| A Szovjetunioé a kézel- -muiltban unnepelte a bolshevik forradalom -hatvanadik évfordul6jat és a vendégek kozil a Kinai Népkoztarsasag és a Kinal Kommunista Part megbizottal. Egy- szertien azert, mert a Szovjetunié a vilag min- den kommunista partjat meghivta (meg a rakon- eatlan francia és olasz kommunista part meg- bizottait is), kiveve Kinat. A meg-nem-hivas Jimmy Carter legutébbi sajtékonferencidjan, ami jemz6. kommunizmusra jel- A délafrikai helyzet egyre bonyolultabb: Amerika a kézelmilt- ban kijelentette, hogy hajland6 lamhez hozzajarulni Dél-Afrikat illetoen, az orszag fajgyiildlo politi- kaja miatt. A Newsweek neva amerikai politikai hetilap két munkatarsa a kézelmaltban Pretori- aban megintervjuolta nemzetkézi fegyverszallitasi tila- ra, mint ahogyan min- den fajta kiizdelem az emberi jogok biztosi- ‘tdsdért rokenszenves a szamomra. Amikor a kézelmiltban Walter Mondale, amerikai alel- nékkel megbeszélést felvtattam Béesben, Mr.Mondale kijelen- tette: az Egyesiilt Alla- mok egyetlen kivansaga az, hogy egy orszag po- litikai életében minden- kinek egyenld joga. és leheltosége legyen a rész- vételre, fiiggetleniil | attél, hogy szinesbéri, vagy fehérboéru-e? Az én- _ vdlaszom erre az volt, hogy pontosan ez az, mit a délafrikai kormany akar. Emléekeztettem az amerikai alelnoket arra, hogy az én korma- nyom és az én partom fa Nemzeti Part) volt az, amely Dél-Afrikaban a -szinesboriieket a politi- kal életben valé aktiv -yészvetelre késztette és ezt a lehetoséget bizto- ' sitotta szamukra. Ezek -utan Mr.Mondale egy sajtékonferencian kije- | lentette: Minden polgar- nak szavaznia kell és minden szavazat egyen- lo értékti— mas szavak- kal tehat, az amerikai | alelnék Dél-Afrikaban — fekete tébbségii kor- = manyzatot javasolt. A | sajtékonferencia utan SSN SEAS x SERS > ~ SES SESE programja tamogatdsara kérte az amerikai polgarokat természetesen | jelentés talalgatasokra adott al- kalmat a nyugati vilag politikai megfigyeldi k6- 2z6tt és a vélemények al- talaban ket csoportra oszthatok. Az egyik vele- mény az, hogy az oro- szok azért nem hivtak meg a kinaiakat az iinnepségekre, mert at- tél tartottak, hogy a Ki- nai Népkéztarsasag hivatalosan visszautasi- tana a Bolshevik Forra-. dalom hatvanadix évfor- duléjan valo reszvételt, tekintettel a két orszag és a két orszag kozotti lat, ennek eller a jévét illetéen hataro- zottan optimista va- _gyok. Ostoba volnék, ha kommunista part ellen- séges viszonyara. A ma- sik vélemény az, hogy az oroszok azért nem hiv- tak meg a kinaiakat, mert arra szamitanak, hogy a Kinai Népkéztar- sasAgot ilyen médon teljesen. elkilonitik a John Vorster, délafrikai | miniszterelnékét és az intervju annal is érdeke- sebb, mert a nyugatl sajté nagyonritkan kézli a délafrikai miniszterel-_ néknek a véleményét. Mr. Vorster, a majdnem két 6ra hosszat tarté intervju soran, tébbek- kézétt a kévetkezoket © mondotta az amerikai ijsagiréknak: — Tisztaban vagyok azzal, hogy a vilag or- szagainak tébbsége je- lenleg ellenzi a hivatalos délafrikai politika irany- vonalat, ennek ellenére, nemzetézi kommuniz- | mustél. (A feltételezés nem is ésszertitlen, kiilé- nos tekintettel arra, hogy az oroszok semmi- vel sem kedvelik jobban Peking Gj urait, mint amennyire Maot kedvel- ték. Lehetséges, hogy a | két feltételezés valame- lyike a valésag, nem | lehetetlen, hogy mind-— két tényezé kézrejat- —szott a meg-nem-hivas- — ban és kénnyen lehetsé- _ ges, hogy egyik tényezé sem avalosag. Egyetlen dolog azonban bizonyos, és ez pedig az, hogy messzitiintek azok az | id6ék, amikor tigyneve gett ,,proletdar szolida- ritasrol’"—_—lehetett beszélni. A kommunista -orszagok k6zott felfejlo- dott ellentétek ma mar _kétségteleniil imperia- _ ‘ lista ellentétekké fajul- tak és az egész moszkva iinnepség leggrotesz-_ kor energia- nyiltan kézéltem vele, hogy errél nem lehet szo. Kifejtettem elétte, hogy | meggydézddésiink sze- | rint a délafrikai feke-_ téknek joguk van onkor- manyzatra a sajat terit- letikén és ezt meg is kaptak. Ami életszinvo- -nalukat illeti, a helyzet az, hogy sajat teriiletii- kon a délafrikaiak élet- szinvonala aAtlagosan kétszer, egyes teriilete- ken étszér olyan magas mint minden mas afri- kai orszagban. Sokan | -felvetik a kérdést: mit -jelent a viszonylagosan -magas életszinvonal, ha a feketéknek orszagos viszonylatban ninesenek _egyenlé politikai lehet6- ségeik a fehérekkel? Erre a valaszom a ké- vetkezé : a mi korma- onyunk hatarozott célja az, hogy a délafrikai fe- ketéket dnallokka tegye sajat teriletikon és ez- szerint nak mintegy 70 szazale ka) kormanyunk politi- kaja kdvetkeztében a féldteriilet 13 szazaleé- kanak tulajdonesa esu- pan. Hangstlyeznom kell azonban, hogy ez a foldtertilet volt az, ahol eredetileg a kézépafri- kal teriiletekré! délre érkezett feketék éltek és mindezen feliil, ez a féld- teriilet Dél-Afrika leg- termékenyebb és legiob- ban megmuvelheto fold- teriilete. Tény az, hogy megélnének a délafrikai feketék olesé munkaja nélkiil is (habar, nem kénnyen), ez7¢l szem- nak munkat nekik, a délafrikai feketék egy- szertien é¢hen halnanak. A legnagyobb mérték- ben ellenzem azt az ame- rikai politikat, amely az Egyesult Allamok esak akkor haj- landsé iizleti és fegyver- szallitasi kapesolatokra veliink, ha Deél-Afrika minden fekete munkas- nak legalabb havi 120 dolldrnak megfelelo munkabért fizet. Ezzel én egyetértek, az egyet- len, amit nem értek az az, hogy miért nem ké- veteliugyanezt Amerika a fekete kormdanyzat alatt allé afrikai orsza- gokt6l, amelyek ennél sokkal kevesebb munka- bért fizetnek dolgozoik- nak? S a kilféld bira- lata? Nem hiszem, hogy ez talsdgosan je- lentés volna, mert hiszen tisztdban vagyok azzal: amig nem va- gyunk hajlandék elfo- gadni a fekete kormany- zat alapelvét, a kilfé amely nem érti és nem. ‘latja helyzetiinket _problémdinkat — soha sem lesz elégedett. A jugoszlav ,,Hamu- pipdke"’ lebukott és ezzel szegényebbek -lettiink egy szocialista mesével. — -megemiliteni, hogy Jo- -vanka ebben a lakosz- talyban haziérizetben | van. S ezzel a ténnyel alighanem felszamol-. hatjuk az aggastyanna | -valt kommunista_,,Ki- mentette a jugoszlav_ | A jugoszlav Hamupipé- ke, akinek nevét éveken keresztiil szinte ahitat- tal emlegették kommu- nista berkekben, allha- tatosan hareolt a nacik ellen, egy izben meg- Hés életét és a harcok utan, természetesen az imperialistak filmjel- . bol tanulva Happy end a Hés felesége lett, le- hetséges, hogy a mese- beli cipével egyitt, de az is lehetséges, hogy a »mesebeli cip6” nélkil. A Hés, természetesen Josip Broz Tito volt, aki ma mar 85 éves és ez bizonyitéka annak, hogy a hésok, sét a mesebeli hés6k is megéregednek. Hamupipéke pedig, aki azota a joléttol jal meg- hizott a hare utan a Hos felesége lett. Jovanka- -Hamupipéke Broz Tito, ami kétségteleniil azt _jelenti, hogy a mesebeli jelenleg 54 esztendés, { hésnék sem maradna érékké fiatalok. A hazas- -meséjét... nines. résztvennie kormany-értekezleten. Jovanka-Hamupipéke —- 4 tiindérmesékkel el- lentétben — egyaltala- ban nem volt szelid, sét, mara mesebelicipé sem Ulett rea, mert 25 év alatt tobb, mint harmine fontot hizott. Tit6, a Hés, egyre féltékenyebb lett felesége politikai befo- N N dé soran hoztak. — Fiig- getleniil azonban a par- lamenti vitatél, leta- gadhatatlan, hogy a Labour Party legijabb kéltségvetési tervezete jé hir volt az angel pol- garok szamara és két- ségtelen siker (barmi- lyen szerény siker is) a munkaspartiak szem- pontjabél. Talan nem egy elkévetkezé valasz- tason nem lesz kénnyti feladat a Konzervativ Partnak legyéznie. Az emberek Altalaban sze- réenyek leftek é@s mar a minimalis biztonsaggal is beérik. A masik ta- nulsag: Anglia — hosszii ido é6ta Nyugat-Eurdpa beteg orszaga — taldn a ,labbadozas” atjarg lépett. Ime, az aj kélt- segvetési fervezet né- hany kénnyitése az an- gol polgarok szamara: a személyes ,,exemption” tehat az az ésszeg, ame- lyet mindenki sajat kélt- ségeire minden indoko- lds nélkiil addjabol le- vonhat, 12 szazalékkal fog emelkedni. Ennek visszamenoleges hata- lya aprilisban kezdodik, ami lehetévé teszi, hogy minden adéfizeté polgar _ kézvetlenii] karacsony | elétt bizonyos dsszegii | a kormanytél. Healey adévisszatéritést kapjon err: ezenkiviil bizonyos ésszegii bonust javasolt a nyugdijasok szamara ~6és)ca:«(€Ccknlfeldre utazo kKongresszus Gj, kardcsony utdni tilésszaka sem lesz kénnyii lyasara, kiilonés tekin- tettel arra, hogy sajat politikai befolyasa egy- re csOkken: Tito 85 éves és majbajia van és 4l- matlansagban szenved. (A kozelmultban kenyte- len volt lemondani Anwar Sadat, egyiptomi elnékhéz tervezett la- togatasatis.) Ahivatalos indokolas az volt, hogy Josip Broz Tito ,,tulsa- gosan faradt.’’ A szerb- horvat ellentét az utobbi -honapok alatt elmélyult és Jovanka-Hamupi- péke a szerbek mellett - foglalt allast — és ez - egyaltalaban nem egye- -zik Tito véleményével. 6tt bekoltdzétt a belgra- ‘di, Ggynevezett Fehér Palotaba és. Jovankat -régilakosztalyukban, az Uzicka Uteaban hagyta. Talan nem érdektelen ralyfi’? és az elhizott |, Hamupipéke’ Viharos vita volt az _angol képviseléhazban a kéltségvetési tervezet tiindér- ‘érdektelen megjegyez- nink, hogy egy évvel ezelott az angol nem- zetgazdasag siralmas, reménytelen helyzetben volt: a fontsterling érteé- ke a nemzetk6ézi pénz- piacokon gyors titemben és allandéan zuhant, a munkanélkiliség fékez- hetetleniil emelkedett és Healey valésaggal k6- nyérogni volt kénytelen az International Mone- tary Fundnal 3.9. billié dollares gyors-kél- esénért, hogy az angol nemzetgazdasag teljes ésszeomlasat meg lehes- sen akadalyozni. Az idé- kizi valasztasokon, ép- a gazdasagi és pé benyijtasa alkalmaval [ és a vita esak szerény -munkdsparti gyézelem- mel végz6détt. Az elmilt harom és félévben a_ pénziigyminiszter, — Denis Healey, csakrossz _ hirekkel szolgalhatott az -angol polgaroknak: sza- mos adéemelésre keriilt a sor. A legutébbi kolt- ségvetési tervezet azon- ban — az északi tengeri 7 2 e ae olajjévedelem kévetkez- tében — hosszt idé éta _elsé izben, kedvez6 volt. A Labour Party képes ‘volt egy kismértékiiad6- leszallitast és néhany | -egyéb pénziigyi kénnyi- _ tést javasolni a képvise- ‘léknek az angol polga- roknak,. Geoffrey Howe, aki a Konzervativ Part _ arnyékkormanyanak", — Yagyis annak a ter- _ vezett kormanynak, amely egy esetleges - munkasparti bukas utan tétes a tindérmesékkel és ez okozta vesztét. dett és stily -aranyban | tolag _ : (MOR nem | koss ben, a munkaspartiak egyik keriiletet a mdasik utan vesztettek el. A. legijabb kéltségvetési tervezet azonban min- denesetre két tanulsag- gal szolgal. Az egyik az, -hogy a Labour Partyt Amerikaban a politi-. kusok elleni gvilkossag- fhullam kétségtelenil John F. Kennedy meg- | gyilkolasaval kezdédétt. |A gyilkossag-hullam | folytatédott Robert Ken- nedy és Dr. Martin | Luther King meggyilko- lasaval, majd a George az adminisztracié élére | i kerilne — pénziigymi- 1- niszter-jelélije, elkévet- te azt a taktikai és pszi- “cholégiai hibdt, hogy a ‘Wallace elleni merény- lettel, amely egész életé- ire megbénitotta az ala- -bamai kormanyz6t és a | hullam legutébbi két al- |lomdsa a Gerald Ford fellen megkisérelt két | Dr. Alfred. ter- | pszichiater és |ta, Ga.) igy .| Amer * ka jovojérél.: | oye Se ee ag-hullam még titobb lesz. erikaban ma Messer, — (Atlan-— velekedik angol polgarok az eddi- ginél nagyobb ésszeget vihetnek magukkal. A leglényegesebb azonban alighanem az, hogy az angol pénziigyminisz- ter javaslata értelmé- ben Anglia nem vesz fel egyelére tébb pénzt az International Monetary Fundtél, ami gyakorla- tilag annyit jelent, hogy a 3.9 billid dollaros sziikség-kélesénbol még 2 billié dollar marad az IMF kélesénalapjan Anglia szamdara. Harold Lever, a miniszterelndk pénziigyi tandcsaddja szerint Anglia kiilkeres- kedelmi mérlege ,,a ké- zeljévében’’ jelentés - felesleget fog felmutatni . Jovanka-Hamupipoke és Tito ..kiralyi’ iigyi helyzet kévetkezté- s ez a kériilmeény elha- ritja egy esetleges nem- zetkézi pénziigyi ka- tasztréfa lehetoséget. | Hubert Humphrey. -minnesotai demokrata szenator, az Egyesilt Allamok egykori. alel- ndke, a Demokrata Part mar egyetien politikus. élete ban. | sines biztonsag- kézeljévében egyre tobb Charlie Mansont fogunk ‘Jatni, egyszertien azert. mert azemberek gy vé- lik, hogy barmilyen mé- don kifejezésre juttat- hatjak ellenséges érzii- letiket egyes szemé- lyekkel. vagy a tarsa- dalommal szemben. akar erdészakos is, sét gyilko majaban is. | _ — Ez az egész folya- mat harminc esztendo- ag for- vel ezelott. a masodik — vilaghabori’ befejezése utan kezdédétt és logi- kusan — folytatodott ~ahatvanas évek ,.swing- ing’ irdnyzataban, os majd Vietnam jott gill a politikai botranyok sorozataban kulminalt. ‘Természetesen ehhez hozzajarult a média- volt —_ elnédkjeléltje, visszatert Washington, D.C.-be és elfoglalta helyét a szendatusban. Humphrey — gydégvit- hatatlan rakbeteg és or- vosal ezt kozoltek vele. Humphrey kilénds em- ber, olyan politikus, aki a szenatus liberalis ira- nvat az 1950-es években ‘inditotta el Ciberaliz- mus akkor forradalmn volt) és ehhez a Hbera- hgmushoz akker is ra- gaszkodott, amikor az idd mar eljart felette. O az az ember, akivel sokan. nem értenek egvet, de akit mindenki sgeret, kilénlegesen meleg @s rokonszenves ember] egvenistge mi- att. Amikor a szendtus- ba visszatert. hossz0 percekis telallvatapssal koszéntettek kollegal, mindenekel6tt politika ellenfelei. HHH igy fe- jezte be beszédét: Mi- esoda nagyszerti hely ez, ahol szabadon vitatkoz- hatunk egymassal! Ondk diesértek engem és hadd mondjam meg: ma mar eleg éreg és béles vagyok ahhoz, hogy a dicséret minden szavat elhigyjem. — Hu- bert Horatio Humphrey amerikai ,,politikal esékmester’, a huma- nizmus nem egyszer vesztes politikai baj)- noka még halales bete- gen is visszatért az. amerikai szenatusba. Beszédében valéjaban egyszerre mondotta el tulajdon sirbeszédét és azt a beszéedet, amely valojaban az elet es a humanizmus megnyilat- kozasa volt. Hubert Ho- ratio Humphreyben van valami emberi nagysag, amely nem utols6 sor- ban talan politikai gyé- Attél tartok, hogy a ; médon. zelmeinek es politikal kudareainak a kévetkez- menye, Az amerikai sze- natorok kénnyes szem- mel tidvéz6lték HH Huniphrevt 6s a minne-- sotai demokrata szena- tor konnyves szemmel be- szélt az életrol — a halal kiszébén, teryszerti tekintélyrom- bolasa. — oo : — A maiember — ki- jénésen a fiatalok — cinikusak és semmi- féle zsindrmeértéekik nines arra vonatkozoan, hogy mit lehet csinalni _ ésmitnemlehet. — Kétségteleniil sze- renesés fejleménynek mondhaté, hogy az ame-— rikai tarsadalom egyes_ rétegel habar késén de felismerték a prob- | lémat: Atlantaban be- ‘tiltottak a pornografi- kus filmeket, Miamiban folyik a homoszexua- Heni kizdelem w Yorkban a rend- orseg 1 pzdte a fel-— sorész nélkiili tancosnok teljes felszamolasat. (Dr. Alfred 4 professzorként két tem pszichiatriaita ken. — Szerk.)