sayy, KES
Kent ho:
Be yolt

» francia ur i-

nidog ember a.

Sy: minds nel,
kUlonds poeta valt, Ep
rapzik j javaban Parizs-
sz, Lehel, hog
he a Ve ‘laine:

pen most vir
erlal ne-kt kulty

OA ral ‘obban
+H agonban a kivdnesi francié-
kat minden adatocska e haiszolt,
srenn yes-€lett, szerenceétien nary
ember Gletebol Csak a muinap je-
lent meg ery vaskos életrajzi adat-
far, Verlaine egy intimusa Irla ag
intimus Verlaine-rél. Sok Gjat nem
taldlunk e kényv ‘ben. Katonatiszti
oe bél szarmazott Verlaine, té-
etlen bozotban tort utat az 6 egyé-
nH ni kéltészetének, Kishivatalnok is
volt, lijsdgiré is, francla nyelymes-
er Anglidban. Folszdllott a dicsd-
ség olyan cstcsdra, hogy egyszer
maijdnem bevalasztottak az Akadé-
miaba. De fékezhetetlen, betes vé-
re tizte, kergette, csavargova tette.
Borténben is tilt, mint Wilde Osz-
kar, s ela jasitotta az anol mint
koron Poe Ed gart,
sset-L.

h ¥ & ¥ ey y “pl OF ak

Bri ree

Minderrét most nen " earlice-

tandban  jelenik meg, vagy az6ta
meg | is jelent mar Parizsban, Ver-
laine-nek egy. kiadatlan miive, Ez

: Gyényéri, a hittél
_ mamoros, misztikus, forré, szivek-

versek az Grok tandi a meg-
szallasa,

— térésnek, Ez idében méar
aot hétre- kibérelt . agya sem volt
Verlaine- nek. Valamely : Zigorubb
saillese 3

e

ks - isjok 5k: ai ‘ irzsé é

- kritika legragobban, | :
: lébban illet.

zunk részletesebben irni. De mos-

tet wes $ 5

x

i Panes bari
, a S21Z0-
ri szilisad6_
éta hiaba &
voll Rlad6, aki i me
a konyvet, meiynel - Utards
Franciaorszagban, Irta egy francia.
Most végre egy Loviot nev uo ama-
torird, aki a kéziratot az apdésatdl

‘te volna adni

gest §

Yess wy t. $ 3} e = % SkoNE ER eh Fg ~
Rapla, KiadOl szerectl ¢
N Sop f Sate. WR Yas

Hat f ure res
V erla Line ~Tre

bigzony
lazasa, Trodal-

} = oi & . Ys Po
SEPIA

ey et
brant seein mi athe’ epben a
nunka jaban Gnt6tte velna ki. Ep-
pen akkor diadalmaskodolt voll
Zola naturalizmusa, Daudet-rdl,
Maunassantrol azt beszéliék, hogy
egreket as egreket keresnek a tol-
ukkal. A Goncourt-tesivérek Sza-
lonjaban iinnep-linnepet ért. Sze-
gény, rongyos Verlaine, gytilolt
indenkit, akit, szerinte, olesd si-
Ker JO sdhoz juttatott.
Hallatlanul kegyetlen dolgokat
mond el hat, kiiléndsen Zolérdl, ki-
nek naturalizmusa valldsos érzésel-
ben is sértette Verlainet, a Gon-
courtokrél és Daudet Alfonzrél. Es
ez a véres, kegyetlen, — szatirikus
koényv most fog megjelenni, mikor

szegény Léliannal eg gyetemben fold
opy kiesit - BeNny | egyete

alatt pihennek azok is, » Kil cet é5 a
egmarcango-

Zola Emil hamvait beszallitjak a

. Pantheonba. Daudet szobra elétt a

ellenség. is megemeli kalapjat.

| . Goncourt-testvérek nev ét ee
a mii és e mti térténete olyan. em
beri és irodalmi dokumentum, hogy .
minden orszag_ ‘litterattira-kedvel6i_
elmélkedhetnek rajta. Ezt a posthu- —
mus kényvet. akkor frta_ Verlaine,
-amikor mar megtért. Verlaine is,
. ae anny viharos életii irémi-
vdsz, kivalt a francidknal, a vallas-.
a koe ‘menekiilt,

kiviil egy altal uk alapitott Akadé-
mia is 6rzi, Még é, poapély Lélian

is, szobrot fog kapni nemsoka

De a. kényv mégis nagybecs

mégis érdekes kényy. Uj igazoldsa

annak, hogy a zseni tévedhet eae: |

gyobbat, S Qj igazoldsa annak, hogy

iré- -kortarsak nem képesek eg gymast
-megldtni és megbiralni,
: talentumnak ‘, fa szerencsétlen, jo-
igazsdgtalansdghoz. De

a van. ax ig Sy
mésis mily en ‘seep volna, h ia életiik-
mast azok

‘kel okvel eniil sza-
ugynevezett Uto-

a ‘bee He ak
Yel kell az
Kornak.

vel: Liazité beszéd, Versek.

- Magy. ar Helikon Tirsasig Kiadasa, Toronto, 1968

Amikor Kis} bkai Erzsébetn ek, 3h
zeny, wells és vers-kétet Hol-

eer lenek jab :

hanem Y hevelni b cae ‘pel at

mutatni is akar.

ag kell alilioe, ee vala-

oo re

sk ut Hn ed

gunk, ¢ annyi nemzet és oly cok Se
n , ala Ke rule és ie “en

~naddban — an 1 sor személves k

iny "apes 7 eke ab ver
iwihoz édesgethetné a hok-

: hoz a Ratalok hoz, . Quik
sale Uzenetél

Még sem vlasztja a kénnyebb,
népszertibb ulat, s mint a pap, Ki

iires temp stomban iS szdszékre a

vasok | k 3 ago
Kat a pra es me ty ektiek * Sak
zOi az altalanos rombolas Soret:
kaban is az olvasdk sorsdt és a ma-
gvar jOvot épitették.

ddl tudja, haay vesak kis eyo.
ker a vig jelen, melybol a holnap
tdrzse nO”. Exért mer batran eldre-
tekinteni s kidlini mindazért, ami-
ben hisz. ~~ ki félve menti éle (él,
GrOkre elvesziti az’ vallia szilar-
dan, s hogy ne legyen ktizdelmében
egy ediil irétarsak hoz szdl és avok-
amegeruik
és megsz abadi tidk king
maganyalol |

ak Mag any os y¥ oltam. Arva,
| Tarstalan.
Jajkialtas Aallt a semmibe”,

(nek hignyzom ve

sem holland

| parton at,
sent Albionnak: kodbefult vizén
nem zeng felém egy kérdeés Sem...”

felol,

e @ azoktol, akiket szeretek }

— A Amerikaban es Ka-

| Kort utain

zelsé gbe keri alt alvasciyal 2 een

von ratatl

-bucstizik az élettdl, a
cRerttol és f6lveti a kérdést,

Az igazl

idé fenyepetésétal és
talalni az OrOk dol;

ra felttind a térrel és Santis als

En elewood, N.

elk Atlanti Ocednrdl, az Ade
ridrél, ae Esza ae Lene Jézus-

| Pur al Ravasz

rincrél és

Se
hajnalrol s
Ye tem nts Ax
gos kertjérol Troknak &
loxnek a zen, gvermekel nek,

2.
oe oe tee ws eee
RS Re . es *. wer ES M2

si} 8}
vihar elott’
la

¢

nek, | has ben orihar Utan,

=. La Sy et x Ss :..
sziiletett kiesike cesiilae™-ot lat
Bardtainak Ugen és 9 acy seal

.
war es PYS :
AAK: iN Mids

& wet

e olLhonl &s @ seas
es \ BYORN ak,
AS ggodaim Yat 3

Soe ae ye =

TPL Pe ee Ot sth le &

jove nemzedeke-
Bet ony hye st opidpr esalk ©

ert, TRV en . Mar oe x S

ad Os ae
tebb key
rear ay cae ba a6.
S| eves Byerekekrol
in Huse Kis riigveeske, nyiini ké-
inch A Der “US
szeptemberl délutan) az élet |

oe bere

ge gms 3
Sh ae

a eign ey

A ,eseppek hangs kottazza
dalba, kertjét gondozza, viragokat
ultel, bGlesa Pole haiol, hh O-CS0pOr-
lol ss EPVves, bardlaival s Zarit kegel,
halottat bucsiztat és sajat teme-
tését irja meg, amikor majd vissza-
annul .minden régbél a

ia
sors sz6l: Nines tovabb” (Teme-

UES fe

Visszatéré képekben, versekben
haztol, a
hogy
kinek hidnyzik majd, ha elment.

‘9 Siiket csendben hhangom emleke

ring
mint viz -alatti drvény, hangtalen,
Felburjanzik a kertben maid a ft,
a rézsabokron sok virdg pirul,
s a szél susogja majd a titkot el:

‘Hidba vartok, nem j6n érletek!””

(Kinek hidn yzom...)

Ag elmulis

muiltba

nem verik le a faldre,

aint vak, kinek CSU kolt szemét

A Lélek most: nyitotta meg”

radébben arra, hogy
oldozd szavat’, a védd “kezet.

godtan mond rasa:

,,Most ite -vagyok, Mar el nem er

a felf legyverzett vad témeg,

mar ved a dombok hajlata,
a lomb, a stirti éjszaka.?

(Porén, elveszetten)

‘= ‘sak igy lehet elvi selni a fajda I.
mat — mint ahogy Jézus tette —,
csak igy lehet menekiilni a mild

gok utdni vagy-
ban. ees oe
wy mit jelent az Ora most,
miilandé, [éldi, zart idé

dlyannak, kia végtelen, :
idotlen eg 2b! szallt alan

OCA mennyegzdi. bor)

A Mu ncheni Greif nyomda szép

fedélap pal iitta el a. ‘Kotet et. Ha
azonban a tartalomjeg mékben egy
verset akarunk megker ei vakkor
dibben ia vessz uk észre , hogy

azo

Gtetben. A tartalom-

kon - oldal szerepel, de a

) oldalas, am{bdl arra
 ROvelKeztetn, hogy az ere-
detleg 48 ol sIdalra tervezett anya-
© 40 Oldalra ee Gssze és
tan elleleltetiek tarta L omyice ys

tC hely

stvesbitenh

tartalom jegv2éh sk
volna egy tisala la
akkor talan nem

x

nyomde ub takaré ekOskodas.
J. : U SA

1968. madjus “lorian Tibor

x
a : eae be
me
‘ ge oe ; ae
SSX
: Lo Ne N

Sian
POU OL

rele anvanak, Aisa i |

Mgt na grag tel Nl gf gl OAM al gg Og Ly Ni Nay Pg OS ig ig fag Pity Big] nl ing nP Mng Pog

_békességet

PN at Af NG ag Pall ne Pay ih

 gyékerét, a

Isten Fidra 4

kell fig yelnie és varni az irgalom-

nak
a felszabadita ligenetel, hogy nyu-

PALS LOM AOS AL ML TPL LAM Lh PL rgd faa oP apt fling Prift, Paging OM GP igh uff S i fingT Ma Pig nd ia ih a as Pad

Christina Georgina Rosetti:

Ha meghalt
Ne lltes $ TOZ sat a fejem folé,
Zaport

‘Ha akarod, emlékezz

Nem hallom a | ence ny th

—*jO8Z zd got uj) gazda

. nalak A

RKESZTI: KISJOKAL ERZSEBET

24-b ner Yswald Spenglert nek, a hi-
s német tudésnak any green amelynek alapgon-
io: az, hogy a kultira olyan, mint egy kéve:
ami int ez sok kalaszbol "a ligy az sok egymas mel-
felndtt kulturabol a
szthatok. Mindenik veatidrieak megvan a maga
slew iawama, akdresak a névénynek: sziiletése, fej-
jdése és haldla, Némelyik kultura doridsira n6, ma-

eo eg
i
NS: cay 3
eke

koran elhervad,

stra, arian lett tide szdr, maid viragba borult,

gvilmbleselt és azutan csendesen meghalt,

_ Ha ez a iz, mindenik ilyen kultira Lermészetet

és alapgondolatat meg lehet talalni a kezdet kezde-

‘én, abban ag Osi : sziklevélben, amel yral a esodila-
szellemi planta kinGtt,

“Biter Kullurara nézve ley gielle me Db gondolat
az, hogy Mikeppen § gondo! Ikozik a gyermekrél. Azért
‘lyen fontos ez, mert ebben benne van az is, hogy
miképpen gondolkozik k altalaban az életrdl, az em-
berrél, de az is, hogy miképpen gondelkozik a j6-
yendGrdl.

Nez ik tehdat meg, hogy az egyes kulturak mi-
pen gondolkoznak a gyermekrél, milyen alap-
/ésckkel Viselteinek iranla és

K neki.

Az indial kultdra mindenekfelett meérhetetlentil

szanja a gyermeket. Nagyon szereti, de nem Gril —

neki, mert az életet szenvedéssel teli gydétrelemnek
itéli, A gyermek kibeszélhetetlen nagy szenvedés-

nek az eljegyzettje. Mérhetetlen részvéttel dleli ké-

rlil, sorstarsdnak tekinti, és rez ignaci idval nézi, hogy

milyen nagy blintetés az élet az egyetlen nagy

buinre, arra, hogy az ember sziiletett, Minél kisebb
a gyermek, annal inkdabb szdnja, mert annal inkabb
eldtle van még a szenvedés és annal g

yallal a hordozdsara. Alig ‘Varja, hh hogy a gyermek

ifjava serdiiljén, és annyira megéri iék, hogy meg sta

nithassa ennek a vilagnak hid voltara, az élet érték-
ee és értelmetien léenyegére, s ezaltal is ravezesse
a valtsag egyetlen Utjara; miképpen- kell helyes

eimélkedéssel és vilagmegvetéssel kioltani az élet
vagyat, Az indial ember szeme elGlt a.

gyermek vilaga egy 6ridsi kérhdz, ahol haldlos be-
tegségben sorvadnak el az élet btibdjos virdgai.
Milyen mds ezzel szemben a kinai kulttra! Ezek
turaniak, kemények, sokszor kegyetlenek. Bizonyos
{érfiassig jellemzi Gket. Az életet a legnagyobb jo-

nak. az 616. tdrténelem taplaltatasdnak — tekintik,
tehat rajuk nézve csak az a j6, ami a térténelem
szempontjabol hasznos. [gy jutottak arra a kévet-—

keztelésre, hogy a gyermekek kGziil csak a fiu-

gyermeknek van értéke. A ledny legjobb esetben a_
fiinak eszkOze. Ha tébb az eszk6z, mint amennyit |
-felhasznalhatnak, 3
evyermek van, valésagos elemi csapasszdmba meey.

elvész az értéke. Ha sok ledny-

Szazdval dobjak be tengerekbe és folyamokba. Mi-

nek veszddjenek vele: ugy bannak yellk, mint a_
macskakélykékkel, ha sok van. Ezek kGzil is csak
 egyet szoktak megtartani, még mi ndlunk is, s a
 felesleges kis. “macskakat beledobjak a vizbe. Csak
nar jel kézOtt jegyzem meg, hogy Hollandiaban nem
-igy cselekszenek a macskdkka!l sem, Ott van egy
 allatvédé egvestilet: ha valakinek felesleges kis.
: macskal vannak, az egyestilet autdja rdgtin ott —
: terem, atveszi és nyugtdzza a kis teremtéseket, és
viszi a j6l felszerelt kismacskak otthondba. Masnap
- megjelenik az dllatvédék Japjdban egy aprohirde- —
‘tés, hogy ki akar egy ilyen vagy amolyan kismacs-
katy a ielentkezd. cay

levelezila apot kuld, mire j6n

az auld, 65 nyugl al atadjak a megmentett kis
hogy mi melyikhez hasoniitunk, a két véglet kéziil, |

a Ki inaiakhoz vagy a hollandiakhoz, alighanem a ki-

eldtt ma is csak a fii a evel mek, Ha azt kérdezik
téle, hany gyermeke van? Az felelk harom gyer-
mekem és két leanyom. , we

A t6rokok a mult szizadokban mindentinnen dsz-
szeszedték a fiugyermekeket, elvitték 6s janicsa-
rokkda nevelték, Kardforgatasban, kegvetlenségben

és bdtorsigban nem volt parja a janicsérnak. A ja:
niesdrok kéziil hany lehetett magyar eredetti gver-

akit elszakitottak édesanyjatol, és késébb,
iN mulva visszavezették, mint ddaz

6 gad ‘édesanyja a, a hazaja ellen,

mek,

lve volt,

‘Gbrbgorszig ¢ az eletéram klesszikus he
gy ermek,

mégis egész vilagukbol hianyzik a
mitalan szobor és ‘ep maradt reank a

(188 30-1834)

Dal

m ieavesens, 7
bus dalokat,.

“depen | foldén,

Ne inekel;

em drnvat adé ciprusokat;
xere harmattd) lidén |
les yen csak zéld fi fele

Magyar orszag.

item,
ream.
Ha akarod, ‘felejt ts el engem,

|, amelyek barmikor kiion- —

de mindegvik volt valamikor

milye a értéket.

Ul ott, mint egy szlletett kiraly, Az ember mein

gyongébbek a

k. Bizo ny, ha arrél volna sz6,

al kellene atyafisdgot vallalni. Falusi ember

girdg vie

“szdmailzetdshen’

egyetien vigasztalénk és
“ténk a magyar kUnyv.
kényvekben él és épill a
Amikor.
-menekilliink, hazatértink.

Magyar sz6, magyar irds ‘tapla Ae
jaa gvokereitél elvdgott, talaja- /

lagbol, de gyermek képe alig egy-k ketté va .
tiik. Azok kézill is az egyik egy kis részep Dicey
Az a gGrie szellem, amely az Olympiszoka
lalta, Apollont és Aphroditét istenitette. a pv.
dicséségét nem latta meg. Mindenki gyermes
Gordgorszag ban, — Solon SZEriNt, — és ay :

rem volt senki.

Erdekes a zsidé felfogas a gyermekral Ax
mint sémi faj, a legerdsebb | propagativ ont
bir, Vildgtérténelmi hivatasukat az Abrahin
adott igéret fejezi ki: legyetek annylan, ms
mez6k flivei és az ég csillaga. Az igazi zsidérs
nagyobb gazdagsag, még pedig any ag] és tarsi.
gazdagsag, sdt méltésag gS a gyermek. A me
szinte erklesi hiba. Sohasem kérdezOskUdnek »
hogy mi lesz veltik, ha a szlil6 nem tudia ellax
Sket, Aki nyulat teremt, bokrot is teremt jy
mondotta nekem egy bélcs Greg zsidd, aking:
unokdi voltak, de azért tizenhetedik syermekg
ta. Ebbél a felfogdshdl az élet hddité ereje sy
felénk, a tenyészetnek, a természecti e erOnek
6S Pros fratalina,

G2! taldltok egy kig is ayermeket he Az
aki Kar Jan esecsemol tart, _egyszerre a vai

pén, Maria, mint alésatos szolgalé leany tartiz bs bis

jan a mélyszemi, csoddlatos gyermeket, aki

we

hogy ennek a valldsnak van legnagyobb igazsin
legszebb j6vdje, mert (ee meglitta 2 Bye

“értékét.

A keresztyénség a gyermek g lorifikacisja

Dea keresztyénség még ‘tovabb is ment. Kris
Urunknak egyik legfelségesebb beszédében, an
a végitéletrél mondott, elmondja azt a nagy got

| latot, hogy. 0 nied Klesiny, elhagyott és a

| nek az 6 kicsinyel set i, azt ‘ve le falcte k
one elmulasztanak, azt - vele szemben mula

. ‘rette, és © itéli meg grokat ‘akik iciesinye! | cel
_vétenek, vagy vele szemben valamit elmulasztanl]l
Minden arvanak | legnagyobb pr ‘otektora maga alt

jus Krisztus, aki azonositja magat az arvaval,
kér ésének készteté erejét, parancsanak minden &
venyet e kis tehetetl enek érdekében szamitolt

Azért van az, hog gy az arva gyermek, aki ud
hogy érette az Ur Jézus Krisztus all helyt, me
gebbszivii, jobb, aldzatosabb, vidamabb és bolt

gabb ember lesz, mint azok, akik sziiléikben bi ml

akiket elkényeztettek, és az életer keresztill fad
atyjuk ereje miatt nem jnnek red, hogy van f
Atya, aki az drvdk oltal mazoja.

-Magyarorszdgon  koriilbliil: 2,800, 000 4

yan. Ebb6! bizonydra tébb szdzezer arva. Ar’
ban kevés gyermek neveltetik, ezek kézill a alig

protestans gyermek. Nem azért, mintha a p
tansok olyan gazdagok volndanak, hanem azé
vel kevés az arvahaz. Kicsinyek és szegen
protestans arva hazak. S

Mi fenne akkor, ha. minden sziilé minden
halabol azért, ho Ogy az 6 gyermeke nem arva
két fillért az arva eg syermekek szamara? Abt i
gendé drvahazat le shetne Magyarorszagon él

Vajon nem volna-e jo elindulni és beszed
hala és 6rém addjat a nem drva gyer mekek 0
fejei utan az arva gyermekek javara?

Németorszagban egy nagy lelkipasztor,
schwing megcesinalta, hogy minden sziilotél ¢
séges gyermeke utan két fillért kért az epilep
gyermekek szaimara, s ebb6l megalapitotta al
leptikus gyermekek nagyszerii intézményet, B
amely ma mar egész vdrossa nétt ki, Mikor
tam oft, sok évvel ezeldtt, mar hatezer epile

élt ott, mu nkds. és kedvezé tarsadalomb an

Jézusnak lizenctei igy suhannak ala vis
kérdezem, vajon a mai nap nem alkaiom-

hogy elkezdiiik szedni az Grom ads at, a “ha

megszilntetésér e>

KF lori idn LT ibor:

-VIGY ALL Ay

| hozhatott..
veset hoehaiotr a

Tegtar-
at ennek a -nemzed

- Magyar —
szellemi Hazatol
-ezekhez otthon’ /4ld, f
| “Brnyezet és a magyal
qtarsada lon, és jelleme

bd! ‘kiszakitott anyanyelvet - ‘és att

cot sem,
Es nem éciem az es |

zéseit.

na adnak ease

Hazdhoz valé ragaszkoddsnak ide- °°"
Ren Vy ilagok a ihardban. sorvadé ér- a

Dea kislonbsee 6 ae 4 oe :
to Kemencéibe hullott ma;
| nar Sone _Detiaries a“

26 nemzedék, ely. ‘mag ;

; ményt,