volt. Kegdetben ’ -dett udvarolni.. —esey logikus elle mas erejt prezidiumnak, Oe a a «De masok is tekintetbe veheték, mint Krusesev ellen-[H< NADAI MAGYARSAG ~ Krusesev napjai mee yvannek s: zamolye 2 LE “Henségel es ve- lesz al tciytarsal lassankint bekerftik, a hurek mind sztikebb uyakan, s esak idi kérdése, hogy a Szovjet jelenleg) els6 s2a- mu kommunistaja mikoar tinik | Ye a szinpadra), Vewrzetes 15. | kitérései, de fokent] vedései, indulatos, modortalan, goremba | vodkaimadata az, amivel sajat sirjat dssa mez. —~- Ezeket Je- lentik titkosan az Oroszorszdeban él6 nyrugati tuddésitak, KKrusesey esak azért leplezte le Setalin pokoli r émtettek- kel tell Gletét és mandvere! ek nm bey peszut, hoey memnyveric | n it vig saocia Histitit, akiknek Sztalin ellensége volt. Kyrusesev iszont ag ictt a kdvetkezmenye, hogy a vilag Kormumiatél Gsszezavarddiak, meuijedtek., tandestalanna valtak, mindentitt, még az orosz kommunista parthan is. vetik, hogy ay ésszejéveteleken részey. italedzés hangulata: | ban vendégeket sérteget, vagy a nagy fndk szeleg, . Krusesev lassanként uj, ravasz modszerekkel, bonyolult | i hatalmat, de a meefigyeldk mindis | toktikaval szerezte meg : ti > ES § tibb. Jel let au ak 3 a anna, OEY exah a moddszerek 6s ¢7 lyek Kruses esey + bukéedt ciettetik. Az infldcié immidr krénikussd valt a Szovjetuniéban. A: EEE Prezelo kk et. fogyasztéi javak igen sztiken Allnak a dolgozok rendelkezésere. , Krusesey erGlkédései: az “uj szibévial féldterv’-vel,| amely az Glelmiszerhidny megolddsat eéloztak volna, ugyan- esak nem javitottak a helyzeten, mai napig sem. Tiftliszben, fal a kédgelmultban. tinkrement — részint a kolhosz- Ukrajndban, ahol a eabonatermeés fele rablégazdalkodas, részint a rossz idéjdvas ercdményveként — nyilt lzongas ssnlathets | Pedig a lengyel felkelés nyomai sem ‘tiintek még el, hatasat nem tudtdk megsemmisiteni. De, ami taldn a legjclentdsebb) minden baj mellett: ez a feeyclem meglazuldsa, magdban a) kommunista partban is. Krusesev természethen éppen az ellent4te Sztalinnak, ak! ey # e fae * * x #3 ey xy ; *E gx eb av eed * életében mindig titokzatos és magatél mindenkit tavoltart¢] mddszerei, fel-}- lis ellensulyozni hatalmanak rhegszilérditésival, Krusesev hangos beszéde, frissitden hatottak még a kellemes modorti, de alapjaban fiur-| fungos Malenkovra is, akinek a helyét elfoglalta. Ovoszorszagban és killféldén, a nyilvanossdg sokszor ta-| nuja a krusesevi jeleneteknek, Belgrddi latogatasa idején, plf az egyvik tiszteletére rendezett Loge addson, timogatva vezet- ték le a lépesén, o'yan részeg volt. Angliai latogatasa alatt,| Induli itosan megsértette a brit munkasparti vezctoket. Moszkvaban hangosan sértegete(t nyugati dip- lomatakat, sét héleyveket is. Az egvik, Moszkvat Katogate, f repels eo tsslindnek ‘kijelentette, gas ers : ‘kenvertket, TRL a franca “nok. De a legnienz- szebbmené sértések és szitkozédisok zuhatagat amerikaui vendégei felé iranyitotta, amiker Na- than Twining tiszteletére rendezett a Kreml fo- gadast. Természetesen részeg volt ekkor is. Bul- ganin és tirsai kértek bocsdnatot Twiningtol, Krusesev botrinyos viselkedése miatt. Nem egy alkalommal voltak diplomatak és kiilféldi ven- dégek szemtanui, hogy Bulganin vagy egyéb orosz vezel6 Allamférfiak, elkeseredelten igye- keztek a mérges, vagy részeg [Krusesevet leesen- | desiteni, hazatérésre birni. A sztalin-kultusz lerombolasaval Krusesevnek egyik cel | ja az volt, hogy mentesitse sajat szemilyét a felelisségrevo- | nits alol, amiért —— meg Sztalin életében — részese volt a sata RAEA & ‘Eni diktatovikus rémuralommnak, Sztalin balvanydanak ledin | lésével azonban ttilértékelte erejét, A vilag kommunistat | akik hozziszoktak, hogy Moszkvatdl kapjAk parancsaikat | Osszezavarodva és megiepetten ésgleltak, hogy Krusesev nyil | vinosan beismeri : mas tt is létezik a szocializmus felé, min’ | a moszkvai vonal. Ezzel egyidejtleg Krusesev Titonak is ke? cgzel esak a sajat e@vengeséget novelte Gs js merte el. | . eae Mamadr kudare kiséri Krusesev fit jat, Imirmerre © lép. Al vildg proletarjiai nem latjak tobbé benne a kommumistak Jel. képéet, A ktifoldi megfigvelok megallapitdsa szerint a iKrus reco folea kina anya t a] a seit tte az ery enstl rat, A jelel yo eee ee * *s esev-fele kormanyzal mapaicanas vag oxpktiviknck, ame. fot Kell dolgoznia. A finetéséart pedi. ali vehet valamit, a szerint Ayusesev nincsen birtokaban ¢ | magas s érak miatt. Es az a munka is, aki a sajat bérén tapasz- Ivekkel megersithetné pozicidjat. Peldaul a rettegett titkos rendérséget, amelyet Satalin egvmaga tartott sakkban — és amelyre hatal- minak alapjat épitette — ma a prezidium 17 tagja iranyitja. A hadsereg, — amelyet ugyan- esak Sztalin irdnyitott, kézvetieniil a kommu- nista parton keresztiil, — ma egy hivatasos ka- tona : Zsukov venetése alate all. Krusesev minden lépese vfeleinek tekinthetok. Malenkov, aki Sztalin haldla utan a tulajdon- képpeni utod lett és akit Krusesev tolt mellék- vaganyra, Malenkoy azéta sokat okesodott, je- lenlegi beosztisa is olyan, hogy alkalma nyilik -szdvetségeseket szerezni Krusesev ellen, — Mo- -Iotov, az “Greg bolseviki”, aki 30 éven keresztiil volt a Szovjet kiilligyi méregkeverdje, — hol kézvetleniil, hol kézvetve — és akit ugyanesak Krusesev tett a jégre, — Kaganovies, aki szin- tén Sztalin egvik f6 méregkeveroje volt, ugyan- csak kiesett Krusesev kegyeibol. : | A baj esak az, hogy mindharom tagia maradt. a hatal- | ¥ aes igi Mikoy an ae az z elsok | kénott volt, aki Krusesevet nyiitan Ef jarat | Krusesev 1 részepes "yitéréscital, és 5 eltavolitdedn dolgozik, S7i-| miltésba johet még egy uj csillag (vorés) Moszkva egén:) VILAGSZERTE KRUSCSEV KOZELI BUKASAT VARJAK. egerepéeben tet] jelentkeznek, ame. | @epal PISGY, angling, tariazkoddsa { ebben a fontos kézpontban, felkelés lingolt] fképe, amely ptiffedt vérés-as a sok ivastél, kiabalés, pél- ifeszkedé | lucha tdntorgd alakja ma még vezet a moszkvai hivatalos fueadasokon 4s kerti tinnepélycken, de napjai mar meg van- [kozik is erve alkalom. Bardtokat nevez kia kommt usta part ikulespozicioiba, befoiydsos vezetoket rak lezeknek }gozni, Eevik kedves baratja Seroy, az esiek, lettek és Ten- revelek héhéra, akinek angliai misszidja (ugyanesak a Krus- Pool), estifos kudareba fulladt. MAsik baratja (a rossz nyelvek pszerint baratndje), ekaterina Alexeyevna Furtsev: Miryubin, belgrvadi szovjet nagykévet. felesige,, akit WKrusesey ] nem volt pél-|- Dla ag orosZ bolsevista rendszer ‘megszilletés (Allitélag | |Furtseva asszony miatt utazik olvan eyakran Jugoszlavisba.) | | Shepilov kinevezése viszont Tito kiengesztelésdvel kapesolat- Hoan tértent, helvesebben Tito miatt ragték ki Molotovot. Fieen fenveretd tinct ag élelmiszer hidny ¢s az alaesony mun-! vesztes volt, “ : meee elkeseredett, Italja, hogy jallensége a rendszernek | (zsim bukdsa Oroszorszigban, | nasikra. Azonban félre nem magyardzlato és Jarés6dG jelek, amelyck csak dsszeomldst credményezhetnek |... feltétlentil észlelheték. Krusesey ‘elenteni a bolsevizmus bukdsat. De sorozates kudarcaival t figyelemme! kisérik. Bukdse | mar oddig is alaposan meggvengitette a vildg legnagyobh utdn harom személy johet elsds orban szamitast ba akik Krus-]sommunista allamdanak szerkezetét. — Hogy is irta fészer- n | }keszténk honapokkal ezelétt ? — Iwaza volt. | Ara 30.000 dollar, 10 ezer dollarral vagy ennek megfeleléi|||| | {Gouri velemenye s2c- | Ss. Shepilov, aki i egyike a legveszede!m esebbeknek. Ma még ‘‘ba- 996 Dovercourt Road ratja’ (Kyusesevnek), de holnap — ki tudja ? Meszkval meefleyclék szerint egvelore . lesev féellensige. Av 31 Gves _ slenkov nvole avvel riatal: abb, esev, ez politikai téren sokat jelent !) Tartozkodd és keve- set iszik. Az iparl tigvvezeték esoportjahor. amely remelkedében vit a Szovietunidban, senkisen mint Malenkov. Sztalin haldla utan, ennek a csoportnak a ta- niesdva igért Malenkey az oresz népnek, t6bb 6s Jahh mind. sedi foevasztol javakat, Ferekedvén, ismét visszatért Sztalin sazisztémajdlioz, forvasztal javak 2 Priee miindig befolvasos Alalenkovnak fogesikorgaty a khellett rs lendistak felé val KOnele dés, 6 hivta meg Gket Moszkvaba, eremeélyesen szedett ¢ dlev tewia részéve és nynitotta at udvarias bok SGnusesey is clsmerte Malenkoynak ezen a vonalon vali at és 6t ktildte Londonba egy baratsdges atmosz- ez nem sikeriilt, nem Malenkevon malt: folvaman, diihds Aitérésével mec. strtette és ezzel mava cllen forditotta aZ angel munkaspart) & Egvik nyugati megfigyeld, aki tigy Krusesevet, mint Malenkovot jél ismeri, igy nyilatkozott : “Krusesev, ha hbeszél, azt a benyomast keilli, hegy nem biztos abban, mit akar mondani, de nem is térédik ezen fogyatékossigaval. Viszont Malenkov pontosan tudja mit fog mondani, ké- gilnivaldjanak minden szavat eldre kivalasat ja. Krusesev méy a felszinen van, még G domindl. H oldvilag hesvéde. sokszor imbolygd, bizonytslanul lépkeds, nak szamialyva. Krusesev érzi, hogy nines rendben a széndja. levekazi ERs I barhol kindl- olvan helyekre, ahol] , alkalmuk nyilik, a prezidiuni | tugjai ellen dol- ssev-Bulganin ldtogatas elékészitése, biztonsdgi szempont- alyan magas pozicidba helyezett, amilyene mé ti A prezidium tigjai eleinte famogattak Krus- csevel, gy a Tito felé valé kézeledés tervében, mint Sztalin bdlvinydnak lerombolisdban. A helyzet azonban megvaltozott azéta, Krusesev mindinkabb szaporod6é sikertelen villalkozdsal és lervei, elleneselekvésre dsztékélik a tagok leg- | nagyobb részét, a | De a legsététebb felhé Krusesey tiindéklésének egén, a kommunista partfegyelem dltalanos | meglazulasa, Tények bizonyitjak, hogy. nem ve- | svik tébbé komolvan a rendelkezéseit, a kiil- foldi kommunista vezetOsege kritizalja Krusese- vet, sét, kezdemeényez. A “Szabad Nép” egyik szamaban pl. olvassuk : “Indulas el6tt a Sztalin Vasmi...” Hogyan, hat Magyarorszigon [éte- zik még Sztalin Vasmii ? A pesti bolsevistak sem tudnak megvalni Sztalin emlékétél... Krusesev még itt sem tudott “rendet esinalni, Egyelére f6 a feje az orosz belligvek zavara miatt js. cabérek veszedelme. A munkabérek emelése esak szemfeny- helyzet lénvegében nem valtozott. A szovjet mert éhesen és agyonhajszolt iram- * ry mit jelent egy ilven dllamban élni, a legnagvobb a kommunista re- nem varhaté egyik naprol al mindinkabb Szakeértok véleménye szerint azonban * bukaésa mig nem fogja “Virrad mar Keleten ["' (Hy) 100 ‘ACR 28 DOHANY E \RM_ BARRIE KORNY EREN ELADO. érléki torontdi hazzal atveheté, — Bévebb felvilagositasért forduljon a GILFORD REAL ESTATE BROCKERHEZ | 22 ORIOLE CRESCENT, TORONTO 7. MO, 8774) i a bea bessrenk és és lee, Ai Z ae : “NYOMD: ay ALLAL = = 4 NGARSAG _ SeOLGAL ATAB AN esha evo. és n enlen | talett levelek, : al Oe ae . en be 4 Rinks So ro SRS F. i : Rae j Malenkov Krvs-{ mint Krus-| bile sO LAsdg] nic i vendkivdl fon- csoport [tos hivatilos nyTathozaiet tott hoézzé a farm- * + a «4g ; al OhVay deel | Krnsesev azonban Mal enkay féle | nh a | petipiedh sThake| renal tek Matte le o nf evartasdt melisktigvnes tekintette, ley a] A kopasz diktatorjeléltet ezért ma mar batran tamadjak |Yedignéznic, hogyan auzzi dssze Kruscsev az 6 gondosan fel-| Svemére | pitett terveit. Tabbek kizitt Malenkov Gtlete volt a brit szo-| gy esokor virdgot a kill lottség egyetien| kereteben, | HAaSz | itéséve, u Kruscsey-Bulganin lMtowatassal kipeso-| hrus- gekre (pl akik cigarellaanak vagy jtak el a vasfiiggiény magyar hatdrérék agyonlétték, masik meg- Legalacsonya : szama Svédorszagban, ahol 1954, évben mim- den szazezer gvermekszliletesre csak 18 ha- borszernagy 2 Niiigvakorlatan vett reszt Portugaliaban s Hiiisoran nyilatkozott arrdl, hogy Hi iszereti latni az igazi ttonat ? ; _tolyan eréfeszitést kivant meg, ratfon n : LE. 6-0333\ “aludni sem értek ra." KEDETT (MTERM EKEK AR SRA inns: i}. Penns OO WASHINGTON, ~~ Az Heyes dit Alamo’ fermeékek drdnak alokuldsdrdl, mely a valasz- fast had}dratot is dOntéen fori befolyasolni. A hivatalos ayvilatkownt sserinc a farniterme- kek apn augusztus kézepetdl szeptember ko- Pzepoig terjedo hénap att rol szaPdlékkal pemeikedett. Ezzel kimintiak a evékénvt a de- ‘mokrata part agon vadia aldl, hoev a repub- |ikanus adminisatricio semmit sem tett a far Imerek tdamogatasdra és 9 farmtermékek ani- nak emelésére, NAAN AAR K to oul} SRA SCANS eA ig ON RNA NON AEDES ARRAN VILAGOS OSSZEFU aces pe RN RRS IRENA o~ NEAV YORK, — Az Amer ikal Rak Szdvet- jséw jelentést készitett arrél az Osszefligedés- rol mely a halalal véezddd tiiddrak és a e¢i- waretlazas kdzdtt mutatkozik, — irnaa New York World-Telegram and Sun, A Rak Szé- vetsée jelentése meeallupitja, howy a ciga- reltasolnal tizseer tObb tliddrak véezddil ha- lal, mint a nemdohanyzoknal. Sét a dohany- zas foka is szerepet jatszik, mert az erds do- hanvosok kizétt huszonhétszer tébb haldllal [végzdé tiidérakot figveltek mee, mint a nem- ae ar dohanyosok kézdtt. Erds dohanyos alatt ért- jtik, aki naponta két esomag cigarettanal t6b- bet sziv el. Atlagos dohdnyosnak tekintjiik, aki naponta egy esomag cigarettatl sziv el 4s nemdohdnyosnak tekintjuik, aki semmit sem sziv, vagy dohanyziisa sohasem haladja meg a hapi egy esomagot, Egyéb stilyos betegsé- saivbajok) is erzékenyebbek azok, pipdznak, Az ujsdg avaal végzi beszimoldjat, hogy a -haldlos tti- dorak sokkal ritkabb volna, ha az emberek nem hédolnanak annyira a dohdnyzis kéros szenvedelyének, of} sree SME MN | MAGYAR | MENEKULTEK _ asszon V;- NYNEL | AN A VASFUGGO {}: RISE NST ADT, ¢ “Ausztri ine ‘Magyar me- Hekiilt jelentkezett az elsenstadti osztrs tdrévségen és elmondta, hogy harman indul- ditlipésére, Mevik tirsat * * sebesiilt és elfogtak. A magyar hatosdgok ue [allitjak, hogy a menckiiltek megrongaltak érberendezéseket: Magyarorszig. és Ausztria in ikézétt. Aknakat szedtck fel, ‘el és megtdmadtik a hatdréréket. A szeren- didtokat vagtak esésen megmenektilt 26 eves Szilagyi Gyula azonban, aki az osztrak hatarorséenél pollti- kai menedékjogot kert, azt aliitia, howv a magyar hatdrirsée raégalmal nem felelnek meg a valdsagnak, Szegény magyar mene- ‘kiiltek draigan fizettek meg az Ohajtott sza- badsdgart. scomnoneinveonneoen monn f } SOS s: NAGY A GYERMEKHALANDOSAG KANADABAN PEMBR OKE - Paul Mentin epeszscguyey miniszler a pembr rokel Kanadai Nok Klubja- seapence poi than besvédet tartatt s annak soran azt a ki- vansagal fejezte ld, hogy silreasen sziintes- slik meg azt az “elvisclhetetlen rekordot”, melyet Kanada a gyermekhalanddésage terén mutat fel. ‘“Aflindent c) kell kévetniink, hogy megeldzziik a ragalvos betegsegek keletkeze- rsét és terjedését s minél téh) 1) gyermek ° ‘dlje meg els6 sziiletésnapjanak tnnepi dromAt’, —- mondta a miniszter. A muvelt nemzetek kézdit tis olvan orszag van, melynek bedve- zi. gvermekhalandosaga megel6zi Kanadiat. 7 ibb a gvermekhaldlozis ardnv- laleset jutett. Na Kanada ezt ai kedvezo “Taranyszamot elérhetneé, évente 5.000 eseese- mét mentene meg a halal torkabdl. MILYEN AZ IGAZI HABORUS KATONA? LISSZA BO! N, — Viscount Montgomery ta- » portugal NATO-csapatok had- ; annak milyennek hdborira alkalmas ka- “A hadgyakorlatokban résztvevé tisztek- ‘ttl és katonaktol azt kivanom, hogy legy enek ‘éhesek, ffradtak. izzadtak 4s jakkor igazi hdbortis katonak. Ha végigtekin- ltek soraikon, legvenek piszkosak —._ mind egészsépgesek. Ekkor szeretem éket 2° | Montgomery tabornagy hdromnapos por tu. galiai hadgyakorlata alatt a csapattestektél hogy - nzok | an helyezték el. A kiutazasi engedélyt mee- ik ha- ‘tani a windsori hercegné baltimore’ gyermek- bar féldrajzi helyzete miatt — — Elelmezési szakkér o véleménye s FF. ow ag 9 om - ay - ~ oe | - ad, 8%. 1956 oktéber 6, AZ EDINBURGH! HERCEG VILAGKH KORULI UTJA -O- coe A Tnekineha wun palotabdl je- LONDON lentik, hogy az edinburghi herees, Erzsébet doralynd férje, oktéber 15-6 Monibasaba re- pul, ahol folszall az ett virakozd Britannia NES Alvi vachtra. Jelen lesz november 22-én az olimplal jatekel m eenvitasan AMelbourneban, maid négy Hhonapra tervezett vildekGrili ut- ra ind, melynek sordin 35.000 mérfeldet ha- joatk, KET F 1UT 1 ; ITH o : THE MAGYARO | O- SAN F R ANC] ISCO, — Mar 1 hivt adtunk ar- rol, hogy a Protestans Vildgtandes Galvate- ton rondexett viligkonferencitja alkalmay al ket magyar fidt hoztak ki Amerikdban 6 sziileihes. Most ismeretessé valtak a fidk svemélyi adatal is. Ezek Ban athy 3éla valt. tényleges tiszt 13 éves Béla és 11 éves ‘Laszlé nevii gyermekei, akik még Magyarorszigon szlilettek és mint eseesemdket hoztak maguk- . kal satlelk az emilerdecidba, Az ausztrial oe Brauniu eevik nyonrortisdgos: menekiilt tabo- ; | raban laktak, ahol Randthyéknak még miisik ket fiuevermektik is: satliletett. A két nagy ob- bat nagysziileik 1946-ban titokban hazavit- © ick Budapestre, hogy megmentsék az emigra- cid szenvedéseit6l. Nagyapjuk Budapest cevik leghireschb nagyvendégléjének volt tulajdonosa, A vendéglot azonban illamosi- toltak, a nagysziilok elhaltak. sa két fit ar- vin maradt, Kommunista Allami arvahiz tavadtak t6lik. A Protesténs Vildgtandes evik amerikal kikdldétte Galvatet6rél ha- romszor is felkereste a magyar miniszterel- nékét s a gyermekek kiaddsat sikeresen el- intezte, A konferencia autdbuszdn hagytak el a magyar hatart. Apjuk, a magyar cserke- szet egyik kivalé vezeldje, most a monterey katonal ny elv inkolaban tanit. sebennaneetires oe, aaegnmatinanoniags Sh a oo KUDARCBA FULLADT A WINDSORI HERCEGNG — LONDON. -— A Times, mely annak idején Glesen tillakozott VU Edw: ard kir Alynak W alli is Warfield Simpsonnal terv! 0 vett ha- zassdga ellen, most mindéssze 22 szot szentel a windsor hercegné. inéletrajzinak, “A sziv- nek is mepve anak a maga jogai, — mondja. a lap — s az Onéletrajz ez igyekszik bizonyi- koratél a mai napig.” Az 6néletrajz azonban korantsem okozott nz igy syenadcict, hiszen a Times ugyanezen oldaldn 258 szavas cikkben ismerteti a heevi virdgokat.. ‘ SOKMILLIO ERTEKU URANIUM ERCET AD EL OTTAWA, —~ Howe kereskedelemiigyi mi- niszter kijelentése szerint egvelért azzal az alaivas clatt allé ktilkereskedelmi szerzédés- sel, melyben sokmillig dollar értékii uranium éreet ad el Kanada az Eevestilt Kirdlysdenak. Sir Ndwin Plowden, az Eyyestilt: Kirdlysdg nilomeneraia bizoltsigdnak elndke, a szerzé- dés aldirasara a jovo héten Ottawaba érke- zik. Sir Indwin ezt az alkalmat felhasznalja | arra is, hogy W. J. Bennett tdrsasagaban, aki az idorado Banydszati és Finomitd Miivek kanadai képviseléje, az USA atombizottsaga- val is targyalasokat folytasson a kanadai uré- nium ére értékesitésérél. Howe kereskedelmi- minisater is részt vesz a targyalasokhan. ——— —————— - NOVEKSZIK > ‘ESZAKAMERIKABAN A HALFOGYASZTAS — ROMA. ~ Ap élelmezési ‘gzakemberek r6- mai vilagkonferencidjan statisztikal adatok- kal bizonvitottak, hogy a halforvaszt4s az utdbbi esztendékben ugrasszeriien megndve- kedett-Eszakamerikaban. A kaliforniai egve- tem kivalé tandra Dr. Ralph Cassady szerint a halfogyasztas emelkedését a legujabb cso- magolasi médoknak s {ként a fagyasztésnak ce lehet. készdnni. E médszerek révén a legkitii- nébb halfajtak friss allapotban ‘keriilnek a Zz . egész kontinens fogyasztdinak asztalara. Kanada nem jar elél a halfogyasstashen, legnagyobb édesvizi- és tengeri h skéastettel rendel hatranyos, hogy a kanadai_ hat: ss egyrésze nem. tudja. a halételeket iz ate késziteni, Az egész orszdgra kiterjed. ményes hirverés alapjin ke elkész{tési media népszerd