Vem ‘sokasdg, — hanem Lélek s szabad nép lesz csuda delgokat... BERZSENYI A rossz befektetések bojtje Indonézia kilépett az ENSZ-b6él. Szukarno kormanya elészér csak be- jelentette kilépési szandékat, azutan egyheti varakozas kovetkezett (amely alatt bizonydra alkudozas folyt a kulisszak mogétt) s végiil kivalt a vildg- szervezetbél. A nyugati sajt6 most hosszti elemzésekben vizsgalja Szukarno lépését. — A legtébb elemzé arra gondol, hogy Indonézia tamaddsra késziil Malaysia ellen s utébbi hiaba fordul majd az ENSZ-hez, ha a tamadé nem tag... Mdsok szerint Indonézia csak zavarni fogja Malaysiat, hogy készen- Iéthen, fesziiliségben tartsa, merit ez a kedvez6 a bels6 bomlasztashoz; Malay- sidt ugyanis Kina akaria és olyan Osszegeket igért Szukarnénak, ami toébbet ér Ktalaysianal, a nyugati segélyeknél, ENSZ-nél... Megint mdsok szerint Szukarno nem akart kilépni, csak zsarolni probalt, de elszimitotta magit... Akdrhogyan toértént, Indonézia az elsé orszig, mely elhagyta az Egyesiillt Nemzeteket és ma sokan gondolnak a genfi Népszdvetségre, mely az els6 kilépések utan hamarosan szétbomlott. Szukarno ,aruldsa” termé- szetesen azért fontos iigy, mert Washington tdébbszaz millié6 dollart ajandékozott Indonézianak. (Szukarno ma- | ga mondta Kennedy elnék- nek, hogy 6 a legszilardabb pont a kommunizmus ellen, csak segitsék...) Washing- ton most nehezen szamo! el a szazmillidkkal az amerikai kézvélemény ecldtt. Genf arnyéka * NASSZER JATEKA Nehéz elszamolni a Nasz- szernek juttatott pénzekkel| ‘is. Egviptom diktatora nem- rég Selepinnel, a cseka-vezér- bél lett uj szovjet potentat- tal parddézott Kairdéban és kijelentette, hogy Amerika elmehet ,,a viz ala” a segélyé- vel. Az arabok egy amerikai re- piilégépet le is 16ttek Gaza]. az EINSZ felett JNDONZIA és az ENSZ szakitdsinak hire feleleveni- 3 tette az egykori genfi Népszivetség bulkdsanak em: | ¢Iékét. Amerika ugyan tdvol maradt Genft6l és a hitleri: 3 Németorszag sem volt tagja a Népszdvetségnek, mégis | ¢63-ra nétt a tagorszigok szima, amikor 1938 nyardn a} ; bomlds elkezd6ditt. A szévetség elitélte a Kina elleni ja-§ ¢pin tAmadast (eldzéleg Mandzsukout mdr elismerte), 2 ; majd az Abesszinia elleni olasz tdmaddast. Japan és} ; Olaszorszdg erre kilépett, majd néhiany az olaszokkal $ , szoliddris latin orszdg is, Ausziria, Csehszlovakia, Albd-? ¢nia elvesztette fiiggetlenségét. A lengyelek elleni német $ ?tdmaddsig (1939. szeptember) 45-re csékkent a tagorsza- § $gok szima, majd még egy orszdgot kizirtak: a Szovjet-?. ¢unidt, miutdn megtdmadta Finnorszdgot. (A Szovjet- Suniéd csak 1934-ben Iépett é el a. diplomactal sakkhiizasokat a nemzetké zi szerve- e3 : be; ‘Moszkva ekkor = kei enboalk : Genftdl: § 3 fegyveres beavatkozisokat is chatérozott, hogy nemzet-° ;k6zi valsdgokat elsimitson. De az ENSZ-nek van egy ¢ solyan stilyos gondja, mely Genfnek nem volt meg: az} §0t alapité hatalom kéziil hdrom, Franciaorszag, Nem-? gzetl Kina és a Szovjetunié nem fizet ene kozelében, de Washington a gépet hibdztatja... (Izraeli oldalré] pedig egy kanadai gépre tizeltek vala- pmilyen tévedés folytan.) Az U.S. News irja: »Ame- rika rémiilten szalad azegyip- |, tomi Nasszer eldit, Nasszer | inzultalhatja az USA-t, ame- rikai épiiletet gyttjthat fel, samerikai allampolgarokat 1é6- het le és még mindig nagy- Osszegti tamogatast kap, {| mert az USA fél, hogy ellen-| ikezé esetben h bor uit kezad Izrael ellen.” Ha Nasszer egy- szer eltéveszti ezt a zsarold jatckot, konnyen megsemmi- silhet. A. kozel-keleti helyzet tehat el ismeét fesziilt, | Szovjet kildéttség jelent meg Térékorszigban és Podgorny, a kiilddtiség ve- zetéje beszédet mondott a t6rdék parlamentben. A tébbség leszavazta azt az inditvanyt, hogy Podgorny ne| | beszélhessen, majd azt is, hogy a beszéd nyilvanossdg- ra hozatalat allitsak le, mert kommunista propagandaval volt tele... © AFRIKAT NEHEZ. MEGERTENI Afrika nagy valsigok felé: sodrédik — jelentik a nyu-| gati riporterck. Washington valészintileg felreall vagy ta-| volabb all az u) orszagoktal, Moszkva és Peking igyekszik teret héditani (a kubai Gue-| © Mit akar Szukarno Toronté, 1965, vara Algir utan Maliban foly- tatja a szervezkedést), de a torzsi érdekellentétek utvesz- (tdjében a kommunistak sem | ismerik ki magukat. A kongdi lazadékhoz iranyi- | tott fegyverszallitmany nem jut at siman a szudani ne- perek kozt... Guinedban, melyet néhdny évvel ezeldtt mdr orosz gyarmatnak lehetett tekin-| teni, ma nyugat-németek | Segitseget igért Vietnamnak képzik ki a hadsereget és von Hassel német védelmi | miniszter némrég tett két- | hetes Idtogatdst az orszig- ban... Nigéria, melyet a legrende-| zettebb afrikai néger orszag- nak hittek, majdnem keét| részre szakadt... Tanzania egyik nap Pekinghez fordul,| masik nap Ottawahoz... Afrikaét nehéz megérteni. Kongoét is nehéz megérteni... hirek szerint| A legutébbi Csombe csapatai végzik ki a szazaval szerint : a kommunistdk kenyal fe. vadaszokat, mau-mau_ ter- zaval Csombe ellen. A New York Times eheti ké- pes mellékletének cimolda- lik Csombét New Yorkban? « A VIETNAMI HOLTVONAL Afrikat nehéz megérteni, de | Azsiat is nehéz megerteni .. neat Washington. tovabbra is déb-}: benettel | | . ujabban pedig Indonéziat is. | na-| nézi Vietndmiot, Ma mar Deél-Vietnam gyobb része kommunista ké- zen van és akkor rendeznek zavargast REICHSFLUCHTSTEUER ES 15 NEV A LISTAN Kommunista Romania az eurdpal sajid6ban is minden- napos téma lett, de a cikkek a sovinizmus ujjddledéséré] és az erdélyl magyariildizés- rél is sokat eldruinak.. A Miinchenben megjelend ,,Der Europacische Osten” nemrég egy zsidé szdrmazdsi romé- nial kivandorolt cikkét kézil- te, aki Marian Schott irdi ne- vet hasznal, ELNYOMAS A beszamols elsé része meg- magyardzza a romin kommu-| nistak térekvését: tébb moz- gdsi szabadsdgot akarnak. De a lakossdg elégedetienségét nem enyhitésekkel oszlatjak el, mert félnek a szabad kri- tikatol és nem élelmiszerrel, mert az nines, hanem a ro- man soviniszta indulatok ki- jatszdsdval. 1964 olyan tul- feszitett nagyromdn naciona- [jen valé visszatérést jelentett, mint amilyen 1944- ben volt a Vasgirda idején.|... ~. oe : A nemzetiségi nyelveket fo-| lénosen az idésebb nem-ro- kozatosan idegen nyelvvé mi- indsitik dt az iskolakban és a | roman lesz a tanitds nyelve | mindeniitt. A fiatal kisebbsé- /gi nemzedéket az iskoliban, katonal szblgdlat alatt, nun- ‘kahelyen, mindeniitt romd- nositjak, nevét romdnosan oe ee iratjdk, egymis kézitt is ro- manul beszéltetik. Az erdélyi katolikus, protestans templo- ™ A KIVANDORLAS ARA Aki terhiikre van,azt kivan- doriasra szoritjdk. Két éve folyik ez a kivandorlds és kii- manok tdvozdsit veszik szi-| . vesen. A nyugat! kézvélemeény err6] Keveset tud, a mar ki- vandoroltak nem mernek be- szélni, nehogy dartsanak a hdtramaradtaknak. A kivandorlas teljes anya- gi romlast jelent. Az illeté- kek és a Romanidban ma Is RO pi A modern épitémilvészet Eurdpdaban is virigkorat éli. A képen ldthaté kiilénds épiilet Bréma, a régi Hanza-vdros uj fedett sportcsarnoka. bik divé baksisok felemésztik a imegiévd ériékeket,. Ha mégis mokat lassan felszamoltat-} jak. marad valami, azt mint ,,mi- kincset” le kell adni. A lakdst is elveszik, berendezését kul- iurotthonoknak kell felajan-| lani. Azutan még heteket kell télteni a f6vdarosban, mert esak ott van kivandorldsi hivatal. A kivandorlék ezeket lazadékat Stan-| Jeyvilleben. Egy masik hi ir nek &z ugyai iui nyers, de Januar 16, Oroszok Ankaraban Washington azonban mindig csak azt k6zli, hogy mi mindent nem kivan ten- ni Vietnamban, Washingtoni szévivék — Ful- bright, Mansfield szenatorok | és masok — mir felvetik a| visszavonulas gondolatat és | Walter Lippmann is az ,,el- szigetelédés" lehetéségérél ir, de Johnson eln6k tovabbra is azt hangoztatja: Amerika és nem hatral meg! Vagyis tovabb tart a holt- pont illetve holtvonal. * Afrikat nehéz megérteni, Azsidt nehéz megérteni és Eurépat is nehéz megértent. Strauss volt német védelmi miniszter azt javasolta, hogy | de Gaulle és Erhard egyiitt | i'menjen Moszkvaba és ma- gyardzza meg az oroszoknak: vagy egyesiil a két Német- | orszdg vagy Nyugat-Németor- szig elkezdi az atomfegyver- Kezést... Diplomata fiilek- ebbel az évben valasztds lesz | Németorszdgban és a német i kérdésrél mind stirtibben Ie- }het majd ilyen mondatokat roristékat toboroznak szd- | hallani. még | Largest, Independent Canadian Weekly in the Hungarian Language anaaa 1 vezeté heiyet togial el a nemzetkizi kereskedelemben és sok ujdon- sdggal jelentkezik a piacokon. Ilyen uijdonsdg a Pinguin nevii kis szdraz- foldi—vizi jarmti. A miultévi kirdlynéi ldtogatds alkalmdval Fiilép hereeg is kapott beléle ajdndékba egyet. ; | |Cinegéh orgials jon gtnykép ldthaté Csom-|7"" bérél, majd egy cikk azt al kérdést teszi fel, hogy miért| 4g eyiilolik Csombét Afrikdban?|. A-g De azt a kérdést is fel lehet-| ‘ ne tenni, hogy miért gyiilé-| Az elmilt héten meglepd| Onodyt, valamint ll tarsat hir érkezett Budapestrél. Az epyik szokvanyos vallalati