EE CLES SISO LULL EUOLTED DOSY ALAA ORLA STO II SSAA RAE SOLOS S9 DSSS BEN RESURL DAS AESSSOESIY. ASANO DOiitapasonbaaeiinespuaspisaen cee ‘Bdited ‘and Published : at 362 Bathurst Street, Toronto 3. éevfolyam, — &. szim. ENEKHEZ “A mi utunk, a iitja ma is a magyarsag vAltozatlan. Hiven | : Ez tor ezeréves multunkhoz, nemzeti| tradicidinkhoz a sionak vagyunk kovetéi és hirdetéi”, Ezt a mondatot a “Kanadai Magyarsag” egészen legutolsé szimunkig, |? téretien vonalban igvekeztiink | e felfogasunkat oszinten és szeretettel tamo-| gattak és tamogatnak, de vole) S484! | no fejleményeket az egész vi- |) yen ellenintézke désekkel a telepesek cletet megvedeni.|racrket teremtsen, A Mau Mau mozgalom vezeté-(.ca), a ; “Si je Moszkvaban véezett politi-| leszarmazottaira tamaszkodik, | intézke- a feketék | és szinesek fenyegetd tébbsé-| © bani‘ ae ‘ a eee | MA 2,600.000 fehér ember mel- nehéz lenne minden piszkalo-| disra. és értheté kenyéririgy-| tak és vannak olyanok is, akik ettél az irdnyzattél — talan jéindulatulag, de mindig han-| gulati elemekkel telitetten — el akartak és el akarnak ben-| ‘*"“ itudvalevéen kemény niinket tavolitani, Az ujsagot mi nem hangu-| lattal, hanem feleléséggel ir-| juk. Eppen ezert szamunkra|‘ ségre valaszolni, mert akkor ini is azt az allandé szennyest- tereget6 ujsigirast folytat- nank, mint példanak okdért| - Géndér, vagy amilyen egyéb- ként azel6tt itt, Kanadaban is ni magyar ujsagirds bevett és| megszokott formaja volt. tagadasra mi pozitiv tények- kel valaszolunk. Az, amit ma-| keresztény | vildgnézetnek a krisztusi i iar | els6é. szamanak | foszerkeszténk altal irt vezér-|eO8t! POs a | cikkébél idézziik. Az6ta kiilén.|S2e™ben. A valosagban azon- hozé valtozatban és formaban, | | olvasoink ele} ATossl kee tarni, Gyakran szdva tettik| hogy Moszkva ke mar, hogy ebben a szellemben | folytatott munkankban sokan| EResZ ‘Senyan at Captownig uralko- dé forronged Allapot Teliilete- sen azt a latszatot kelti, hogy fa hare Afrika fekete népeinek Onalldsagaért es tlitgetlenseé- eéért folvik a fehér fajjal ban mas a helyzet, mert Af- rika most Kelet és ujabb dsszecsap yasanak hova elér, ahova elérjen, jelen esetben az afri- ikai dserdékig is. A Délafrik: ai Uniéban térte- ‘lag hénapok éta figyelemmel désekkel védekezik gével szemben, Délafrika lett 8 és Tél millid néger, 365 ezer azsiai, (tébbnyire hindu) és 1,100.000 félvér luralom biztositasa céljabdl a kizdrta a politikai, gazdasagi lés tdrsadalmi életbél. Ezek az meee es _ |intézkedések természetesen ki | « A sok negativ allitasra és) élesitették a két faj kézétti el- lentéteket, azonbs sok hibankul rénak fel, esu-| pain fdreértéseken ni birdlunk, az még nem jelent tamadast vagy piszkolédast, mert nyelviink, sajatos ma- gyar kultdrank, tiszta nemzeti szellemiink fenntartasdra és apolasdra irdnyuld gyomlalo vagy gydgyvité kritikanak min- dig volt létjogosultsaga és az| még akkor sem jelentett sze- méiyi tamadast, ha kontart vezle meg. Az pozitiv tény, hogy la-| punk elért terjedelme és szin-| vonala olyan, amilyen azelott Kanadaban meg nem volt. A mi iranyzatunk a meg nem hamisitott és a nem kor-| 2 : ;gvobb, mint az Egyesiilt Alla- mok, Kanada, Anglia, F rancia-| csosedott tiszia magyar nem-) geti eszmény ining zat. AZ, vagy tuda-| tos rosszakaraten alapszik, Ha | ‘titkos szerzett értesilésein hevik Europaban allomaso- 20 magasrangu amerikai tiszt parisi kérdkben kijelentette, ‘hogy a Szovjet olvan erével gvartotta a ldkhajtasos repli- légépeket, hog nagysebességl, bevetéképes géppel rendelkezik. Iz a szam haromezerrel | ; ‘tobb, mint amennyire néhany | vagy mukedvelét a nevén ne-| héttel ezel6tt az amerikai had- serer hirszolealata becsiil Az uj beeslések ag amerikai igvndkék lerutobb nak, Altalaban feltételezik, hogy ez a szim jelentékenyen na- amit az any atejjel szivtunk | orszdg és mas nvugateurépai | marunkba, amit az az amit apanktol tanultunk és, Grékélttink, amit a jeltelen si rok iizennek, amire egész tér- i tenelmiink firyelmeztet, ami-i ért Kapisztran Janos tartotta magasra a fesziiletet, amiért két karddal is klizddtt a tordk- ver6 hés, Kinizsi Pal, ami a lelket tartotta Eger és utobb| 2 Buda hds védéiben és az, ami-| ért ma otthon a Biikk, a Mat- ra és a Karpatok rengetegei-| ben bog a kebliikben. Reesiiletes, férfias kézfogas- | ra keresstik minden jészandeé-_ Be i cndra, amelyben bizva bizunk, | hittel hisziink és amelyért Al dozatos lélekkel, szeretettel és_ ; kitartassal szakada kui honfitarsunk kezet. akarjuk télteni emigracios hie yatdsunkat. Fel akarjuk nyit- nia halyeget tudatosan elmé- konyositott embertarsaini szemén. Meg akarjuk szaba- 3 ditani Gket a kizétttik pokoli. és célzatos- ; | ik megértenek, iervazertisérgel siggal miikddd sétet dtédik hadoszlopoktol és keresztesha- « es lesznek, ARE : hordt kivanunk inicialni az el- meg mindig nem értenek meg, tiport szegény Hazinkban is % gyozelmi mamorban tobzédd. moereértent, desis hidba beszélink. . sitin ellen. édes-| : anyank az otthoni levegében |: ringé bdlesdnk felett dalolt,): ezerszamra. bujdosnak | azok, akiknek magyar sziv do-| ink. meg6rzése és : | jelenleg tiizzel-vassal irtott sa-| jatos nemzeti kulturank at-| | mentése egy jobb, boldogabb, | répeinek hogy a lékhajtasos « de allamok sama Osszesen, tonal titok, (hogy Tenti szamban bentfog- laltatnak-e a bombazdk és a MIG 15 harei repiilégépek. Bo. jelentette azt is, hogy az oro- Az ujsagiras szempontjabdl pedig célkitiizésiink a tiszta magyar nyelv apolasa, bevalt, régi, nemes ujs sagiroi tradicis- az otthon igazsagesabh magyar jOv6 sza- ilanul dol- eozunk. Ez minden, amit észintén. és szivhél mondhatunk és akik s ecitséviinkre vannak és lesznek, Ak pediec nem is akarnek azokhoz sajnos VESEY talan Afrikaban, a Nilustol] ifolyik, mint inkabb kilizésére . teiknek han gave a kommunis- Nyugat | SZin- | hhelye lett és ismeét bebizonyult, | ze minden- | i mnOkGk dolgoznak NKenye akaria, hory| Aiséri, A Malan kormany, mely | fdélee az els6 holland telenesek | héromezerre él, A fehér: Malan kormany a fehérek és| szinesek teljes kiilénvalaszta- zat rendelte el és a szineseket| azonban a hare al ¥ ma 8.000 ilyen | alapul-| alapjan, amelyeket a régi ame- | witség, NATO hatalmaknak pontosan | dernizalas: mennyi ilven wépe van, az ka-| oe _ ™ |z0désben meehatdrozott Alla- sat, Az informator nem kézélte,} 7 tent 2 erventounsagert > a fehérek SNZETVOZO- annylra az iranvul. tak, akiknek kezében a fehér fay elleni gv ale slot remek esz- éz, hogy a fligeetlenseg, On- Allés4e jelszavainak leple alatt a szineseket a bolsevizmus karmal kézé kaparintsak. Uevancsak moszkyai dser- doiben és telepiilésein. A Mau i Mau terrorista szervezet mar jszamos fehér esaladot irtott iki és az angoloknak most eré- | kell kai iskolAt. Az orosz iigyndkdk Abesszi- nigban is gyuldletet és ellen-| allast szitanak, Szamukat eeyediil ebben az orszigban beestilik. Eszakafrika hadaszatilag nagyon fontos teriilet a Nyu- gat szamara, mert haborti ese- tén a nyugatiak az északafri- kal légi. tamaszpontokrel ta- madnanak _ ipars rriletnek esapast oss elvesztése jelentene a es védelmi tervel szanuire S @% t Mesaky, a A nagyon jél tud. Oroszorszagnak 8.000 likhajtésos r repilogépe van szok megevorsitott itemben folytatjak a repiiléterek épi- tését a nyugati front mentén, valamint a Szovjet hatalma ala tartoz6 orszAgokban, igy | | Spanyolorszdg Washingtoni hirek szerint Spanyolorszag az Kisenhower korm annval ujabb targyalaso- te. kat akar keadeni egy légi és tengerészeti szerzédést ille- toen, azoknak a feltételeknek rikai kormdnyzat visszautasi- tott. Ezek a feltatelek zOok voltak. 125 milio dollar anyagi se- A spanyol hadsereg amerikal mintara t6rténd mo-| Amerika bizto- sitja Spanyolors zagnak a szer- Jdélértesiilt madridi szerint az a tény, hogy Ame- rika mar tirelmetien a nyu- gateurdpail védelmi erdék erye- “{stilésének huza-vondja miatt, “jesak meverdsiti Spanyolorszag arrairanyulé reményeit, hory sikeriil megkapnia a kivant amerikad tamog vatast, elrondolasa ar, ‘hog; ey a2 , Bagvestit Allamok.- Ar otedik hadoszlop Danidban is dolgozik Bornholmban — Allomasozd dan katondk megtagadtak a koteles k ozasuk at felegiék jiezd katonal s roles ‘lat kiter- ie ssztése ellen, 4 zendiilésben kortilbeli! 1.000 ujone vett »y. # kpa kéte. ren dezett, m mig ey Kopen nha gai ezred honv iselete | sért fordult a hor védel mi mi-. nic wtayh ee, A bornhelmi zendillés és gyé- lagban... MOSZKVA TERVEL KENYABAN sginesek részérd]) ma nem isl) ya, Az OroszoYs2ag ban és azgielmult napok ban mer mil ndig igoznak, hogy az attant arab UY | déloroszorszagi. idékek ‘ellen, Eennek a te- halalos Nvyugat a kbvetke.| ban, Gorbyorszagban, orszagban és a Kézép-Keleten | razerint az Eurépai Védelmi ve az allands huzavonat, Spa- | tok. Katonal kérék véleménye| A kammunishak erteljesitést és tilta- s ns | ditéoka min nista prop aganda volt, amely | tél Tevekens : cle pen a katonai szolgdlat kiter- t jesziése és a omeghosszalil kihal lgata. lanti szerzodésben v4llalt kote. | lezettségének i tenni, Szerkesuti : KE ENESEI F. LASZ £L6 Arn : 10 Cen t. Az arviz Belgiumot is elérte | Az AngHaban és Hollandia- | [ban pusztité szérnyti drviz 9 LODCPERPOSEE PERL O0 EEE * ba ‘APOE PRD Pa oD EA ISLE LE RAPP # altala leigazott dllamokban fo. |tombolt. Anglia keleti partyi- | vd antiszemita és antielonista | dékén millié és millid homok- | intézkedések tehat els6sorban | zsakkal védekeztek az ujabb) azt a eélt szolwaljak, hoey a | dradatok ellen. Az er Oreste asidéevildlé arabokat Moszk-|sek sikerrel jadrtak, bir neé- | va szimara megnyeriék, mely helven a viz seine még! 'magasabban allt, mint azt elo- re vartak. A nagy anny vee Tuniszban 68 Marokkdban ie N delmi és mentési munkak min- an | Moszkva tigyndkel lazasan dol- dentitt lavas tilemben folytak. Eszak-Aneliat hatalmas ho- eses temette be, a leenagyobb, amelyet évek dta tap sasztaltak | Szovjet malmara, |S amely Y orkshireben CEES : oe falvakat teljesen elgdrt a kill-| Nyilvanvalé, hogy Moszkva | yi ildetol, vilagot atfogo terveinek f6cél-| Hollandidban ujabb gdtsza-| ja jelenleg az, hogy annyi ttiz-| kaddsok térténtek és az drviz amennyit iDelgium alacsonvabban fekvé népet a Franclaorszde elleni| nvilt forradalomyra biri ik, azl egyiptomi angolellenes politi-| ka pedig esak vieet halt a! jesak lehetséges és ezzel Nyu-|teriileteit is elérte. Bela esa- gatot védelmi erdinek szétfor-|patok Antwerpen kézelében edesolasdra kényszeritse, Mi-|rohammunkaval’ — erdsitették nél téobb embert és hadiany a-jmeer az attdrt ratakat, vala- got aldoz a Nyugat Azsidban,| mint két héten beliil harmad- a Tavol-Keleten é Afrikaban,|szor szallitottdk el ujra az annal kevesebb marad készen-| dreeeket és gyermekeket, A létben sajat hatarai meevédé-| mar eléntétt teriiletekre ujabb sére, Az erés hadseregtél meg-| 4radat dzbnldtt és eaves fal- fosztott Nyugal-Rurépa alvak labnyi magas viz alatt All- nyiltan forrongs Afrika terhé-| tak, A lassan olvadé harom- ivel a vAllan pedig nem tudnallabnyi hé és sikeresen m2 AY ae geean fe-| folytan eEVES belga folyd 1é iranyuld if vetores Ut. | | | veszedel 1 l jaba allni, a 7 is luz az ola rika a kégclidvében is a jet politikal stratéelajdnak | kézpontia marad, jel arra mutatott, hogy ¢ Anprannrrransarropenies |feszitett véedelmi pmindharom orszam@ban, a ka velorszagban, Csehszlo-| tasztréfasujtott tertiletek e- ‘i ‘aban, Magyarorszdgon és|¢ész vonalan sikerrel jartak. tomani ban. Repiilétereket | annak, hogy Af- BE ‘hét ‘elején ar , idé mepija- ver leesendesedett és minden mege- létesitenek Kinaban is. Tovab-/ tettek Olaszorszdgbdl, Német-| Ausztriabol is, | bi beeslések szerint a Szovjeti orszagbdl és kb, 1.000 hossaitava bomba-| Olaszorszigban 48 ér: zoval rendelkezik. saat tombolt az orkan és hely! woe vz iteljesen elszig¢eteltek. Jelkep... elotérben... nak esak két stratégial valasz- | taisa van, ha erét akar kifei- teni egy az eurdpai fronton | esetler térténd orosz eldreté- réssel szemben. legyik a terve. zett eurépai védelmi kézdssée szoros egviitimikddése volna, | de ha ez lehetetlennek bizo-| nyul, akkor a ktilsd, keriileti| védelmi rendszert kell valasz- tama, Ennek lényege az, vol- na, hogy az Anglidban, Spa- nyolor: szaghan, Olaszorszag- FYE ¥ & wb RRO inista part vezére a kézeledé yalasztasok a lk preszthefektetett sepro Hebe 6 békegalambot valasz- ltott jelképiil, sti amber tisgtaban van s mit akarnak jelenteni 4 see, | felhalmozott légi erdk minden | ki a parlamenthol. .. oldatrd tamadnak az oroszo-| kat Berlin megint kettészakad k6rdék | Hiv atalos spanyol vélemény | Nyugatberlini jelentés sze- rint a kommunistak megkezd-|, Szovetség tagjai a Dulles 4 al-)téi: a munkdlatokat, hogy a tal Mmegsza bott aprilis l-i ha-| keleti zona és a varos angol, Latonat snetubdée lesznelk 4) francia és amerikal fennhato- katonai szers6dés ratifikalasat | illetéen véglegesen mepegyez- | ivonathkdzlekedést ni és igy Amerika, megelével- vonat ; Az amerikaiak kozolték, lhogy a vordsok mindenfaj tal Iforgalom legszigordbb ellen- | Orzését tervezik €s zona, valamint Berlin nyugati) Prészel kégott Gury nevezelt “ha- ben megindultak a vizsgala-|ldlsavot” nyolorszar felé foe fordulni, AKAPNAS redris tottak venatokat ¢s 3 saat be jelentésiik szerint VWrelus 1- egdye minden a nyugall, N Si ‘ epgsen mukoddik, FON NOZ ep 5 rat var sa pot vissza | e jelenleg f6ké- fogenak i Anyitani, az uta wsokat | pedig rendéri ihallgatasok-_ HA ve vetik al iA. _ | Exel a kommunistak nv van meg akaryak : akadalyoani jn 2 eleti ZONA lalo: ssaganak al eleget iszabad nyugati 2 zonakba vald zonlését, Legu jabb jelentés | feltar-/ szerint a nvurtalansdgok in- dentitt a kommu- szoledlati id6 |: nitasa ellen ira- nyul, melyekkel Dania az At- akar eseményekkel, amelyek eee ‘Hatosan az elmult héten nyilvanossdgot kaptak, s amik miatt Hhogy ¢ avok megoéraését, érdekeinek ‘lemz6 sajAtossigok és tulajdonsagok, barmilyen sokréttiek is’ gerumni miassal 6ssze a permetezd esd} Sroy. lvult Nyugat-Eurépaban, a ten. | degenben munkék | koztunk: anny! Gs olyan tomeény bungy' Uy jtemeunyel, mint ami; Hatalmas viharokat.jelen-}5 hosz- | tébb varost és falutl Togliatti, ay olasz kommu-| abnabdl Kat ke. a Felett | ae ¥ ; ¥ ro ¥ * kus eszkésdkkel és a rendérség kihivasaval. Egyébként is ott, A kommunistalahol mindazok tudatdban, amelyekkel a felek most egymast békeg: lamb jelontoségével may y mar minden jézan gondolkeda.|— nem lehetnek olyan problémak, hogy ujra meg ne taldinak. s hogy] | a sep-! v6k, azirant sem lehet sok két-| deklédési kdrén. Csak vigvazzanak, hogy lutdin sem for a magyarsag ebbe belekapcsolédni. A jézansag, ezekkel ne éppen dket seperjek | Jegyen meg legalabb az énuralmuk, hogy a sag ald tartozd részei kozott a; merpszakit-| BZ OFoszZ. - nedéket, mely szam mar mer | létesitent. | econd Class Mail i saimunkban réviden foglalkoztunk azokkal az a torontél “Magyar Hazzal” kapeso- Malt heti sajndlatos médon a torontél renddrség beavatkozdsara is sor aN ert. Amikor mindazok a dolgok tudomasunkra jutottak, dgy ke lereztiik, hory magyar tgyet szolgdlunk akker, ha a kanadai mass VAs store nl mey ismertetjtik a térténtek rdgdit, kihamoz- auk az igazsagot, a vétkeseket nyilvdnossag elé idézziil, hogy egalabb igy szoledltassunk elégtételt a magyarsdg johtrének, amelyet a rendér: séel beavatkozis kiprovokalasaval oly sulyo- an megte sfatak, Minden alkalmat meg wadtunk, hogy eleg et teryiink a magunk elé tizott f feladatnak, Végie olvastuk a rendelkezé- stinkre bocsajtott memor: andumok at, iratok at, | leveleket. Meg- halleattunk minden véleményt az ellenzék és a hivatalban 1é- vik részérél. Megismertiik a nem kézvetleniil érde kelt, de az eseményeket, szerepldket jél ismerék felfogasat is. A tények logikai kényszere alapjan kell megallapitanunk ezek utan, . “Magyar Haz” tigye a mult vasdrnapi s a magyarsagra nézve hatranyos rendorsegi beavatkozas kivételével schol sem kapesolédott a magyarsdg tigyéhes, Eg ryesiiletek, intézmények, altalaban minden _kbzdsség, ® esi k abban az esetben hasznal valamilyen megjelélést jogo- | | an ha rendelkezik mindazzal a tulajdonsdgeal, amelyet a név kifejezni szandékozik, Kiléndés figyelemmel kell ezt a szem-_ pontot elbfralni akkor, amikor ery intézmény céljAban és ‘alapszabalyaban f élreérthetetlentil szégezi Ie, hogy feladata- nak tekinti egy kézésségre jellemzdé tulajdonsagok fipoldsat, szoledlatat. A maryarsagra. jel- hs lezvenek, vannak annyira ismeretesek, hogy magyarok azok nem téveszthetik, : -— Fokozottabban kell ezeket s7em elbtt tar tani, ha ide el ben jut barki is olvan helyzetl ge aie. Mivel : , aghe | elsésorban szelle kol alartas a jellem shor FEE esuk azok képviselhetik jogosan ae magyal : ligyel, akik birtokaban v aunak a maya usagr a jellemz6: : ‘lem és erkdlesi tulajdonsagok nak, Odahaza és ax emigr dcidban sem, ec ddig még nem talal- hen : a vi ievénben lehetetlen, hogy ig avsag ‘tétessék, ‘Gsaintén sa jnaljuk a hivatall oan lévék s a masik oldal jészindékt egye- deit is, akik maguk is érzik, hogy mennylre méltatian hely- getbe jutettak. A feleldssée azonban mindannyiukat terheli, ‘mert a személyi, esaladi és anyagi érdekek végtelen hossati lok és okozati ldncolata juttatta iddig az eseményeket. Mu, magyarokat, magyar kezeket, dldozatkészséget kere- siink az otthoni s itten| magyarsag érdekél gen. Te bbe a mun- Hkaba nem dk bele a 20-25 évvel ezelétt odahaza elkévetett egyéni hibdk, tévedések, lelki toresek felelevenitése. Llitéeljik lazokat, akik ezeket fegyvernck hasanaltak fel. Benniinket a ma munkaja, btinei, erényei, sikerei érdekelnek, amikor a ka- nadai macyarok életét figyeljiik. Szeretetet, ésszefogast, meg-- rhést kivanunk és munkat. Sulyos a vétkiik azoknak, akik ezt megalk adalyozzak. Zsarolassal, fenyegetéssel, antidemokrati- radoljak, eddig a lanpangé egylittmtkodést biztositani tudtak, egymas kezeét, aoe Mindezek azonban, higyjék el, kivul all a magyarsag er- A kéavetloniil érintetteken kivil eddig S @Z- a tiszta igv, a magyar gy szeretete tartja vissza a magyar- sigot eltal. Barmilyen kétségek kéz6tt is, szeretnék azonban remeélni, hogy e komoly figyelmeztel téslink meghallgatdasra talal. Mia magyar tigyet szolgaljuk, ett6l sem fenyegetések, elGfizetési lemondasox, bantalmak vissza nem tartanak. F elhivjuk ezért wz iletékesek figyelmét, hogy ha m4r a magyarsag nem éhajt a Magy: ar Haz" agyébe beleszdIni, azt nem érzi sajatjdnak, ° i magyarsagot a nyilvanossag elott ne kompromittaljak a “Magyar Haz” iigryével. a: ig tie ow oi Azért pedig,ami Februar SN tartént, as sdereplok helyett hm suéey ljuk magunkat | ~PIECK TOTAGAST ALL. Siac Lézeliti a telies multhavi ered-| A_ keletnémetorszagi kom. men vt. | munists part kézponti bizott- sdza rendeletet adott ki, mely szerint esak e ho els6 flee tabb mint 17.000 menekiilt ke- resett Nyugat-Berliben me- E TOV ABBRA IS §ZONLENEK szerint a jévGben esak akkor | A MENEKOLTEK... | kez besitenek postat, ha a bé- A Németorszag keleti zona-| lvegek a szabalynak megfe- jit 6] Rerlinbe dzdénl6 menektlt| leléen vannak a- boritekokra _ “Ayvadat ijeszt6 méreteket kezd| ragasztva. “A népi demokra- en. Januar hava han 19. 000) cig: ellenségel” ugyanis nem ey aber érkezett Berlinhe. A’ Atallottak a a Pieck kommunis-_ Q rétegekbol szar- igen jelentékeny tani és fgy az elnékot. a i tetejere allitani. a SS a | t4rsadalmi maznak, de résztik paraszt és iparos. nenekiiltek a legkilénbézobb | ta. allamelndk: képét ébrazolé oe bélyegeket forditva. felragasz- eS