ELL EAA nr ree ren naa

Gabor Aron:

ry

2.

Az orosz hatarbédé fa-
bol épult. Homlokzatara a
-sarlo-kalapacsos jelvényt
festették, de agy, hogy a
lengyel sas kérvonalait le
sem kapartak. Az érség
még itt aludt az éjjel. Reg-
gel huzddhattak hatrabb,
mert a konyhaban meleg
a tizhely. Amit tudtak,
magukkal -vittek s esak a
bitorokat hagytak hatra,
de nehogy hasznat vegyiik
darabokra toérték. Még
a szalmazsakot is felhasi-
tottak s a kétes tisztasa-
gi leped6t rongyokra tép-
tek. Ezek ugyancsak meg-
fogadtak Sztalin paran-
csat: nem hagytak hatra

hasznalhat6é dolgot az el-

lenség szamara. Valészi-
nuleg igy gondoltak, hogy
a magyar ,,kapitalista”

# hadsereg tagjai drilni fog-

nak az 6 holmijaiknak,
mert olyan jé minédségi

és nagyszerti dolgokat még»

nem is lattak.

A szobak padl6jat vas-

tagon fedi a piszok. Az
egyik falhoz tintatartét

csaptak, a méasikat tele

firkaltak. Hosszi téli es-
téken itt fejtették ki mi-
vészi ambicidikat a vérds
hatarérék. Pornograf raj-
zok és szovjet jelvények
_valtogatjak egymast. Né-
ha kombinaljak a kettét.
Autogrammok és cirilbe-
tiis felirasok sem hidnyoz-

nak. A primitiv Akombako- |

mokboél annyit megfe}j-
tiink, hogy az orosz bakak
lelkiismeretesen rafirkél-
tak a falra, az orszag mely
részébol vetette oket a sors
a ‘Karpatok ormaira. |
‘De... Ujsagok is van-
nak. Arrél nem feledkeztek

meg a politikai biztosok, —
hogy a legtavolabbi ha-

taroérbodé legénysé ge is

pontosani: értesiiljon a vo-
rés hadsereg: legijabb.

fegyvertényeirél.
Hogy is néz ki a; vore-
sék tabori lapja. .

Lepeddaaeyeses. hat

oldal a terjedelme. A_ pa-
pir gyenge, nehezen birja

a fényképeket. Az elsd ol-.

dalon ,,Sztalin elvtars’’
képét hozza a szerkesztd,
alatta az ismert felhivas:
 Vilag proletariat. eye:
siiljetek!”’

A belsé oldalak mar ér-
dekesebbek. A legijabb :

haretéri hireken kivil ri-
portfelvételekkel kedves-

_kednek a katonaknak. Az

egyik kép légiharcot abra-
zol s két gépet latni, amint
keriilgetve kézelednek
egymashoz. Lehetnek akar

amerikai, vagy kinai gé-—

pek is, olyan messzirél fo-
tografaltak, de a kép sz6-
vege mégis ez:
vadaszgeéep megfutamit
egy német .repilégépet.”’
Nines a vilagnak olyan

repilé szakért6je, aki meg
tudna mondani, melyik >

gép német, vagy melyik
orosz, melyik az tlddzott,
vagy melyik kergeti a ma-
Sikat. Valészini, valame-

lyik amerikai képeslapbdl .

vaghattak ki és vasarnap

délutani mirepilést mutat |
be Cansas Citybél. Mind-
egy, {6 a propaganda: az

orosz repilék erések és
legyézhetetlenek. .

A masik kép még meré-
szebb. Cime ez: ,,Dicsé

repuléink ellenséges olaj-
) gytjtanak
A kép viszont nem
mint egy

tartalyokat
fel. .
mutat egyebet,
fekete fiistt ereget6 bi-
zonytalan masinat, amely-

rél nem lehet tudni, ég6
tankkocsi-e, vagy bened-
vesitett, feketén ég6 szal-
makazal. A fist: minden- _
esetre jé nagy, az égé va-
lami pedig kicsi. De hat
—igy is j6, legalabb i is annak: _

aki elhiszi,

 ‘Tengeri kep semi hidny-
: zik. Ot vagy: hat aa

4, szovjet |

van, hogy a legénység pa-
radésan sorban all a fedél-
zeten, holott a kép alaira-
sa azt hirdeti, hogy ,,a vé-
rés flotta megfutamitja aZ
ellenséget.’’

A Szerkeszt6é terképrél
is gondoskodott. A néme-
tek elleni hadmiiveleteket
mutatja, még hozza egész
érdekesen. Nines masrol
$26, mint hogy a habort
els6 hetében a_,,dicsdésé-
ges vorés hadsereg” gyé-
zelmesen behatolt a német
teriletre s az egyik nyil
—amely a hadseregek vo-
nulasi iranyat jelzi — mar
Konigsberget is elérte, mig
a déli fronton Lengyelor-
szag szivében dibdérégnek
az orosz tankok. A térkép
szerint az északi hadmii-
veletek nagyszertien ha-
ladnak és Finnorszagot
mar majdnem kettészelte
a benyomult szovjet ék.

A. kép ala irt magyara-
zat esak kiegésziti az il-
lusztraciét és ha valaki
nem hitt a rajnak, az most
hihet a nyomtatott betik-

nek. Még azt is feltinte- .

ti, hol mennyi foglyot ej-
tettek a vérdésék és hany
ezer péncélkocsit zsak-
manyoltak. — 7

A lap tobbi része sem ér-

dektelen. Kiilénésen felti-—

n6 az az ,,objektiv”’ besza-
mol6é, amely a szovijettel
hadbanall6é egyes orsza-

gok haderejét tiinteti fel.
Ha valaki figyelmesen vé-
_gigoivassa, rajon, hogy a

vilagon nincs mas orszag-
nak komoly fegyveres ere-
je, esak a szovjetnek. Ro-
lunk is megemlékezik a
lap. Szerényen, Magyaror-

—szag teriletét kilencven-

ezer négyzetkilométer-

nek és lakossagat nyole-
milliénak tiinteti fel. Van
még par hosszi propagan-.
-dacikk is, aztan a befeje-!
26s kévetkezik, amely ter-
mészetesen megint nem
mas, mint:
tarjai egyesiljetek.”’
— Tiyen a szovjet frontaj-—
sag elsé szama. Mi lesz
-a tébbiben, ha mar ebben

,,Vilag prole-

ennyl hazugsag van. Hon-

-védeink nézegetik, moso-
lyognak s_ fejesévalva

mondjak: a szovjet kato-
nak elhittek mindezt?..
A hatarér-bédénak kii-

‘lénben fiirdészobaja is

van. Nem kell meglepédni,
mert a konyhdnak egyik
részit nevezték el ennek.
A firdékad, akkora lavor,
mint honvédeink csajkaja
és —- mar hetek éta nem
hasznaltak. Vastag porré-
teg fekszik benne, az egyik
sarka lyukas. A szappan-
ban sem tettek nagy kart
az orosz katonak, mert
egész megrepedezett, aigy
odaszaradt a zsamolyhoz.

A bodé és az orszagtt
kéz6tt hatarké pihen. Raj-
ta nagy fekete ,,P’’ beti,
— ez még a lengyelek jel-

zése volt. Kis ruszin gye-
rek fil rajta, labat 16bal-
ja és szalonnat majszol.

Egyik honvédiinktol kapta.

Par méterrel hatrabb,
magyar részen, meghaté
innepség jatszddik le. Ko-
riilbeliil szemben a mi ha-
tarépiiletiinkkel, ' vilagha-

‘boris hésdk sirja Poritja:

a domboldalt. -
Ot-hat honvéd dépdel a
sirok felé s egyikiik virag-

esokrot tart kezében. Meg-
dllnak, feszesen tiszteleg-
“nek s egyetlen sz6 nélkil
elhelyezik a viragesok-
rot. Ujra tisztelegnek, az.
tan mar autdban is filnek
‘§ rohannak | a tébbiek utdn, |

kelet felé. - :
“e

“Amie! ‘ao szovjet sajté-
technika fejlettségérél
gyézddtiink meg, a csapa- —
tok ugyanecsak eléresza- —
 ladtak. Elhaligatott a lo- —
. voldézés is, nines semmi

— lyog és.
is ker. |
 Ezzel hathae megbarat-

S Sontam s ha igy folytaté- _
dik, négy nap mulva nem

-hem gy6zziik zavarni 6ket.

Csavar egyet a gazada-
golon s mint az 6rd6ég, mar
is rohan tovabb.

Széval visszavonulnak...
De hat akkor miért allnak
itt eléttiink a mi csapata-

ink? Hosszi autésor ter-.

peszkedik az uton és var.
E161 nines rendben vala-
ul, hogy mozdulatlan az
oszlop. |

Elore sietink. Baj nincs,
esak éppen a hid hidnyzik
az orszagutrol. Ez volt,
amelyiket nemrégen rob-
bantottak fel az orosz uté-
védek. Alig egy kilomé-
terre fekszik a hatartdl. J6
munkat végzett az orosz
robbantoraj, mert a hid-
bél semmi sem maradt.

Egyik-masik gerenda ét-

ven méterre is elrepiilt, a
tobbit igy morzsolta éssze
a robbanas, mint a gyu-
faszalakat.

De a mi utaszaink mar
munkaban vannak. Gyor-
san dolgoznak, rajuk var
az egész dandar. Az ar-
kot csak a pancélosok, mo-
torkerékparosok, kerék-
p4érosok és a huszarok tud-
tak megkeriilni. Mar mesz-
sze elol jarnak s elnyelte
éket a vélgy kanyarulata.

Az 6ram nyole 6éra tiz
percet mutat. Az utasz-
parancsnok szazados aazt
mondta, egy 6ra alatt kész
a hid. Kivanesi vagyok,
hogyan, hiszen a szakadék
legalabb tiz méter széles
es harom-négy méter
mély. A gerendakat is me-
szirél cipelik ide és az itt-
maradt aknakat is ajan-
latos minél hamarabb el-
tavolitani. ..

A honvédek munkajat ci-
vilek is nézik. Két asszony
es harom legényke, innen
a hegyekbol. Pasztorné-
pek, arra a hirre jéttek le,
hogy elmentek az oroszok
és megérkezett a magyar
katonasag. A két asszony

a férje utan érdeklddik,
Neck hat nappal ezelott

munkdéra rendelték® ‘oft 'V8- —

rés6k, azdéta. nyomuk ve-
szett.

Nem tudni, merre jar az
a munkascsoport, ahova

beosztottak, élnek vagy —
-agyonlétték éket? A le-

gények katonaszékevé-
nyek. Harom héttel ezelétt
Oket is lerendelték a szom-
szédos faluba, ahol a ka-

tonakiételeseket szedték
 6ssze a vérdés hatésagok,

A legények elindultak ott-
lionrél, de a falut mesz-

sze elkerilték. Folmentek
a havasokba és ott meg-
bijtak. Tébb székevény-
nyel. talalkoztak s egyutt
vartak meg, mig a szovjet
hadak ma reggel elvonul-
tak a kérnyékrél. Ketto
kéziilaik ukran, a harmadik
lengyelnek mondja magat.
Kiesit még most is félnek
s alig mernek beszélni.

Nem tudjak elképzelni, |

hogy nem lesz semmi ban-

todasuk, sét reggellt is.

kapnak.

Darab kenyeret és szala-
mit adok az egyiknek. Neé-
zegeti, forgatia az ételt,
aztan a kenyeret megké6s-
tolja. Izlik, de a szalami-
hoz nem mer hozzényul-

mi.

Raszélok: edd meg! |

Majdnem sirva. fakad,

hogy meg kell enni a sza-
lamit. Pedig éhes, mert a

lamit elfogyasztani. Azt hi-

szi talan, hogy meg van

mérgezve? vagy robbanni
fog? | |

Végén nagynehezen ie
boki, hogy a vérdsdk aZz-

zal ijeszgettek Oket: be-
jonneka magyarok é és min-

‘den élélényt kiirtanak..
‘Mérgezett kenyeret ad-
. Még a cigaretta-

nak.
juk i is. robban.

- Mikor a masik cigaret-
tamat is elszivta és nem
vetette szét. a fejét, moso-
‘itravalét

CB

SZ cigarettam.

~ kilencbél.

hidat épiteni..

Kilene 6ra tiz percre igér-
te szazadosuk a4 hidat, de
maris készen Van, pedig
még jéeskan hianyzik a
villamegyorsan
dolgoztak. A szakadék al-
jan nagy rénk6ket helyez-
tek, keresztbe szdlfakat
erésitettek, ezt beszdrtak
félddel. és mar indulha-
tott is az elsd auto. Eré-
sen lejtett az egyik oldal
és emelkedett a tulsd, de
mit sza4mit ez? Negyven
pere alatt nem lehet vas-
Habortiban
ez is j6, az a fontos, hogy
a esapatok minél hama-
rabb atkeriljenek rajta.

Egy-két nap mtlva, mi-
kor a csapatok zOme mar
elvonult, a  koévetkezé
utasz-csapat Ugyis szétsze-
di a hevenyészett atjardt
és rendes, tartOs gerenda-
hidat épit. |

Az aknakeresék sem
toltették tétleniil az idét.
Négy kilogram robbano-
szert, tizennyole tanyér-
és tiz érintéaknat tettek
artalmatlanna. A szovjet
robbanészert a laikus mo-
sészappannak is nézhet-
né: negyven dekas tégla-
la-alakba préselték dssze,
s még a szine is olyan bar-
nas, akar a szappane. Nem
olyan dsszetetel, mint a
mienk s az aknaszed6ék épp
most tanulmanyozzak.
Bieskaval faragjak, még
nézni is rossz. Nem félnek,
hogy robban, kitiinden ér-
tenek hozza. Akar gyufa
langjat is hozza lehet érin-
teni, az sem art neki. Csak
akkor robban, ha hirtelen
tiizet kap. :

Az aknakeresék a vilag
legnyugodtabb emberei.
Halélos nyugalommal jar-
kalnak a felrobbantott hid
két oldalan, tal az arkon,
pedig mindnyajan tudjuk,
hogy az ilyen részeket a
vorés6k alaaknaztak. A ta-
nyéraknat még csak ész-
revenni, de az érintét csak
vélettentl iat me eB.

po, s Ailvednor “ésszel i

gyumélesésagakat fogjak |

meg. Ha észrevesznek egy
aknat, hasra fekiisznek és
ezzel kezdik piszkalni.
Olyan gyorsan csinaljak,
hogy alig latni, miként lesz
a veszedelmes aknabol ar-
tatlan gyerekjaték. Ha
masképp nem megy, —
kiilonésen az érinté akna-
kat, — hosszti piszkafaval
kell6 tavolsagbél felrob-
bantak.

Csak igy 1 nem 1 lehet .

Talan irjuk ‘gy, mert

| vilagosabb: esak igy nem
szabad.

| Mikézben a vilag meg-
-rendilten olvasta Szol-
-zsenyicin Gulag-sziget-
| vilaganak embertelen
/ szenvedéseit, kézben
-szinte titokban, a kirob-

| bands nagy szenzaci6ja-

' ra varva készilt a vilag

| hatalmas kényvnyomdai-

ban Mindszenty Jézsef:
Emilékirataim kiadasa.

| A Gulag megdobben-
| té6, az ember ugy érzi,

. igy leirva, konnyd mes-

terség ez, de a valésagban
bator sziv és JO idegek kel-

~lenek hozza. Az aknatele-
, ane : pités i is veszelyes, hat meg

masodik kara} kenyeret :

eszi, Nem is tudom, mit6l

fél, mértnem akarja asza-_

a felszedés. .
...A mi kocsinkra ke-

ral a sor...

lejt6 aljan megrekediink,

de csak egy pillanatig.
- Még arra sines idénk, hogy

kiszalljunk, maris vagy
hGsz utasz ragadja meg a

-_kocsit és agy feltolja a me-
-redeken, mint a pelyhet. —

Nem sokaig megyiink.
Hét-nyoleszaz méter utan
ismét felrobbantott hid k6-
vetkezik. Koriilbelil
ugyanakkora, mint az
elébbi, csak kétoldalt. po-

esolya van. Az utaszok is

ideértek mar s javaban
dolgoznak. |

Az elébbi miisorszém |

ismétlédik: hidépités és
aknaszedés. Az idé, har-

minckét pere § mar indul

oe is tovabb az ote
2 uLASZOK: temek ste Ee

A hid mellet a

. 1°
ve 1 ‘kai nép ‘tebbsege. ‘tudja, Neey: B nadia

maradt az aki volt, ha-

Gyeriink! A. |
sok, amig honvédeink meg

1974, oktober 26

(N 0.43)

Kanadai Magyarsdg 3. oldal

Nem egészen demokracia

Az angliai valasztasok haromszavas
munkastébbsége nyilvan sok mindent
kiradiroz Wilson eredeti programjabdl,
-amit massziv munkdas-tébbségre terve-
zett. Gyakorlatilag az lesz az altalanos
, hatasa, hogy a part baloldala elhalva-
nyodik a nagy tébbségii mérsékelt szarny-
;nyal szemben. Wilson maga sem ult-
| rabaloldali, majdnem polgari politikus,
| kivéve, hogy van egy bizonyos fabidanus
| szinezGdése, amit még a London School
lof Economies-r6l hozott magaval. Ez
l az egyetem, amelyen Sir Willlam Ack-
| worth eléadasait magam is hallgattam,
1 volt a vilAg egyik legnagyobb kézle-
| kedéspolitikai szakértdéje), akkoriban

-elég nivésan rézsaszinii volt, azéta —

mint hallom — leestiszott a bal felé. De
| Wilson nem cstiszott vele. Az tj kor-
| manyfo azonban partjaval egyiitt aszak-
| szervezetek foglya. A Munkaspart mint
l ilven nominAlisan létezik csak, lényegi-
lleg a szakszervezetek kormanyat adja
| parlamentaris ritualék kiséretében.

Az az angol demokracia, amit kézjo-
| gilag a legtékéletesebbnek tartottunk,
jmar megszint, ha még a régi hagyo-
j manyokba kapaszkodik is, mert a nép
jezt akarja. Tulajdonképpen nem a va-
Jlasziék akaratat, hanem a szakszerve-
izetek térekvéseit képviseli. Kézjogilag
| megmaradt a demokracia, de lényegé-

ben egy csoport-erészak diktaturaja ala
kerilt. Azt hiszemn, hogy Wilson 3-plusz
| tobbsegének maga a kormany{6 érul
legjobban, mertigy valamennyire ellent
tud alini a szélsébaloldali kényszernek.
j De a lenyeg mégis az, hogy akarmilyen
j Osszetételii is a parlamenti part, a kar-
jmesteri palcat Jones, a TUC (a szak-
[szervezetek sz6vetségének) elnéke tart-
ija a kezében.

| Ugyanilyen atalakulast latunk a de-
smokraciaban az Egyesilt Allamokban
j is. Ma mar nem a valaszté dirigaél, s
jnem a Kongresszus teszi ra a pecseétet
ja torvényhozasra, hanem a média. Az
| 6lom- és hang-média ma mar tullépett
laz informacié hatarain, ami a felada-
ita lenne, s a kézélet diktaturajat kény-
I szeriti a Kongresszusra és kormanyra
 peran Talan nem i061 mondtam: nem

ferdit, hamisit és hazudik, s benne sem
bizik, de a szaval6korusok hatasat nem-
{ esak a Szovjetben érzik, ez Amerikaban
jis a modern politikai psziholégia legha-
| tasosabb szuggesztidja.

| tébbé demokracia abban az értelemben,
| ahogy azt még — mondjuk — a mdso-
j dik habort ulan fogadtuk el. Ez ademok-
jracia, mar diktaturéra tamaszkodik,
| beléjeszévédik a média szélsébaloldali
| turelmetlen hatalmi vagya. Amikor a

lia, talan még Franciaorszag is (bar

ez is ideiglenes. lesz. A demokrac

Az amerikai demokracia nem is lesz .

élet és nincs haladas, |

»demokraciat védik,’’ tulajdonképpen |
egy hamis frazist vedenek, ami ma mar |
iiresen kong és Gj hangot csak az intéz- |
mények és személyek szervezett hajté- |
vadaszata ad neki. |
Kanada az egyetlen orszag, ahol még |
a kilsé valtozatlan, ahol még nem Lit- |
szika demokracia atalakulasa. De majd |
fog. Trudeau megealolta ugyan kulpo- |
litikai tandcsadéjanak Ivan Headnek |
azt az allitasat, hogy megdagadt par- |
lamenti tébbségével most mar mora: |
lisan balfelé” kivan haladni, de ez a ca- |
folat megerdésitesként hangzott, Miért |
mondta volna ezt Ivan Head a sajat sza-
kallara? Eloszéris: nem beszélt volna |
errol, ha ez még a foga umzas stadiuma-
ban lappangott volna. Errél mar tar-
gvaltak, ezt mar — frazeologiailag i is — |
leszégeziek. Emellett Trudeau termé-
szeténél és temperamentumanal fogva |
diktator, aki csak addig nydjas, amig |
kisebbségben van. Mihelyt tébbséget |
érez maga mogott, elszant és konyor- i
telen. De —- okos, Nem fog nyilt és ijesz- i
t6 nacionalizalasi tervekkel eléjonni,
legfeliebb csak addig, ameddig az a ha- |
zai ,,ontudatot’ kielégiti, de naciona- :
lizalni fog, ameddig csak Kanada hoz2a ‘|
nem simul a ,,morélis baloldalhoz," i
ami nem csupaén geografiailag szom- i
szédja a nagy Szovjetnek. Veszedelmes, |
mert intelligens és veszedelmes, mert |
elvekben és nem a vilagvaltozés gyakor- |
lati képében gondolkodik. i
A ,demokracia,” akar itt, akér ott, |
akar ilyen, akaér olyan korabbi cimkék
alatt— megvaltozik. Balra tolédik. Nem >
nagyon balra, mert ezt azért még nem |
birja el a nép. Kanadaban sokan van-
nak, akik magukban hordozzak a_,,né-
pidemokraciak” rémiletét. Generacii-
kon keresztil hat ez. Tehaét nem lesz
kénnyti véréssel bemazolni a térképet. |
Anglia népe, még ha kommunista vol-
na is, — mint ahogy nem az! — annyi-
ra fliggetlen és szabadgondolkodasu,
hogy arra nem lehet baloldall diktatu-
rat rakényszeriteni. Maradnak a gyen-
ge gyomru latinnépek: Portugalia, Ita-

ezt egy darabig ki lehet zarni), amelyek |
befarainak valami vdrés koaliciéba. De | |

vAltozhatik, de az abba foglalt :
sageszme és a nem dréton rangatott |
vallalkozds magas félénye a part-bi- 1
rokracia eléirdsaival szemben annyi-
ra erds, hogy azt kipusztitani nem lehet.

Kisérletek lehetnek.

Ezek a kisérletek néhany év
enyésznek,

A szabad ember tobb, mint a partem-
ber... A laissez faire, laissez passer —
nem m ideolégiai torvény, hanem a sza-
bad ember életparancsa. Enélkiil nines |

!
i
i
i
v alatt el- |
i
i
|
l

r

Hens simeete: seen AeA ANUS LOUNGE NOONE: RRARNNG GRUNER: SOUCURNGE AREEEERG: SOOUSEENE“NURURAE: DUAR DDDDDRDRT' Gang" LamSIENT ANOOOEORshenit Sucunaoge SONNOODNE GMIUNIESD- Sc stteceeee: GHOSQUNNE: HUOURDI URN RNERUE SRRRERSON SAAMI: “GRETA OSL DUNNING Re ate ad

ténelmi

hogy innen nines mar ki-
ait, az ember elérkezett
az inferno fenekére. Az
Emlékirataim azonhban —
a vigasz kényve! Szabad
ezt allitani, ha az ember
mar elolvasta az 532 ol-
dalat? A biinnek, aljas-
sagnak, embertelenség-
nek, — a kommunizmus-
nak — a teljét, amin a
martir Fépap végigment
és amibél a hivé keresz-
tény nagy lelki erejével
keriilt ki. Nem esak 0
szemben a

oldalan orosz allasok hu- |
zodnak a hegygerince feleé. |
Mély lovészarkok, egészen
friss asas, tegnap fejezhet-
ték be a munkat. Kil6tt
téltényhiivelyek hevernek
a szélén, innen tizeltek |
reggel az orosz géppuska- |

nem ugrasztottak ket. Mi-
el6tt hatrahiizédtak, f6l- |
robbantottak a hidat, hogy
késleltessék az elényomu- |
last. |
A harmadik hid mind- |
Ossze négyszaz méter ta- |
volsAgra van. Ebbél se ma- |
radt semmi. Komolyabb
akadalyt_azonban nem je- |
lent. A csapatok egysze-
riien megkertilik és a jar-—
miivek a patakon vagnak |
keresztil. Mire az utaszok
ezzel a hiddal is elkésziil-
nek, a dandar javarésze
mar az elsé falu, Jablo- |
nicza hataraban jar.

szornyli tér-
visszaemléke-
zéssel benniinket, az ol-
vasdkat is felemelt a hit
olyan magaslatara, ami-
r6él a kommunizmus min-
den erejét egy kis féldi
féreg pusztulé vonaglasa-
nak latjuk. A kommuniz-
musban lehet er6é — a
fegyverek, a brutalitas,
az embertelenség,
uralkod6 gengszterek
megtorlé ereje — de ez
esak torténelmi pillana-
tokig tarthatja fenn ma-
gat. A kereszténység,
Krisztus 6rék tanitaésaval

nem ezzel a

| mus esak biiniigy, nagy
és jol szervezett mafia,
de mi ez Krisztus erejé-
hez képest, amit a lélek
hordoz magaban? A ke-
| resztényseg mar atelt
| llyen tragédiakat, Nero, az
Caligula és mas 6riilt
binszévetkezetek szér-
nyliségeit, de — megma-
radt és ma is él. Ugyan-
| ez az érzés vesz rajtunk
_ erét amikor Mindszenty:
| Emlékirataim cimi mi-
vét olvassuk. Tudjuk,
hogy ez nem esak buz-
ditas a kitartasra, hanem
maga az az élet, amit
| Krisztus belénk Iehelt,
amivel tilemelkedtiink
| Kain gyilkossagatol kezd--
| ve végig minden testvér-
| gyilkossagon. A hit, a fe-
| lekezetnélkili Krisztus- —
hit az, ami bekészéntétt —
| hozzank ezzel a miivel
| és mint a szomjanhalok,
| Ggy isszuk ezt az  Orok-
| friss igazsdgot. 8
| _Vannak 1 kéztink, ‘akik .

Itt és Ott éssze akarnak |
hajolni a kommunizmus-
sal, fanatikusok, vagy
-esak kis tizleti szamitok,
de ezeket dszintén saj-|
naljuk, mert egy halott
kéntésébe kapaszkod-
nak. Csak igy nem lehet...
A Primas konyve a maz- |
fyarsagroél és a magyar- |
sagnak sz6l. A magyar |
népet ma is éppen dgy ke- |
_resztény testvérének tart- |
ja, mint amikor még a|
Marx — Engelstanok meg |
sem szilettek Mindszenty
nem Itt vagy Ott akarja |
magahoz Glelni a tisztes |
magyarsagot, — mert
esak igy nem lehet! —ha- |
nem mindeniitt, itt, az
-emigraciéban és otthon |
az elnyomatdsban. Azok |
a kis lgyesked6k, akik |
valami hasznot remélnek |
pegyltimukedésbol’’, |
mélyen szégyenleni fog- |
jak magukat, ha elolvas- |
tak az Emlékirataimat.
Latni fogjak, hogy a ma- |
guk kis elfogult vagy |
 megvesztegetett élete |
mennyire semmivé tér- |
pul az 6rék térvény mel- |
lett, amit Krisztus hirde- |
tett és ami most Mind-
szenty hercegprimason |
keresztil ij él6 hangkent |
kondul a sziviinkbe.
Ha a kommunizmus |
be akar térni a magyar- |

az

kommuniz-

Krisztus- az acélfalba iitkézik. Az|_

rekiildé er6 a jévére, amit |

sem itt, sem ott nem hiu-

sithat meg a haldokl6
4 marxizmus. a :

ibaa’ i

sag tisztalelkébe —ebbe| _