozisnak ldtszott, mit minden erészakos hodito a vilagtortene- I mely ben a jozan ¢s kitting iizleti drzékkel rendelkezd: magya- lem sordin mindig akart. Ploszor fegyverrel, rok fantaziat Mttak és ennek mevfeleloen teljes erével iaien evikolassal, thzzclvassal meg hittin CBY Coattak is. Eppen azt adtak szfimolatlanul, amit kilonben nt békés tertiletet, OPSZagot, neped, kontt inenst,4 Neenehezebb kihuzni télik: a Dollart! Aman a fegyverzal clilte utain a vk ikertil-| Adtak, mert érezték, hogy ez a villalkowss olyan belat- hetetlen tenyek", az “astot helyaek 1 Dey itatlan jove ellt All és annyira rentabilis, hogy minden be- kés epytittélés” kévetelményveire hivatkozas- fektetést cs tAamovutdst megér. A vallalatvenet® elSadott tervei, a készitend’ evartmiainyok praktilussdea és ujszerti- noc APA At hacigbihtg penewecone MEF a cnet ite sal Allanddstiani és békés szinben felttintet. ¢ , ot £ PRESET EEL c ure Pe > Alazt a Jatszolages csendet, sumely mogout ay aége, a piaclehetdséeek, mind, mind csak alAtAmasztottak egy megolt szabadsd schGsik teste], he elfojtote! | | ilyen vallalkonie Cletrevalésagat és tovAbbfejiesziesenek hi- siramok, a megtiport lelkek vonaglanak, jmerithetetion lehetoséveit. Mindenki bizott, hitt és lelkese- Nem igaz, hogy Voroskinat fel sza bad ver det, Oszi inten GS Leesiiletesen szdlva mi magunk is, mert azt ni abba az UNO-ba, amely ellen agyuval | hare, hithiik és joweal, hory exv eddig példatlanul Al6 magyar val colt. Nem igaz, hogy Voérdéskina “ténslenesen | anonis van "héwaiiléen, olyan magyar vAllalkexas, amely is kormanyozza” Kina teriiletet, mert az 500) esak még emelni fogia a kanadai magya rok kinnal-kénnvel, Mid kinai rabszolgat nem kermé Tl heestiletes munkaval és rengeter verejtékkel felépitett 46 hanem kinozza, kiszipolvozza, rabszolgasor Sb ienavél! ee = Ses Ps va i eek CO — &3 yey Pe : re ye . | fahe PACA ban tartja és gyilkelja az a par ono ortit, | Et hittik és ezért ériltiink neki! cy Ley - x. yee ge be *yy "3 ga 5S ie & a . . os ‘ x as * . Ne ae how K ue aa or even hol | Akkor még nem seitetQik, hory a szépremeényi vallal- € raz, howy “békés nemaci’-nek kell Ce-. K te on tiny | " andl “ Szovi ikozast evyetien feleldtlen és lelkiismeretlen ember marol-hel- inte a tények erejénel fogva a ee - nteni” a tények erejenel iogva” J& napra ténkre fowia tenni. Egyetlen ember, akinek az Ister fet, s hogy halleatni kell ra a répek szabad- tehetséget adott cuy olvan magyar t6kekomnicxum 6sszeho. cae anak kérdése ben, mert a Szoviel meg o. ee \ ba tail _ Lon Higit isdra, amilven eddie még soha senkinek Kanadadban nem ma is népek tueatiait, emberek svazmillidit eis ne Sg SO sikertilt, akinek ezenkiviil a szakértelme is meevolt a célkitd- ‘artis akaratuk ellen¢re rabs 10) ‘asayban, | , r : * .y Pete ¥ , 2% * _ on _f ar ae * ‘ xe " gések keresztiilvitclére és mikor mara cél eldtt alltak, dertilt Nem igaz. hogy a bolsesitak ordsz: tKOS po “hee wetadambet blvedd alefmante maleclante: hiee tet . oe ki, hogy az, akiben mindenki bizott, akinek mindenki hitt, aki edditasat el svahad ismerni Larhel a vig eg manduibdlhntaté catna ; — ; | age 6 THEE ae Osezeforas yegeloye Naval produkathatat . Ws bon, Nem szabad beuerani o békés eeyvittélés 1.0, mo . ., Méltatlan a bizalomre. Siraky visszaclt rmindnvajunk bizalmavel, satat Gnés Kkiivdelmet nom on SS szdlesseud foler val. fem pia ihaesnties a biiliivlean wows: erta kihasznalni a kblonben nagy- PEVveny torveinek Tas Wra ak r Py es elaget 723) AB rian, err AY io WR. “ kel] pba~ fed cctw ewecaupdacce dS asd Mec ue? compete cee } a . i Pel - ; Ova vilalkoyast és point an endre tértenni szokeott, aio coneent, hanen nkeor, ha Pekineben,. - —_ | ax: te teh ag aoe ae ca Rett. mee on ‘elt att eeétes torveil telfesen meoevalostthatts nipte stan Pr Hay, wien, vaban egy. | | aa . b os «| :. - 2 — § + * ws Prey > SRESD * Q : 0}; ! Ve peas Eh xt 3S Sthe Fe Shes ey ne as ae Hg en * Pee es 3 rq vesglesér Gs sok-sok marvar ‘upergate ett eenteeske: usenak ees b6tlen eselekedete] rmintt, “~ gvars cat mar nem ‘rt n Teh et memmentent, Ha a részvs. is a hadlandOsdae, nines meefelelh szak- 3 Sas Se Sy SD tS uo¥eSeK Den mi 1a sana hs spd ak kor le he: ot | megkezdeni a hekes egyiitt s és { * , eo Ror oe RF ~~ 4, See Sroonaste Sov» nts ‘oom el greet Pik % we ok, ine as, ag we a we “Fo a ae aes ris em, cad artes, Fant: Arann ot eco RAE. we aoe a e _ ember hozzd. Res remek jovojub vallalkozdis helt mee omer gay FT ee wa rere yas od @ % Le ay eT Se FT ee Es sano ¥ 2 * gs ~ . xgoet a me BANGS tlt merez ‘les fet voins. tae U S01 kagecttes elncke. Az ui elntk Mi pedig kes amb szAtizgel elmondhatjuk karvallott hon- egy magyarban kellett ismét csalédnurk! SER ee = . + oe? | ae : ; = meg 2 a4 = 5 ] ‘ ) k os ~ “Gadese ee neee ndelidesset tekint a vie. Warsait kal < eviitt, hoy: csalédtunk, nagyon esalodtunk es hee 22 Tnos h ogV épy pen bl