SS . ‘x a eee oe
| tortens
WSS

AL amerika ilo :
hogy a
capeso fa Csak
inthe e en — most is esu-

Uae
eGny

an "Gkeos deenendlias 6 shy tay irevalés is
idegen halalmak KGzvelitésevel.

A Johnson-féle »azsiai doktrinat” a legnagyobb
ki lpolitikal eseménynek kell teki neon ka vilag-
pdbort dla. Ez a doktrina véglegesen leszigezte,
hogy » Agsiaban yagyunk és olf is ma xradut 1K",
“meri az Egyeslllt Allamok biztonsaga a Csendes
‘écean partiainal kezdadik, Ez a doktrina nemesak

\E
|| 4 tényleges katonai helyzetet mérte fel he lvesen,

ANE
| panem Amerika vila gpoli tikal

“| -egyetertest jelent a nuklearis monopdlium meg:

} szerepet ts, |
Marmost, az azsial szerepiink villa lasa Kel Ort
as] stalom —- Kina és a Szovietunio érdekeibe Uit-
vik. Pontosabban: csak addig iitkizik mindket-
| aiébe, ang az egvik! sel valamiféle megvegve-
cr nem jutunk. Ez a megegvezés nem csupdan
. & deke, Pane. a mask nagyhatalome

| ears H neesecrintsillést ‘ele ent aindhirom | szamara.

‘Ketten @ harmadik ellen azonban esak a ha rmadik

| szamara hozhat — de nem feltétlentil hoz! ~~ meg-
| semmislest. —

Tudjuk, hogy ra ‘Szovjettel yan va alamelyes | meg-

‘| ertés a nukleatis fegyverek haszndlataban. A ké-

26s egyezmeny, amely ezeknek a fegyvereknek
elteriedését igyekszik — -megakadals yozm,  cinkos

érzésére, De tudunk a megér tés sorsdOnté pilla-

[Al natairdl 4 gyakorlatban. is. Az izraeli-arab habo-

|| rdban a ,,forré vonalon”
| ris fegyverek hasznalatat és ezzel megakaddlyoz-

: SAG
mee] tak a harmadik vi ilaghaborat. Ugyanez -tértént a

| kaltoldi

Pueblo elfogla ldsakor is.
-Mivel azonban a Szovj ietunid minden mas vo-
nalon baratsagtalanul, sit ellenségesen viselkedik

| az Eevesiilt Allamokkal szemben, a Fehér Haz

: slérkezettnek latta az id6t, hogy ezzel az eg gvol-
| dali és mindig visszautasitott kézeledéssel szem-

| ben felvegye Kinaval az érintkezést,

 Erre nyilvan Vietnam miatt hatérozta el 1 magat,

| ahol legkar énnyebben kertilhet ellentétbe Kinayal.

| De legalabb ennyire fontosnak tartotta ezt a

|| Szovjet névekvd. elle lenségeskedésének ell lenstilyo-
|| tastra és ae dzsiai poutuayenal | redilis Kiépi-

| tese juatt i

Kina ie “nehany évvel ezelitt 1S annyira el °
latszott, |

hogy meg sem kisérelték yele a érintkezést. De
oa széiztizla ezt a-
| hataimas orszig ot. Csak az ar Anyai maradtak: Na--
| gyok, de hadi és. politikai ereje egy kdzéphata-
1 loméra csikkent. A teljes szétesés ellen klizkédo —
| jézanabb- kinai allamférfiak (elsésorban, Csu En

7 lenségesnek és megkizelithetetlennek

a ,,nagy -—kulturé ilis forradal om?

| Laj) nem utasitottak el Amerika. kézeledését.
Vag ey egy ‘esziendive 1 ezeldtt Csu. En Laj szen-

| zaciészamba menéen megél rt6 interjut adott egy —
késébb erélyesen

djsagironak, de azt

|| megcafoltak. Valészintileg. nem utdélagos meggon-

7 val esténk Kent ezena a Verpeléti aiton ne By.
7 B hisses

' | dolasok miatt, hhanem inkabb a mohe- és szinpa-
| dias tal lalds mial tt. Ez nem fele

nek, amely el@nyben. részesiti a csdéndes, peta
Lok moOgotti diplomaciat. De Johnson tudta, hogs

| Csu En Laj valdban meg tette eat a nyl slatkozalot. |
Ulana nemsok ara megtértént az elsd- roman, AGe-

minisztereindk ‘személyes ulaza-
saval Pekingbe, I ez az ultorést késé bb. szinte al
landésult roman és brit Qo kégvetités kbvette.
Késébb Japan is: belé épetl a kozvelt idk soraba, sot

here eg. , Kambodz asa

velités Maurer.

alitolag Sth anouk
tancolé Allamfdie. is. |
 Természetesen nem ?
E sre kérdésekben és milyen eredménn nvel fo-

Sik e2 az én
ehet. ‘attaptiand, hogy. Ki ina — a szokasos. propa:
ganda-lrazisok mellett - — sokkal kevesebb es
iol pazarol Amer ikara Vietnam miatt, mint
Szoviet. Es; amie ering) is feltéinat bb, Kina a szava-

Your

Vilmos

KARI NTHYN AK.

Uta: Races

vollam a |

me

kerestem a
kOz6tl.

: gondolatainkkal : at-
| Blrve az ‘akk cori idédket. Iyenkor
v Olt, one ny igazan elemében, a
_ahol | kirdlynak a

| han inth: Ww
ver Seny en

kon kiviil me

20CLan

eleve kizartak a nuklea- — vanvalébb. Mig a Sz :

lids, Gridsi dldozat hataran: mozog, Kina. "csak. of

Hanoi, az utébbit Peking nem er

felkeltette az amerikaiak h

lt meg a kinal izlés- |

Szoviet _snyerje meg” a vietnami haborat |
| As katonai

ide- oda |
adage hogy milyen_

ntkezés. - De agt hatar ‘ozollan meg

séeében - —_ _akkor e
szerkesztale —- ugyanaz g
a csdkolodzé lelkes fiate lember —-
humoreszkkel. Osszefliggést :
csok és a

| a A sportrol, hoztam eg} y irast
8s felajaniom | szerk ceszté urnak om ivi
- mondta nekem — a tiszteletem. ie mon
a lei iil, Ara 10 korona, ee

- Ex vol Karinths |
— dra 10 ke rona” Az ismeret-_
cezdodott, a humor eszk pe S

yzelitoen: sem segi ti annyire Viet-
namot, mint a Szovjetunio. ]

A szoviet anak a mag nasirekvenciajt “dithnek

a hatdsa alatt all, amit 6 mag: igyekezett kelten!

mashol Amerika e
kOd Ositi- a valdsagot. Kina viszont az azsiai ha-
hatalmak hangulatat. yeszi figvelembe. Ezek ‘kbzt
is elsdsorban Japanét, amely Kinanak egyik leg-
fontosabb kereskedelmi par tnere. Japan “hataro-
Amerika mellett all a vi ietnami “haboru
igyében és ezzel allandé mérsékl6 hatast fie

De VE ‘nmak enné|
zeltogt 1atobb oko
Szovjet franti gviildlete és az attol vald ‘félelme.
A kinaiak tudiak, hogy a Szovjet veszedel Imesebb
ellenségiik, mint Amerika, mert a “Szoviettel el-
intézetlen teriilet! vitajuk is van. Az

| ‘sokkat kozvetlen ebb és kéz-

SS

kal” nem.
Nem Altit uk, hogy minder tatjesen ki iiisz0bi1i

az ellenséges indulatot King és. an USA kdzott, de.

ant remélhetjtik, hogy annyira csékkenti- azokat,
hogy egy. praktibus - megériés kialakulhat. kdztiik,
Ez ala att egy hallgatag. »modus- vivendi’-t értiink,

aZ egymassal val megtérés — valamilyen modjat.

Hogy valami ilven modus vivendi kialakuléban
lehet, arra sok apro kGriilmény ‘utal. De van k6-
z0ttiik néhany sokatmond6 is. lly en & Szovjetunié
lazas igyekezete, hogy” Kinat  elitéltesse a kom-
munista kézvéleménnyel,
eléggé Eszak- Vietnamot. Ez ag vanis gyre yi
sebb fegyvereket és. ‘uli munkasokat ktild. De a
legérdekesebb ezen a téren a- fokozéd6 elle ntéet,

* ee

ami Peking és Han i Koz a habort vezetésében

Kkialakult, Se | Oe
- Hanoi a. Tet- fegvversziinet agiianestiel indi-

tott varos- -offenzivajat dont gydzelemnek kiéltot- |

ta ki, De Kinanak hatar ozottan mds. a véleménye.
Peking mdr: az els ‘napoktél fogva leszallitot-

ta Hanoi nagyhangd ete jelentéseinek érté- |

két. Hanoi, yazonnall” - ézelmet vart az offenzi-

yés2t il etik Amerikava
szemben(!), mésrészt_ az offenziva irtézatos em-

ber- és hadia ag-aldozatba- kerdilt és az eldbbit
edheti meg ma-

ganak.. Errve a nyilyénosan, ujsag ‘ban megjelent fi-

eyelmeztetésre Hanoi hivatalos lapja- jelentdsen
_mérsékelte gyozelmi harsogasat, De a kinaiaknak
ez sem volt elég. A Peking People’s

part. lapjaban egy. Commentator alairasi katonai

szakérté még a meérsékelt sikert tis kétségbe vonta |
OS figvelmeztette Hanoit, hogy a végsd gy dzelem |

még nagyon: messze Van, mert a yaros- -offe ngiva
rag ja jdt és nagyobb
olyan ellentama-

csapat- és hadianyageziallitas: al

veti,

na inkdbb conde, mint tizeli Ho Si Minhet.

Nagy Fordula

Kinanak- nem érdeke, hogy. a
Hanoi

reakcié okozott.

részére, mert ezzel
bazist alakithat KE

Csak mellékesen. pay AnEs | me
rikai sajté hangosan nevetett. Washington  allas-
pontidn, ami a va ros-offenziva  dsszeomlasaban
sszakvietnami vereségel latott.. Kina jozanabbnak
200 s kizele bb all az. amevi ikai hivatalos ki
artékeléshe mint a sajdt, : galambjai SZOCNOVEC!
| Mindexck. apro. jelek csupan, de ilyenekbol te-
vodik dssze a jOvO nagy megle spetése, “Minden
-esetre: Kina ‘Qjabban- kisebb lenségeskedést mu:
tat irantunk, mint kedv. enctir k, a Sz

Kina. del hata ran

-berendezve. E miivelethez

 @8SZes részeit fel'lehet hasznalni,
am mel 1k

ees az prey:
ert

. nnek a 2 lapnak

a humoreszk — .

“elészir ‘talalkoztun!
nevetett piros “nadrégomon, bdr

— pe sozol ner

, glee '
ret. nem tudsz_

aile en. Ez. a bumerang g-indulat el- |

kis. El ésorban- a kinaiaknak. a

| ideolégiai
rivalizdlds is nagyobb  szétvalaszté erdé, mint az |
amerikal kapitalizmus elleni kiizdelem, . Amerika- |
val meg Iehet al Hapodni, de > az ideologiai »Aruldk-

amiért | nem _tamogatja

Daily -ben, a

dasba mehetnek at, amely ‘Hanott ers sen vissz Mae
‘Ez az sag ‘vita _ ketségtelenill ne tise Ki |

ez, amit talan a titkos. érintkezés |
talin a "Storiet nagy bel efekvése altal kivaltott |

oly hely vetet ‘fostaljon el, amire
az illet6 testrész epvallalan: ae 3

55 icamokat m narh 1a-

\éidt. addig a o ott: eee ate

&

: ie eee fag banes aZ : : ce
ult rt valiikre
+ Ont

Given éve_ alak
5 dalom dicsé
e szil ksée ik NS
ban, mert mint
leane. a

los a. Spamidsdgor é ee nagy. jain-

inne pelni, Har omszing ko-

yal idrtunk | és a

arban Pete
ahol a kis Tar

gissenben a 3 Azutan ji jar tam Ke suth

vasiriok ¥v nlosaizeal megrohamoz- © dok: aban a turin oy
tak egy televizid kereskedést, mely- ide
nek tulajdonosa az | hirdette, hosy
hasznalt késziilékeket eny Hee S ok .
Bert (x negyed cent) | aru, 3 haje Gn

| Fog ost | Th OF ooel

nis iszti! SUS,

att. Az i |

neki vagolt
regeelevel ny
A SPOR ég a

-évvel
ik ko 7 “Karin
thy — azért 74
Igaza iett! Resal
a darabot felujito LO tak rk
rel. ae

1G ie jet T aheadenilis mondja 4
nepi- beszédet.

- par a csn

oe oF, rj meg- : cogyhaa

ne -yelem 1s
VEN ken
A “A | s

. ok omol yan

inthy 2

| rénkéntes °

- cifra ‘uniformis- t
s nagyot |

8 jat. Ala . iras

Barati Tars sasdg Om
elndksége. oe
| _ Useadony a

cli) bepale |
; cSOpo rt
3 éves Pus

zon 1 nem A

soar ateasinsprtnragespetnnsinaeeeiseiiateste init DBA LLM RAPALA BLA APL LM PR NR PB ith th tebe Rl deibipid Pip itp htatdtatittdiiviii testa

It Ra GE i ly i a Pn PS ae Mi gi gg Mi a Gn De Pg GLP iT se eee Pg ig Pat Rig ng ay Pals Pingi ag ya Pha itary ttn, 4g SM Pret retctn Pratag

hag ag Pag ag