Ag olv as talan furesanak taldlja a cimben foglalt eszmetirsitast, Az asszocidacid alapja az, mind George Orwell, mind Jékai Mér pdratlan latnoki képességekkel rendelkezett. Lassuk a hasonlatossagot, nehany peélda ere- 2 jéig: A nagy magyar irdé, Jokai Mor még a mit szdzad vé- gén megdébbenté éleslatassal irta le a szabad vilag biz- tonsagat veszélyeztet6 keltés frontot. A ,nemzet nagy me- | semonddja"” igy irta le az akkor nem létez6 ,,orosz k6z- tarsasdgot”’, amikor az 1917-es okiéberi forradalmat fél- évezazadnyi taviatban elérevetitve — Jdékain kivill —, a vilagon senki nem latta eldre: ime, idéziink Jékai kisértetiesen igaz soraibdl: ... Elado irétoll mindentitt van a vilagon. Az eurd- pai sajionak egy harmadrésze(!!!) az orosz kézlarsasag magasztalasaval foghalkozik. Azonkivill egy egész ligaja a beesiiletes, jOhiszemii szocialistaknak ingyen, kenyerén(!!!) farad a propagandajukban. Nem a leigdazast, hanem a felszabaditast varjak a Vol- ga pusztairél(!!!) Minden elem, amely a forradalmat. mint célt ldtja maga elbtt, lilkos @s Onkénles szdvetsege- sik, A bérenc toll szandékos tulzassal, a rajongé pedig fantazidja ulan, paradiesomi(!!!). szinekkel festi ki az az oroszorszagi allapotokat. Annak a belseje pedig el van zarva jobban, minthogy idegen szemek a belsejébe lat- hassanak(!!!) A k6vetkezé passzus egyenesen meg gdobbenté, hogy étven évvel a megvalésulisa elétt; valakivilyen térténelimi clairveyant™ lehessen: »Ahol a forradalom viszi az ellenérzest, olt utazni nem lehet: aki az utlevelével az egyik falu hataran athatol, fennakad a masik faluban s vagy oltragad, vagy vissza- toloncoljak a hatarra. Vagy vegylik azt a “pest, amikor Jékai elére megjo- sella a szovjet — ma ,SS—20"-ként ismert — rakétafegy- vereket: Kitingen sikerult a scarboroi magyar kiallitas A ‘kanadai miiveszeink kGziil Prof. Mosddéssy Imre kanadail belyegeit, Kay La- jos festményeil, Pédery Hunt Déra szobrait ¢s ér- meit lathattuk. Julius 5. és 11. kozott a] Multikulturalis Hét alkalma- | bél a searbordoi Town Cent- re-ben hisz etnik esoport al- litott ki. | Srommel injuk, hogy 8 | Toronto ,,magyar jelle- legjobban a magyar Kali gét’’ az 56-os emlékmii, a tas sikertill, Tolgyessy Ma. | Magyar Haz fényképei, keé- Tika, a naey gonddal enve: | pek a Karavanrol, a ma- elt nevelbhatést Kialitésan | ya, cserkészetrdl — tebbek Kozolt antik lar | Philip és Gallé Istvan cser- gyakat tas). eves Rristaly ve késztiszt egylitt) mutattak zat, ‘kardot, 150 éves disz- be. dobozt és matyél himzést,| A atiind magyarsag- szazadeleji kulesot) mutatott | szolgalathoz Télgyessy Mari- be. |kanak melegen gratuldlunk. INTEZZEN MINDENT EGY HELYEN KOZPONTI UTAZASI, _ SZOLGALAT J Toronto — — Budapest — — Toronto (Charter) $899.60 juliusban Napi indulassal $957.00-tal FRANKFURTIG $640.00-tol Tovabbutazds Budapestre és vissza charterral $280.00 Bérelt kocsival, korlatlan km-el $119.00 hetenként. KEDVEZMENY ES UT: AZASOK AMERIKA, CANADA § 7 “ES EUROPA TOBBI VAROSABA. | KERJEN ARAJANLATOT. en | Budapest - Torente: -Budapest | $640.00 $780.00 oktober, I-tél “fil. i—szept, 30. —— Ls hétt6l 1 ¢vi tartézkodasra. | ane. ene KOZPONTI BEFIZETOHELY : _KKA—TUZEX—COMTURIST— - [BUSZ—CEDOK FOKEPVISELET _ foképviselet. B KOZJEGYZOSEG: fordilasok, végrendeletek, hitelesi § | — _ tesek, sth. | “INTERNATIONAL | "AGENCY TRAVEL SERVICE © DIVISION OF INTRAGSERV LTD. 519 BLOOR ST. W., TORONTO, ONTARIO “yt MSS 1¥4, CAN NADA _ | Telefon (6) 837-3131 | 'még Gt. Ha ma este 12 éraig meg nem ladjdtok magato-|— g g meg Je Bat0" | an ideiglenes kormanyzalot 7 | tervet vegrehajta: (Prince | B inacska” Schertzinkoj tabornagy felnyittata a sdtor bejaralat s bevitte abba saja4t magaval a magyar hadvezért, aki. bminden intézkedést megtett, hogy ki legyen helyette a} féparanesnok, ha 6 valami brutalis cselszévénynek dldo-| Zatul taldina esni(ti)), | — Ez a vasgula kétezer mazsat nyom, llrege meg van toltve Otezer mazsa dinamittal. Azt tudod, hogy a dinamit robbandéereje igy all a léporéhoz, mint az 1a 10-hez... négyszdz léggémb ezt az anastatert olyan magasba viszi fel, hogy oda réppentyititeket hasztalan kiilddznétek utana (irhabort! !! embert és allatot a régténi légnyom‘dssal egyszerre meg- fojt. Ez nektek van szanva. S$ ilyen anastater van nalunk kat... en pontban egy orakor éjfél utan felbocsattatom az els6 anastatert ...” Joékai a ,,belsd politikai tisztogatasokat” is latnoki erd-| vel lefestette, amikor regényében leirja a futészlagra meg- | teak , ea , | egy rogténz6lt vérisparti néplazadds altal elfizet(ék a mia- szervezelt tomeges orosz kivégzéseket: ..»Azt meg kell adni a géz-guillotinnak, hogy az egy | miiveészien alkotott nyaktilé volt. ‘A torony belsejében van egy fogaskerék, az 4 hidat| mozgat elére-hatra, minden hidon egy haldlraitélt fekszik, azt a gép ‘a hiddal elére tolja, a lyukon keresztiil, amed- dik a vallai érnek: négy szarny pallossait megloditja, a rugok visszataszit- jak a hidat a a ray fekvékkel egyilt — de mar I nél- All. VILAGHABORU KULISSZATITKAIBOL: (ir ) vee tehat a mi orids pokolgeplink ott esik | szévetségének utolsé véreseppjei hullottak lassan a td- a maga | & abot akarjuk. $ ahova ez az ‘anastater’ leesik, ott ezer| ees) Slnyi kertiletben élé teremtés nem marad... haa {ld fe-| ‘Jett talal épiiletet, azt simara ledénti, mint a kartyavarat: ugyanezen mozdulattal a korong a| | gi viszonyokon... _kellett az orszdg védelmérél gondoskedni . . .” kil; a hullak egy lékéssel az elére kész va'skocsikba hul- * | lana . oar: 3 pe. Sy f° 4 iy 6 5 ia TH nke | | ’ % * . ee ~ ; : oy Pon eS gES 8 eBy a te ber) tokat. Mindenki gondosan tigyel mar az arckifejezésére gednek csupan az a dolga, hogy a kotozdtt (ember) ke- jis, mert a kedvetlen are igen gyanussa valhat! Arra is a | }gondosan kell vigydzni, hogy az atlagnal ne mutatkozzunk .. @zer meg ezer ajakrol felrivali adaz orditas hang- veket a mozgé hidakra rakja . zou, az ordifas ordré] orara nOvekedett, azutan 6rardl |Ordra hanyatlott; este volt, mikor elesendestilt. Az éremotolla pallos-sarnyai megalltak; a gép géz- | Kiiriéje hosszik bémb6lé slivilléssel ereszté szabadon ga-|- zait; a vonat végallomasara megérkezett. A pokolpaholy ba..." 1914 Szarajevéja is felvillan Jokai fantazidjdban: . Hat bérgyilkos a belgradi fejfedelmi ‘kertben f[c- nyes - nappal a _bekeszerets uralkod6t egész esalediaval a aziir vavarban sajat sitet . elécsapatai atléptek a Prut folyét s a roman se- reget maguk elél félretolva, bevonullak Romaniaba, ahol gyar-szévetséges uralkodét s azzal egyszeriben odaékeltek magukat Magyarorszag és az Olthon (képzeletbeli) allam kozé | Az elére nem sejtett politikai gyilkossag és az orosz sereg szerzidésellenes elé6renyomulasa (nem elsé a tor- tenelemben) — Jokai nagyot vdltoztatott a magyarorsza- egyszerrel északrol, délrél és keletrél Churchill és Roosevelt - De Gaulle ellen! Sokan nem tudiak, hogy Churchill a H. vilaghdbord idején a Lorraine-keresztel, —- amely a De Gaulle vezette ,Szabad Franciaorszag’ mozgalom zaszléja volt, — 2 | legnehezebb kereszinek’’ nevezte, amelyet valaha is vi- selnie Kellett. A fenti idezetel DAVID IRVING neves t6rtenész “The War Between the Generals” cimii mfivébdl vetliik. Egyéb- ként David Irving azonos azzal a torténetiréval, aki “Up- rising” (Felkelés) cimfi kotetében, — kisebb-nagyobb teé- vedésektél eltekintve, —- targyilagos képet festett az 1958- | os magyar szabadsagharcral. ‘David Irving szenzdciésnak tekintheté uj részletekkel | enorz’ : Németorszagot ideiglenesen megszalljak.” Cungdon and Lattes Inc.) cimi, nemrég megjelent térte-| szolgal a fentemlitett ,.Hare a tabornokok kdzélt’ (Kiadé: nelmi visszaplllantasaban. Néhany jellemzé példa: De Gaulle-t meg kell égetni!” 1943 majusdban, amikor az amerikai habortis cenzo- rok kihallgattak Churchill titkosnak szdnt beszélgetaseit| az akkori killigyminiszterével, Anthony Eden-nel, a brit | miniszterelnék diihdt hangon az ,,j Szent Johanndnak”’ ecimezte De Gaullet, akit az Orleansi szlizhéz hasonldan meg kellene égetni. Késébb felhaborodva tette hozza Churchill, miszerint ,,.De Gaulle mindent nekiink készén- hel. aratja a mi munkank gylimileseit .. Igy a szdvetségesnek szamito brit miniszterelndk! Az USA froncia teriletekre vagyott! Az akkori amerikai elndk sem kimélte De Gaulle-t, | amikor a habord utani tertileti ujrafelosztasrél eselt szo. Valéban, Franklin Delano Roosevelt, - — amikor az ‘‘lowa’’| fedélzetén 1943 novemberében a. kairoi konferenciara uta- zott, — kereken kijelentette, hogy az amerikai véraldoza- tokat Franciaorszagnak teriileti engedményekkel kell visz- | szafizetnie! | Roosevelt néhai elndk igy rajzolta fel a Il. vilaghabo-|, ru atrajzolt, — francia szdmlara — térképét: »Haggyuk meg a francidknak Sziridt és Libanent, azonban gyarmataira nekiink kell kiterjesztentink az el- _dendrzest, igy Indokinadnak amerikai fennhatésag ala kell keriiinie, ugyszintén Dakarnak, amely kivalé nyugat-afri- | kai Orhelynek bizonyulhat az USA szamara”’, — hangzolt az amerikai elndk javaslata, amelyet az egyesitett vezér- kari tisztek plénuma elétt tett meg. | Amikor De Gaulle azt kévetelte, hogy az USA néhany | szabad francia™ hadosztalyt” tetétdl-talpig szereljen fel, William D. Leahy USA tengernagy attd] évott, hogy ebbél csak baj szarmazhat a Szévetségesek szamara. Az amerikai kéemelharité szolgalat azzal érvelt, .mi- —saerint De Gaulle Hitler uralomra jutdsat megelézéen, | :1930-ban és 1931 folyaman cikkeket irt a Revue Militaire Francaise cimii folydiratha (katonai szaklap), melyekben azt fejtette ki, hogy Franciaorszagnak szliksége van egy olyan ,,erés kezre’’, amely atyal seigorral yezeli ki az or- szagot a bajokbal. . . Roosevelt, — a demokracia eskiidt hive hem ‘6 szem- mel nézte De Gaulle. »filbrer komplexumat” és a diktatu- ra puszta emlegetésére azonnal ellenintézkedéseket éhaj- | tott tenni anak megakadalyozasara, hogy De Gaulle ne allithasson fel ideiglenes francia kormanyt a felszabadi- tol F iranclaorszag teriileten. A keménykezi diktator Az 1890-ben sziiletett De. Gaulle all, ‘vilaghaborti ér- | tenetének - legfiatalabb vezérezredesekeént 1940-ben mene- B kilt el F ranciaorszdgbél és Londonbél killdézgette hiressé | -yalt tizenetat: ee — ,,Franciaorszag | elvosutette az itkietet, de nem a habortt!” De Gaulle valéban ‘ diktatori hajlamokkal rendotkazell, -mert azokat a franciakat, akik Nagy-Britanniaba. érkezve, nem voltak hajlandéak. esatlakozni a Lorraine-keresat -zaszléjahoz, egy. tavoli francia koloniara szamiizte. | A pszivetségesi szellembél” eredé egy tittmiikédés ta- | volrél sem volt meg. De Gaulle-ban sem, -mert. ykuty "ale “aia -1 Irving | get, . €ppen ezért most kell tamadnunk, egyébkeént le- | ‘lodva ezt emlegelték: es {{rancia ellendllas kereken megtiltotta a .| -1943-ban a felszabaditasi bizoltsag elndkeve walasz- | tollak. egezte @ britdrancia vissonyt | | ig nyoma, — _ De Gaulle ees i, , 53 februdr 4-én elhangzott titkos beszédébél, ernyés divizidja embereihez intézett: véleményem szerint a H. vildghdbort igazi gyéztesei az feszlilt helyzetbé] kifolydlag, ami a szovjet és az angal- szasz alapveté konfliktus kévetkezménye. Véglil, miutan Franciaorszaghan visszanyerjitk majd a teljes terlileti el-| : lenérzést, nem ellenzem azt az orosz elképzelést sem, hogy FOR: ,,De Gaulle — szabotér! _ Majus volt a honap — @s az év 1943, amikor Churchill egy washingtoni titja alkalmaval felvetette azt a lehetdsé- | hogy De Gaulle-t kitéréljék a polilikailag befolydsos | figurak galéridjabdl. Roosevelt 1943 juniusAban ezéKet irta: »Torkig vagyunk De Gaulleal... desei lehetetlenné teszik azt, hogy egylittmiikédjtink ve- le... szent meggyézddésem az, hogy art haborts eréfe- szitgseinknek, raadasul személye jelentés veszedelmeket rejt mindannyiunk szamaral” . _ A modernker Nagy Kérolyat” szovetségesei a pokolba kivantak! Az akxori divatos politikal vice igy hangzott: -,De Gaulle szeretné FDR-t (Franklin Delano Roose- : velt-el) Parizsban latni, viszont FDR szeretné De Gaulle-t [Cserepes és vagott viragok, naponta frissen érkeznek | — a pokolban latai’! 7 Churchill felfedie Eisenhower tabornok elétt, De Gaulle ennél tovabb ment: D-Day-n (a végsé gyé- elem napjan) megtagadta, hogy a francia néphez szdljon és Eisenhowert tamogassa! Az akkori USA kémelharité szolgalat jelentése szerint ,,De Gaulle teljesen elszigetelte szitéseitél . De Gaulle ezeket — az Eisenhower Altal fogalmazott — . f | | szavakat is kihtizotta az amerikai tabornok D-Day besze- : | débdl: 4 »Ha Franciaorszag végre felszabadult elnyomditél, a nép maga fogja megvalasztani képviselit és azt a kor- § manyt, amelynek uralma alatt dhajt éln’. & *¥ A D-Dayt kéveté nap Anglia megengedte De Gaulle- | inak, ho | gy egy francia torpedorombolon Normandiaba er- well rémldtasaihoz, azt talan lnvek illusztraljak a legiobban. amelyet ejtd-| °° oo inie. A zsarnoksag viszont a.,.2x2 > | vey os | 7 lmert mindazok, akik a 2x2 = 4" wo Bar jelenleg sztikséges az, hogy angol-barat propa- | mert ae - Sate aw date mane Tee he mee eee 4 6fagok ,,ellenforradalmaroknak /gandat mutassunk, ennek ellenére az angol — a németek- | -hez hasonloan, — eskiidt ellensége a franciaknak! Mivel | . | ee ae, POW dslat bekévelkkezése. oroszok lesznek, tehat eszerint nekik kell a kedvébe jar- | bien a Orwell megsziiletett, nunk €s minden leheté engedményt kicsikarnunk abbol a | con . ; - |hasonidan — a jévé elérevelitésével intse éva, a jelen | emberet. hogy | |, Algirban megérillek a degaulleistak, mert olyan francia katonakat vegeztetnek ki, akik az észak-afrikai partraszal- J jiasok idején a Szévetségesek oldalan harcoltak.” , A langeszii magyar iré 1904-ben halt meg. Két évre ra megsziiletett George Orwell aki — eszmei stafétafuto- kent Atvette az irodalmi drékséget és 1984-re tette azt az idét, amlkor a ,,doubletatk”, az egyertelmilen kefértelmil partnyelv halandzsaja altalanossa valik. 1984-ben mar a ,,Lélekrendérség”™ ellendrzi a gondola- tal intelligensnek, mert igen kénnyen megiithetjiik a bo- kankat (idézet az ,,1984’" cimil, — ezutlal nem a Jodkal- féle jov@ szazad”, hanem a jelenkor ideologiai ficamairol irl Orwell-regéenybdl): wA Part tanftasai teljes mértekben azoknal a szenre.- lyeknel talalnak elfogadasra, akik a legkevésbé képesek Gket felfogni.” wo o* 1984-ben — ahol a Part meghonosiletta uralmat, — a regéeny szerint ‘a félelem mindenhova behatol. Minden la- kasban televizids késziilékek milkOdnek, amelyeket Iehe- tetlensé g kikapesolni, maximum csak lehdlkitani lehet éket, hogy az agymosast svolgalé prepaganda-anyag ismet- lese ne titkézzeék semmiféle akadalyba Caki kikapcsolja, az maris arulonak szamit). Az 1984-beli TV nemesak leadja, hanem fel is veszi a képet minden- személy leghelsébbnek tartot{ otthoni vi- Szonyairdl, ligy hogy a ,,Lélekrendérség™ kopdéi az embe- yek. maganéletének minden mozzanatat nyomon kisarhe- tik. Akinel a legesekelyebb ,,elhajlast"’ észlelik. azt ki vonjak a forgalombél’; atalakitjak 6@ket kéddé, egyben brékre kitérélvén az drulét az anyakinyvekbdl is, s rdada- sul athelyezik a szerencsellent a ,,Szeretetminisztérium” hatask6rébe, ahol megindul az ..atképzasi folyamat”, hogy az arulébdl djra ,,embert” faragjanak. Hogy milyen kozel keriililink az 1950-ben elhunyt Or- a jeleniegi lengyel esemsé- Orwell szerint a szabadsag ott kezdédik, Wa valaki inyugodt lélekkel kimondhatja: Kétszer kett6 annyi mint. neégy. Varsdban a ,2x 2 = 4" talan megfelelne annak a tetelnek, hogy a munkasnak jogaban all emberi méddon él- o-Ut akarja elhitetnai, mellett tOrnek palcat, szamitanak. Jékai és Orwell. Két langeszii ird, kat zsenidlis ldtnok. Jékai pontosan 80 évvel eldbb halt mveg, 1904-ben, mint az 1808-ban, — talan eszmel hogy ~— Jékaihoz Ha meg nem kesé. SZENDROVITS LASZLO v gyogyszerész & con iyi 326 § College St. pommate, Ont. politikai mesterke- } "ede ts receptet ‘elkészitiink Cyogyszerkilldés b bdrhova. LATTA MAR ANDY” CSODALTOSAN S7¥P VIRAG- ES AJANDEKOZLETET? Ha nem, jéjj6n el, mert ezt [dtni kell! | a kertészetbdl, szobanovenyek. Kiilénlegesen szép ajandéktargyak nagy valasztékban. | . Eskiivéi fényképezésre kiilén terem. | ROSEDALE FLOWERS & GIFTS BOUTIQUE LTD. 887 YONGE ST., TORONTO, ONT. MSW 2H2 ‘TELEFON: 921-2900 — = 964-3921 — 921-5608 |magat a Szévetsegesek ‘felszabaditonak’ mondott eréfe- a .KKANADAI &S HAZAI UGYINTEZES [— FORDITASOK -- VALOPEREK LEGGYORSAB- } ( BAN — IKKA — PENZ- ES GYOGYSZERKULDES | | A VILAG MINDEN RESZEBE — UTLEVELEK, | -VIZUMOK BESZERZESE, Dr. Baranyai Zoltan volt budapesti ligyved kezzék, Eisenhower portajan a vezérkari tisztek gunyo- a7 at Normandiaba . . Az USA-frank: hamisitvany! Az amerikal kormany killénleges francia pénzt nyo- Pedig mar azt hittiik, hogy De }/URE Gaulle Szent cert a hullamokon gyalogolva kel majd a Les " TORONTO, ONT. M4S " _ TELEFON: 489- corr matott az atmeneti idészakra, azonban De Gaulle az oj [ pénzt ,hamisitvanynak” bélyegezte. Raadasul a brit ki- képzésti, mintegy 500 dsszekOt6 tisatnck nem engedélyezte azl, hogy elkisérjék 6t a torpedorombelon Normandiaba, t ‘hanem mintegy huszat kivalasztott, akik olyan hithii de- gaulleistak voltak, akik Eisenhower _,,: semleges polgari : kormanyzati” elképzelésének mind ellene voltak. Természetes modon a naci propaganda kiaknazia a : Dr. Telekes L Lajos— biztositas -Alapitva 1955-ben. $101 Bathurst St., Sulte 201, Toronto, Ontarle (a Lawrence Plazdval szemben) | ‘TELEFON: 787-0304 | francia — kontra brit—USA ellentéteket és felhivta a ie francia lizlettulajdonosok figyelmét arra, miszerint Feankoke” pénzként val elfogadasat. De Gaulle kinevezi snmagat A D-Day-t kivetden egy honapra ra De Gaulle Was- 9 hingtonba repiilt és elsé amerikai fogadasdra nyomtatott ff meghivékon. mar az. énmaga- -adia “Président du Gouver- | nement. Provisoire de la République Francaise” cim sze- ‘Tepelt (a francia koztarsasag ideiglenes kormanyanak “ff - eine). a »Wwashingtoni J ~ CHARTER U TTAZAS _ TORONTO—BUDAPEST-—-TORONTO (eurdpai megdllassal) Jilius 30-161 szeptember 3-ig $899.00 “‘Tovabbi charter-ek: London, Amszterdam,. Frankfurt, Varsé é és Jugoszlavia. : _ BUDAPEST—TORONTO—BUDAPEST $780.00 7 7 naptél. 1 évi tartézkodas : High Park T Travel Centre Ltd, re.