in the Hungarian t

Language.

| Szerkesztiség és kiadéhivatal

Telefon: EMpire 4.3721

Vatikani forrdsb6l szdrma- |
zO jelentés szerint ,,Mind-|
szenly hercegprimds helyze-.
fének kérdésében sikeres tar-
gyalasok folynak, Révidesen,
talan néhany nap milva,
egész uj fejleményekrél le-
het hirt varni — mondja a va-

tikani forraés. Ugy latszik,
hogy
Mindszenty bibores-her-

cegprimas még az éy vé-
ge elétt elhagyhatia Ma-
pyarorszagot,
hogy Rémaba utazzék,
Két papa stirgetése ugy-
latszik meggy6zte a herceg-

primast, hogy legjobban szol- |
galja egyhdza tigyét, ha azilu-|

mat feladja, Uj elhatdrozisa
Osszefiigghet azzal a targya-

Az amerikai légi erdk Titan

muttatjuk be,

Erhard német kancellar kiveti eli idjének politikajat

Erhard,
lasztott kancellar ismertette
a bonni parlamentben kor-
manyanak programjat, —

Beszéde kiilpolitikai részé-
ben lényegében megismételte

vijonnan megyé- |

az Adenauer-kormany -

lokat.

Azt hangoztatta, hogy a né-
met békeszerzédést csak ,,$za-_
bad valasztésok utjan meg-
glakitott dssznémel kormany-
nyal” Jehet megk6tni és csak
ebben a  békeszerzddésben
keriitlhet majd sor ,a hata-
rok végleges megvonasara’, |
miutén Bonn allaspontja sze- ,
rint tovabbra is ,az 1937-es_
hatdrok a jogérvényesek"”.

Az ij bonni kormanyrél
sz6lva hangoztatla: kormdnya
a vildgpolitika olyan  szaka-|
szaban veszi at az orszag
tigyenek intézését, '

yaltozasok rejt6znek a ‘kelet-
nyugali viszonyban,
many aldirta az atomesend-_
eryezményt és azt ratifikalds |

ja magat abban a esaléka re-/
meényben”, hogy ezzel az
egyeazménnyel mar most dén-
téen megvaltozott a vilagpoli-|
tikai helyzet, A fenyegetés to- |
yAbbra is fennal] — hangoz-
tatta, hozzdtette, azonban: a

kormainynak az a felfogdsa,
hogy hasznosak lehetnek a

ra

kapesolatok és a megbeszélé-

| 353 Spa atiiiia Avenue, Toronto

Altal |
hangoztatott ktilpolitikai é-

A kor-. sere,

jet-eurdpai
ragelt révidesen a arlament *€* - er
veg P viszony tovabbj megjavitasa-

x

em ringat- |
elé terjeszti, de ,n e ‘nak, Hajlandé minden kelet-

¥

ar

hozzajaru

roli ~~ VI. Pal papa megbi-
zoltja. az ugy rendezésére
és Hamvas Endre csanadi
_piispok — a magyar kiildétt-

SO a

ség vezetdje a vatikani zsinat

'mdsodik iilésszakan — kdzdtt
folytak. A megbeszéléseken
részivett Brezandczy Pal egri
apostolj kilddtt is.
Jelentések szerint a ma-_
gyar kormanyzat az gy ren-
dezésdnek feltételeként
szabadlabra helyezi a
még mindig bérténben
tartott papokat, hozza-
jaru] a hat tiresen ha-
gyott plispOki széknek
a Vatikan Altal kineye-
zelt plispokokkel vale
betéltéséhez.”

IT nevil tirre piild

a Szovjetunis Orit, s foly- |
tatnj kell a targyal dsokat an:
nak megvizsgélasdra, vajon |
| van-e lehetéseg a fesauliseg |
csékkentésére, -
Erhard ezutén azt hangoz- |
'tatta, hogy a vilagban. mutat-.
koz6 fesziiltség £6 oka a né-
Imet kérdés megoldatlansa-
|
/gaban rejlik,

OLLPL LOLI OEE TOEP EEE APAPRER GD LDF bDE.

esetre |
sem hajlandé elfogadni olyan |
| enyhilesi lépést, amely a
| Nemet Demokratikus K6Gztar- ;
‘sasdg elismeréséhez, vagy pe-|
dig akar csak ,,nemzetkdzi
felériékeléséhez” vezetne és.
szentesitené orsz4gunk ter-
_meészetellenes kettéosztottsa-

Kormanya  semmi-

:
;
§

Erhard a
kérdéssel kapesolatban — is
‘megismételle az Adenauer-
kormény 4llaspontjat, majd
kiilén kitért a szocialista or-

‘saigokkeal val6é viszony kérdé- |

Ezze} kapesolathan kije-
‘lentette: ,A kormAny nagy
figyelmet szenlel majd a ke-
Allamok k6zotll.

-eurépai orsziggal egylitt é-
'pésrél lépésre megvizsgalni, |
hogyan lehetne mindkét ré-

| szen megsziintetni az elizd

N
N
:
N

tételeket és killizni a talajt

dalmak aldl.”

sek az Egyesiilt Allamok és |lehetéségei keretei. Kzatt ki-

a |

14s sal, amely Agostino Casa- |

jarmtivének kupolaja elkésziilt a Mar-
tin Tarsasdg miihelyében a koloradéi Denverben, Baloldalt az aluminiumbél ésszedl-
litott kupola véza lathaté, mig jobboldali képtinkén a 10 lab atmerd)

eal op at aap tpi

nyugat-berlini

is aki az 1937- -es hatarok visz-

a fenn4ll6 gondok és aggo-|
- | Ebbol az alkalombél a Ma- |

t tires piispe

A Vatikanhoz kozelallé mas
-rémai ‘magyar forras szerini: |

Az eddigi eredménytelenség |

oka yem Mindszenty biboros—
_,ymakacssdga’, ezt a hirt a Ka-
dar kormany terjeszti és nem.
sikertelentil szuggerdlja a
kéavéleményre, hanem az,
hogy Budapest eddig nem
mutatott elhihet6 hajlandd-
sdgol a sziikséges engedmé-
nyek megadasara. Mindennek
jellenére mindkét {él targyal-
ini akar, s miutan a Kadar
| kormany cautasdgi segitsépet
jkér Amerikatol, valdszininek
jatszik, hogy bizonyos enged-
mények mepadasara kenysze-

ri”

Mas rémai forrash6] szar-
‘mazo hirek szerint a magyar |

|
|

AEE EEL CELIO EOLA PRR HEE:

rt i

i pancel sapkat

niat

| szélesitse a pazdasagi esere-

forgalmat ezekkel az orszd-

Jia kormany a _kulturalis

erdsddését, amely a keleti

q
q
g
t

tomb egyes orszdgaival kap-_

‘esolatban mar kezd kibonta-
[Norns

A nyug zati orszagokkal valé- |
‘kapesolatokrél szélva Erhard ;
hangstilyozta, hogy a NATO e
tovabbra is alappillére a nye '

gatnémet politikanak és |

-kormany tevékenyen amogat. |

ja a sokoldala atomhaderd
megteremtését, amely — vé-
Jeménye szerint — el fogja
mélyiteni az egyiittmiikddést
a NATO- -partnerek kozott .

3

| A ‘bemutatkozé beszédben
nem valtak be azok a szovjet
\witforrasbél szirmaz6 jésla-
jtok, hogy Erhard kancelldr
teljesen szembefordul Ade-
inauer eddigi killpolitikajaval,
_Nincs olyan német dllamférfi,
aki a német nép Kelet-Német-
| orszaghoz valé jogat feladné,,

ABP ORBA EP:

SORET LEED

|szaallitasat ne ovetelné,

. “Srent-Gydrgyi

AmerikAban
magyar biokémikus a napok-
ban téltétte be 70, életévét,

|
|
:

iidvézdlte a Nobel-dijas tu: |

| dést,

ki szél

mo godly kiadasat.

MARA REAR LORRI EEE SEREELPCESEDORPEP ELE ED ISLE A SI RRA tp Bi Mais ah wh CE

gokkal. Hasonléképpen iidvoz-

‘kapesolatoknak azt a meg-

eeTitte RATA NeCRALOORONELO NEL! AIEEE CHE EEBCEAEE RE LODOERN OE CALCITE ERC Att SACBAPEPRELEDPRED ALDER SES MAAREDCELOEIDROE IED KCI DOME LIOEI ttt te:

-— leldtt két hétte) elt4volitot-
“Albert, az

616 vllaghird |

»Egy ilyen folyamat soran |gyar “Tudoményos Akadémia |

i
1a kormany kész arra is, hogy
i

bet altéséh ez

ersek az Agostino Casaroli
papai allamlitkarral  folyta-

-kommunista kormény kiilén
-megbizottat ktildétt Rémaba
a Valikannal folytatandé tar-
_gyaldsok jebonyolitasara.
(Olyan hirek js elterjedtek,
hogy ez a rendkiviill .megbi-
-zott Prantner Jézsef, az Alla-
mi Egyhaztigy} Hivatal elno-
ike lenne.

| Az a hir is elterjedt, hogy
‘Konig biboros, béesi herceg-

lentil targyaljon Mindszenty

irdknak, hogy nem vett terv-
be semmiféle utazast.” (FEC)

Washingtoni jelentések
szerint az egykorj bizatermé
magyar Kanaan,.a mai mezd-
: 'gazdas4gi csddbe jutott kom-
-munista Magyarorszig 400
‘ezer tonna kenyérgabonat
‘és 400 ezer tonna takarmany-
|gabona t akar vasdrolni. Ame-
rikaban, A minneapolisi Car- |
| pill Corporation, “Amerika 4
legyik legnagyobb biize-ex- ee Amerikaban tonné kent

port. vallalata, mar kérte is az ee
| Egyesiilt “Allamok - kereske-
'delmi minisztériumétel Ba. el;

amerika ‘ecminy pedig nem
ad masként vasarlasi
délyt, csak az esetben, ha a
bizdt amerikai hajék fogjak |
sll itani, A masik akadaly,

teszi, hogy a magyar kor-
miny esak a tonndnkénti 12-
13 doll lléros _vilagpiacl

oe <
ro ra

By
A. washingtoni soar ké-

| i lennek kell mindésfteniink
fyetség egyik .tagja © kijelen-

Hont Janos magyar  fél
tette az Associated Press tu-| mivelisiigy} miniszterhelyet- |
|d6sit6janak, hogy a vasarlasi tes dtlagt mezigazdasdgi kiil- -
'svandék »nagyon komoly”, Ald déttséggel jelenleg az USA
‘tirgyalésokat John Cole, a/ mezigazdas4gat tanulmdnyoz- |
Cargill alelnéke és Radvanyi jm. E héten térnek vissza
Janos, a magyar kormany | Washingtonba, de a nagy ar-_
ligyvivdje folytattak, de a tar- | kiilénbézet miatt szerzGdés |
gyalo felek kozott athidalha- | kétésére aligha fog sur Kerli:
tallannak Jatsz6 akada lyok | ni,
meriiltek fel, | | Newyorki kereskedelmi ké6-
Magyarorsz4g nem hajlan- rok véleménye szerint a Szov-
dé fizetni a magas amerikai ai Jet sem.

szallitasi koltségeket, 2‘amerikai magas biza drakat.

ceed ce peeneememeeereaae e apna

PETER ALPES ARE SA Lod

larokk6i i osepatek betortek
Algeria teruletére

- Az algériai. hadtigyminise-|sereg egysége Algéria terti-
lérium jelenti, hogy az algé- lelére léptek a Colomb Be-
‘viai—marokkéi hatéron har- chartél. -délnyugatra
| cok folynak, A marokkéi had- Gmhamid el Ghozien térségé-
Sooner HOw Os megtimadtak a haldr-
(61 mintegy 30 kilométerre
fekv6 Hassi Beida és Tind-
joub katonaj Alldst. A marok-
kOi légieré és pancélos egy:
ségek is beavatkoztak a hare-
‘ba g kériilbeliil ezer-ezer ka-
tona all harchan egyméssal.
_ Ben Bella elndkletével Al-

po ULL ROSAS SRAEPSLE Pb bPE ECE BEROEEEDEGPPEPPELDL FEL UMD SQUARE PCERDDODGE SACEDALEEE SREAME DS +

ae

a ne

“melyrél meghizottakat | kuld-

Hoffman, a hadiigyminiszter
‘kabinetirod4jshoz beosztott
scizados vezelik.

| Ben Bella algériai kéztar-
sasdgi elnék magatartdsa
(¢gyre kézelebbi kapcsolato-

Nei Re RR Gar RETR Se ENE hock

Gaston Espinal, a Domini- |
kai Kéztarsasig newyork
| konzulja, Espinalt az alkon- |
lat a dominikai Allamesiny |

bade

sal, Szovjet mintara’ rédié

(Oszi_ szfnt4si munkélatokat.
|ta a Rockefeller Center-ben
|lévO hivataldbél, Az alkon-
|zul testvére az egyik vezet —
|katonai személyiségnek, aki |
| az allamesinyben. részt yell.

(Jak sajétitany az opportunis- |
ta algériaiak tulajdondban lé-
v6 nagybirtokokat, éppentigy,
|mint az. eurépai- telepesekét,
A fild mondotta Ben Bel-

APR LEOELLLLIE So

‘Espinal azonban dominikai |
ujra |

hee:

| hazafiak segitségével
|magahoz ragadta a konzull |
hivatal vezetését, : |

LAA LD

megmilvelik,

tott targyalisok alapjan Bu. |
dapestre utazik, hogy kézvet- |

hercegprim dssal és a magyar |
kormanyzattal, Amde Konig |
biboros tébb alkalommal  ki-|
jelentette az érdekléd6 ajsdg- |

Qngeee |

mely az uzletet ete
|
i

_arat |

gLIK: panlaldnak ismereté |
| ben: a buizavasarlast sikerte- |

tudja megfizelni az.

levé |

girban minisztertandécs volt,
tek Rabatba II, Hassz4p ma:
rokkéi kiralyhoz. A kiilddtt-_

'séget Jazid, az algériaj nem- |
zetgyllés tagia és Szliman |

kat Mmulat ‘a kommunizmus-
beszéddel - ind{totta meg az

‘Ben Bella ebben a beszédé-|
jben jelentette be, hogy kifog-

1a visszatér azokhoz, akik |

Ala ei ety

q
Ay
j
N

PERECHPL ED ODED.

Rozsa | “kerlész

Oktéber

eae

| ‘Macmillan brit

| Egyidejtileg lekoszént az: ane,
(gol kormany is, |
A VIL Edward- korhézban
)ldbadozé Maemillan személyi |
(Utkara atjan  juttatta

¥

vaslclat ulédjanak személyé- |

oe

LP OOPOOP ELEC COOP APL LEDEEDD

etre br oe

APPT PIPLDEDECDERPPOOLOLDOEDIDODOLLEODDODEDELDPELDIEL ODL EAA Edd IR sh ie

re etiitd nip A APOE E:

ee

Az Egyesiilt All lamok és a

Aleksandrat,

ela.
‘Buckingham palotéba lemon- | 1

; Wa a ss t Alber Lregénye °

S: ajtékonferencidn

16-4n a 87 éves Konrad Adenatier kancellar

tninisater-; 1 at
eink betegsége: tiiatéobenyil) i. s

| fotta. lemondasat, amit I, Braj stand {orténetériek® "Veg
de lasébet— kirdlynd | -elfogadott.. zabb személyi versengése. "Br.
asébel kirélynd a -kérhdzba |
: ‘hajlatott,

N
3
g
:
:

ui

t

a Szovjet kémkedésért letartdz-
iatolt foglyokat eseréltek ki. A Szovjet kiadta Rev, Wal-
ter Ciszek (fent balra) rémai katolikus lelkészt, aki 1940
éia van letartéztatasban, most 57 éves és Marvin W. Ma-
 kinen Ashburnhanti (Mass) egyelemj hallgaldt akit 1961-
hen tartéztattak Je. Az Egyestlt Allamok viszont kiadta
a Szovjetnek Ivan Dmitrevich Egorov-ot, az Egyesiilt Nem- |.
geteknél alkalmazott szovjet tisztvisel6t (65 -feleseget

‘I E lazai i

; Aprépénz

oy

hogy sremélyesen |
tanéeskozzék Macmillannel ; at |
utédlas kérdésében, |

A kira lynd az Osi arisztok- |
rata esald Adb6, szirmaz6 kul

| dolevelét s egyszersmind ja: ‘iigyminisztert bids cag kar
_Anglidnak |

| mAnyalakita issal,

z

%
‘
‘
‘
x
:

A karesiisdg titka aS

visszavonulasdval -

e 2,

PORLONLLEN DANE I SEED,

‘vonni dllalanos

hatdrozottan,

\
°
te

stenta gadé- ney clés

Konrad “Adenauer

-eredményes

korszak zdrult le Nyugat-Németorsz4g leg djabbkorj térténetében: A haborus romoks.
hol felemelite nemzetét Eurépa leggytimél cséz6bb . orszagava.- Szprong san- aarti:
dott Ludwig Erhard gardasagi minisslerrel, aki most, Srakebe, Jepett. pees

Bes a ~ Ba RS ¥ oy

10-ben, a miniszterelndks
| épiiletében Spee kor
|manyalakita isi: td irgyald salt,
Lord: Home az a kormany
mega lakitasdandy nyomban tj

‘iranyt vett fel, Mindenek-
‘elt kinevezte gazdasagl
-estiesminiszterré Edward
‘Heath-et, aki 13 éve tagja

-esup4n a képviselOhdanak, s-
Jegutébbj posztja a Board of
‘Trade elnbkj székében volt,
He sath volt

Be, aki Angliat
_ képviselte azokn4l a targya-

Jésoknal, amelyek Nagy-Bri-
- tannidina ak az Eurépai Gazda-

 gAgi Kozdsséghe- vald felvéte-
Jél eéloziak, s amelyek tud-

ivalevileg Franciaorszdg ma-
kacssdga mialt meghiisultak,
Heath mégitt
brit
esolatai vannak a szakszerve-
vetek felé is, Miniszterré valé
‘kinevezése azt jelenti,

All az epgész
nagyipar, s kivalé kap-

hogy
Nagybritannia Ujra megkisér-
li az eurépail gazdasdgi kézOs-

ségbe val6é felvételét, s egy-

Gital szorosabbra ‘klvanja

kapesolatait

x

is Eur6pa tobbi orszagaval,

Mindent egybevetye remé]-

heté, hogy lord Home korma-

nya, amellett, hogy egészen
keményebben
fog a kommunistak. és kom-
-munista-szimpatizdnsok ellen
kiizdeni, mint Macmillan,
meg tudja akaddlyoznj azt az

-egészségtelen fejlédési irdnyt,

~amely Nagy-Britanniat: das-
-sankint szocialista jellegtt kG-
zéphatalommA akarja stily-
_lyeszteni, Lord Home azt a
haladé arisztokrata réleget

: “képviseli i, amely az orszdgok

__ kormanyzAsat kivaléan | —kép:
elt szakemberekre, nem pe
dig népszerti, de méveletien
|demagégokra kivanja_btani..

“Alexander. Frederik Doug.
Jas Home, -gorrendben a 14,
Jord Home, 1903 julius. 2-in :
szilletett, Teena a :

| (Roly a 12. oldalon, L