: q “‘Dardenellikon s a Kongresseus utasitotta a Monarchi- re ‘at Bosania .— Hercegovina. kizigazgatdsdnak Aatvételére, | ‘azaz az oroszok*balkdni- terjeszkedésének meggatlasdra. | OA San: Stefanoban katate orosz—térdk megallapodést | Burépa népeire. éridsh veszélyt felentett. vlna, ha ila | Snentpétervar rakényszeritette a roskadoz6 Ottoman Bi-| rodalomra, melyet ekkoriban mdr Eurépa.,,beteg embere- | keént? emlegettek. Angliat természetesen ecsak, annyiban| Aggasztotta a térdkéknek a Balkanrél valé. ‘leszoruldsa, | : mert fé15 volt hogy a Féldkézi-tenger keleti'felében ki-| alakilé ,jlégitres teret’’ az orosz. imperializmus fogja be-: tolteni..Ez nagy veszedelmet jelentett a Szuezi ¢satorna | haszndlatat illetéen, a kézelkeleti érdekeletségeket ille-| | | '| osztrdk—-magyar egyezmény,: mely_ ugyan elismerte Ro-| mania fliggetlenségét, de | ‘gatat ‘igyekezett.. szabni Orosz-, : lorsz4g ‘balkani_ elérenyomuldsanak. azzal, | vette. Bosznia *— Hercegovina okkupaciéjat a Monerehia gyilkosok szdmit. A World Health Organization (az Egyesiilt Nemze- | tek mellett. mtikédé egészségligyi vildgszervezet) Magyar- | orszdgot tartja a hivatalos statisztikak alapjan a vii | = leginpusztitébb -nemzetének. - | | Nemesak. vildgelsé Magyarorsz4g, hanem sajndlatos: a t6on, dltaldban’ az India felé vezeté: ute tekintetében. — - Erdekes,. hogy Tisza’ KAlmdn- miniszterelnék ‘a’ kiil-| inben sem ‘szerencsés-| politike, teljesen. aldrendelte (kiilé kazt) belpolitikaj dnak. A kiilti igyekhez ‘nem ‘sokat értett. EB. téren ‘igyszélvan mindent radbizott ‘kiiliigyminiszterére, | Andrdssy Gyuldra, — ki ‘1867, és. 1871. kGzdtt a Kiegye-| 268: utdni Magyarorszag elsé miniszterélnike ‘volt, hogy} aztdnh bridisi nemzetkézi tapasztalatalt, Kilféldi. dsszekit- | lotéban | rdibdybai még ‘Génken élt a “Térdk Porta: is j6l atta, hogy. a carl imperializmug ‘Balkdnon meglelenése némesak kiilsé veszedelmet jelent, de ijabb nak, = A. magyar ké vélemény felfigyelt a ‘Gan’ Stefono- ‘nan tértént »békekétés”” veszélyeire. A magyar.politikai| partok Iltidegyike kévetelte, hogy a Monarchia mozdul- | jon’ vétre el ,,semlegességi”’ dlldspontjardl, mely a kri- azbtiban « (Gnvédelmi | okokbél) veszedelmesnek latszott. At pésti utedk — frjék a korabeli lapok —' visszhang- | ‘abtiak, 1a, 'térdkbarat tiintetésekt0l. n AZ egyetemi. ifjusag, ‘digakaie lot’ viet ‘Konstaindpolyba, elle - kb: étléniil a. legyengiilt - torék Balkin. és a Fi ildkizi-tenger iigye — Bismarck — nas urépa i iigye volt, mélybe‘tehat az eurgpai nagyha- | Rate talin OB dk .,felszabadite’,. a “ypanszldvizmust | | _ | spanyol politikai” " vendégharét- 1 wi ga, sdpitékészsége a Kossuth-emigracié irdnydban $-azt | vald | tapot adttat al Monsrchia: nemzetiségel bidihid Vanitind-§ Jett! $ mindennek a fényés | z6fidju ’,,Eurdépa Tandcsnak” a mozgaté szelléme_ mak, elsésorban Anglidnak, Németorszdgnak és az. | Osztrak-Magyar Monarchidnak. is:volt. jogos. beleszdldsa! Veep a Torténelmet, jol ismerék azt, is Jathattak, hogy: az] Felipe Gonzalez szembefordul a MARXIZMUSSA Szocialista. “Munkds:| j part (TPOE) 1976-han j6- FOE spatronialé” |. spéseimbgstt nemesak a ,,meleg tenger” megszerzése | volt. ‘hénem Konstantindpoly | elfogialasa- is! . Ez. az -8si |, varos .: ‘a hajdani Bizdne — az orosz tipust gorog- | rt otal . ‘Alomvarosa _ volt ~~ _Secutpater vires néave, | A Berlini. Kongresszus. élteté.szelleme az az And- | _ rassy Gyula volt, aki mint Kossuth fegyvertarsa -szinpadan, s aki a balkani . dllamok - figgetlenségének elismerésével ismételten tgazolta, hogy meas elve > ey. és oszthatatlan, oe meg a térténelem | Sdndor car haderéje széles frontban. megjelenik. Kelet-} Perr eurdpaban, az szaki’ ‘Jeges-tengertél a ‘Dardanelldkig: 1 ltt eseelkedni kellett, — mégpedig silrgésen! : Disraeli angol miniszterelnd ik tamogatta | azon ilzenetét, mely szerint: Eurépdénak soha sem sza-'| ' formdjéban életbelépjen. - Jhinius 4-én megsziiletett rt ‘tithos angol - oe trek: —| ‘Altal.. flyen: eldiményeke lan hivhatta aztin dssze ‘marck a -nagyhatalmak kongresszusat Berlinhe, 1878. ji. ; Inius I3-ra, — szdz esztendéyel ezelétt! Gsszeliltek Eurépa. képviseléi, ~“Szaz -évvel_ ezelitt, Berlitiben, a térténclem mén elsé. alkalommal: ‘pyilt’ éssze az eurdpal : lbad megengedni, hogy a San § Stafanol béke” jelenlegi: | fi Radziwil- ‘pas kozésség, hogy’ megvédje” a kontinenst a earl impetializ- mustol és- hatdrozzon az eurdpai elvilizicié jivéje killsésé git, de komoly. filo- Andrdssy Gyula volt! _A Berlini Kongresszus alapos kiigazltdsokat: seks. | .élve, 'tette. bket szabaddd a térék- kolonizdcid aldl, megkapta Dobrudzsat. fe- Hen. , elénydkhé 8 " | rial hébortiban. (4853~56) -taln hasznos- volt, — most |p... clbnydkhéz,, juttatd .,,San Stefanoi’’ megegyezésen, | Bulgaria fiiggetien. maradt, Jre a szultan: fennhatésdga ald helyezték. Romaniat, Szer- | $2 bidt, Montenegrot elismerték: ugyan 6 éndlls dllamoknak, ' "Abdul Korin: pasa { de ezen elismeréssel. éreztették a Balkénnal, hogy nem ; “taz orosz ,,atyuska” kegye, hanem a i ‘Hbik. Hire ‘jart, hogy Kossuth | is szét_ emelt — turini nay By ; eurdpa maganyabol - — @Z OrosZz hatalom aggaszt6 terjonsiodée de Kelet-Ruméliat epyeld- jogrend, | | orosz. hajé nem -mehet | ‘Keresztiil a Boszporuson és° a. The ssy Bismarcknak, a " vaskancellérmak” véle- ét Aérte. Bismarck helytelenitette, hogy az oroszok dkkel kétttek. békét. A |- szerint man Birodalom kétségtelen konzekvencidit: a térékiknek Avissza kellett vonulniok Eurépabél, — de nem. az oro-. Nagy . vihart kavart a kézélet- ~~ ‘pen,. ‘killéndsen ‘a Spariyol ‘Szocialista. Munkaspartban, 7 |'Felipe ‘Gonzaleznék, ‘a’ part haan . . we owe > eee can — ° ~ # re rd < | | Ratitkdimak, barceloniai: be- ak mar a. 19. _ srézad deleién isojstitotti Déi- a a Gonzales javasol- 3, | Koneresszuséin, hogy a Spa-|° losten ay elsb | gyemdntot! mnopofliumdt, miajd aranybanya — valllallatot: -alapfitatt. 188{-ben‘ 6. vétte rd a korabeli - -angol ‘kortnanyt: arra, —-1896- ig mar a Cape | Kolonia” diktatorhatalmu. minisz- tereln oke volt! Alma az ‘An gol, Afrika megtieremtése, volt, a” Fokféldre.”” E “calbdl,: - =— hogy. megnyer} ea bénnsziilo iiléttek bardtsdgat — szdmos .néger. nye tust is: tiirhetéen’ Slaalattiott, 7600, _utsa. ‘Transvaal meg- sderaese a og “Ez ze Vall: Kapesolatos ‘Rhodesia megszil vaal megszerzéséhen megelézte egymasik — “hozzaha- sonlé — volt: a neve> (18531917). “Allitélag’ orvos: “volt, “de ey6: gyitas helyétt’ hédftassal foglalkozott, mely, ‘ive miestérségnek’ bizonyult, ° | ; Ez a Jameson 1691-ben gyarmatot, “alapltott, ‘melyet 1894 Wen, Cecil | Rhodes irdntt tisatelete ‘jeleiiy; sthode; |* sidnak” © everett el. Ebbol’ az” dult aztan el. a véres ha bord a birok maitadvanyai | billien, - Transvaal — -egyidej. ‘legazolasdval.. Joseph: Chamberla: in volt az- invazié: politikai: eldkészitéje és ‘végrehajtdja, | és, ‘Rhodes volta: vallalkozds gerince — a ,,lelkiektél” reer . see te : a — kereskedelemig. Ez azonban mar, pelaite miegertl nem: vers hetnek’ eae (a letésének. fejezetébe . tartozik, °°» " Hfelhaszndlni. S6t, lézersu- f | a geod a felhbkre is” Te . ‘ 4 y miata ‘okozta.” ‘Ezen’ ay x + % ra WN . Pah : 3 EOLA we fa My aed e. “brbminel: éttosttik | : sj lsmersbiket, hogy | “VALASSZA MEG ON AZ UTAZASA NAPJAT ES OLCSON UTAZHAT, HA 45 NAPPAL ELOBB VASAROLIJA MEG REPULOJ EGYET _ JELENTKEZESI DATUM HATARIDG ‘Jalins 4— lajusets 7. (14) 509.00 Jiinius 7. Julius 24— -Auguszius 21. (28) 509.00 Junius 7. Sellyiaatar 66 Ibs. 4 héttél -- 6 hétig $509.00 KERJEN iN RESZLETES FELVILAGOSITAST! AMSTERDAM, PARIS, FRANKFURT, LONDON, ZAGRAB, BELGRAD woes Kedvezményes ABC charter utazdsok ~ _ UTLEVEL—VIZUM—HOTE1L—AUTOBERLES—EURAILPASS IKKA—TUZEX—COMTURIST—IBUSZ—CEDOK f6 sképviselet _ Pénzkitidemények és vammentes csomagok. PENZ ES GYOGYSZERKULDES a vilég minden tajara KOZJEGYZOSEG: fordf tdsok, végrendeletek, hitelesitések, stb. A LEGNAGYOBB HIVATALOS MAGYAR UTAZASI IRODA AGENCY TRAVEL SERVICE | DIVISION OF INTRAGSERV LTD. . 519 BLOOR ST. W., TORONTO, ONTARIO NSS 4, CANADA me