ee inyvi : : 4 : uk x : x ws SOO: Ss ‘cadens Mihaly exckirdly yall z a oe es roméniai_ ‘Allapotokrél, © a “magyar. gyri, . ees Inatelepileséré. ce Bs 1 mia ‘vélemén: ye a Nemzeti Megmentés Tandcsdrol, ‘és annak. vezetdirél: lon Hiescurdl, . Petre Romanrél, Dumitru Mazilurol? . _ Egyikiiket — sem ismerem személyesen. Annyit tudok, hogy bizonyos. években részesci -voltak annak a rezsimnek, amely a teljes és vigasztalan katasztrofaba dGntétte orszagunkat. _Es mindabbol, amit itt hallok, teljesen ees, -nemde, hogy a fiatalok, akik a forradalm valtozast. kiharcoltak, hallani sem akarnak a kommunistakrél. Ugyhogy allaspontom egyelére: . wait and see. Varni és meglatni. .,; ~ De az a tény, hogy Hliescu, Roman és Mazilu évekkel ezelétt szembefordult Ceauses cuval, sot Ceausescu esktidt ellenségévé valt, nem inditja Ont arra a meggyézédésre, hogy ezek az urak valodi demokratakka lettek? Mihaly elgondolkodik: ~ Petre Roman — ahogy a fenyképekrél, meg a tévében lathatd ~ sokkal fitalabb ember. Am a tébbiek, amikor én 1948-ban az orszag elha- gyasara kényszeriiltem, mar poziciéban voltak. E negyven év alatt szépen emelkediek is a ranglétran. Késdbb ugyan tiltakozo leveleket kiildtek Ceausescunak i is, meg ellene is kiilfGidre, de ez mit sem valtoztat azon, hogy 6k tagjai a régi girdanak, ahogy én mondanam. ~ Felttint Onnek, hog) y megalak ult a fértenelmi _ partok egyike,.a nemzeti liberalis part, st ki is nyilvdnitotia allaspontjat, hogy Ont szeretné az allam élén latni? | — lgen, olvastam az ujsagban is, hogy mit akarnak. . = Es Oni iizent nek ik? ~ Nem iizentem, mert nem tehetem meg, hogy egy partot — -barmilyen partot - elényben _részesitsek, s a tobbit figyelmen kiviil hagyjam. De.ha mind a két térténelmi part — tehat a. liberdlison kiviil a parasztpart is ~ ilyen allas- pontra helyezkedik, akkor talin lesz majd valami mondanivalém a nyilvanossag szamiara (...) Most mar a lényegrdl beszélgetiink, hat tegyiik fel a konkrétabb kérdéseket is: _ ~ Mi az a pozitivum, mi az az unikum, amit | csak , On. qanthat fel a roman nepnek a mai katasztrofilis helyzetben? Példaul a gazdasagi nehézségek kézepette elmondhatja On eléttiik: , paz ene ‘kiterjedt- -nemzetkozi -kapcsolataimra | tamaszkodva tébbet'*-vag Yok Hepes segiteni _ Romanian, mint barki mas"? : > = Természetesen. = Kifejtené ezt bévebben? jee ‘Nagyon szivesen, Be nagyon | is s Igaz, kivalt- -"Ralkéczi-hiz Kassin _ Emlékek, ladaba zarva IL Rékécai Ferenc emlékhaz4nak avatdsdn a sza- : badsaghare vezet6jének éS az. €piilet hdnyatott Sor: _ sanak jellemzéseként Siili Janos, a kassai évdros - polgaérmestere utalt az idé igazsdgoszté szerepére. Az épiilet ugyanis hi mdsa a fejedelem rodostéi ‘hdzdnak, amelyben a sz4miizetés éveit élte. S noha | Kass4n 48 éve all az épiilet, iétét eddig elhallgattak még a kassaiak eldtt is. Nem csoda, ha kevesen tudtak, hogy a természettudomanyi miizeurm a Ré- kéczi-hazban kapott helyet. A fejedelem hamvait haldla utén 171 évvel, 1906- ban szallitotték Konstantinndpolybél Kass4ra, hogy végs6 nyughelyére, a dém kriptdéjdéba helyez- zék. Ezzel egy iddben 29 lada érkezett az emlék- helyre. Ujabb 85 esztendénck kellett eltelnie nap- jainkig, hogy az idehozott targyakat bemutassdk az Jugoszlav adéssagok A kiilfold -egyik legstilyosabb problémaja Ju- goszlavia felbomldsdval kapcsolatban az, hogy ki -fogja térleszteni az orsz4g 16 millidrd dolldros a- déss4gat? - vélekedett a The Independent on Sun- day cimii brit lap. 0 . Az tjsdg értesiilése sceriiit James Baker ame- _ rikai kiiligyminiszter nem utolsésorban azért i- ~ gyekezett nyomast pyakoroini a szlovén és ahorvat -vezetOkre, mert a nemzetkézi bankvildg elézéleg | éppen erre kérte 6t. A bankok el sem tudjak kép- - -zelni, mi lesz, ha Jugoszlivia felbomlik, hiszen még nem volt példa‘ré, miként kezeljék az addés- _ s4got abban az esetben, ha egy orszig megsztinik ‘létezni. Az amerikai bankok mar nem akarnak kél- csént nydjtani Jugoszlavidnak. Jugoszlavia® foleg német pénzintézeteknek tartozik. A Deutsche Bank eddig kGriilbeliil 100 szdzalékos fedezetet tett tartalékalapba jugoszlavia kintlevdségei elle- nében, a Commerzbank és a bajor bankok pedig kévetik a példat. - A szlovén és a horvét vezeték. korabban ké- zolték, hogy atvallaljak a jugoszl4v adéssig: egy- negyedét, ha t4vozhatnak az Allamszivets¢gbdl. De remény sincs a megegyezésre, hogy ez miként mtikédnék a valés4gban. Kozben a két kéztérsasdg mindink4bb szembesz4ll a Belgréd diktdlta tér- vényekkeli és utasitésokkal, s hovatovabb megkez- di sajat bankjegyeinek nyomtatas4t. Ha ezeket-el- meet fogadjak a helyi forgalomban, akkor valészinitlen, hogy a jugoszlav adéss4got valaha is kifizetik. MAGYAR BLET iXOr a nyugal eurépai i orszégok: é és Ilamok mar sokkal intenzivebben — érdeklédnek: Romania. irant. Kiiléndsen Francia- orszagot emlithetném... , Nekem rengeteg hasznos kapesolatom. van Nyugaton | mindeniitt. Sokkal -t6bb hasznos kapcsolatom van ma, mint azelétt barmikor. Ma nekem sokkal tb lehetéségem van -arra, miiszaki-tudomanyos segitséget is szerezzek hogy humanitarius, gazdasdgi, s6t Romanianak, mint barki masnak... ~ Eurdpa minden kirdlyi csalddjaban vannak rokonai, unokatestverei. Ez is olyan tényezo, amelyet — ha kell — mozgésitani képes Romania javara? ~ Hat persze, hiszen legfébb célom, hogy — segitsek Romanian, a hazamon, hogy ujja tudja épiteni a nép ezt a tonkretett orszagot. Kiil6ndsen gazdasagi segitségre gondolok természetesen, s itt az én kiterjedt kapcsolataim nagyon hasznos- nak bizonyulhatnanak nem az én vagy a csala- dom szamara, hanem a roman népnek. ~ Tegypiik fel, hogy a valasztasok ulan bizo- nyos partok gydzelmet aratnak, megalakul egy (bbségi vagy koaliciés kormany, s az hazahivja Ont. ~ ‘legyiik fel —- mondja Mihaly szarazon. - Nos, On persze nem vallalkozhatna arra, hogy kormanyoz, hiszen a kiraly nem korma- nyoz, mert alkotmany dolga.. De tanacsol, azt adhatna a korman pnak. Mil yen tandcsokat adna neki? ~ Els6 tanacsom igy hangzik: az 1923-as alkotmanyt, amely nagyon liberalis volt, s ame- lyet mesterségesen, térvényteleniil hatalyon kiviil helyeztek, azonnal vissza kéne dllitani. Ez kitind keretet biztositana a demokratikus jatékszabaélyok szerinti politikai életnek. De hiszen oly sok gond, oly rengeteg probléma van. ma Romanidban... Garantalni kell, hogy a cnép ne csak. teljesen szabad legyen, hanem érezze is, hogy teljesen szabad. Aztan: gazdasagi- téren az. els6 és lep- fontosabb teendét abban latom, hogy a parasz- toknak vissza kell adni a fdldet. A fdldet, amitdl a kommunistak megfosztottak, el akartak idege-. Romania népei jo értelemben véve- individualistak, nagyon szeretik a jogos magan-: niteni.:. tulajdont, amelyet jogtalanul.elraboltak tdltik.-Ha a paraszt visszakapja a fdldjét, sokkal nagyobb kedvvel fog termelni, bekész6nhet az arubdség uBy. hogy elebb a nép.jdl lakik. Gy ‘Urain® “Coiaiiseset hazéin'” megnevezése . nélkcill, de igen’ nyilvanvalé célzasokkal azt - dilitotia, hogy a magyarok fel akarjak daraboini Roméanidt, irredenta céljaik vdltozatlanok... Ezt -regnum . van. -kikristalyosodik. Hiszen még a torténelmi partok | ~ sem mukodnek igazan, éppen most prébalnak -megalakulni. Nekem nines csapatorn. Nincsenek | nagy szamban szakértdim, munkatdrsaim, végre- | -hajtéim. Es nagyon fontos, hogy megakadalyoz- | zeles beszédeiben ‘is. Ez persze hazugsig. De vajon On is igy latja? Latja-e, hogy: a Magyar Kéztarsasdg (mar nem Népkéztarsasdgl), magyar nep nem {térekszik arra, hogy a haidrokat ujra_ dtrajzoljak, nem akarja fel- | darabolni Romaniat? ~ Ezt sziinteleniil hallom, s ezt mondjak a Magyar Kéztarsasag felelés képviseléi i is. Ha nem lenne igaz, miért is mondogatnak? En azt hiszem, sét bizonyos vagyok benne, hogy Romaniat ilyen veszély nem fenyegeti. | _E szavaknal nyilik az iroda ajtaja, bejon Anna kiralyné, letelepedik egy kis székre és int, hogy esak folytassuk, 6 is kivancsi a beszélgetésre, Folytatom hat a kérdezgetést: ~ Horn Gyula volt az elsé kiiliigyminiszter. aki folkereste az uj roman kormanyt, Egyetértettek “abban, hogy a hatérokat nem szabad meg- valtoztatni, de abban is, hogy a romaniai magyar kisebbség egyéni és kollektiv jogait szavatotni kell. On helyesli ezt a nyilatkozatot? ~ ~ Nem olvastam sz6 szerint, de ugy vélem, beleillik abba a képbe, amit én mindig fel- ‘vazoltam és helyeseltern: a nemzeti kisebbségeket megilleti az a jog, hogy iskolaik, egyetemeik, templomaik szabadon miikGdhessenek, a két nyelv legyen teljesen egyenjogi. Nemcsak egyéni, ha- nem k6zGsségi jogok is megilletik a kisebbsége- ket. Barmely roman allampolgari csoport alakit- hat kézGsségeket, szervezeteket, s ez természe- tesen vonatkozik a magyarokra és a tébbi nem- zetiségre is. Benne van a gyiilekezési jogban (...). ~ Mihaly kirdly, On 1948 janudrjaban hagyta el hazajat, s azdta nem latogathatott ei Roma- m niaba. Mikor kivan eldszér roman féldre lépni? -~ Az els6 adandd alkalommal, hiszen erre ‘varok t6bb mint negyven éve. De kételességem nagyon nyugodtan, sietség nélktil szemlélni és értékelni a helyzetet. E pillanatban — igy vélem — -megalakulé tj demokratikus kormén yp formélisan 1 y Mihaly kirdly? hazahivja Ont, vagy netan n valarnelyik part tegye ezimeg? ~ Nem, mar. Paonidtarn® “epy. parttal semmi- képp sem fogadok el meghivast, mert partok a f6lott kell. Allnom, nem tamogathatok egy partot a tébbiek rovasdra. Tehat ki kell varnom, hogyan alakul a helyzet. _ | ‘ Ezt ériem. De ha példdul a liberalis part arra kéri Ont, hogy révid’ idére sz lveskedjék hazalatogatni, csak azért, hogy személyesen fanulmanyozhassa, mily yen a helyzet. Akkor mit valaszolna? ~ Szép lenne, de azt is jelentené, hogy ha egyetlen part hivasara akar €gy napra is meg- jelennék otthon, akkor ezt a partot juttatnam propagandaelényhéz, s ezt a tébbi part joggal kifogasolhatna. Latja, milyen bonyolult egy kirdly helyzete? Sok mindent nem tehetek meg, ~ Mindezekbél azt kell ldtnom, hogy On nagyon meély felelosségérzettel kezeli a hazdjaval kapcsolatos problémak mindegyikét. Ezért nyil- van nem fog megorrolni, ha dszintén félteszek meg egy kérdést, amit oly sok nézé, olvasd, radié- hallgato megkérdezne az én helyemben: gy véli, hogy 68 éves kora miatt, vagy inkadbb - kora ellenére ~ alkalmas a feladatra? ~ Ha jo csapat vesz k6riil, akkor sokat se- githetek, s a korom nem lehet akadaly, Sokat se- githetek, ez a kulessz6, a segitség. Katalizator lehetek a politikai életben. Ebben latom a szere- pemet. ~ Mint rokona, Janos Karoly Madridban? ~ A spanyol heyzet egészen mas. Janos Karolyt Franco tette kirallya, Franco hatarozta el, hogy uralkodé legyen., En pedig természetes, alkot- manyos uton lettem Romania kirdlya, betdl- téttem bizonyos szerepet a haza térténelmében, jelesen 1944 augusztusdban. De a parhuzam annyiban helyes, hogy hiszek a nyugat-eurdpai tipus. alkotmanyos, demokratikus monarchia életképességében, | Romanidban politikai vakuum alakul ki.-Inter- Ki kell varnom, amig valami zam: barmi olyasmi térténjék kériiléttem, ami | nem segit, inkabb csak ront a helyzeten. A végén sich azt mondjak az 2 embarek: onenaenek C esak: a | az élelmiszer-piacon, s he exportra is juthat, de Ji “au tartanom, "hoy amint. ‘eldall vakar a ‘ep. a “esekél yebb | redilis lehetdség, haza kell mennem! isméielgetie @ temesvari tintetés utani emléke- | [am érdeklédéknek, A torténelem viharal elmostak a ; szdzad elején megfogalmazott. szindékot, s noha a rodostéi h4z mdsolatanak felépités¢éhez minden ké- © | szen llt, csak 1943-ban késziilt el az épiilet. A - torténelem akkor is kézbeszélt. A nevezetes em- « an Iékek lad4ba z4rva vart4k a jobb idéket. - Kiilénds fintora az életnek, hogy atdrdkoket | jobban érdekelte II. Rékéczi Ferenc, mint azokata hatalmass4gokat, akik szabads4gharc4nak helyszf- Qlsu--nn« nén éltek, abban a vdrosban, amely a végsékig © kitartott a fejedelem mellett - mesélia kassaiKelet- | szlovékiai Mizeum igazgatdja, Olexa Laszl6. - Né- hany éve Térdkorszégbél | népes szakért6i csoport érkezett, hogy a kivancsi szemek elédl elrejtett tar- gyakat lerajzolj4k. A rajzok alapjén mdasolatokat: készitettek, és a szdmiizetés valddi helyszinén, az | eredeti rodostéi h4zban kidllittattak. A valédi é- piiletben mdsolatokon mutatjék be a fejedelem be- : | rendezési taérgyait. Kassdén a hiz “mdsolat", 4m a belsé berendezések az igaziak. Régi szépségében dllitotték helyre az ebédlét, amelynek faburkolatét maga R4kéczi Ferenc sajat kezii faragdsai és festett mintdi diszitik. A szom- szédos szob4ban Mikes Kelemen fréasztala és szé- 4 ke lathaté. Jutott hely a Rakéczi személyéhez ké- todd gyujteménynek, és kidllitottdk a halotti leplet. A belépéjegyhez magyar vagy szlov4k nyelvi - ismertetét mellékelnek. Hatlapjéra a fejedelem _ harci z4szlajét nyomtattak, amelyeken a latin felirat igy sz6k: "Az j gaz igyet Isten el nem hagy}a " ~-“Vadnyugati 4llapotok _ .uralkodnak az egykori NDK orszdgiitjain. Ugy ttinik, a volt NDK polgarai nem tudnak betelni a nyugati autékkal, nem tudnak ellendllni a sebesség csabitasanak, és kihaszndlj4k a rendérségi ellen- érzések elégtelenségét. Legalabbis ezt latszik iga- zolni az, hogy 1991 els6 felében (kizdrélag Lipcse kérzetében) hénaprél hénapra legaldbb kétsz4z cserbenhagydsos g4zolds tértént. A gizolé vezeték j6 része eldzéleg ivott: nagyon gyakori, hogy nincs | _megfelelé biztositaésuk, fgy a gd4zol4s utan elme- nekiil6 autésok szdma epyre nd. “Fuchs Laszlé D T. Fogsor klinika | ~ Medical Dental Centre 800 Bathurst St, Suite 501 _ os (Szemben a Bathurst (6ldalattival) Toronto, Ontario - . Tel: 534-6391-2 | * A fenti idépontok valtozhatnak TORONTO LH 475 jarat 17:40 * _~ Ez milyen formaban menjen végbe: On var | carra, hogy a vdlasztésok utdn remélhetoleg .| FRANKFURT érkezés - indulds 07:15 MA 521 12:15 . $zenzaciéds muisor a Budapest Diner-ben Megérkezett Budapestr6I Farkas Balint __ Kisér: Fabian duo Fabian Janos és Fabian Lészié 778. St. Clair Ave., W. Toronto Telefon: (416) 653-0207 _ Teljes Htalméréet : Nyltvar?* “ - do. " 18} 81 diel: at so; vasémap. 6 W 12-481 este 10- 049, hétin zarval Szeretettel varjuk régi 6s 0] vandagoinket Remeel Marika éa osalédja | BUDAPEST érkezés 13:50 Kerje utazasi irodajatol a Lufthansa/Malév jaratok menetrendjét. ~ Helyfoglalas, informacio: Malév/Toronto (416) 944 - 0093