(bar meg kell adni:
— gaj 6 meglehetésen targyila-_
gos. maradt), Nem nagyon so-
kat valtozik Kanada élete, ha.

. _ MIRE. A KEKUJSAG az ole
| vas6 | kezébe keriil, Kanada népe

mar vAlasztott. Konzervativ,

vagy liberalis tébbség keril ki

az urnakbol, vagy egyik sem?

Ma még nem tudjuk. Azt hi-

szem, hogy maga a_valaszt6
sem tudja. Feltiiné sok a ha-
tarozatlan, vagyis, akinek nem
-sziviigye sem ez sem aZ, talan

el sem megy szavazni. Igy le-

hetséges, hogy megint egy ki-
sebbségi kormany tl be a par-

Kanadai Magyarsag

ee fardéruhaban | ‘diszelgs

Margaret ufan és ha még Sa-

szAt is latja a képen, boldogan

szavaz a liberalisokra. Olyan
kort éliink, amikor a demok-
racia botladozik. El kell telni
egy kis idének, amikorra a va-

lasztO rajén arra, hogy nem-

Trudeau volt a hibas és nem_

Stanfield lesz a hibés, ha min-

dent dupla 4ron kell megvasa-
rolnia, hanem 6 maga. Nem -

dontott a sajat érdekében, ha-

Nixon és Brezsnyev a talalkozis végén: Csak ennyi az egész?

liamenthe. Ez a demokraciak
nagy hidnyossaga, s majdnem
annyira rossz, mint a dikta-
tira. A kisebbségi kormany

nem tud dénteni nagy kérdések-

| ben es. évekre elére megszab-

ni az orszag gazdasagi-tarsa-
dalmi iranyat. Csak foltozgat.

: Tékéletesen mindegy, hogy ki
eZ A kisebbségi miniszter elnok:

Stanfield vagy Trudeau - — aZ :
“Mindenesetre az egyetlen, amit

—eredmény ugyanaz. Hajé -kor-
-manyos nélkiil, csak matrézok-
kal a fedélzetén. Altalaban a

_ liberalisok- kisebbségi. gydzel-
_ mér6l beszélnek azok, akik mel-
lékesen legyintenek a kérdés-

re. Nem tudom. Mindig kony-
nyebb a bentiilének bentma-
_radni, mert sok mindent igér-
het és sok mindent letagadhat,
a sajto. is inkabb mellette van

- megint egy Trudeau-kisebb-
i eg aera ie vagy | ha ‘Stan-

many feje.

8 mészetesen “inks ka

coe na, KOE re
-—tabbségi ‘korn many kellene, Es’
ez: megallitani a- felesleges _
—kanus (ottani Bob) eset — az
egyik megnyeri a Kongresz-
—szust, a masik elné két ad. Vagy
. megforditva. Az 6szi torvéenyho- |
Zasi valasztasok nyilvan elsép- _

~ pénzpoesékolast, ami.a homo-

--szexualisokt6l az ugandai ter-
_ Toristakig mupeea Hace ad va-

Egyértelmi lien é
zoom:

—eiat, ami- lassanként leeszi a

: hast az. adéfizeté polgar csont-
jarol. Ne jatszuk a ,,humanis- |
tat'', aki békés mosolyt juttat :

Indianak, amibdéla vegen atom-
robbanas lesz.
ilyen vagy olyan fekete terro-
ristak boldogulasaért takarok-

; rill. A une a hogy a de-
in at nokratéknél még anitis i pat

rint szavazott. Ugy kell a

_-meg a sors,

a kanadai :

2 hatarozot.
tan megsziikiteni a dologtala-
— nok welfarejét - —" hangstilyo- n :

o nem. azokét, -akik valé-.
ban raszorulnak! — és azt az ir-

tézatosan nagyra nott biirokra-

Ne —kizdjiink

nem bikini szuggesttidja Sze-
, , sza-
vazonak! Ugy kell valamennyi-

iinknek és most mar esak azért

szurkoljunk tjabb néhany evet,

hogy addig. legalabb ne csatla-

kozzunk a Szovjetuniohoz, ame-.
lyet. olyan szép, igazsdgos és
emberi intezményekkel aldott
Szolzsenyicin szamolt be.

kivanhatunk, az, hogy Isten se-

gitse meg Kanadat, amely meg-
érdemili, hogy a féldi tevelyg6k |
kezéb6l egy fels6bb hatalom ve-

gye e at élete iranyitasat,

-VIGASZTALASUL — mint
— VeSs-—

stink egy ‘pillantast az ésellen-
- ségre: Amerikara is. Ottislesz §

ontudatos kanadaiak”

mint amilyenekr ol |

‘azonban | még nem valasztott:

Kalifornia és New York alla-
mok, Kannyen megtérténhetik

tehat, hogy a decemberi dssze-

jovetelen az ,,Qj bal’ erésebb—
lesz, mint a mérsékelt kézép-
-utasok, vagy legalabbis annyira

erés marad, hogy a donté kér-

désekben érvényesiti az erejét.
Ez pedig annyit jelent, hogy
-1976:ban megint nem demokra-
ta elnéke lesz az Egyesiilt Al-

lamoknak. Ez id6 szerint Ed-
ward Kennedytél remélnek egy-

séget, aki elég szélsébaloldali,

hogy McGovern utédja lehes-
sen, kiegészitve egy kevésbbé

baloldali alelnékkel. A k6zép-
-utasok Henry Jacksonban 1at-

jak a jévét. Lehet, hogy Ken-
nedy, csaladi zlirjei miatt nem

is indul, vagy legalabbis nem
Jackson viszont

mer indulni,
nem elég népszerii, azaz: olyan
nagyjelentéségii kilpolitikai
tételekért kuzd, ami a valaszto

valasztas az 6sz6n, 76-ban pedig_ |

elndkot - kap szomszédunk és

vele egyiitt az egész vilag. Mert

minden | kanadai_ éntudatunk,

fiiggetlenségiink és dacos laza-
dozasaink ellenére is — legyiink
r- annyira a jozanok, hogy elismer-
‘juk: nem lehet cinikusan lenéz-_
Ali li ni déli szomszédunkra. Szamit!

a nagy valasztas, ami utan Oj d

dike. a ‘asiddkat a Szovjetbél, |

stb.) Igy a nagyobb- valoszinti-

ség Geradt Ford alelnék |

lett van ez idd szerint, ‘kalono-

: sen, ha 1 By. megtelelb al Indk- -té
ni

As mi életiinkben is, te- ie
y: - hat az 7 ottani valasztasok majd-—
3 a nem annyira fontosak és dénté-

t ek lehetnek rank nézve, mint.
1 hogy Pierre vagy Bob lesz-e a_
mi vezetonk. Ugy latszik, hogy —
megismétlédik az orék demok- |

rata (ottani. Pierre). és republi-

r6. demokrata gyézelmet hoz-

nak, bar... mintha kezdene
kissé elesitulni az anti-Nixon
hullam, amit az ottani média
vert fel. De mi lesz 1976- ban?
Messze- van még? Nagyon. De
az a baj, hogy a demokrata —

konvencié. mar az idén eldonti

azokat a szabalyokat, amelyek
a part vezetésére, a part plat-

formjara, a part egyetemes vi-
selkedésére _vonatkoznak.

—Vagyis: ami szerint a 76-08 va-
laszta

sikeriil vagy nem, sike-

meg. Ellenben — |} oo
. kézép-keleti utja. elétt megbe-

nyugvas kell.
Nixon ezideig megtiszta a be--
tegséget, ritka szivés szerveze-
te van és tigy latszik, hogy a
_vérrég hozzaragadt a vénahoo,_

ae azonban eee déglédik

-majdnem | kizdrtnak ‘(Latszik,

hogy Nixont - — ~ha netan impe-

acholjak is — a Szenatus két-
-harmada biinésnek talalja (mi-
-ben?). Ellenben mi lesz akkor,

ha. kénytelen lemondani - — az
egészsége miatt? Nixont. ab-

mertiik, akinek még a Water-

mar valasatiak a tagokat. 2.509 |
tagot kell valasztani. Eddig a
,,kézeputasok” valamivel, | de

esak valamivel elényben van-

nak, az ,,ij bal” igazi hazaja

Nixon elnék heteg labat nyugtatja a repiilogépen |

falahoz és a vérrég-oldé szerek
(heparin) hatasara heteken be-
lil végleg eltiinik. De érdekes,
hogy az eurdpai dtjan felemelt
labakkal repilt, erés gumiha-

risnyat viselt és forr6é pakolas-

sal igyekeztek lenyomni a gyul-
ladast. Ugy latszik, sikerilt,
mert meg se rebbent, amikor

Brezsnyev paratsiepel hatha

verte néha.
A SZOVJET Us UR- PRO.

BAJA ketféle meglepetéssel is

szolgalt: hogy egyaltalan meg-

kockaztattak é és, hogy esak ‘ale
Kor ee fel a kozmonauta-
1 RIROE Nixon mar haza-

| Sales Caaabacte! |

5 lentések ‘szerint ‘azonnal’ ok

kolt a Salyuttal. Nem mintha. eZ

kiilénés: teljesitmény lenne, hi-

szen az amerikaiak szamtalan-
Szor megesinaltak ezt, mig a
Szovjet leguté

szolut egészséges embernek is- __

gate- hercehurea. sem Aartott _

kézvetleniil a

tegedett, csak letagadta még az oI

orvosa, Dr.

‘Tkach elétt is. ..
-Thrombophlebitist kapott. Ez

egy énmagaban veszélytelen _ |

ergyulladas, rendesen a lab-

egyik véenajaban, esak az a ve-
szélyes benne, hogy a vérrég,
ami a véndban keletkezik a>

gy vulladassal kapcsolatban, to- one
vabbutazhatik felfelé, belejut-

hata tiid6 egy artéria jaba, vagy

~aszivbe és. akkor — — szinte azon-
~nali halalt. okozhat. Dr. Thach
~Moszkva eldétt mar tudott az

Elnok bajarél, de vér esomo-
oldé szereken kivill nem tudta
kezelni, pedig ehhez fekvés,
-Mindenesetre

vagy feloldédott, igy nem jelent —

_akut veszélyt. Csak, akiegyszer —
~ kapott ilyen phlebitist, az t-.

-sz6r valoszintibben kap masod- -

-szoris. N ixonnak pedig volt mar
-ilyen 1964-ben Japanba menet.
-Eztehata masodik. Akinek két-
—szer volt, az szazszor yaloszi-_
~nubben kap egy harmadikat is. be
' Reméljiik, hogy az egész visz- aggo
—szafejlédétt és ha netan ajbél

jelentkeznék, akkor me gfelelé
Kérhaai kezeléssel megszaba
ditanak téle. De a lehetéség

Az alelnik anya ;
a Secret Service Orzi- -ember-
-rablas ellen :

monautat vesztett a hibas tech-

-nikai kivitel miatt, de altalaban -
azt kérdezgeti mindenki, hogy
miért: vagtak bele az oroszok |
ebbe az Gj vallalkozasba? Nyil-

van azt akartak bebizonyitani,

hogy ékis elértek mar oda, ahol |

az amerikaiak — abbahagytak,

8 azert vartak vele Nixon tavo-—
zasaig, mert féltek attél, hogy —
kudarcba fullad a dolog és ez
-esetben ennek maga az USA el-

noke lesz a tanija. Bar a két

-kozmonauta még nem jott visz- |
-sza_a fdldre, ahol a megel6z6 ©

tragédiak térténtek, de remél-
-juk, hogy ezuttal nem kivan al-

dozatot a merész technologiai
_kirandulas. Valészinileg a jové
évi amerikai-szovjet kézés val-

lalkozdsra tértént ez a fépré
bere mega sikeriil is, Sa

az ilyen lehetéségek a 7

a ee mindig — veszélyesek. Nixon
em annyira fegyelmezett,
i of nem csak a az orvosa, » de a Szel ;

hogy

a ae S unee a a Brisszel
al ae Szerencsére -

bb > harom | Mor

: ellatogat. Miutan 0

Susan Fordot

ségesiiket lat}. 4k benne. Jack-
son julius elsején érkezett Pe-
kinghe hat napos latogatasra..
Szinte azonnal targyalt a kil-
iigyminiszter helyettesével

Csiao Kuan-hua-val, majd szer-

dan folytattak megbeszélési-
ket. Az, hogy magaval Csou-
val tud-e talalkozni, az elsdsor-
ban utébbinak egészségétél
fiigg. Kétségtelen, hogy Jack-
son nagyon érdekli a kinaiakat,
mert komoly lehet6ésége van a
76-08 elnokvalasztasokon.
denesetre: nem artott ez az ut,

-mert ijabban mintha kissé el-

hidegiilt volna a viszony Kina

és az USA kéz6tt a mar kézel

egy év ota tarté belsd szé-har-

eok kézben, amelyek nyilvan a

, jobboldalinak’’ —_ tekintett

USA-t is ellenségnek tartjak. A

Szovjet-it utan, amely ugyan
negativumaival nem ijeszthette

meg Pekinget, kétségteleniil
megnyugtat6, hogy az érintke-
zés a két hatalom kéz6tt meg-

maradt. Moszkva nyilvan nem
szivesen latia ezt az utat, mint

ahogy magat Jacksont sem ked-.

veli, de az ilyen érintkezés fi-

gyelmezteti arra, hogy az USA |
Kinaval is kéthet megallapoda- |
sokat, amik a Szovjetre nézve —
-kellemetlenek lehetnek. Jack- |

méterre mar izraeli
van a 67-ben elfoglalt teriilet

ek. Damaszkuszb6l az idegen |

diplomatakat is odavitték, a

tébbi arab févarosokban pe- |

dig naponta TV-n mutatjak be
a romokat.
kézben

és a kuneitraiak latjak, amint
az izraeli telepesek miivelik az
ottani termékeny fdldeket,
amelyek Kuneitra létét is biz-
tositottak. A sziriaiak ,,@] mon-
goloknak” nevezik az izraelie-
ket és még az a kevés leheto-

ség is eltiint, hogy a két orszag

valamennyire ttrhet6 szom-
szédsagban élhessen. A sziriai-
ak kilonben mar egy csomo
Strela rakétat adtak at a liba-
noni palesztin menekilteknek,

amelyeket mint vall-fegyvere-:

ket lehet repiloégépek ellen
hasznalni. A Szovjet természe-
tesen arab adasaiban ,,ugye,
megmondtuk?”’ alapon uszitja
az arabokat a tovabbi békés
lépések ellen. Az egész kézép-
keleti kérdésben egyre nagyobb
nehézséget okoz a palesztin ge-
rillak elhatarozdsa, hogy ezen-
tul még gyakrabban kovetnek
el tamadasokat izraeli telepi-
lések ellen. Erre Izrael elek-
tromos drétkeritésekkel,
elektrénikus figyelmeztet6 esz-
kozokkel és megerositett 6rja-
ratokkal reagalt. Az arab al-

lamok mar felajanlottak Liba-

nonnak, hogy adnak neki repii-
logép-elharit6é fegyvereket,
sot Szadat reptlégépeket is haj-
land6 lenne adni, de a libano-
ni kormany nem akarja, hogy
harctérré valjék az orszag, igy
egyelére visszautasitotta eze-
ket. De a jév6 lépések a béke
felé egyre nehezebbé valnak a
palesztinok problémajanak

-megoldatlansaga miatt. Ha

esak Moszkvaban nem bizto-

sitottak a szovjet mérsékletét,

son allitélag az USA és Kina kéz- | |

tidiplomaciai viszony felvételét
<< - szorgalmazza, cee eZ _Taiwa

mert az flyen” kérdésekbe
Jackson teljesen lojalis. | ,
Egyébként: diplomaciai_ koro

ben az a hir jarja, hogy rovi-
desen Kissinger is elutazik Pe-

kingbe, de ezt megel6zéen az
-eurdpai -_szévetségeseket. tajé-
| koztatja a moszkvai. targyala- |

sokrél. Még_ arrél is szO van,

hogy a nagy utazo Indiaba. is |

j hazas, nyil-
van nem Indira. kedveért, ha-
nem. valami olyan kiligyi ¢

‘megvaldsitasaért, -aminek.fon-

—tossAga a moszkvai. estiestalal- :
kozon vetédhetett fel. Itt elsé6- =
sorban az amerikai. flotta egy-
re nagyobb egységeinek azin-
diai oceanra val6_ Atvezénye- :
-‘1lésérél van sz6, ami a Szovje-
~ tet irritalja, viszont a Rina
kat megnyugtatja.

KUNEITRA elpusztitasa i igen
stlyos felhaborodast valtott ki
Sziriaban, de a tébbi arab or-
szagokban is. Mielétt az izraeli
csapatok kiutritették a varost,
amit még 1967-ben foglaltak el,

allitolag minden_ pilletét el-
 pusztitottak, A varosi kézmi- |
veket felrobbantottak, az elek-—
tromos generatorokat, viz- eS
szivattyukat leszerelték és még

a hazak ablakait és ajtajaitis
| magukkal > vitték. A. sziriaia- poo
kat nagyon felbészitette eZ a
pusztitas és most buszokkal vi- | -
— szik odaa lakossagot, hogy las- c

| sak, mi kévettek el az izrael

Tzraeli katonak e ktromos ke
— -ritést emelnek a
- libanoni hataron—

a kozel jévében silyos harcok-

ra keriilhet sor, ami a genfi bé.
ke-reményeket felboritana. —
Mas oldalrél azt halljuk, hogy
nem keltene meglepetést, ha
Arafat, a palesztiniak vezere
egy szép napon megjelennék

— Washingtonban. Ezt a hirt

a legnagyobb fenntartassal kell

fogadnunk, deha megtorténnék,

kor nyilvan tortént valami

SZ in kérdésben.
: (FIGYELO) |

| FIZESSEN : ELO LAPUNKRA!

Kuneitratél] husz~

megegyezés | Moszkvaban a pa-

y i sates

yy

LL

Ly