gy ) elvtérsak nem tudnak ; _kudarcuk felett napirend- _ re térni, ezért — a fa- radtsagot és a pénzt nem _kimélve ~- megszervez- téka chilei események el-- a tonai. Gistal s piacuelebine: : nyeit kivizsgalé nemzetké- al bizottsag — Mexico Ci- _ tybél — felhivast intézett a vilag orszagaihoz: Sza-- _ kits4k meg a diplomaciai _ és kereskedelmi kapcsola- — tot a fasiszta juntaval.” eae Mi ugyan nem Allunk: sem diplomaciai sem ke- - -reskedeimi kapesolatban - Chile katona kormanyé-— val, de ehhez a felhivas-— hoz mégis lenne pnehany a megjegyzésiink. : _Elsésorban_ azt kell. le- szogezni, hogy az a bizo- ~ nyos nemzetk6zi bizottsag, - amelyik Helsinkiben ala-— _kult direkt abb6l a célbél, hogy a vchilel junta lli- tolagos nyeit”’ den kommunista rendezés nélkiil, éntevékenyen allt _ 6ssze. A nemzetkézi bizott- gag tagjeléltjei valoszi- nileg megérezték az ala- kulas_ idépontjat- és az Ot. vila grészbél hivas nélkiil, a sajat kéltségikén Hel- — tott- -kényszer-munka- te- _lepeken > amennyi Chile _ Osszlakéssaga. Az ellenzé-_ ki politikai. bedllitottsagu : -értelmiségiek | részére je- _lenleg is tébb féréhely van a szovjet fegyhaz-elme- gyogyintézetekben, mint. a chilei borto- BS -sinkibe utaztak. Azutan a bizottsagi elvtarsak ‘itéle- tet. hozni, hirtelen Me- xico Citybe utaztak. Trigyeljiik a_ Dizotisigi ae elvtarsakat, mert bi- - zony ha magunkfajta be- - esiletes szegényemberek bi- zottsagot, az a bizottsag nem tlésezhetne évente a _ _ vilag mas és mas sarka-— ban, mert nem lenne pén-_ _ alakitananak valami -ziink ¢ az utazdshoz. — Azt ‘kell: hinniink - ‘ezek- __-utan, hogy a ,,chilei fasisz- ta junta biintetteit vizs-. - galé nemzetkézi_ ‘bizott- sag’? moégétt egy szerve- -zett kommunista banda | aki fizeti az elvtarsak all, 4 utazgatasait, sot az elfo- tek el, biineselekmé- : kivizsgalja, min-- nai junta’ a likvidalasat -emberarcu len tiltakoz6 bizottsagot. Ha lenne valami_ béke- | zt ,»mecénas’” a hazajuk- dé! eliildézott magyarok, lengyelek, csehek, litva- _ nok, -esztek, tatarok stb. is ugyancsak. alakithatna- nak bizottsagokat emberi jogaik védelmére. Hiszen az oroszok népeket depor- — jak. Igy volt ez mindig, midta a vilag. vilag, hogy a forradalmak A4ltal elta- -volitott. politikusokat nem - engedik szabadon mozogni es ellenforradalmat szer- _ Vagy talan Kadar Janos a muszkavezeté, miutan szovjet tankok se- gitségével trénra_ kerillt, nem iizemeltette a Rakosi féle hirhedt kistarcsai és _ taltak, nemzeteket tintet- nem fontos. Inkébb. azt kellene megkérdezni- az elvtarsak- -{61, hogy miért lettek nagy hirtelen ilyen kényesek? A chilei nfasiszta kato-— a legnagyobb_ erélkédések ‘meliett. sem tud | olyan mennyiségii borzalmat _ mint amit a Lenin-Sztalin | -elvtarsaik és a folytatoik —elkévettek és -elkévetnek. . ‘Sztalin annyi ‘embert tar- produkalni, amennyl > nok teljes kapacitasa. -Hrusesov, 7 26 szery. peal aligha ue fee -mashol, _ Moszkvaban. _. Ami a> jelenlegi chilei 4 ~ katonai_ kormanyt illeti, 2 _miért nem nézik meg az - elvtarsak: azt, Q lyen kormanya volt. Chi- lének el6ttik? Az eltavo- litott marxista Allende el- néknek, kubaiakbél és ha- Senlokpel, Allo magan mmunista_ diktatur: \ ~ volt Chilébe _mint § hogy mi- mint a balti alla-— ‘mok, de a kérdés eme ré- sze ezalkalommal _vezni. — aki S2ta- . lin elvtarsat leleplezte — maga is nem_ mint 5-6 millié- , kulak”’ | . _ irAnyitotta, azonfeliil — 6 tiporta el a magyar forradalmat. Ka- _ ‘darék | Jelenlegi- gazdaja _ pedig a esehszlovakiai szocializmust . folytotta | meg. _Dubesek > -kevesebb, - az ter. “Gabor wribékjel kezé Q a re ‘jatszotta. Kadar ez- zel a kis _,,szépséghiba-— val’ még Magyarorszag © ; elsé. embere lett, s Péter. Gabor akinek a legényei _keresztil szégezték ‘Ka- dar elvtars ujjait, a Sza-_ boipari Kutaté Intézet -kényvtarosa- lett, vagyis” —esak igy biintették meg. A chilei_ katonak nem esindlnak mast, mint azt, hogy a térvényteleniil dik- / taturat gyakorlé kommu- -nista gang tagjait (nem az ésszeset) bérténben tart-_ _ tenetes zivatar féleg a lég- vezeték hal6ézatokban tett _reeski internalé taboro- kat? A kommunistak min- fel, : Lehet, hogy» ‘a part oda- : iranyitja Sket _Kilonboz6 radarokkal? den orszagban, ahol csak hatalomra keriltek, dldé-— rabszol-— pa munkat- végeztettek a karmaik kézé keriilt sze- — -rencsétlenekkel, s még 6k vannak megsértve, ha -bérténbe dugnak kézilik valakit. Legalabb is azt it kell hinni, hogy komolyan megsértédtek az elvtar- a sak, mert a moseial -Pravdatél kezdve a lee utols6 uszité vérés hirhar- — sonaig, valamennyi kroko- U dil-kénnyeket zokog, ami- ta a -ért Chilében nem sikeriilt it : a kommunista aliaturat mm : megszervezniok. oe kéltek, raboltak, Ranolder Inté -valamikor az : _Névérek vezetése alatt Allott, a tébbi- egyhazi- is- voltak kitépve, melyeken ; a szikséges szamot meg- _ talalhattam volna. A har- madikban volt egy elmoz- @ dithatatlan kényv, de BLE~ game lefonkésziilék nem mii- | t _ kédétt. A negyedik fiilké- | _ ben ismét esonka telefon- | _kényv, mondanom sem neaetben, 40° évi * néi talalkozot hirdetnek ¢ a hazai lapok. | Megijegyezziik, : hogy a. -kolakkal egyiitt drékre el tint az egyha - _ szellemében. cee @ Sok munkat adott a S -zivatar nyomainak eltiin-— tetése az elmiult héten Bu- | i a -dapesten_ és kérnyékén. -Mintegy 150° helyre vonul- tak fel a tizoltok. A ret- kart és. tébbéran- keresz- | til sziinetelt a villamos- . szolgaltatas. De nem ki- mélte a viz a pincékben fekvé telefonkabeleket | sem, amelyek sok helyen 7 ieliecen beaztak. ae 8 Eszakeuropaban egy- S re kevesebb gélya ver ta- _ nyat. Még a vandormada- — : rak is inkabb a Balkant és a Szovjetuniét keresik 8 frjak a ‘pesti lapok. | . Né- § ‘metorszagban- és Svaje- | ~amely — galmas _ szok: ,,A_ napokban - sitr- - gésen” telefonalnom | kel- lett. Lesiettem a Keleti. Palyaudvarhoz. az tin. y ke- : _ rengobe.’ ” Az elsé- tele- | fonfilkében | kényv. A masodikban volt, nem vol de éppen azok a lapok oe a. ek a — - minek az 6tédik? — som. Ez ‘egészen | ‘a. Ha: ezt a. kezdeményezést a tobi hivatal is. Bweszh ambey sem kevés: hivata oe eee De mire kel lett ez az 6t példany? Az els6 az iigyintézéé, A ma- sodik, hogy hatha az elsé_ elvész. A harmadikat az EGY HELYEN kell, hogy pont ugyanazok = az oldalak hidnyoztak be- | — léle,. amelyekre sziiksé- | gem volt. Miért nem pé-— _toljak” néhanapjan a hi- | -Anyzé oldalakat? Adott | -esetben sokszor emberélet — “) | figg attél, hogy atelefon- | °“' ! : 2 1 Budapest ~— - Toronto - ed - Budapest : 4 hettél a heti itt tartozkodasra oe kényv és a telefonkészii-- ‘lék~ hasznalhaté. legyen. Poy Eddig sz6l a panaszos. fel. [> Rajottem. A jove esz- : tendétél kezdve az 6tédik > példany— benyujtasatél el. a- tekintenek és jelentik, hogy harcoltak a birrok- -. at racia ellen...” - i) Pestrél “INTEZZEN MINDENT - KOZPONTI UTAZAST _ SZOLGALAT hivas a ‘Magyar Nemzet L- . cima lapban. — ismét “husatriaba a ban .vendégszerepelt, ‘s6t oe : ‘Salzburgban i is vezényelt. @ 900 ezer ‘kulfoldi tue ristat. varnak BE ‘Ohazaba ti az idei nyarra. e Erészakos_ Ezek még ma sem. ‘ua b 2 jak megérteni, hogy ae ae emberek szabadsdgot és eré ‘jolétet akarnak, a kom-— ae ca oy ma sem : Bs S2.A. Gyasz esetén fordulj 0 iozzank | bizalommal o A BC chart Mer utan sok” - -Burépa ésszes. orszagaiba. x ) Hozassa Ki i honzAtartoz6jat lat gat toba_ a DIVISION oF. “INTRAGSER! LTD, el 19 Bloor St. West, ‘Toronto M! a7 ‘1¥4, Canada : oo | - : Telephone: 537-31 31 : hotak: s _megérkeztek a téglik, Vie gyazzatok!” Hogy kik a téglak? Pesten a beépitett empereret nevezik tégla- :