8 stabad udp tase
esuda dolgokat...

Vol. 41. 15. XL. évfolyam, 15. szam.

1988. aprilis 9. szombat.

Ara:

fo cen

SEE EY EE EEE EEE A A EELS

Z sido telepesek estek aldozatul a megszallt teriiletek rebellié jaban

_ Gyokeres reformok a

Duna- parton

“A Jesse Jackson és Dukakis elndkjeléltek kbraltl parhareot “aggodalommal
szemlélik demokrata partkirékben, mert a két részre hasadt tdbor miatt Junius
7-én Kaliforniaban bizonydra egylk jelilt sem kaphatja meg a szilkséges 2082
delegitusi szavazatot. Egyébként Jackson a héten a Fehér Haz véleménye sze-
rint diplomaciacllenes, tapintatlan ballépést kévetett el, amikoria fckete clnék-

jelélt Noriega p

anamai tabornoket egy levélben lemondaisra prdébalta ravenni.

Raadisul Noriega valaszlevelében tamogatast ikért Jacksontél, hogy tovabbra
is nyeregben maradhasson — Panamdba ujabb, 1800 fényi, killénleges kikép-
zesii amerikai kiilénifmeény érkezett a Csatorna-dvezet védelmére hivatott 10 500
fés hadsereg kiegészitéstre — Evan Mecham-ot, Arizona kormanyzéjat a sze-
natus megfosztlotta hivatalatd], mert a magas tiszlség viseléjé¢ kozpénzek tér-
vénytelen ,,atirdny{tasaval” vdadoltak: th Mecham a kormanyzéi protekoll kolt-
ségeit fedezend§ 80 000 dollart sajag gépkoesieladasi cégének adta ,,kélesin”,
Legutoljarg 1929-ben tértént hasonlé eset, amiker Oklahoma kormanyzdéjat Je-
yalfollak —- A Pravda szovjet partlap a kilfoldi sajtét hibdztatja a Nagorno-
Karabak azerbajdzsani teriileten tértént véres pogrom Alrobbandsdért, amikor-
is az azerbajdzsani ‘sovinisztak 32 drményt mészdroltak le — A Los Angeles
Times értestilése szerint Shultz arra probdlta raébeszéln| Reagant, hogy rajta-
iilésszeriien raboljdk el Noriega tabornoket, hogy a panama fesziilt helyzetuek

véget vethessenck, Az USA kiliigyminisztere egyébként kézel-keleti békemisz-
szidjat megelézden papal kihallgatason velt részt, elétte gyént és aldozott a pd-
pai luisveét] mise folyamin, feleségével, Helennel egyiltt ~—.A Nobel-dijas néhal
Borisz Paszternak, a Dr. Zsivagé fréja indexre fett miivel utan Szolzsenyicin
betillott munkdinak kiaddsat mérlegelik a SZU-han — Légikalézok elraboltak
egy kuwaiti gépet, melyen a Kuwaiti kiralyi esaldd harom tagjg is utas volt, 90

szemellyel.a fedélzetén, maja lranba tériteti¢k a BOEING 747-est.

A BIBLIAT IDEZTE
SHULTZ
BEKEKULDETESE
MOTTOJAKENT

gi Prédikator Konyvébél ide-

aett, mielGtt a kézel-keleti|

beketeryv ismerietését meg.
keadte: ,.Megvan az ideje a
kOvek szétsz6rasanak — 4
kovek Osszerakasanak —, a

szeretetnek, a gytléletnek — |

Meevan az ideje a habord-

nak, , békének” (Préd.3.8) |
— azonban Jitzak Samir jz: |
roeli kormanyf6, ujra csak|
a Likud part merev allas-
pontjat ismételgette, amikor |
kijelentette: Nem hajlands|

| teriileti

ralja, tovdbbi problémakat
jének. Samir egyik [6 tanacs-
addja, Avi Pazner kijelentet-
te:

»Az ellenzéki munkaspart

talan igy van hangolva, |
hogy esetleg elfogadna egy)
kompromisszu-|

‘teriileti
mot’, azonban a Likud

elgondolast.” .

A jlavaly december 8-an |

kezdddétt palesztin arab

rebellié d:honapja éta 138]

Az atombomba kuliszatitkai

A vilighirii magyar szarmazdsi amerikal fudés, az atom. és hid-
a ‘haddszati védelmi kezdemeényezes
(SDD egyik {6 tamogatéja nemrég volt [80 éves, és Stratfordban inter-
jut adott, Ugy véljlik, olvasdink szamara érdekes ‘ez a dokumentum,
melyet réviditve kézliink, A riporter elsi kérdése Teller ‘Ede amerikai
magyar tuddskollégdira, bardtaira —~ Wigner Jendre, Szildrd Ledéra,

rogénbomba egyik kidolgozdja,

Karman Tédorra, Neanann Janosra — vonatkozott. |

— Nagyszerti emberek, kivalé emberek — felelt Teller professzor.
még egy kozds munkal is publikaltunk egyszer.
nagyon j6 baratok voltunk. Karman Todor sokat tett a repiilége-

— Wigner Jendvel
Mind

engedményekre,|_ :
ihogy a békét megkdéthessék. |
Az a teny, hogy a Shultz-|
lféle béketervel Sziria, Jor-|
jdania és Egyiptom is igno-

George Shultz, az USA kil-|
figyminisztere az dszdvelsé. |

“Palestia halottat tartangk

nyllvan

Pazner felsorolta ellénér-|
veit a béketervvel kapeso-|
|politikat mddosité igéretes

latban: 1, A Shultz-tery ab-

| | beli eléirasa, hogy . {6 arab]
okoz a State Department fe-| orszdgok tovabha az USA, a

|SZU és Izrael békekonferen-

ciat’ tartson, az ,oly {érumot
biztositana, ahol elifélnék és
elszigeteinék Izraelt"’.

Szaud-Ardbia kinal. rakéta-

kat vasarolt, melyek nukle-

fatis fejjel ellathaték —, a2} vege beismeri, hogy a ter-|

|melés fokozdsa és ezze] szo-|
|ros kapesolatban az életszin-

nem deriilt ki.)
Pazner elismerte, hogy a

2A

fiiggetien palesztin dllam al
Kézel-Kelet stabilitdsdt meg- |
semmisitené. (Hogy mennyi-]
|re stabil a helyzet, amikor |
part hevesen ellenzi ezt‘az|

Majus 20.: rendkiviili partkonferenc cia!

palesztin felkelést ma ‘mar
tigy kell interpretdlni, mint

ujfajla hadviselést Izrael
ellen, a polgari felkelés esz-|

katonaji hadmiiveleteket hajt- :
sanak végre, hadsereg nél-|

hadseregiinket kell bevet.
niink”’, — mondotta, Végiil
kézdlte a Samir-kormany el-

képzelesét arra vonatkozd-|
an, hogy mely férum Jenne}! . 7

megkeadésere: |

bontakozas
»icagan és Gorbacsov tava-

szi (majus 29) estestalalko-|
zéja jenne esaményi férum |
a kézel-keleti béketerv ki-|

dolgozdsdra’’...,

A MAGYAR
KOMMUNISTA PART
GAZDASAGI &S
SZERKEZETI
REFORMOKAT iGER

Nevezziik glasznosztynak,

vagy a jozan ész diadalanak,

— alényeg az, hogy a part-

kizlemény jelent meg, mely-
ben
az uralkod6é part és g kor-

mdny sajét magat hibdz-|

tatta azokért a szocidlis és
gazdasagi problémakeért,
amelyek orszdgszerte a

tottak ki,

Ehhez kapesolédik egy t6rténet, amelyet (alan érdemes elmondani
és érdemes meghallgatni. Szilard Led ajanlotta, hogy az alombomban
dolgozzunk. Mar majdnem elkésziilitink. Az idépont kdriilbeliil 1945 ju-
lius eleje. En Los Angelesben voltam, akkor kesziilédtiink, hogy az el-
s6 atombombat Uj-Mexikdban kiprébaljuk.
lardidl, Chicagobol. Jelezte, hogy befejezie a magreaktorral kapcsola-

vonal emelése csak akkor

gyorsithaté meg,

rosulnak, ugyhogy a gazda.|
isagi teformok alkalmazasat |
mert ,,a palesztinek Wj uta-|azért kévetie kudare a szo-|
kat fedeztek fel arra, hogy |
rresztrojka elmaradt. |
A part majus 20-dra tizte |
kill, ugyanakkor nektink a[i a rendkiviili partkonferen-
icia iddpontjat,
‘kézlemeény szerint a valasz-

cialis szférdban, mert a pe-

amikoris a
{asi rendszer reformjdban is
elérelépés varhaté! Mind
bel-, mind kilféldin ez utéb-
nagyobh érdeklédést.

MEGDOBBENTGO

FELSZAMOLASA
UZBEGISZTANBAN

| Nemesak Azerbajdzsanban
jakadnak jelentés nemzetisé-
|gi konfrontaciék, hanem az
fugyanesak muzulmdn valla-
si tobbségit tizbégek portajan

lis hihetetlen esetekrél rant-|
a ae ; a ‘ -. |

(ja le a jeplet a szovjet Iro-)

szemeélyt

O000-nél is {ébbet... A {6

| *) szervezdket itéltiik el, bele-|
széles tOmegek egyre né-|
vekvé clégedetienségeét val-/ jo. — Milyen
_ |foglaltak le?

|A Népszabadsighan ‘kézilt|
| partpolitikai palfordulds sz6-|

érive a gyapotligyl minisz-

osszegekel

A buharal megyei  pdrt-
titkdrnal 7 milliés

lalra jtélték,

REM Se te RS Saks 2 ae athe oS s

ha azok . et .
szerkezeti] alalakuldssal pa-| nem . alosult mee 3 placgazdalkodas, Mig
ja harmadik vilag djonnan iparosodé orszd-

fal gydaraikat @ legmodernebb technoldgi-

A eséd szélén

A szovjet gazdasagi reformok legtobb.

ije nem egyéb, mint a korabbi magyar és
jugoszlav reformok kézvetlen szarmazéka,
‘Igy a kelet-eurépai események vizsgalata
megfelel6 tampontot nylijthat a Szovjetu-
nidbeli varhaté gazdasaagi fejleményekre.

KeletEurépa manapsag jéval kozelebb

}Keriilt a gazdasagi esédhdz, mint azt Nyv-
igaton elképzelik. Oly sok piac-irdnyzatd

reform utan Kelet-Eurdpaban még mindig

aval épitik, addig Kelet-Eurdpa egyre job-

|ban a korai ipari korszak mizeumava val-
jlik. Csehszlovakiatal,

Lengyelorszagig és
Bulgaridig a gydrak mindeniit kidrege-

dettek, a felszereldstik elavult, kévetkezés- | |
‘koézgazdaszok ligy vélik, hogy az adéssag.

képpen az infrastruktura az Ssszeomlds e-
l6tt all. A Keleti Tomb kormanyai a korai

'80-as évek gazdasagi szoritasdra a nyw-

pati t6kebehozatal csokkentésével és @ be-
wuhazasok megtizedelésével -valaszoltak,

Mindez révid idére aktivva valé kiilkeres.|
|kedelmi mérleget, de hosszi idére széld|
gazdasdgi hanyatlast eredményezett szd-|
|mukra,
ALVILAGI REMURALOM |

A versenyképtelenség megili
az exportlehetéséget

A parizsi Gazdasagi Egylitimilkodés és

'Fejlesztés Szervezete (angol rdviditese: QO. |
E.C.D.) szerint a keleti témb hat orszdgé- |
inak — Bulgaria, Kelet-Németorszag, Ma- |
gyarorszdg, Csehszlovakia, Lengyelorszag és |

;szeomlds része, A Harvard egyetem népe-

Romania — exportgyarimanyainak mintegy

a fele, — melyek 1980-ban még versenyké- |
| dalmi Ujsag cikksorozata, I-| pesek voltak — 1985-re elvesztették vildg- |}
| déziink a ‘kérdés- felelet inter
jubél, melyet.a riporter az tiz-|
jbég szoviel kGzlarsasag {6-|
ligyészével folylatott: A kor-|
irupcid miatt hany
yontak feleléségre Uzbegisz-|
{anban? — A wyapot tervha-|
‘misifasi figyben példau] 4,-|

ipiaci versenyképességiiket. A még expor- | ae Over a
tdlhaté kelet-eurdpal termékek dollarpiaci | an biztositana az dllandé
ranyt. A kérnyezetszennyezdés pedig Kelet-
___,___, | Eurépaban rosszabb, mint barhol masho!
| gyorsasaggal |

sillyed a harmadik vilag szinvonalara, a-|

irészesedése zuhandéban van.

Kelet-Eurdpa rohamos

zonban sok harmadik vildgbeli orszag gaz-
dasagilag mar tulszarnyalta.

Ha ésszehasonlitjuk a keleli tombot és

Dél-Korea — kvartbetjét,

A Keleti Témb meghiusult reményei

sose fog megtorténni. Ehhez mar _ intelli-

‘gencidra volna sziikség.

Kornai Janos magyar kdzgazdasz sze-
rint Magyarorszag gazdasagi reformjabdl
gydkeresebb valtozasnak kellene szdrmaz-
nia. Ezalatt nemesak a kézvetett btirok-
ratikus ellenérzés lecserélését értette egy
kézvetienre, mely esak kevés kiilénbséget
jelentene és nem alkalmas a gazdasagi ha-
nyatlas visszafogasara.

Az ésszeomldéban lévé export kévetkez-

teben késedelmes addssdg-tOrlesziési hul-
lam fog Kelet.Eurdépan végigsépérni
| E.C.D, jelenti, hogy a Keleti Témb adéssa-

ni. Ag O,

fa az exportaranyhoz képest 1986-ban, fel-
szokilt az 1984-e5 14% :1-rél 214-re. Barmely
egy az egynel magasabb ardny ebben a
viszonylatban veszélyesnek szamit. Magyar

fizetés 1989-ben a magyar kiilkereskedelnj

| exportbevételnek a 92 szdzalékat fogja f6l-

emészteni, ami majdnem a fizetésképte-
lenséggel egyenlé. Lengyelorszag ebbeli ké-
telezeitségében, mar ténylegesen mulasztott
Romania pedig most kényszeriil arra, hogy
atiilemezze addssdgtérlesztési terveit, sét

jismételten a kamatfizetések besziintctésé-
ivel fenyegelézétt; Bulgaria révidesen csé-
|dét mondhat, Magyarorszdgot tavaly ok-
téberben csak a nyugatnémet kormany mil.
| Hiardos hitele mentette meg.

A kérnyezetszennyezés ndvekedése

Az exporthanyatlas jelensége a keleteu-
répail dltaldnos gazdasdgi és szocialis dsz-

sedési szakértéje azt jelenti, hogy a hat ke-
leteurdpai orszag kéziil dtben 1970 dia
esokkent a varhaté élettariam, ami Altald-
munkaerdhi.

az iparositott vildgon.
Az uldbbi években a keleteurdpai gazda.

sagi reformok aszerint itélte'tek meg. hogy
novelik-e a magdnszeklor rés7osedését a
| fazdasdghan,
az ugynevezett kapitalista ,Négyek Ban-|
| dajat” — Singapore, Hong Kong, Tajvan és
azt dszleljiik, |
| hogyy minden teriileten, Ugy abszolit, mind |
|relativ értelemben a keleli t6émb részese- |
esae| dése a nyugati piacokon az 1980-as szinvo- |
list mutattunk ki. 6t ha-| nal ald siillyedt.
Eléfordult, |
-— Folytatas a 2. oldalon — |

zoven-

avagy esdkken'P oc +
éppen vergddd gydaraknak ads’!

cidkat, akdiresak {iz szézaléka] °°"

A Keleti Blokk versenye et
Tavolkelettel —- reménytelen
Ma az lly kérdések idgjiiket multak s
az egyedili meértek: Vajon a reformok a

| kelet-eurdpai orszdgok termékeit verseny-

| képessé teszik-e a vilagpiacon a tajvani,

A legutobbi idékig a keleti tomb meg- |
| bizhatd ipari bazisdra és alacsony munka- |

| béreire tamaszkodva azt remélte, hogy ki
|itudja télteni a nyugati piac hidnyait, most

jazonban az dzsial’ varosallam Singapore |
| két milli lakosa Inisz szdzalékkal tébb gé.|

[pet exportal nyugatra, mint egész Kelet- | senyképességet nem néveld

Akkor egy levé] j6lt Szi-

tos munkajat, és 6, meg masok Chicagdéban épp azon tanacskoztak,

hogy most mit Kellene tenni, most, hogy Hitler mar meg van verve,
€S az atombomba majdnem megvan. Sok hires fizikus, James Franck
es masok alairtak egy felszdlitast, egy levelet az elndkhéz: ne hasez-

pek kutatdsa, fejlesziése terén. Szilard Leo kezdeményezte az atom-
bombat, Mar azclétt is jél ismertem. O mindenhez értett, kivéve egy-
hez;: autdt nem tudott vezetni, Ezért 1939 augusztusaban megkeért, hogy
hajtsak ki vele Einsleinhez. Levelet irtak Roosevelinek, helyesebben
mar Szilard legépelte, Einstein esak elolvasta és alairta. Ez még a bé-
keben tériént. Amire a levél Roosevelt szeme elé keriilt, Lengyclorsza-
wot mar féldaraboliak, Wigner Jené tervezte az els6 magreaktort. A
jovének ez az energiaforrasa az 6 eszméibél szarmazik. De amit létre-
hozett, azt nagyon jo] hozta létre, Etl6l eltekintve, az alommagokat is
megmagyarazia. S ez csak egylke a ..kisebb’’ teljesitményeinek. Es a
Neumann Janesi: hat 6 raévid idd alatt ef tudott késziteni akarmilyen
yiunkat. O volt a lecokosabb, leggyorsabb kozdltlink. Matematika,
vagy akarmi mas: 6 értett hozza, 6 tudta, Azian elsdként 6 halt meg
kéziiliink, harmine évvel ezelétl. Nem tudom, hogy kénnyil-e magyar-
nak lennl, amikor magyar barataim ennyit tettek?!

A japan fegyverletétel igazi oka

— On szerint a repilées dintétice el a madsodik vilaghaborut. Végil
is nem az atombomba kéenyszeritette terdre Japant? Onnek milyen sze-
yepe voll az alombomba elkésziféesében, és milyen volt a viszonya Op-
penheimerrel, kivalt. a bomba ledobasdt vagy le nem dobasat illetéen?

— Hat sajnos,.a bombdt bizeny ledobtak. Na eldszér demonstralni
Jehetett. Vein a eee ma azt leheine allflani: a vilghaborut

akarkit | 4s  mapart link “val na:  akkor 2 ma 1 egy jobb vilégban éinénk, biz-
qonsagosabb vilagban, egy vilagban, ahol az értelemnek tobb helye
Jenne, és az izgalomnak kevesebb. Ez sajmos, nem fgy esett meg,

naljuk q bombat, ne azonnal, mutassuk meg elébb a hatasat. Talan a
japanok békét kétnek. Talan a haborut tovabbi vérontas nélkiil be Je-
het fejezni. En is ala akartam irni ezt a kérvényt, de Szilard toébbet
ajanlott. Azt akarta, hogy masokkal is beszéljek Los Alamosban, és
tébb alairast gylijtsek.

Oppenheimer végzetes déntése

Megkérdeziék Fermit Olaszorszdgbdl, Ernest Lawrence-t és Ar-
thur Comptont. Fermi, Lawrence és Compton nem akarta ledobni az
atombombat. Oppenheimer akarta. Nagyon jé érvelé volt, rabeszélte
a masik harmat. Ma mar a tirténelembél ismerjiik Hirosima kévetkez-
ményeit, hogy hany ember pusztult el. Retienetes volt, de nem nagy
meglepetés, Amit megtudtam, az az, hogy Oppenheimernek semmi
middon nem volt igaza... Amikor a hir megérkezett Tokidba Hirosi-
mabol, a japan hadi bizottsdg szavazott arrol, hogy a haborit most be
kell-e fejezni. Harman szavaztak mellette, harman ellene. Mieldtt Hi-
rosima torlént, ugyanezen haromnak €s a masik hdromnak pontosan
azonos volt a véleménye, Hirosimanak erre nem volt befolyasa.

Kuresatov Oroszorszagban jol haladt. Ha mi nem készitetttik volna
el az alombombat, a bomba Iétrejéit volna nélkiiliink is. A haborut,
masképpen -befejezni még jobb lett volna. Bomba nélkiil is be Ichetetl
volna fejezni, sokkal i6bb vérontassal. Jobb volt a bombat haszndlni,
de sokkal jobb lett volna a bombal eldszor megniutatni,

— Mindennek tudataban mi vezette mégis arra, hogy a hidrogén-
bomba Iétrehozasan dolgozzék?

— folytatas a Gik eldalon ~
}

Eurépa!
A keleti témb exportja lényegtelen sze-

| repet jatszik a nyugati gazdasdgok szamara, |
jazonban szamukra ez ¢let-halal kérdése.
‘Kemeny valutabevétel nélkiil Kelet-Eurdpa
| képtelen korszertisiten] gydrait s fizetni a-|
| déssdganak kamatait.

f 2 band * # .
Ezen hidnyossagok iailclisaibOlesere 1 nem

 hazai ‘tizleti versenyt engedik meg, hhanem
|—~ olykor a World Bank és az International |
(Monetary Fund segitségével — brutalis nad- |
ragszij-megszoritasi politikahoz folyamod.
inak, hogy ezdltal lestillyesszék az életszin- |
.|vonalat és hogy tébbletet teremtsenek a |
| kormanybiirokratak szamdra az Ujabb be-|
| fektetésekre,

Magas adék, alacsony bérek

_ Magyarorszagon janudr 1-vel a korm any
svéd addzdsi rendszert.vezetett be az eticp-

‘jai alacsonysagd bérekre s raadasul hatal, |
mas aremeléseket terveznek a mindennapi |
sségetek forgalmara. Lengyelorszag-

$7

igész Kelet-Eurdpdban a kormanyok

tigy Kisdreliék meg a gazdasag reform-
jal, hogy megorizzék az drakra, a kereske-|
delemre és a termelésre kiterjed6 polltikal |
| dig Oroszorszag szegénységnél egyebet nem
[fog aratni.

ellendrzésifket, A Keleti Tomb gazdasaga
megreformalhatatlan addig, mig, a Kom-
munista Part énkéntesen le mem mond ia-

talma legjavardl, s6t egészérdl. § ez ugy!
| Kele-Eurépdban, mind a Szovjet Unidban |

| szingapore-i vagy hong kongi termékekkel
| szemben?

A nyomaszté adéssdg, valamint a sza-
kadéknyi technologiai lemaradas terhével
a ragtapasz megoldads és a kozmetikazds
mar hatastalan marad. A vildgniaci ver-
} legiobb reform

isem képes ma mar megakaddlyozni av é.

letszinvonal hanyatldsat.
A folyamatos exportésszeomlds, majd

fizetési képtelenség tOmegfelkelést vAlthat
(ki. Megtortént Magyarorszagon,

hogy a
munkdsok folgyujtottak a gydrukat és meg-

pakadalyoztak a tiizoliékat annak eloltasa-
‘ban. Romanidban, az iparositott Brassdban
| édrakon keresztii] csatazott a munkdssdg a
| renddrséggel s a jelentés szerint két rendért

nalalra lincseltek, Lengyelorszag pedig oly
puskaporos hordéhoz hasonlit, mely csak

iiijabb dremelésre var, hogy felrobbanjon.

»A tiny dose of capitalism
can not cure’. ...

Viszont egy paranyi adag kapitalizmus

[nem tudja meggyégyitani a szocializmus

bajait, A kelet-eurépai gazdasagi reformok
ill keveset tettek és tal késén. A szovjet
gazdasagi reformok, a kelet-euréval refor-
mok gyarlé utanzatai, esupan feliileti ke.

-zelést nyujtanak és éppen ezért hatdstala-
| jnok maradnak,.

iban a kormdny a gazdasiag megnientese |
| céljabdl keétszeresre kivanja emelni az a]
| rakat.

A Szovjetiiniéd kélisdevetési jovdje e-
lore megjdsolhaté Kelet-Eurépa gazdasagi

| multjabél. Tiineti kezelds eziittal nem elég-
| séges egy csddbe jutott gazdasagi rendszer

fOltamasztasara,
Amiga gazdasag a kommunista partpo-
litikusok magdnvaddszteriilete marad, ad-

(N.Y.T., és Cato Institute kézleménye
nyomiin.)
wae SI me

%