1965. december 18 7 7 A GY ENGEELMEJUSEG KIKUSZ As I ms wee Ss Of th ; a MF + oe oe . 2 2 A MARBURGI EGYETEM DIETAS KiSERLETEIRGOL Marburg. -— A csecseméd sarkabol levett paranyi vér- csGpp klinikal megvizsgala- sa a gyengeelméjiiségre haj- lamos gyerekek szellemi fe}-| lédését a helyes utra terel- heti. Az anyageserezavar o- kozta betegség, a Phenylke- tonurie (réviden: PRU), —epyike azoknak az alattamos betegségeknek, amelyck kis- gyermekeknél megfelelO or- vosi kezelés nelkul sulyos bajhoz vezethetnek. Mivel ennek a betegségnek a csira- if mar a csecsemGknél is ki lehet mutatni, a Német Sz6-| Koztarsasag nagy inditott a PRU vetsépl hadjaratot ellen. A ligyi miniszicrium tamoga- ‘asaval a marburgi egyetemi varos klinikajan kertilt elhe- lyezésre a kozponti kivizsga- I6 allomas, amelynek labora- t8viumaiban az egyhetes cse- csemdék veér- és vizeletvizsga- latat végzik el. 18.000 meg- vizsgalt csecsemdé kéztil 6t- nél a PKU nyomaira buk- kantak az orvosok. Egy a- zonnali orvosi elmulasztasat soha ni és a gyerekek ki lettek volna szolgaltatva a k évek folyaman mar gydegyit- hatatlan elmebetegségnek, Kezdetben a betegségnek semminemt jeleit sem lehet nyugat-nemet egészség- | beavatkozas | tGbbé | nem lehetett volna jéva ten-| lyziseével, idében felismerik s egyéves| a Osszetalalkoznak az apanal) ésObbi | [IGtteknél észrevenni. |hénapok elteltével jelentkez-|dag ételeket enni, Csak |nem szabad fehérjében gaz-| amialtal nek a betegség els6 szimp-jelérheté lesz az, hogy a szer- témai, amelyek a zavart szel- lemi és testi fejlédésre utal- nak: a gyerekeknek nehéz- kes lesz a mozgasuk, nehe- zen tanulnak meg jarni stb. ‘A PKU kifejlédése az em- ‘beri szervezet anyagcsereza- varara vezethetd vissza. Ha a szervezetben az anyagceserét irdnyité egyik ferment hi- anyzik, a szervezet nem ke- pes a taplalkozas fehérjetar- talmu részeit, — Phenylala- lint, kell6képen feldolgozni és ez az agynak a megbete- gedéséhez vezct. Ez az ami- nosav és ennek meliékterme- kel, igy a EHeiiyl brenztraubensav, ugyanis az idék folyamdn felhalmozd- dik a vérben és a szdvetek- ben és Gsszetdri az agysejte- Da tavta ee: PEMIdus ket. Ennek tudhato be az a) tiinet, hogy egy kezdetben teljiesen ép agymtikddeés idd- vel az ididtizmus mélypont- jara stilyedhet le. A Phenylbrenztraubensav | karos felhalmozddasat orvo- si vizsgalatokkal kénnyii- szerrel ki lehet mutatni: a vér és a vizelet klinikai ana- korban ez mar esetleg késd, a gyermekek taplalkozasat azonmnal at kell allitani feheér- }jementes kosztra, A gyerme- a PKU-ban szenvedé wjszii-| keknek nyolcadik életéviikig 'vezetiiknek nem kell Pheny- alalint feldolgozni. A_ kilen- cedik évt6l kezdve az ember agysejtjei képesek a Phenyl- ‘brenztraubensav kdros hata- sanak ellendllni és a gyerek ‘elkezdhet normalisan étkez-| ni. Az els6 dictaval egybeko- Lott gyogymdd alkalmazasa- ‘ra Neémetorszagban — mar 1942-ben sor keriilt. A kisér- let akkori vezet6je, dr. Bick- el gyermekorvos. professzor, i'ma a marburgi gyetekklini- ka munkatarsa és a PKU el- leni mozgalom programm|]a- nak vezet6je. Doktor Bickel meg van gydzédve arrdl is, hogy manapsag egyetien gyengeelméjtiségre hajlamos gyerek betegsége sem fejldd- hetik ki, ha a kérhazak, or- vosok és szllék a marburgi xOzponttal nak. Annak ellenére, hogy a Phenylketonurie-ban szenve- dé gyerekek sziilei gesek, a kutat6k mégis az Gréklés folyamataval ma- Ha a belegsépel | pyarazzak a ,Brenztrauben- savas-gyengeelméjuséget” ha leszarmazottak veérében és az anyanal esetleg megta- lalhatd betegséghordozd csi- rak, illetve az erre vald haj- | Legyen gondja ra, hogy ki ne fogyjon a hétvégén a MOLSON CANADIAN sérbél. A MOLSON CANADIAN lager sor konnyt, vi- lagos és igazan az On izlésére kesziilt. Igyon egy MOLSON CG cos emberek sore. NADIAN-t... Ez a baratsa- egészsé-, apunusnavenrunnnenaaneenensentaz aetagsesennstangssscseaenngspsnea nan eaMmUceeea ean ERAT EE LEER ETERS PRR lidstani mérnokok a fenti ba- |mulatos technikai vivmanyt | elavult, }pontnak tekintik és mar a- izon toprengenek, hogy az US |X-15 jelzésii jet-jének 4104 mérfGld érankénti sebessége | lekedési eszk6z a tréfasan ,repil6 kalyhacsdnek” ne- sugarhajtasu jarmiti | lesz, melynek miikédése ki-| sem ‘csupan az iizemanyag injek- cid és a belsé gyujtas elvén konvencionalis reptildgép e- [san a magasba, azaz ango- padna egy liftet neki’. | lamossdg, tigy ez minden bi- zonnyal a betegség kitdrésé- ‘tint minél bb PKU-ra haj- ‘lamos gyerek Jlappangdé be- tegségének felkutatdsat ttiz- ték most ki célul a nyugat- német egeszstgiigy! szervek, Az alkohol a mi kultt- frankban az, ami az opium- szivas Keleten: értelmetlen tomegmergezés. Ha mostani tarsadalmi é- letlinkbGl az alkoholt kuk- tatnank, uj szint nyerne a vilag. Az alkohol sem lelkileg, sem testileg semmiféle for- mdban, sem mint gydgybor, sem mint tiditdital, sem ki vételesen, sem szokvanyosan nyereséget nem jelent a szer- vezet hdztartasdban. A jo kedv, a boldogsdgérzei, a lel- ‘kesedés és felmagasztaltsag ‘mamora alkohol nélkiil is létreion és nevig sokkal tisz- Pe ee oa tabb formaban, mert az al- koho] mar kis mennyiség- ‘ben is egyidejiileg élénkité és bénité hatast fejt ki. ‘meghamisitott eréérzet ilu- zidjanak és a bénulasnak kii- sot, lénds egyvelege j6n létre. kardltve dolgoz- | ‘ * * * Katonakkal sérleteknél, a menetcsapat egyik felének sort, a masik | PAVIANOK A ey : ee egyetemen fujjak a flstot. ‘nalgatva egymasnak. Vagy, Eleinte tudni sem akartak til kapjak az ivdvizet. Egy Ra a ft z kultira magasabb fokara és Ttt a wepiild kélyhacsé! Az USA-ban lazasan foly-| inak a kisérletek az 1974-re i'tervezett, a hangsebességet | imeghalado, ujtipusu, 150 u- tas szallitAsdara berenclezelt, éranként 1900 mérfGld ldve-| -selt leveg egy bizonyos nyo- | dékszerti sebességgel halado ‘replildgép gyakorlati megva-| | lositasan. Ugyanakkor epyes repii- tulhaladott allas- és az tirhajok 17.500 mérfol- des sebessége kozdtti hata-| ‘ron beliil ,valami atmeneti”, iajabb, gyorsabb, (2) moder-| Inebb utasszallitd gépet hoz- zanak ki, Nos, a legijabb légi kéz- vezett sérietiesen hasonlit a IT. vi- laghaboru ,,V2" német szar- nyasbombai elvére. A for- galomban lévd jet gépekkel ellentétben, a kalyhacsé nincs sem kompresszorral, légturbinaval ellatva, alapszik. Meginditasahoz tébbszaz mérfold kezd6 sebességre je van sziiksége, amelyet vagy egy ,segéd-jet”, illetve raké- tagép nylijtana, vagy egy ,| losan: | Ezért vezették be a gyégy- és shez vezet. A lehetéségek sze-| AZ ALKOHOL ROMBOLO HATASA A Delirium tremens-ro6l ‘kik sort kaptak, csakhamar felélénkiiltek és vigan mene- ‘teltek tovAbb, m ‘ki, batran mondhatjuk, hogy ‘kb. a fele az alkohol rovasa- | Al olyan elmebajok kibontako- gokat ; OBy masik ugy rai, juldnyosabb dron, a legtdkéletesebb szabdss>’ ‘zasdban, melyek egészen shogy agya vizben merul el. Torontéban. Mindennemiti dtalakitdst vdllalok. més okbél erednek, de alko-| Ez a vazolt formaja az al||| 1409 Yonge Street, 2nd floor 4, hol nelku il nem Fejled ddtek vole koholmeérgezésnek, az U. TL) || folytatott ki-|letkezett vérbaj. Ez az elme- . ZOLGALATABAN Nem valami cirkuszi produkcidrél van szd, amit megtapsol a nagyérdemii kézOnség, hanem komoly tu- ‘domanyos kisérletr6l. A pavianok az amerikai Louisiana ‘12 hogy csak oda kellett nydjtani a cigarettat és az allatok maris ragyljtottak, OngyGjtoval udvariasan tuzet ki- volna el a karos szenvedélyt. Két honapi munkaval lehetett csak raszoktatni a pavidnokat a do- hanyzasra -—- mondotta a kisérieti vezet6 professzor. lett alkalmazni. A pavidnok egy vékony csov6n keresz- vidre vagtak, ugyszdélvan szopokanak és a végébe ci- garettat dugtak. Ha a pavidnok imni akartak, cigaretta fiistét szivtak ki a cs6b6l viz helyett. Eldszér priisz- kéltek, ldrmaztak — nyilvan nem a cigaretta mindsége ellen tiltakoztak — késébb aztan lassan—lassan raszok- tak és a tiiddrak-kutaté tudomany szolgdlataban most mar ugy fiistélnek, mint egy gyarkémény. Egyik-masik flistkarikakkal is prdobalkozik és hamutalcat hasznal. Nagyrésztik azonban még nem jutott fel a dohanyzasi léra szérja. A csikket nem dobaljak el, hanem meg- eszik, vagy ha még parazslik, kiégetik vele a tiiddérak- kutaté professzorok nadragjat. parcinmmspeeniierartenemanenamenenencrnerernarereee ‘kat arra készteti, hogy tisté-| Parizsba érkezhetiink, ha tri | ‘reszkediink a Mary Uj energiaforras' rikai tudés csoport bejelen- “ELET | szellemi munkabiras _ teljé- ben stijt le az emberre és| aranylag gyorsan végezhet vele. | Térokorszagban, aho! igen elterjedt a vérbaj, a parali-| y | zis igen ritka és leginkabb olyan elékel6 hédleyeknél for- dul eld, akik a Koran tilal- ma ellenére erdsen hddoltak | az alkoholfogyasztas szenve- jdelyenek. Ha tehat az alko-| holnak ezt a szerepét is sza- mitasba vesszuk, akkor az alkohol kérokozé szerepe | Statisztikailag is dttekinthe- B tetlen mértékig nd. neveldintézetek bentlakéinak kivizsgaldsat, amelynek so- ran maris 20 esetben sikeriilt a belegséget idejében felis-| merni és a szlildket errdél ta- jékoztatni. G. E. Weller felének vizet adtak. Azok, a- PAA COC LPP Mme T ETO FEL EES ig azok, akik vizet ittak, kimértebben, kel- letlenlil kovették amazokat. De végeredményben azok, a- kik sOrt ittak, joval eldbb déitek ki, mint a vizivok. Ha a szorosan vett alkoho- los elmezavarhoz hozzasza- mitjuk azokat a korforma- kat, melyek Grdok6lt, alkoho-. los terheltség altal fejlédnek - Hallottak mar az alkoho- listanak patkanylatasi érzék- |: esalodasairol? Nem kell ép-| 4 pen patkanynak lenni vagy allanak, lehet epyéb js, de! mindig témegben: katonik, | , ‘Ordégék tomege, legevakrab- ‘ban meégis allatok, A félelem | fargva lehet egvéb is, de min- | ) dig a testet fenyegets kéz-| | vetlen veszély — jellegével,| mely ellen a beteg szakadat-| | De mép tovabb mehetiink. Jan Ktizdeimet folytat, liheg: Mindinkabb = kétségtelenné (ve, kimerulten, szunet net} valik, hogy az alkoholnak se-. kul nyomkodja el tenyerével oft és kivalté szerepe van. aru najabol kicsapod6 lan- Fey telefonhivassal minden elektromossiigi problémajat megoldjuk, inspektori feltilvizsgdldssal és Jotallssal, M8 MINDENFAITA ELEKTROMOS FUTES JAVITAS ¥S ELADAS — MAR $10 ELGLEGGEL RESZLETRE IS, — KERESSE FEL UZLETEMET BIZALOMMAL. 611 Brock Ave. - 532-3408, 532-5926 (BLOOR STREET WEST SAROK) ee ie az elmebetegségi eseteknek | ra frhatd, AA ER Se ee nn BANSAGINE ERZSEBET varrja a legelegansabb ruhdkat, szoknydkat bluzokat, stb. a legjobb kidolgozsssal a leg. SA MOREA igieretes, fertdzés ati n ke-| betegségnek igen szomort | formaja, mert a bénulas a HINETETLEN, DE IGAZ! Mar $10-ért gyényord szérmekabatot vasdrolhat - ivi its UZLETI ORAK: HétlStdl péntekig reggel 9-td] este 9-lg, szambaton regeel 9-161 este 6-ig nyltva, wie A : RAKKUT TAT AS nalunk., Ezenkivul olesd aron, részletfizetésre } saphaték hasz nalt szdrmedruk. HAAR PERISA Telefon : De téved az aki azt hiszi, MOSOMEDVE wan a anar ees NUTRIA i VE 4.3245 218 JOHN STREET, Toronto, Ont. | 252 Queen Street Wst-tdl északra | hogy az emberektdl lesték tiirelmes rola. Tehat trikkoket kel- . tudésok ro- \ROKNAK — von: SZIVVEL SZIVESEN AJ ANLIUK ATUS : EGYESULET K i| T U N O " {LET--BALESET--KORHAZI-BETEGSEGELY 7 : CSALADI ES TANULMANYSEGELY BIZTOSITASAIT LEGIONER-I BETHLEN OTTHONUNK GYERMEK- ES GREGGONDOZASAVAL EGYUTT ilyen csovet a a hamut egyszertien a pad- ;aneurascessneuuaesseveessusuvenazasesasseneanensssnuseonsusssaen stseesatsstesveesesnistieenabineaseie mieateanio iid reaiientini enn 3216 NEW MEXICO AVENUE, N. W, WASHINGTON, D. C. 20016 TELEFON: (202) 244-7555 Bévebb felvildgositasért kiildje be az aldbbi szelvényt torontéi lrodank cimere: THE HUNGARIAN REFORMED FEDERATION OF AMERICA 100 Adelaide St. W. — Toronto, Ont. Ph.: EM 4-1920 Miutan a ,,kalyhacsé” fenn van a levegdben, a gep fron- ee ay le ky eye gers wha k He Telex es tans Ops AMPA Ja pad C QE Neéy Cee Se Ce Te See Ce SST SoC Te See CECE TS CPC Se Soe See Tee COP eee ee CELE SSS ee CSE eR SELES See ee Cece See cree eS eee r ory | mufedary mennyiség — a sebesseg | +f PAR Mew e eye ye Se ue eee See Ce se ge Kee Sele Re COKE TRE AE VES TEAR PEE ATI NEVE TIPE THK GEESE KVR OKT TNR ee RE PERE KER EER e ta EER miatt — nagynyomasu leve- gd hatol be. Az igy bepre- Telefon t .....5. mast tullépve, az égd gaza- késesévakeént, hatul elhagyja a ,kalyhacsévet” s a fellépo| reakcid folytan aerodinami-| kai elGremozgasra kesztesse. | A jévé ,reptild kalyhacsé- | yenek" sebessége — a ter-| vek szerint — tul fogja lép-| ni a 4000 meérfdld ordankenti sebességet, tehat egy dra a- latt Torontobdl kényelmesen Felhivas Metropolitan Toronté minden polgardhoz. Sziikségiink van az On segitségére, hogy december honap folyaman megeldzziik a haleseteket és cleteket menitsiink. Ez alatt a honap alatt a legstiriibb a forga- lom es a legraévidebbek a napok. Jarjon eld] jo példaval és bdtoritson masokat ts. ae ® hu ® Amikor aulot vezel — ossza meg az lones gonddal VEZESSEN ES jarjon. kedviink ugy tartja és lee-| Pop- pins-féle reptilési mddozat- hoz, Walt Disney ulan sza- badon, utat. Az udvariassa g életeket ment. Amikor gyalog jar - varjon a zold ‘ af lampa van ¥ ] Rd Be SS] * ne : 3 Egy nyugat-német és ame- ® [jszaka viseljen vagy vigyen maga- tette, hogy egy i} energia-| forrast fedeztek fel, amely| a jovdében tulszdrnyalhatia az atom erejét. A Hamburgban mtikédd, il tag& csoport az Electron synchroten Research Insti- tute-ben un. anti-protono-| kat allitott elé fénybdl. | Peter Staehelin professzor elmondia, hogy csoportja/| negativ t6liedsti hélium atom. || val valami [cher largyat. ® Vasaroljon na ppal. METROPOLITAN CITIZEN'S SAFETY COUNCIL Mindenféle nyomdai munkat valial a MAGYAR ELET nyomdayallalata. 501-A Bloor Street West - Tel.: 927-1622 Tesu magot allitott el6, amely o- || riasi energia felszabaditasa- | | val felrobban, ha ,normalis” | | protonokkal jén Mapesolat ba. tt OR ERE ARP PDE YH N y OAM COLT TOR. SP gpOPOPOOOEDOONT. Reng ee