Nem sokasdg, hanem Lélek § szabad nép teiz- esuda dolgokat...— BERZSENYI Vol. 9 ), No. 37. IN. vt * c z } ei ¥ x : aad . Ry RY Sd iS q 7 5. a (A. A) Bécs, +1987. nov. | A par tezetas ee : elérkez att l4tta az id6t, hogy a nehezen 400 ezer fare feltorndszott parttagsa- | ¢ got tjabb megbizhatésagi proba ¢ ala vepye. Burkolt tagrevizidl haj-. lanak végre oa végheees tagkOny- —yeeskék kiosztdsa alkalmabal. No. vember 15-t6l december 15-ig tart a parttagok rostdlasa. Ujbdl eld. veszik a régi szimadast: ki hogyan. 5 viselkedett a forradalom alatt és azéta? Denuncidldsnak, személyes | bossatinak nines helye, —— irjasa. pirtsajté,. Hazai szont tigy tudjak, hogy az elvtar-| sak mdris egymas torkdnak ostek. | ta 5-10 saizalékos szimolnak, AD utdnpotlist az th kommunista favorit, a KISZ sorai- bél akarjak kivdlasztani, ‘Nesze semmi, fogd meg iol megolddst valasztott a Kadér-kor- miny az tizynevezett Néptront aktivizildsinak — kérdé- sében is. Hetck ta inditjak a Népfront. megrozsdasodott Motors fit, de szemidtomast eldre resz- ketnek attdl a pillanattdl, amikor| a sikerbelen - kisérletek ellendére mégis nekiduraina magiit és meg. indulna. Mital fél a magas partve-|' zclosdp? »Nem akarunk — olyan: Népfrontot, — frja a Népszabad- sip-—~ amely andép hatalmaval, (értsd a kommunistapért diktatu-| fijat) szemben se nem hidep se AA ROD EECCEEREEPEELEPEESECEEDPEEEEOPOPS FLOP ITE s Di iploma dic tat aT! lars Az utobbi hetek folyamidn epy-, mist kivetisk a killénbizé vildg, politikal események, vilégrasz016, tiriénelmi jebentéségii szenzdcidk, | és mindezekkel a Kreml ajdndé- kozta meg a vildgot. Tekintettel arra, hogy ezck kizétt a moszk-| val ajandékok kézitt olyan kétes- ériékiiek is vannak, mint példaul. ery szovjet marsall feje, epy sza- mojéd kutya teteme, sth. a hla éreésin eleve til tehetjuk magun kat, de a csodalkozison — aligha, | E csodilkozisba akaratlanul is az clismerés érzése vepylll, mint ahogy ag emberl tpyessée, ha. bankrablisban nyiivanul fs meg, Az adéemeléstol hete, hopy haboris Néhany mestersepes fess tlisé- pet teremtett a Szovjet, hogy ily- | modon véekép annak a katonal. —kiikknek a kezébe jatsza a hatal- | mat, melyet edzden nur sajat szdllascsindldjava készitett el6. Es. mi vo olf ,nyupat reakcidja: ideges- sép, elkésve és lirmisan fogana- | tositott vedelm) Intévkedtsck, dltalinos tandestalansdg. man: A szavjetnek nem lehet ér- deke a hdbord, nektink se — de hat akkor miért e feszilliség?). A Szputnyik 1. kilévése a! mibél a Szoviet elfiszir adta bi-| zonyitékat, hogy rendkiviill erejii, az amerikaiakét messze meghala- | dé litavolsdpd rakétakkal rondel-. kezik. Nyugat reakcidja: Macmil- lan Washingtonba | sietett, Eisenhowerrel egyiitt: targyalhas- | sik mee a dolgokat. A megbeszé-. lések eredményérol semmit sem) tudunk, a kOzés nyilatkozat beve. get) rdsze azonban eny furesa | epyetértésre enged kivetkeztetni. | Kijelentik, a.) Hogy a nyugati vilig erg meghaladja a_ de nem beszélnek | arrdl, hogy a nyugati polgar ipé-_ forrasai Szavjeluniddt, es are is & nyel hAnyszorta haladjAk meg a szovjet polparét és hopy a ver-. eripo- tancial végill is a szovjet vezetést | ie ilvaval 1500 kilométer magas-frok és. rakéta- szakemberek neve-$lenti, hogy viiererts bizonvta- _ tényleges senyben hasznosithato. vatlatin helyzetbe. Dulles clinydsebb beszél, midin azzal zarja le a gon- sem volt valami véletlen szerencse $az iam fizeti. Az igy mepterem-§ dolatsort, hogy ,ezen az dron nem sztil is akarunk ilyen eredmanyeket ele h émi,” etinek | informiiciok vie tagveszteségegel | _Jetargikusak, Hazafias | cease ‘azonban nem adnak ki a kilbvést sor an olyan. nagy sebességet ért -zonyos magasabb Sziriaban | -zottabb mértékbon kénytelen a tO.) a megillapitas kétségtelentil he- | (Lipp: | E atkal. hogy | is ezekrGl az elinydkral_ is ingotiak, cintkusox soraibot nem mele ag fllaspontot foplal el. ptot Kad: free alig mernének — val- Nem j6é Népfront aZ, amelynek | lalni, A kommunistiknak 40 fi- acacia plattformajdba min- | tikra” van sziikségtik, akik enge-| ane azt magyarizza bele, amit: 'delmesen meghallgatjak a KP-sz6-! kar? A Népfront keretén beliil. nokokat és Utemesen tapsolnak a) nem éledhetnek fel a régi partke-. _semmitmondé frizisoknak, vllyen 3 'retok, eat a forradalmi kivansd- -szakaszban — frja a Népszabad- rosnak, hogy hagyja el 2 kb- § vot a parthivatalos a »megingott sig ~- életsziikséglet a Hazafias | vetséget. Kadarék - ingadoz6$ timegek hangulatat kihasendils | Népfront! A témegek timogatasi- | j kormAnyzatdnak gy mesterkedésnek never. Kik ve- ta kell hivatkozniok a kommunis- | $s zliksége volna arra, hogy a bi- hetnek részt a kommunistak sze- taknak a bolsevista biblia cldird- — es iy é imoriliésben? A sa szermt, A Hazafias Népfront ¢ : tint a Népfront.tomoriilésben? A 8 Pee. gm fron kimozditsik, Felajén- | Népszabadsag szerint ,,02 embe- | ats zntszervezete fogja a joveben | ae -rek egy része, akik az ellenforra- | Magyarorsedgon a timoeget jelké | lottak nek, hogy nem torténil dalom kévetkeztében — kidbran- pezni, A Népfront talaja nagyon' bantédasa. 'dultak a politikabol, cinikusakka,. | ee amely a népidemokratikus tagaddkkad valiak’. Ezeknek, akik: Aték elmaradhatatlan kelléke.' $ Jolértesillt Budapesti iGrdke. bél szirmazé hir arrél szimo be, hogy i Kadar-rezsim kézve , titdk itjin ajdnlatot tett a bu ‘dapest! amerikai kivetségen 3 tartézkod6 ‘Mindszenty bibo- | Lehetové _ingovianyos, ezt a legjobban ma- “_guk a kommunisték tudjék, ezért faznak ettdl a 16", szin} anylaval. A lakdsukhoz esd 5 leg § ize lebbi templomban szaba don misézhet. Ellenszolgaitaté.- . § sul azt kérik Kadarék, hogy tartsa _tdvol: sagt: | _ominde * nem akarnak sem-_ mit, szanta a KP a Hazafias Nép-. lf rontot. Ennel s stilyosabb- kockiiza- | ARAN RA a ree san an — rakéta timeggyartasit kezdi | Két ij tom iipar januarban a misik, az ,,Air Force Thor” ne vil rakétdval.. Medaris . tébor el az amerikai had Washington. AZ amerikai illete-| John BB, Medaris tabornok jelen- | ikesck figyelmét e¢ pillanatban ‘a t6st tett a Fehér Haz rakéta-szak- bejelentette, hogy az Uj rakét ! rakéta-kisérletek. kotik de. Napon- | emberel elétt a Jupiter IRBM"| rokozzil a folynak a kisérletek, _jelentést nevil rakétire ol, amely a kisérletek | 822al az Uj kilévési rendszerrel, amelynek kisérletei most folynak. Mote tabornok epyuttal azt is ehal lentette, hogy a jv év ele tar kezdve mindkét rakéta ' ) ayart taisa elkezdés idik. prabak ral. Most tdrténik meg eld) el, hogy e ellene a védekezés telje- vazGr, hoay a napytavolsagi rake: sen lohetetlen, Az ellenség a kilu- | 2 tik nyillvanossagt ra | vohelyeket sem } tudja mepiallapt- | hoz . fan 0” | eredményél tak. DOOeneDee se ser eCOnene ese eee OOS OPEOTEELCTELITELIOTPLOLOOTOT LROPPLELD LID EPLIIILED IPED LIAL IODA dN Pane ell smeréat valt t ki. A diploméciai /Sajdt inspirdcidbdl adddé nyugnti raketik, melyek a) “féldnek bir- zsonglérkidés pedig az emberi _kezdeményezés kilitastalan, ha.) ligyességnek egy kilindsen jdlf i nem tekintettel arra, hogy még aj sem titok, hogy ezek atom és hid- 2eto formiaja, mert a tOkélynek bis creakeidk is lustdk, elkésettek és | rogénbomba- ‘Fejekkel szerelhetik | fokan termé- erdtlensk, még az is valdszinilt-| fel.” | jar a keazdemé- : len, hogy akdr a legprovokativabb szetszeriien vele lly elizmények utin a vilig re- PRYOR Gs —- ozar a félsiker. Mindez | szovijet lépéseket | kdvetnék-e velicié ezertien varta. ‘az amerikal , Foy ¥ : 3 x ; szoszerint igaz a szovjet killpoli- olyan reakciok, melyek akdr egy elndk november 8.-i _,,bejelenté- tika és diplomidcia esetében is. A| | | jogos felhiborodas, vagy a vég-| seit.” Taviratok’ ezrei kérték tale _pkezdeményezés elonyei” cimmel | _Veszélybe sodort élet Snvédelmi | yz igazsigot. Barmennyire is kelle. szoledltatatt szovjet példa pedig | erején keresztill vissza tudndk mes lenne anndl plasztikusabb és markén- | adni. nyugatnak a kezdeményezést | sabb, mert kontdrjai egy valéban és ennek eléfeltételét — az dn-| passziv és ismert akapitalista kor- alld elhatdrozasi és eselekvési ké- aad virés holdaknak. nines befo- cnyezet” nitterére rajzoludnak ki _pességet. Payelbre csnk szovijel Ui lydsa biztonsdgunkra...” Ez vagy “éle 2s kontrasatkeént. lly viszonyok | Aniciativinak 6 8 a nyugall pariro- | sz6noki trilkk, vagy vaskos valdt- ezt hinni, lehetet- len, Kil§ndsen mikor a legkénye- sebb kérdésben igy— nyllatkozik: Aida aia at tes “kéziitt lermészetesen nemesak a) “wisnak lehettink szomort lanui, ilansag! Triikk, ha a holdakrdél be- iszél, hogy ne kelljen az azokat ki. “evi orids-rakétakré Ol beszélnie, de _kijelentésst azért fogalmazza fgy. ‘birtokiban van, és hogy tekintet- ‘tel az elképesztden nagy sdlyra, _szakembereik az interkontinenta- lis rakéta legfSbb nehézségét, a légkirbe valé visszatérés problé- “majit is meg tudjak oldani. Ezek iszerint Hruscsovnak az a monda- ta sem tires fenyegetés, hogy... jebban félnek, minta bombé tél | by A Szovjetunié epyre foko- | -vonatkoztassik, Vaskos valdétlan- sig pedig akkor, ha azt akarja -mondani, hogy a holdak fellivése (mindazzal ami migbtte all — -redkivilli erejti kilivdanyag, inter- _kontinentalis rakétdk, szériagydr- tds, stb. —-) nem utal semmi olyan -megek akaratiaval és véleménye- vel ssdmot v eind Gmondpik, &s ez lyes lett volna egy évvel ezelott, | osét akkor még hasznosithatd is. lett volna, de ma, mintin a Hrus- -esovd diktattira eldl az utolsd aka- | 22 eurdpal, afrikal, Agsial, stb. 8 dalyt, Zsukovot is félredllitottak, _ tamaszpontokkal kapesolatban az Epyestilt Allamok polgirsig At szovjet timegel elépedetiensé- | annyit, hogy megvannak azok a iveszélyeztethetné, Ls igére dpiteni, elkésett.és erdltetett _okosk ods 8. } c.) AS szoviet haditechnikai elas | -nydke -a ptnzuegyi terhek enielése nélkil kell behozai, mert az add terhek emelése a személyes sza- A Fehér Haz si 1 yos m ul asz, as ai . * % % e SET ~ ar re ct 2 eed eee as : wg a » eR TE al : oe | Care . badsagra jelentene veszélyt. (Ak Wipes metben es {melyek — tekintetel arra, hogy mivé lett egyetlen esztendé lefor- ba. ben dlinink a levegGben. Csak ki | és tankolas nélkiil, A prdbatt az j . m 1} } Hr 38 soy r ay q ¥ na} ‘ on tt ope %: al es SPRY ie re * ° ei ‘ r " 4 ‘ *5 Sel ME ie opp pay eye ext he hae Ff “a ie . ; eS 4 T ita fe nines ellentik szdzszizalékos vé-) pasa alatt népszeriisége, igy ra. Dél-Amerika ‘ feié az elsG napon hogy | hal ee horizonton Rijuk nenadnyt jelent: i forradains “ ? ‘lenteni, hogy... = rm — | : ‘ x opy haladunk. Az utassedllité [redményt jelent a repiilés! id@ 40 kodik kijelenteni, ho at alll asi re 0 Sdelem — karokat okozhatnak. El [kell ene jinnie, hogy mindez ép-/az tj KC-135 nevi gép két re- yogy haladunk. Az utasszdllitc jredményt jelont: a reptiles! id 50 interkontinentalis: raketak mai fei-} ‘lettsége mellett Is shetive va ik 4 miiszaki elit chory. hidrogén-bombakat LojjUink megteremtésére a vildg Dirmely pont}dra’... 1 Fehér Haz. Washingtonban fog- felejti elmondani, hogy ezek a ka-| szabad vi de vezetOi a. magasabb } addterhektdl féluk népeik szabad- 9 | sdg sit.) | yérndki és miiszaki utdnpdtlis$hegy Hruscsov a november avorsitasara nagyardnyt oat ékinnep alkalmabdl kihangsd Sreformot Jéptetnek életbe. Az a-$ lyozta, hogy az ,ideoldgial hare ‘ APP OLA Ike meemondta Azubin, hory a Zsukov- ligyrél $ -nerikai didkok kizill kivdlasztjakgrol" nem Ishet lemondani, és a figyelmet elterelje, a 40 éves$aq lepkivalébb mérmikhallgatékat: -évfordulét megeldzve, ripiilt fel A 36s technikusokat. Két éven Il. Szputnyik, tobb mint féltonnds § resztill legkivalébb professzo- * +. aaa hogy az elsi $ket évi tanulds minden kéltségét? lansig uralkodik, | szoviet osleitusésckcet illetéen. Hruscsov szédben ismét felveti ‘gondolatat, hogy a $Szovjetunié és az Egyestilt. Alla tha. Eezel a szakemberek lott $1ik tovabb a kivdlasztottakat. ve “bizonyitottak, fe recs eR x $ cae S x emenye, yaldszintisitették, lett miiszaki elitbdl a legjobb ta- ogy a Szoviet t valéban egy rend- $nuldkat meghivjak az gmerikal kiviill hatéerejti rakétailzemanyag Shadseregbe. . } Kadar ajanl gdh : a Biboroshoz — 4 : merikal’ kiézirénak a New York taldin csak nem gondolt > vatél, ha a magyar nép St tUrek- latszik 4 borost jelenlegi Allapotabél bar- > teszik, 3) [PS annak a kizgyiiléletben alld is hogy epyiitt Jakhassék édes- ‘ : ~ | kel. foglalkoz6 konferenciajat ‘gyorsuldsat még jobban fokozzi c[ TA honferencian: résztvettek vala-. /6- : mely pontjat el tudjdk érni, és nz hogy azt mégis esak a rakétdikra. -eszkizre iletve fepyverre, mely | és célpontjdavd tegyék, és meg: De ha ezt a dilemmat nem is lyek az objektiv valésig helyett aj hanem tiszavirdgéletii — Snigazo- : ‘udndnk eldinteni, béven taldlunk | ,nyugtatds” céljat szolgaljak, és lasukat. Ha az elnék szembe mer- née olyan megal lapite ssokat, me-' éppen ezért anndl riasztébbak. Aj ne nézni a Gallup intézet adatai- szovjet oly fegyvereket is gyart,| val, srok, kb. Amerika teljes pusztuld- politikanak, eroding. oasis Re alis helyzetmegité slést vi ar a vilag! Ezek utin az sem lehet meg: | mok. vezetii kétoldall tarayalsok vet viligrekord a “lkoznak: azzal a tervvel, hogy aglepé, ha néhdny nappal trea, ersten, oldjak meg. Ajaniata,| Buenos Alres-Washington tivolsd | e 8 Teli 4 a vilig bolsevizdldsa (azaz a kapita- rakétiival és ezzel még szorosabb | gép pilétaja Stvenegy éves. A mae ke-Zlizmus felszimoldsa) valtozatlan | felzarkézasra _kényszeritette alaptirekvéstik, Macmillan Kije-| ugyanebben a be, vba ‘latogat. De taldn addigra egy sokat is vilt a proébattra, KOztul kedvenc | -vildg sorsat. ai nyesiil majd, mely erd lesz, és. ae. Kiaddhivatal szerkesztdség: 861 Spadina Ava, Toronto, Ont. | Vel.: EMpire 8-8162 Evi elifizetés: $5.00 Ara 10 cent, Barték Tae “li le oi a iN Y. Tin imes- ae “Harrison E. Salysbury neves a-. azést, MAI SZAMUNKBOL: ea A inti hold ¢ Moszkva di hogy az amerikai kiziré arra is. | fimes-ben mepjebant és a rabor- | hogy a Nyugat rddid-propagandi- | zigokkal foglalkozé cikksorozata val is igyekezzék . népszertisitent | apyar vonatkozdsaira Bartok odahaza azt a Kadart, aki a Szov-. Aszld volt kévet valaszolt. | jetuniénak és a Nemzetkizi Kom- | aayek a Amerikan prt nm HGk neveben Politikai valtezasek az USA-ban A levél” rdmutat arra, hogy Sa-| munizmusnak hithii szolpaja. Hay Vy ; iF Ccerepenl octet oth ysbury gy Allitjia be Kaddart, Nyugat ezt valaha megtenné, ma- : ine- Ang i osszial VIrag, ALN mint aki képes lenne rendszerét sodszor hagynd el a magyarsigot. rh re fokozatosan fiiggetleniteni Moszk- | eater wry Miota lop elk ACP ik aba holsik? HRUSCSOV DIKTAL A kommunista diktator har- )) ; mincdtperces sajtOmegbeszdlé- (| )sen a kévetkezi kihivé nyilat- (| ) kozatot tette: Oroszerszig ha- ) bord esetén akarmelyik ameri- ) } kai vadrost eltiintethetl a [ld ( } szinérél, Oroszorszdg mar nem |. Kovach Aladar: .F4 Mese a védtelen szov ret tankokrol Vass Albert i vésciben tamogatnd. Erre valé te. | kintettel. | Salysbury azt ajanija az- | Egyesilt Allamoknak, hogy Kadir: el nem ismerésének politikajat. adjak fel és keressenek valami: | lyen médot arra, hogy Kadart oda. | haza népszertisitsék, “Barték kimutatja Salysbury folytatia a fezyverkezés} ver- § | zuggeszcidjanak ‘teljes _ lehetet- ( senyt, mert azt — Hrusesov sze- lenségét, hogy a Ny ugat segitse rint madris megnyerték, - | Hrusesov hejland6é targyalni az } ‘Kaddrnak: a népszeriisitésdt, akit | amerikaiakkal és a hideghibo- ) a ‘szovjet hadsereg Ultetett a ma-- é ea | rad megsziintetése esetén haj- ( ar Z a ae Ba t bk Liszlé. } inndd megosztani az USA-val |. _Levele végen Bar uS@ Bie } a rakéta-titkokat, ! nyosan, ama | reményének ad kife- | i} eens ines taal, & anor ase i anyelyunk... »Mu-holddal a szocializanusért!” Videka csapatok az NB f élén bd, yA be i ie WANG abel tL jubiler Ki des an y | ta Oy saeacnaunieeaenaeana dendemaneaandamaaadetendl RO a ee a a ae EA RA RAR RRA ATRL RL ee AZ ae het végén tartotta neg elsé, vildgpolitikai kérdések- Q tredli. -angol McGill egyetem. | Frank Scott (mindket résztvett faz ENSZ-anparitus létrehozdsd- nak munkdjaban) tartott vitht az Egyestilt, Nemactek Szervezetéral, Lester ithe tartotta Qe ies. fom -c a Hberdlls part veretéesct, atlanti szerzddésrél. iE probléma — mondotta — veszi- — A kézelmult események stir- tett jel entéségébil; versengés he- getik a NATO megerdsitését — lyett mindinkdbb egyiitt kell ha- ‘mondotta és annak a véleményé-/ladnia a két kanadai partnak, oe 5 vs ae , sO Yes | RATA at party ue a. A Vila sordn ujbdl fel vetédott a nek adott kifejezést, hogy az ed- A konferencia misodik napjin . oe ayy, MBA probléma és a felszdlaldk diginél sokkal szorosabb katonai Torontéban mesjelend MeLean’s | wvetért k abb N | voneleneusers, ebyel@rtelick abban, hogy a Nyu- epytittmiikidésre ker) sor oa} | Mapazin kizismert szerkesataie : ° b} y szer26dés tagillamai kézitt, ‘ide. Blair Fraser, mennyi kanadai egyciem | - didk- kildsttel;. kbztitk magyar ifjak is. t A konferencia — megnyit6é eldadi- gatnak nines erkdlesi alapja arre a montresi Devov- sit a Nobel- béked{jjal nemrég ki- pia : NATO. ‘szerkesztéje Gerard Filion: toviib chopy a viligpolitika atakuldsaba no rele 4 ; % a PU s ad hee § . . : ; : Intetett ‘volt ‘ktiligyminiszter, | fF'VS Va amennyi orsziig _. beleavatkozzék, ha ezt nem epgyen- | eee jatomfegyverekkel vald felszerelé- bd a MeGill egyetem két vildghirii “Is amévtekkeel teeot mt FEO ; ; ayy Sb bea dynes : ~ ty fn | sét is. jogianara, Maxwell Cohen és//9 mértékicel_ teszi_ minden Ugy : | Bee | - eben. Tehat ha egyes pyekbe nem Ami a Tanisznak amerikal és) seein ’ | cavatkozik (aldir mert nem tud, a- angol részrol szallitott alban a | HIR EK EGY MONDATRAN Aree mert nem 2 kat) ak Khor 1 mas illeti, 701 Japa 28 [oo eas celta Share Nao. Hilletve h ha: satkasacinen: tartotta a Lhe avatkozast ery ligybe, akkor “kételes ezt minden hasonldé tigy- ben mogtenni. Hogy ez a helyes ely migrt nem tud érvényestilni az -ENSZ munkajdban, arra Blair Fra- ser véleménye volt legridegebb, de lalin a legdszintébb: az ENSZ eziddszerint ugyantigy nem tud “segiteni a mapyaroknak, mint a- ag észleknek (R) | atric ieeheiciret. | s szerint Kanada nem tudott a "oa ‘comer. sein RIVE et 2 Sli ase _ (Tikal mii-holdat. @ Isimét kidlezé- litasokrél. ditt a Jordén-Izracl kizti villon- Pearson birdlta az USA killpoli- | gas, miutin a jordaniak fellartdz. | likajat is és fGleg az amerikai. fattak egy hatarmenti izracti snail szendtust hibdztatta, amiért kblte ito karavint, ¢ Eisenhower Hye ban fekvé beteg, a marokkdl ki s¢gvetési megfontolisokbél szit- rily tiszteletére rendezett vaeso- | mos elndki javasiatot elutasitott. | rain hitvese képviselie az clndkit. -@ Franeia didkok angolellenes tin. Az eldadast kOvetd sajidér tekez.. . j ‘tetéseket rendeztek Parivsban Mae. | jleten igen érdekes valaszt adott mittan miniszterelnik lilogatasa Pearson arra a kérdésre, hogy dite “allalmabél. sat. jelentik, és s hogy el Hlenitk jelen- leg- éppen semmiféle védelem | Sines.) “Amerika biztonsdgat a) stratégiai megtorié erdre és a jdl- | |kiépitett igevédelemre alapozza_ _ mondja — de nem teszi hozza, hogy egy. elienséges rakéta tomeg-' tamaddsa utdn a megtorié crék al- kalmazdsa kétes értékii, késdi vi- gasz, és.a ,,jol kiépitett légelhari- tis’ ellentk egyenesen — ériékte- PN Ee | — Igen,.a. beszéd altaldban azt a Senyomast teszi, hogy nyugtatni ikar, és ennek érdekében az igaz- sigot is feldldozza. Pedig éppen ezen a magatartason mult, hogy az események ide fejlédtck. Mi- <ézben tébb mint 500 rakétakisér- letet figyeltek meg az utdébbi évek | folyamin radarral Tdérbkorszdg- bél, és {gy a vezelés tisztdban velt, hogy hol tart a szovjet ra- kéta_technika, ahelyett, hogy er- rél. tajékoztatta volna az ameri- kai millékat, -eltiirte, hogy a St. gélyprogramot és a fegyverkezési | programot pdrtpolitikal vetélke- chopy a letteknek és sem hud, | MENA. nnnninnincnnnncnnesen) ALATT nk is nélkiil ” & u x wey 7 ee a onemenneenee, 0330 mérfold leszallas és tar ‘i udésitas ¢ az uj amerils ai léglokéses szallitégép ttjarél — Az argentin§ tavaszi reegel- nem éreztiik. LeMay kapitany az ben elfoeyasztott reggeli utdn in- legész kOrdton epyszer sem adott dultunk vissza, — “mondja a tudé- i semmiféle rendkivdll utasitast, Is sits, ~~ FQ) pere alatt emelked- | — A legnagyobb dlmény az ! tiink fela Pistarini replilotérral és voll, — mondja az amerikai uj. | huis sz perce mulva mar 3550 lab mae | sdpirG — hopy az ember reggell /Bassigban voltunk., Utazdsunk at- “atin elindul a vinigos, Matos ta- lagos magassaga 4.000 1d ie vaszbdl és a vacsoral mar az Osz- [bes sebességiink 600 mérfold - ben fonyasi tia el, pranként, Az ulazds roppant ké. | nyelmes, mintha a legiobb auté- | Arra cban tlne az ember. Razddas, 20- rej nines. A moatorok hang}al sem ‘halljuk. Alf hallhaté biigds saii- radik csupan a péphe, olyan mint neeehe: ORL OR EPS | Dp | a keérdésre, ho emibakart LeMay tibornol nyitani eszel ag iiials iro izy vadaszall: ry oyajon © bobivo- ~ ge iypsdg- Curtis E. LeMay tabornok nyirbaljak. .Kiléndsen szomorti,| A repillés térténetében déntd. tha- politigusel dgy akarnak a jo-| ‘fontossagt kisérletet hajtott vég-. gos kritika elil menekilni, hogy re Curtis E. LeMay tabornok, az_ we A kOrut bebizonyvitotta, hogy iggetlentl a valsdgos - idGktl, ‘amerikal légierG egyik vezetéd egy surrand dinamd-hang, A jet ilyen napy katonai sxall itdvéppel nem az Sszinte valésdgot keresik, nn | . motorok megszokott, fvdlléssze [is el lehet erni azta telicsitményt, itisatje. Egy nagy léglikéses kato- nai szdllité repillégéppel 11 agg tii robalibdél jdebent semmit se mérféldes kinitat tett ineg, Mas. hallunk. Halkan beszélgetve telik “suchusett katonai bazisirél Bue- &% 16. Tulajdonkeppen olyan ér- nos Airesbe és vissza Washineton- 268 © 4 reptilés, mintha egyhely- |lyik pontjara clreptilhet, 4 we REE RS P RMS Fak PP SR MERE | ; amit eddis csak a loplokeéses va- Hkiszeepek drick el. Ba a eép, tel- jes megterheléssel, a vile barme- leszdlids melysk | megmiutatjak, hogy pépeken megszoxolt ingadosasi |szazalékkal csikkentheta. i pen. iennek a koncepcid nélkili, _kordot Allitott fel. 6330 mérfdldet , | repillt megallis és lizemanyag-fel- g | vétel. nélkll, A masik rekord: a igép 19 drat és 3 percet LOlLGLt a | levegGben. Masnap visszafelé j0- alatt tette meg a_ ae egnagyobb meglepetésére, most got: az 5.204 mérféldnyi tavolsd agyobb. ellenkezéssel taldlkozott, | got 1] dra és OL pere alait repill- mint valaha. De taldn kdzben ra-) te végig. tt mar, hogy til hossztit ltt) E. LeMay tdbornok, a kisérleti a2. -sodik vilaghabord idején Europa. angolszisz vi ligot, de kildndsen , ban harcolt az egyik lépikitelék- Amerikat. Igy. ahelyett, hogy az. ben. Azéta az USA légistratégl, de USA. eltavolédnék az O-vildAgtdl, | janak epyik fontos tervezi Usztje. Eisenhower decemberben Eurépd-| A hatalmas léglékéses gép uta. : | Alisabb | helyzetmegitélés (érvé- a News and World Report tuddsi | tojdt, aki az utrdl rédidjelentést, awa , | kaldott Tapjanak, 1 ooA vilag leggyors rah Sense by a ayia. “I Cee | tmegeket ragad magaval. abb Léglbkéses katonai szi ‘llitog re pie, a KC 35.