$ ssabod | ndp lesz ’ —— | : < 7 ok |

cuadigkt... |§ -—D Ann nin 0—0lUl,lc( RT 6 lh | oi haw = BE teagan ndepenitent
BERZSENYE | hese iazelUlmltCOU Frnt a gif — 0ClU ia the Hangerian Language

Vol. 37. 42. AAAVILeviolyam, © 42. szam. : | | | . 1984. oktober 2 al. szombat. | . Ara: 50 cent.

olyasa (

(A szabadsag 1. évforduldja)

Sir Evie Gairy, Grenada voll (Mauri | A mersékel{ parifrakeiok — a karibi

ce Bishop clétt szolgalt) miniszterelnéke | szigetorszagok és az USA javaslatdra, —

‘az amerikai .barati segitségnyujtas’ elsé | megproballak k6dz6s nevezdre jutni. Ennek

19 lévfordulojan elhatarozia, hogy ujra vissza- | a kdz6s platformnak az eredménye lett az

Kina fél labbal a kapitalizmus felé lep @ Nagy 3 irani offenziva késziil!? lér a trépusi sziget politikai aréndjaba, | ujonnan alakitott Uj Nemzeti Part, mely-
nek kormany{6 jeldltje Herbert Balize, icy

igazi vezetdje kilép a szinfa-{ 1. Cs tt be-| - Elvégre 6 cba. |
Bazi % je kilep a s | sokkentett allami be Elvegre 6 voll az, aki az Amerixa-ba- fogalmazta meg az UNP célkitiizéscit:

Kadar Janos Parizsban ant felelte Milterrandnak a moszkvai hatalmt nPo- lak mégiil, akkor valami avatkozds a termelés mene-|ratsagot szorgalmazla, 6 volt. az. aki az
werplay” versengés hatterét illetoen, wes ya szemelyi valtozasok nem hefo- igen fontos esemény lehet téhe; orgs USA katonai clenlétet helyezte elény- — ,,Mi képviseljiik Grenada lakossd-
lydsoljak a rendszer stabilitasat...”. Valéban, pl. a vezérkari fondki posztrél késztilében. {gy is trtont: | 9. Csikkentett. drellenér-| ben a Maurice Bishop kormanyté alatt | ganak {tobbségst, akik kidbrandultak a
elmozditott Ogarkov tabornok fjra felhukkant. Kelet-Berlinben, amint elytarsi néhany hete a People’s Daily | é¢ és kevesebh allami se- meshonoso dott exyre ergsidg kubai hefo- | diktattrakbél, a kommunizmushél... A
esékokat lehelt Honecker keletné¢met partvezér oreajara. Raadasul, Grigorij c. kinai partlap elsé oldalan aly: : — Oo lyassal szemben » Oo mi néptink stabilitast, gazdasagi biztonsa-
Romanoy Politbiiro-tag tudomasa szerint Ogarkovot a Nyugati Hadszintér pa- tiz napon at Deng profilja | 3 Ny » — —_ a got és demokracial éhajt.”
rancsnokava nevezték ki, a Tavol-Keleten elkévetett baklévése utan — Immar volt lathaté, néhany magvas | jo. . i" an ' Nok kins , , | le cue
40 ezer japan rendér, ami az egész orszig rendérhatésagi emberallomanyanak Deng-idézettel Niszerezve .. . ae ‘ ati alatok azott; Egy éevvel ezelott tortént... készil 4 lo
egyatidét teszi ki, nyomoz a ,,Tizenegy Are: Ember” néven jelentkezo, terro- | Be meek oltozkodes mepen- | | oo Mire készul a grenadai balolda:?
rista esoport utan, melynck legismertebb zsarolasi fogasa az, hogy a népszert | A heten aztan kiderilt, gedése (egyénileg eddig tilos | Egy esziendeje mult, hogy _mintegy £ neabkélocedeut halptdalt entmreatiodwe

| . ae get pe ae ere Tee nn oe — | hogs voll a mezégazdasagi és ipa-| hétezer fényi killonleges kiképzésti USA | A esekelyszamu baloldali szimpatizans
cukorka- és esokoladéaruk csomagolasaba cianmérget rejtenek, igy pl. a Mo- | BY ee ee _ | és marxista (masodik és) harmadik utas
rigana Confectionary csokoladégyartél félmillié dollar valtsagdijat kéveteInek — | az clokészite hadjarat a 35/11 munkasoknak a helyval- | katonasdg szallt partra Grenadaban, hogy | | vale: ” atesadhate
" éves kiztarsasag tj, gyé-|loztatas, ami az alkalmazta-|az akkori marwista befolyast és annak ve- | partfrakeioja nem éppen — elfogadhat

ng LL ed rrraae to Sehake: keresen  megvaltoztatott | tast illettc). déit leszerelje. és népszertinek mondhaté jelszoval 1é-
kormany agy tervezte, hogy kb. hétezer rendér segitségével koriilvette Schoken nnn nas paranienl | : emit | | Meal imudeide hel.
y UB: hérpolitikai felépitésének | | /pett fel. hogy ,,Az amerikai invazios had-

varost, és a timeges hazkutatasok soran 350 fekete személyt allitott birdésag elé hchavangorisé "I A vaskalaposok aggo-| Ez sikeriilt is, mindéssze 19 amerikai ‘sereg mielébb hagyja el a szigetet, mert
— A radikalis PLO-szarny Arafat tavozasat kéveteli, azonban a gerillavezér as sence szolgalta, dalmaira, miszerint az j-) katona élete advan, ami — a nagy téthez | egyébként a valasztasok partatlansagat
még mindig kb. 50 szdzalékos timogatast élvez hivei kérében, ami nem kedvez | Aner, a | - . ! ‘Bazdasagl | fajta, kapitalista médsze-| viszonyitva — északamerikai kifejezéssel ad lehet garantalni!” ~
a kibuktatasi tervnek — Marcos, fiilép:szigeti allamfé az 1983, augusztus 21-én | ae th talniea” alli. rek ,,szennyet” is hoznak| élve ,,bargain’’-nak, j6 vételnek, azaz elé- |
megilt Aquino iigyéhen egy ,,katonai dsszeeskiivé csoport” ellen foganatositott | nak. eszitett talajra’ MUN") majd be magukkal, a lap nyés megoldasnak szdmitott. Mivel jelenleg mindéssze 250 (kétszaz-
eljarast. | - | = vr « sok Wao 7 nae oA ony dlven) fényi USA katonasdg tartézkodik <
cnet  aeeaaaiemeinnt enema eeeeeeenmerrene “oleg az ipari munkasok|; ¢cilunik, ha gyakran Usztab : * * o. szigete) 9 léiszam valéban nem mond-
A SZOVJIET OJRA szor tértént, hogy a szovjet(bajdzsan teriiletén giganti- (bb bérben megnyilvanulé| kodunk! (Hmmm!) A jelenlegi hangulatjelentés, he vomaaetency oe ne
GABONAHIANYBAN | gabonatermeles mennyisége Kus: folyoelterelesi féldmun- | ssztinzéscit kell kiemelniink, | roviden tasok idejére ezt a létszamot is nominalis
SZENVED nem érte cl az eldirt terv-| kalatokkal aat probaljak ok mert a kb. 200 millié kinai TRAN RENYTELE N ; , _. {jelenlétté esdkkentik.
Annak idején  Nyikita szamokat, mert 240 millié | erni, hogy a Jovoben onteze- | varosi dolgozé a bérskdla OPEN? ABA ~~ | Manapsag & szigel nem hasonlit_ mar
og te tonna helyett kb. csak 170|ses alapon az,eddig termeé-| adatai szerint jocskan lema- LENDULNI, HOGY A | ostromlott erédhéz, bar az épiiletek falain
Hrusesov azt igerte nepének, millié tonnanvi gabonaféle- | ketlen sivatagban is megje- radt a mintegy 800 millid| HABORUS KATYUBOL | ott arulkodnak a golydzapor-lyuggatta nyo-
hoa ns kanitatista vilag Me séget takaritottak be.) lenjen az aranykalaszos bt- | ldmiives mégott, mert azok | KIKERULJON mok. Ma a fiatalsag béekésen labdazik
melési modszerbell clonyeét, | Tréfasan szoktak ‘emle- |.

A két hénapja tarté zavargasok méregfoganak kihizasat a deél-afrikai apartheid

te

A saigeten visszamaradé amerikai (érzs
feladata a grenadai rendérség és egy
Dovan fale sent than ca , a az..., SWAT (helikopteres és ejtéernydés) kiildn-
immar ot éve a szabadabb Az elmult. nyole hénap azon falak kézelében, ahol vetélytarsai [le ges osztag kiképzése. Amikor ezt a két

| Bishop miniszterelnokét, szorosabban velt! feladatot teliesitették, az amerikai katonai
tilszdrnyalja majd a nyuga-|mer minden este imajaba| Mee a Nya gat talszarnya- heaeiiaiaad elénycit élvez- ayatollah, Iran ide olé gial ve] on ségét és munkatarsait falhoz allitot jeleniétet_ megsziintetik.
ti vilagot... foglalja_ az orosz vezetdsé-| lasat, és az angol bukmé- Zere ismételten bejelentette, | | | 7 |

Konsztantyin Csernyenko | get, mondvan: ,,Magassagos| kerek szerint — akik min-| — reszerint a Mao Ce-tung [208% ~Meesemmisito csa-| Az a kis létszdimu amerikai katona- A grenadai balo'dal
dllamfo és partvezér mar) Egek, | den tétre fogadnak — sital  bevezetett egyenld | past mer Teakra”. oe | Sag, mely meg a szigeten szolgal, beke-
nem mert ilyenfajta meresz | tartsd meg a jelenlegi ket- esaknem biztosra veheto. | per” elvét_suthadobtak, es | ey ‘ “ae f i Ayalo ° n] Sen wégezhet ee eee mert event .
joslatokba bocsatkoani, mert| patkezes szoviet mezégaz- hogy Csernyenko sem eri Kindban megsztint az CBM lle erat Tome lakossag bimalmat, Elvegre az USA)
— szégyenszemre — | dasagi minisztérium embe- meg a sivataghan hullim. | Idsdi, mert (magyar példé-| en cme s owt a 7 | katonak onell atonak szamitanak, ~ és tobb |

tijra be kellett ismernic a. reit, mort amed dig ezek 26 buzatenger | latvanyat. fra?) a szorgalmas s jé ‘mun-| 2° oe nenem oF ne enital kemeny valutat hoznak a konyhara, mint: dat alédik, amikoris ogy kubai érzelmii klikk,
héten, hogy az idén nem-|  yonnak uralmon, addig az Legfeljebb Patyornkiifele kast ezentil jutalmazzak. | 54°! ° ns es a c NO az értéktelen pesdvi al fizeté kubai ..szak-! © 49 aves Bernard Coard yezotésével ony
esak, hogy nem sikeriilt) | | wdelibabos réna” formaja- | mig a lustak rossz teljosit- | BEPCk fényképei mind-mind) ér6k’, akik esaknem teljesen elttintek a_| véres leszdmolas arin kisérelte meg az ura-

en bizam is yevore talal an a . spe) Ar ] 7 nak yoRy — bt
behozni a Nyugat technolo- | ban. menyere birsagot vetnek ki, areal arulkodnak, hog; szigetrol, lomra jutast. Ekkor tortent, hogy Maurice
Bishopot és tiz legszorosabb munkatarsal

giai elonyét, hanem ismeét | | Csernyenko maris nay : KINA VEL SEEMAUEL avagy levonasokat eszkdzil- evuital ran meine busi-
a eparul a: A FEL MAME | ness’, azaz komoly forma- . | eka
gahonaimportra szorul az szabasi mezdgazdasdgi A KAPITAL] eos inek a jévében! | A kubai balo!dal felszamoldsa | lemészaroltak. Hat nappal késdbb — ez mar
; Edd : Per st P%
'terténclem — partra szalit az amerikai kit

i
7A . | Sg | ban prébalja bevaltani fe-|
orszag: lenintezkedések terveit je- | FELG KACSINT A 39 oldalas reformtery wig | |
Oo Az a maroknyi marsista, akik tila}, jénitmeény.

patenger.

és a Szovjetunié mindenben | getni, hogy a kanadai far-| “Hrusesov sem érte  piae, és a némileg korlito- folyaman Ruhollah Khomeini |

a birdésdg elott

Mint emlitetilik: az eldre megfonto!t
i tomeggyillkossag vadja 1983. oktéber [-re

(Zarojelben megicgyez- lentette be. éspedig: Kozép-. fobb lenyegbeli Ujitasa — dio- | nyegetéscit, mert jelentos,
ziik: az idén immdéar hatod- Azsia, Kazahsztén és Azer- Ha Deng Xiao-ping, Kina, héjban: _ Folytatas a 2. oldalon — | donképpen kirobbantottak az amerikal in--
| )vaziot, — szamszerin(t 19-en — a kdzel- | Az osszeesktive csopert biintelojogi pere
}multban keriiltek birésag ele, clére meg- a grenadai fovaros, St. George largyaléter-

4 w i Fontelt gydkessag vadjaval. | mében folyik. Szdmos ,.szinpadi hatdskelt(é
es CSZ OZ Ok | “Que jelenct” jatszedott le. A vadlotiak azt allit-
rg QC | | 1979 voll az az ev, amikor Maurice,‘ OO Andee? hiked ahh Heetiie ei
: : | | jak: A birésagi eljfaras cllentk ilegalis, hi-
opm ee on itnal ‘ Bishop — ¢gy allamesiny reven — hata: szen ag orszag idegen megszallas ala ke
Ag utobbi idokben olyan kifejezesck latnak nyomdafesteket a ma- derekkel széges cllentéthe keriiltek. Hyenkor csak az emberi ériékek |lomra keriilt, mert az dgynevezelt ,,Mon- ie é i“ iG iucgen MeEsZauas ala KC
gyar cmigracios lapokban, melyek arra vannak hivatva, hogy ad egye- voltak kepesek athidalo megoldast adni. Ennek a lelki agonianak az | goose Gang an epy kiilénieges rendérkill6- | ri
nek szabad véleménynyilvanitasat gatoljak. Szomord, hogy emigra- ismerete nélkiil, sokan maradtak szinvakok. 6k a vilagot fehér-fekete | nitmény — annyira terrorizdlta a lakossa-
id . ell 7 ily YR OF WTS ; a8 : ‘ . fea brven wl A ep rds i e 3 ae 2 Ee ; ; * - .
clonkban az yen kemmunisia takiike megengadelt esgkoune yal. Azdk. szinben latjak, és a komplex kérdéscket az igen-nem egyszertiségével | got, hogy a baloldalra valé kanyarodast Tulélheti-e Grenada a valsdgot
akik magukat a kommunizmus client kiizdelem bajnokainak tiintetik old ak meg. zz vel 1 leegyszerti: aly ¢ ~2 asl
i ¢ J iE g. Ezzel clkovetik azt a lecgyszerisitést, mely elészir a .zsi az USA anyagi segitsége nelkijl?

Postuktirt:

j—- a kériilmenyekhez képest — esaknem
fol, nem dobbennek ra, hogy a .cél szentesiti az eszkézt” idcologiaja dokkal" szemben lett alkalmazva, majd a habordivesz{és utan pedir | mindenki sorsa jobbra fordulasanak hilte. |
a dialektikus materializmuson nyugszik, minden magyar katona a .fasiszta’ esoportba sorolt. | _ a | | Nem valoszinti, mert jelenleg mindész-
Az az erzéscm. hogy ennck oka sok escthen az, hogy az illetok egy Tragikus, hogy ennyire kézenfekvé tapasztalatok cllenére is az} Bishop negyeves uralma azonban azt) 9 3 ynillié dollér az az dsszeg, amelyct
fogalom, a ,.kommunizmus”, ¢s nem az emberi elnyomas altalanos — emigracié megoszlik a hagyomanyos kuruc—labane venal metitén. A bizonyitotta, hogy Grenada egyre inka | a, invazid ota az amerikai izlelemberek a
fogalma ellen ktizdenck. A személytelen ellenseggel szemben azutan tragikus. hogy 1944 oktéberének megosztasa a kormanyz6-koveték és a| Kuba erdekszferajaba keriilt — es ha nem’ oi coten invesztaltak, anak ellenére. hogy
minden eszkoz alkalmazasa jogosnak tunik fol. Azok azonban, akik so- ——_yégig-kitartas hivei kézétt ma sem tudott athidaldst talalni. Ennek ae az amerikal invazio, amit HE .Sest- Grenada igen kedveré hitel-, kamatlah és
kaig élteck a kommunizmus valésagaban, a maguk bérén tapasztalv: nem mas, mint hogy képtelenek vagyunk egymas erkdlesi integrita asa- j- | Segnyajlasnak” neveznek, akkor ennek KF | adémentességi feltételeket biztositott a be-
annak minden terrorjat, hacsak nem vakultak el a fajdalomtol, tapasz- ban bizni. Szinte kéjes drémmiel fedeziink fl egymas cikkeiben. irasai- | S72 thatatlan see ae bizonyara | suhazdsokat eszkézlé tizletemberek szama-
talniuk kellett. hogy a rendszcr mégétt emberek vannak. Mint ahogyan ban kitételeket, allifasokat, sajtéhibakat, melyeket azutan Iehet ma-|10V8! (bb emberaldozatot igenyeltek vole | pg
nem minden német volt naci és nem minden amerikai volt felszabadite gyarazni, és legtébbszér (élremagyarazni. Nem keériink magyarazatot | "* |
lovag. igy hasonloképpen a kommunizmusban is meg kellett ismerjem négyszemkézt, mert az nem érdekes. Nem! Azt mindjart a nyilvanos- | | Mindenki
azt_ a kisipari szovetkezeti parttitkart, aki nemesak, hogy embersege- sag foruma clott tessziik, és sok esetben durva és kultdremberhez nem Mi varhato | bae,
sen viselkedett velem, az iilddézdttel, de 1956-ban személyesen lott ki mélté jelzék alkalmazasaval. Igy térténik. hogy emigraciénk kézirdi.| — . -laen er es)
‘osz panedlost. Nem téral S amlékesotombal annak a pest ceiilatai Ae tntdens hss a decemberi valasztasoktol?
egy orosz pancelost. Nem torolhetem ki emlékezetembol annak a pesti egvesiiletei és intézményci egymas elleni harchan poesékoliak el nem- \ erenadai dzleti élet lendiilete cave-
rendornonek a megmentését, aki, mikor kiutasitasi végzésemmel jelent- csak idejiiket, de anyagi ercjiiket is. Valami végzetes révidlatassal min- A grenadal wed Cer ICHUUIEIe CE.

a i Seealiidchan dlnan A szomszédos Dominika sziget minisz-||ére megtorpant, mert a vdlasztasok kiiszé-
kezlem, bizalmasan megsigta, hogy hogyan kell Hegalitasban elnem denki ki akarja tildézni sorainkbé! a beférkdzétt  komimunistakat’. és. tereIndknéje, Engenia Charles (akinek esa- | pén mindenki a2 urnak eredményének ..szi-
viey, hogy ne talaljanak ram. Bardtomnak ¢rzem azt a magyar komu- kozben nem veszik észre, hogy ezzel az lld6zési maniaval az d mal- patal jelkepesen ugvanesak resal vettes | nezetére” var mert - ogy jelentés befo

aoe é See oy) HEE TES wh deh AL WERT ERS rade TERE om we GRR I

hor dobta et @ narthae edt sidbrindullan, mikor a julalmat vighatt IMURER DJUSE 8 Wize. az amerikaj invazi¢ban) igy nyilatkozott: jlyasd helyi Gzlelember velemenye szerint
volna zsebre. Hogvan tagadhatnam meg azt a baratomat, aki dllasat ~~  Grevada térténetének uj szakasza ~ Gairy njabb syoeclme “a haloldalt is
kockaztatva enged(c, hogy nala Jakhassak, akit késébb nagy nyomasra a | . fa seabad vaiasztasok nelkil elkepecthetet- met visszahouna a sirbul pe elitzne a (e-
bekényszeritetiek a partba? Nem gondolhatok ra ma sem maskeént, Upy Tatsztk. nem tudtuk megtanulni gat a Idlektani igazsagot. hogy len. Egy azonban biztos: reszemrél_ nem ke-heruhdzo dizlelembercket™.
mint baratonira. Azt a zsidé egyetemistat is, aki 86-ban motorkerék- esazmek cllen nem lehet az croszak fegyverével kiizdeni. Meg egyetlen | szeretném Erie Gairy-t ujra viszontlatni _
paron dsszckold-szolgalatot teljesitett a varos killénkézé részeiben har- egyent scm ter itelt meg hoherbard vagy ker ekbetore és. Csak martiro okat a nuiniszterel ndki szekhen oa Miniszterel- - A Keren Szigelorsia gal me
colé szabadsagharcos csoportok kévétt, és maga vezette a lészerszallité lehet teremteni. és az esak az eszme megerdsitésct szolgalja. Mi, akik néksége alatt a kdzélet korrupciotel volt | oon apse hogy 3 sail iol *
gépkocsit a varba fol, most is szabadsagharcosnak tekintem. | | a kommunizmus eszméje ellen szallunk sikra, esak életiink példajan |terhes, és rendérsege bruialis meodszerel Pokat “s wv ain a ; or | ve
ys azoknak, akik olyan szilardan tudjak, hogy 6k meg vem alku- keresztili meggyozessel remethetink sikert, hirhedt hirben voltak.” | ck Giitéce snterortst “Grenada. trépust
|paradiesom™, Jegalabb annyira [edi a va-
, lgsagot, hogy viszonylagos stabilitas ural-
a mego.dds? kodik, elvegre nines az a turista, aki az
.ingd talaju’. ingalag kormannyal rendel-
Gairy tehat — polifikal meggondola- | kezé forrd égévi szigelekre vagyakozna .
A terror fajdalmas valosag volt. Csaladok inegoszlédtak a 3 politika’ sok matt is ~ nemesak kegyvesetelt lett, | _
allaspont szerint. A fiatalok az oregehkel, a jd! helyezkedék a resuz ka- : ~ Folytatas a 3. oldalon ide vatoszinitlenne val, pocy Visszaterhet. | Bard

a valasztasok kimenetelét varja

Csak meggyozéssel . ..

yoan viselkedtek volna a kommunista Rakosi-¢raban. azoknak azt fe- Egy cklalans példat hozek fel hathénapos esilei tarfazkodaseny t-
lelem csak, hogy — mint az indian Ie: genda mondja — senki sem ifel- pasztalatabol. A exile) kormany minden idegent, aki hosszabb idere ker Az mur Nenizeti Pry" lcenne
bet azok folett, akiknek a mokaszinjaban nem fart! turfozkodast, rendorsegi kikérdezésnek rendel ala. A sok kérdés kozott |
az is szerepel, hogy volt-e az ileté deportdlva? Mikor erre a kérdésre |

Meg nem engedett eszkozok igen’ -nel feleltem, minden szem ramszegezédétt. A mogorva rendér- |

arcok esak akkor cugedick fol, amikor megmagyaraziam. hogy Ma-