peagaens BE aariarma cabinets eae . eee ee Rn oe SE CURGSE Re OT, RNR ae cos i pea AS ai tts soe ele sath ait ah ae a TIN BRR go SETTERS RIE ERR oa RUIN a RR neta eit Os DOD a | Még jonni fog, 1 még jonni i kell, , a | Egy jobb kor, mely utan | Buzgé imadsdg epedez | Szazezrek ajakan. Vordsmarty | Post Office ‘Department Ottawa Ser eSSee RIS Fe conte open as npnsasanssapeanseig capi, jallkommaniste betiay Szerkesztésée_ és kladéhivatal 362 Bathurst St, Toronto, GAZDASAGI z. - BLLEaTeTER : Az, egesz vilagon hany atléban van a kone _¥ Nemzetisé i csoportok inne élyes me; nvilatkozdsain |munizmus. Nemesak az a ommunizmusy te : b elisegi csoportok unnepelyes megnynatkozasain lamely 2 maga brutalis, vilaghéditd szov jet : résztvéve az ember akaratlanul is dsszehasonlitasokat tesz. ] — me b ve aa ember Akal adanul is dsszehasonlitisokat €s kolsevista formajaban. végleg letért az ere-— Miutan ezek az ésszehasonlitasok, ranknézve magyarokra, dikalis-szo-_ rendszerint kedvezétleniil végzédnek, igyeksziink vigasztalni jdeti, elméleti kommunistak és radikalissi0” & eaeuniat Walek otlenill vegz iB = éialistdk programm jatél, hogy egy szérnyt magunkat. Valahogy igy : “Persze kénnyti a németeknek, : dszert ve- azok tarsas nép, a “Bierhalle’, “Peterskeller” és kiilénbiz6 | imperialista, rabszolgahajesir ren ave | “Ge an ae ; - adluk forte abbak _ 2 saladi | let izessen be mindeniitt, ahol fegyverrel és dru . . an eovereime malay Pontosayak a esalaey el assal tért tudott nyerni. Ez Za kommunizmus: —&y nel is’. Vagy: “A lengyeleknek kormanyuk van, meg Ander- bbi t one . bia ee eID ee Ee gee ay [om a S2talin — Mao-Ce-Tung és tobbi terro- . siik, nekiink viszont csak NB-nk, Hésék Napjat tologaté Hon- | . 314 Abol , védelmi Tandesunk és “bizalmatlankod6” helyi csoportunk”, |S"? tarsaik altal a vilig leigazisa céljabol — iy A ° ak . oe tip ee “a aieale re ee a : ; esoP ole , i Apolt kételezé alamvallas. Ennek az dram- — 2 Ukranok WZS7er annyian varnak mint mH, a Dolgaro Hatnak a letérése nagyhatalmi és. katonai ikérdés, s mint az utébbi henapok eseményei _ “mert Nannon a ey erzddése cleve . homéliralt abhen hoo ata «4 , a? , , Sang” | “Ayral yan $26, hogy. an , osztr k allamszeras meg alig egy paran”. “A csehek, minden emigriciéd “Grék -|ben mindazok a m oadashgl: elle ri , wsidai”, artasi rutinnal ey delhernek, 8 halt nepek CRYSEEC- /megmutattak, a nyugati hatalmak és szivet- 6S Aus: sek, a taltanoknals. penzitk Meni toa romanoknak kirdlyuk, a ségeseik a legjobb diton vannak arra, hogy 2 | szerbekneke meg Titojuk”. Szoval van Kifogas eppem el€g,/. joicevista terrorrendszert lassan, de fel- se minden naciénak kinnyii a dolga csak “a vilag legarvabb | tartéztathatatlanul felm orzsoljak. EA rer bi . ee ee oar a ale ne « - | _ 28 népe” ichetetlen emigraciojanak, a magyarsagnak remeny | Den emesak a kommunista jelszav ak alatt : -tharcolé imperializmus van hanyatiéban, ha- 1 teleniil nehéz a helyzete. . A Kanadai Magyarsig hasibjain ismételten igyekertiink inem lassan szétfoszlik az az elméleti irany is, ke pis ee | ‘late : rimutatni arra, hogy tehetetlenségiink okat, a hibit elsé- amelynek jelszavait a virésbk kisajatitottak. : ‘teal sorban magunkban, a helyteleniil valasztott formakban, mé-_ Hanyatléban van a s szocializmus, a téke és a dokban és utakban kell keresniink. S ha ezidaig lehettek is | munka kérlelhetetlen haredr a alapitott tare ices eziranyu kételyeink, a napokban litott macedén pelda most | sadalom-elmélet is. | | ce végérvényesen meggydézhetelt Allitasaink helyessége felfl, ‘Nem vitas, hogy egy sverizadd al, sit még Mert Macedoénianak nincsen modern térténeln:} multja, | i fegy fél évszizaddal ezelétt is, valéban_ kiri- ulnepeneh a = vio \apieziatal nuit me magys coe kines | ellentét allt fenn “gazdag” és “szegény’ SRO | ; Li h: Sa ax alapfizetés- Ge | re <} telességérzetiik é és 5 feleldsségteljes. kizisséei életiik. attel névekszik. re “a 7, automa- ‘megsztind orosZ megszd A. lalottakra tehat nem aigot mentség, az az ésszehasonli bet ‘keresni, mint ‘amennyi a “Teagsziikebb ’ Wi is emedirec, gat a awe leaeal fogja| elsésorban a Németorszigba -valé be megélhetéshez kellett. Akkor yaloban keve- elle, isulyozni, ely. a gépek automatizaldsa | donitania, azt mar nehéz megindokolni, ho sek kezében volt az orszig kicseinek ‘nagy- ke Svetkentében ele elath atoan be e fog kévet- | nos, ‘aki az akkori német birodalom egyik SZEE része, — s ez eryforman vonatkozik Magyar- eo eS noo e : | . I fektetett be, most miért veszitsen el mindent kar orszigra, Eurépa tobbi allamaira, Amerika- | 4) Vasirnapi munis iért hdromszoros f ive- | til, gs miért gazdagodjon az 6 pénzébél an osztra ra, vagy Kanaddra és nemesak a gazdasdgi — 16s jar. | |ban az idében sainten németnek vallotta. magat javak, voltak rosszul elosztva, hanem az ipa- 5.) A fizetések az filalinos megélhettsi | — Erkélesileg pedig azért. nehéz a kérdés, mert az 2h rrosodas kévetkeztében bedllott Getnivé— indexhez igazodnak, tehat vnnek megfeleléen schluss, habér 1938 mareiusdban- a nemzetiszocialiam is eré emelkedése is csak azokra terjedt ki, akik a emelkednek, vagy esékkenheWmek. 4 szakos bevonuldsa titjan: sziiletett meg, egyaltala | szerencsés, kisszimi jémédiak kérébe tar- 6.) A’ munkésok betegbiztositasat felenp- zérélag naci gondolat volt, hanem az 1920-as évek s ‘toztak. Ha pedig az, ipari fejlédés tulterme- lik, s a di jakat a vallalat fizeti. | losatrak kormanyai_ és a hitlerizmustél szimtalan: okbé re lést és munkanélkiiliséget okozott, elsésor- Nines az, az elméleti szocialista, vagy Ip-|t626 osatrakok egy igen tekintélyes részc is saivvel-lél kkel ag Ansehiy 8S partie, sti See tehat ere meg- ban az ipari és mezégazdasigi munkdsok litikus, akinek legmerészebb. vigyalnpl a életnivéjat csokkentették. | messzebb ‘terjedhetnének, mint ez a7 eLyg- | Fokozatosan minden orszag kormanya ra- sg. Csak azt remélhetjiik, hogy a szocials ébredt arra, hogy a szocidlis jélétet minden jélét biztositasanak ez az iskolapéldija neg-| * Mindennek ellenére 1 nem 1 kétstxzes, hogy a a “nyuga eae rember szamara egyforman biztositani kell. csak a szervezett munkdsok egy csoportj -\tek tiintetéleg hideg magatartasa az osatrak ftlamszerzbdés Loe Ahol a kormanyok nem voltak képesek meg- 1, hanem az dsszes munkasokra és tisztvis-| kériil csupdn mul6é jellegi. Mert a németek nagyon jél tud- oon felelé intézkedésekre, ott forradalmak tér- lkre is lassan ki fog terjedai. S biiszkén kdl, jak, hogy az elvesztett habordért fizetni kell, de tudjdk a zt oe itek ki, s ezeknek a forradalmi irdnyoknak megallapitanunk, hogy ezt az egyességet nem/is, hogy az osztrak kérdésben elszenvedett anyagi -vesztesé- eee : &) elméleti alapot a szocialista filozéfia adott. ferradalom, nem dllamositas, de nem isja| eet néhany év alatt sadaszor be fogja hozni az a -rengeteg 8 — ahol egy teriték 50 dollirba keriilt — két nap alatt 375 Mint tudjuk, a materialista alapon Allé szo- vallalat nagylelkiisege hozta leétre, hanemj|a| gazdasagi elény, amely et il nyugathoz, vale, tartozéssal 87C- : ee jegyet adtak el. Egy kildtastalan vilasztas kdltségeire, al ga zmus 6 ieélja az voll, hogy az ipari fejld- jozansdg, az értelem és a kézis érdek. lrezhetnek maguknak.. > , ce jove reményében es érdekében, kerek 18. 000 dollart tettek dés eredményeiben a munkas éppen: alyan VV VV IV VV IOV IVI pease oronengarne ans anaes eae az asztalra a j6 Greg macedénok. | mértékben részesiiljin, mint a munkaado. A as sma. peice | J. PLa NT-OT, | a A 300.000 dolliros kiltséggel épult Community Center, eél kétségteleniil helyes volt, s a megvaldsi- MILYEN VALLOMAST | la kanadai légierdk ccna. feryelmi dton ote 2.000 személy hefogadisira alkalmas disztermérdl tulzas nél-| 145 eszkézei : a kiilénféle szakszervezetek ac TEHET AZ “AGYMOSAS" |... yeaték amiatt a beszéde miatt, melyet Torontéban a hd- kiil Allapithatta meg Kanada jelenléva penzligy minisztere Mr. | olmult évtizedeken at az egész vilagon nagy- ae ALDOZATA ? | lbord elkeriilhetetlenségéral és a Iégiflotta feladatairél mon- __ Harris, hogy “ez a terem, berendezése és kézdnsége, minden |syerij munkat végeztek. Minden miivelt al- Dar aera |dott. A fegyelmi eljaras egy parlamenti képviselé. felszdla~ kizésség diszére vilna egész Kanaddban”. &s a latottak ut4n | jamban, legelssorban éppen az északameri- A nemzetkézi politika nyelvén “agymb: | ldsa alapjan indult meg. A honvédelmi miniszter igen sulyos | Mr. Phillips, Toronté polgarmestere sem fejezhette be mas-/}.5; kontinensen olyan mériékben névekedett sds"-nak nevezik azt a kommunistak 4lfal] szavakkal itélte el Plant beszédét, amelyet ligy magyarazott, képpen felszdlalasat, mint a hires Gladston-i idézettel : “Ma-| életnivé, hogy a munkaadé- és munkds k6- rendszeresen alkalmazott kinvallatasi ren-| hogy egyes katonai kérék dnalloan és a kormany polieileaa- -eedonia for the Macedonian!” | 2btti kiilinbség lgys sz6lvan megsziint. Ame- szert, amelynek Aldozatat hoénapokon keredz-| tél eltéréen akarnak kiilpolitikat diktalni. Ce So Minek folytatni, dsszehasonlitani ? irikdra_ és Kanadara ez annal fokozottabb tiil a . fizikai és lelki szenvedésej; sziintelen | -++++ssesseee se eee ete Setchettaste etetatattatahahbehstatetatatenall Mikor lesz magyar képviseléjelolt és mikor jin le a ta-| mértékben all, mert itt valéban nemesak az sorozatanak vetik ald mindaddig, amig’ ay VELETLEN ONGYILKOSSAG | mogatdsdra egy polgarmester, harom képvisel6é és egy otta-| életnive kézit ti kilg nbség esékkent a mi- szerencsétlen kihallgatott egyén minden lel-| John Slimmon, ay 64 éves toronte), éregér furesa bal- co wai miniszter ? Mikor lesz kétezer személyes magyar nagy- eset aldozata lett, Fakeritésre vanseeonets a nyakéval, hogy Q |nimumra, hanem a szerencsével, vagy iigyes- ki ellenallé ereje megtérik, elveszti egyéni- terem és anor gy dilik ossze magy ar célra esakk ezer dollar is? Mikor...? 2k oe tas pedig elkeserité volt. Mert ez az ami tértént : A torontéi macedon kizésség, Mr. Karfilis személyében, a kézelgé valasztasokon képvi iselojeloltet indit. Fiatal “ujka- nadis” macedon. Mindissze 29 éves. Nines sek kildtdsa a gyézelemre, de korabél futja még boven, Tapasztalatokat, hardtokat szerez, neve ismertté valik, elébb-ufobb ott fog iiini az ottawai parlamentben. Talan éppen akkor, amikor Kanada igazi nagyhatalom lesz és Macedonia sorsirol ismet déntenek. | A valasztasi kéltségek nagyrészét az “Skanadas” mace: dénok adtak dssze, mert amint egyik felszolaléjuk mondotta “egy életen at keservesen azért is dolgoztunk, hogy mace- dén fiainknak médot adhassunk népiink melté képviseletére”, “Torontéban minden macedon iparos, kereskedé, iizlet-| ember, iigyndk, mérndk, iigyvéd és orvos tudja azt, hogy mi- vel tartozik macedén testvéreitél kapott tamogatasért. Ne- kik a kézéleti szereplés és az anyagi aldozat nemzeti koteles- séget jelent” — mondotta a: Maredonian Bussinesman Asso- tiation elnike. Ertheté ezekutan, hogy < valastast vaesora jezyeibdl, |séggel valé meggazdagodas lehetésége is tel- ségét, emberi méltésagat és barmilyen val-| | |jesen egyforma mértékben all fenn. _ lomast hajlandé tenni, csakhogy lelki kin-|, ae appal fed Ennek kivetkeztében a munkdsok nagy- jal megsziinjenek. Jiven rendszerrel esikar- a jrésze ma mdr éppenolyan kapitalista — az tak ki ‘Mindszenty Biboros és rajta kiviil| scnant’ a ‘ike alatt 6 és ba | nyakénal: ‘forv va. 16 éeva. cae a ad a laz munkaeszkizék tulajdonosa ~—«- mint a sokezer. szerenesétlen politikai iHddzitt. ha-| a Sr en are OMIT | munkaad6 ; ‘ “masrészrél_ a. munkdsszerveze- mis vallomasait, 3 ezzel a médszerrel "ke nie omtopoe ee Véletien til senki s volt kéze be _ ANPP aD ae aa PANINI ATID AND tek legalabb olyan hatalommal rendelkeznek, .zelték” a vérdskinaiak az amerikai és kana-| 9 A L NEGYHATALMI 7 TALALKOZOT mint a munkaad6i_ — 4 n. ‘kapitalista erye- dai hadifoglyokat is Koredban. oa f 4k megtartani. A meghi- siiletek, vagy érdekkizisségek, vagy a téke | Andy MacKenzie kanadai_ G6rmester, a | julius 18-dn a svajei Genfben fogjak meg | 2s ti jegyéb érdekképviseletei.. Elérkezett tehat az kétévi jogtalan raboskodas utan tavaly de-| vast mind a négy nagyhatalom elfogadta. A talalkoz6 (az idé, mikor a szocializmus alapveté cél jai cemmberben!) keriilt. stabadiAbra, most a ' felet-) M° 7 gyalisl AIAN tee SUL egEeum _ |— dgy, ahogy regvalést tak, 8 i igy értelmet- tes katonai hatésdgok elétt volt kénytele : eg a Hag Meg ea eS lenné valt a bérhare, ga inden forra- Boe ees - farms i os ay slE ecb ass: szony, aki an amerih potas éseket | a 5 kommeniata , : | munkasai azt eevetelik. hogy a a valla alat 1 1ekik is hiztosftsa : a jadok nolott a Katonai ‘tervénykonyv_ szerin Ford-iizem altal biztositott 26 heti munkabert. A tarevalasok El <1) EL, 2 7 CEL ER LEBEN, | ogolynak tilos” az ellenségzel ba A Estar fereas oe! oot rien apres javaban folynak és a jelek szerint j6 eredménnyel fognak | minden hati ry politikai me arn | Ap - is ko 2 ie a személyes adatain kiviil. A ha-|zuhanast. De mar a covet ce sone égz6dni, annal is: inkdbb, mert ellenkezs esetben patra} et laze } : - << ae egdlleptotta hogy eG i csak 4 Ker : he helyeztek kilétésba, ‘Es mit valaszolhatott von a Kanadai Magyarsag mun-| katérsa Harris miniszter alabbi kérdésére : “How about the | Hungarians ? ?” Mit? Poe