ki az ember, mindegyik a Water- -gate-ligyet boémb6oli. Ezzel Keliink és ezzel | feksziink. Az egyszertl lopast sejt mogotte. Azt hiszi, hogy valaki, vagy valakik sdilyos milli- ékkal megkdrosftottak Amerika né- pét! Pedig megkarositas, azaz lo- - pas csak az Bllsberg-ligyben tor- tént! A Watergate-iigynél allitélag | tit- kos lehallgatokat szereltek fel az elmilt valasztasok alatt a Demok- rata Part fGhadiszallasan és ebbol megtudtak — ha ugyan megtudtak — @ republikanusok a _demokratak valasztasi man6vereit. Ezért bukott meg McGovern ilyen cstfosan! Legalabbis | 6k azt hiszik! Pedig | dehogy! Egész masért! Amerika népe nem akart egy széls6baloldali bedllitottsagt elndkét. : A baloldali sajté- szerint ‘ennél galadabb- dolog nem tértént Ame- rika térténetében. A vadak feltéte- _ —lesek! Osszeeskiivésrdl és lehall- gatasrdl beszéinek. o vadol kit? Es mivel? 2 | _ Az ember nem érti_ az egészet. Moszkvaban, amelyet az ultralibe- | valésigos szalldige lett a moszk- vai -turista, aki alighogy bemegy szillodaszobajéba, szonyeg kidudoroddsdban, _ | a szekrénybe, azt mondja_ ‘tarsa- ae aks , Te itt nincs egyetlenegy ru- i hafogas sem!”” Alig fél perc milva egy szobalany rohan be, vagy két — tucat ruhafogassal. Amibe megbot-_ -folni” , mint a fan, vagy ‘kon, az- zal az 6ridsi kiilonbségeel, a keménygumi-lap nem karcolddik, lotta szényegen — az maga a lehall- _ gaté volt. De ugyanez megy minde- -niitt. Olaszorszdgban példaul a kor- many iiléseité! kezdve az iparmag- — _ ndsok iizemeiig és privat otthona- mindeniitt barren vannak. a : 4 ki éndsen : Nixon. ellen nem, mert . keri. a vad a kévetkezdképpen hang- — STE oe _ Majus elseje nem hivatalos tinnep — Anglidban, de egy napos sztrajk-_ kal megbénult az élet. Persze csak | vagy” vallalatok valasszak kia helyi_ lelkészeket. A statisztikak szerint még ma is 2400 ‘egyhdzkézségnek | -iiletve egyéni birtokosnak van n joga | zik: Nixon valészint tudott réla’’. Tehaét nem biztosak semmiben, : hallgatésrél. | S Az ember amikor, ezeket halla, oe tigy érzi, mintha a kommunista nép-- : birésig elétt lenne, ahol miutan- mas vadat nem talaltak a nyomo- — a8 rut vadlott ellen, biindsnek mond- — tak ki ebben: ,,Jobboldali ‘bealli- — - tottsdgi volt és bizott a német gyé- nagy gondban van _ ezerrel: kevesebb szurkold meccseken, ami kereken 1 millio _ dollart kitévé veszteséget okozott. | ‘A. szévetség a tévé kézvetitése- ket hibaztatja. A drukkerek az an- - gol jatékosokat, akik —annakelle- -nére, hogy nagy pénzeket keres- p= nek, — kis jatékkal szorakozt tatjak a aZ arénak kOzOnstgels | zelemben!"’ Ez ellen még csak nem iss tudott védekezni! Ez egyenlé a : volt a 7 szerencsétlen vadlottra, _ Ez volt és van még | ma is akom- munizmusban! De itt nyugaton al- litélag. demokracidban- éliink. [tt : gyilkost sem lehet elitélni, ha nines elkévetett _ | tudtak vad ala helyezni. De itt v Kanadai : Magyarsdg - Akar a TV-t, akar a radiét nyitja_ ember nem is tudja mi ez az egész Watergate ligy és — valami pana-_ mat, stilyos sikkasztast, vagy nagy— Ki tervezte a iehal jentst? Ki a oe - ségiigyi riportjait valaki rendeld- _ jében teljesen éssze-vissza dilta. -Nagyon valdésziniitlen, hogy a Fe- ralis” Sajto példaképpen agyoncso- | dal — mindenkit lehallgatnak. Mar — -megbotlik a ee Majd amikor, be akarja akasztani ruhajat — | és ami. ~ esak feltételezik, hogy: tudott a le tigy, angol médra, vagy ha tetszik: — pestiesen. Sztrajkoltak, de senki se vette észre a. kiilénbséget | a mun- kanapok és a ‘sztrajknap_ kézott, hiszen’ egyik nap sem | erOltetik mee: _ raolvasissal és ezen a ci- _ men — jonéhiny évet rahiiztak a _esak akkor biintetnek meg valakit, — ha rabizonyitanak valamit. Még a ra bizonyiték. Al Caponet sem az -rablogyilkossagaiért : esuktdk le, mert ezeket nem tud- — tak bizonyftani, csak adéesalassal - van az Ellsberg-iigy. Da- niel Ellsberg és Anthony J. Russo _ ellopia - — - tehiit hem csak szindé- oe _(No.20) 1973. ‘kAban volt ellopni — hanem ,,de facto" ellopta a Pentagon okiratait és ezt be is ismerte. Olyannyira, hogy az okiratokat atadta a Was- hington Postnak és a New York ‘Times lapoknak, ahol ezek meg is jelentek! A Jape tehat | megtor- —-tént. | Elisberg | sirt a 1 kihallgatasnal. A védelem kijelentette, hogy elditélet- tel vannak Ellsberggel szemben. Ellsberg miutan beismerte a lopast, kijelentette, hogy a Pentagon papi- rok 1969-bdl valék és ennek k6- vetkeztében mar rég e elvesztették a nyilvanossagra? a rendeléjében dsszeforgatta Ells- is bejelentette, hogy az elnGk egész- hér Hazbol valaki is betért volna leleteit. ellenorizze! De akkor ki volt az? ae | K - tepijabb angol talé lmany: k6- kemény gumibol késziilt szeleteld hist apritani, bécsi szeletet ,,klop- hogy higiénikus, nem csorbitja kia kést a, lenyee: a sumilap nem magukat. eo An ‘angol A iisvét elétt Svajeban ethinyt | vilaghird magyar ékortérténész, | Kerényi Karoly munkassagat a lon-_ doni tudomanyos: korék is mélyen | wee = : Swear. StTNE ortnoy? fo icyzi FINoW SL | SUTEMENYER | roars ge 651. 60 72 St ¢ tgaouh NAGY LANA | co Tel: majus 19. aktualitasukat. Dehat, akkor miért -Jopta el Gket? Mi célbol? A Pen- tagon okiratok biztonsagi Orizet- ben voltak, tehat el kellett lopnia -ahhoz, hogy hozzajusson. Es hogy _ keriiltek a tobbi okmanyok az Egye- stilt Allamoknak dolgozé Rand Cor- _poration-tél _Ellsberg pszihiatere —mertilyen-_ kor mindig a pszihiater segit ki, — ha tud, — kijelentette, hogy valaki berg leleteit tartalmaz6é papirokat. 2 Vajon Ki? —Ezzel iszemben Nixon haziorvosa ta, Pulitzer-dijjal tiintették ki! Ez- az orvos rendeléjébe, hogy az elndk -_egészségiigyi HALLO, ITT LONDON! lap, amelyen éppen olyan jol lehet telnek és a kérdést jelenleg: meg- | szerint esak eay megoldas van: hes | 1972-ben 700 — volt at gydszoljak és Kerényi jelentéségét Po : tobb cikk meltatta mostantban, 0 _sussexi eg gyetemen kinever —— 2 - Ohezal | ‘laipards! eayedgit ma | 7 _Toroat Eset yUaseee, erally Po A Christan Science” Monitor, amelyik egyike a legszolidabb | és legmegbizhatébb | hirmagyarazok- felhoket nem fogja eltiintetni az amerikai horizontré] és még ha a masra — felmentéssel végzddnék is — Amerika népe elitéli mind Ells- berget, mind tarsat, Russot. A legcsodélatosabb az egész ugy- ben az, hogy a baloldal — mikéz- ben a Watergate-iigyben kiabal, — Ellsberg-iigyben. Régi szabaly: : leg- jobb védekezés a tamadas. Es 6k ezt mesterien értik. Majdnem igy, mint a kommunistak. Ha nekik vaj van a fejiikon, teletorokkal livdltve -tamadnak. Ezittala mar kissé hosz- szira nydlt Ellsberg-tigy mellett a Watergate-igyet fijjak ballonna. A ktilonbseg a két iigy k6zétt az, hogy mig az utébbiban egyelére csak felelétleniil vadaskodnak, ad- dig az Ellsberg-iigyben teljes beis- merés tértént mar csak azaltal is, hogy a jogtalanul eltulajdonitott — papirok nyilvanos sokszorositas- ban megjelentek. Van még egy pikantériaja az ‘iigy- nek. A két Gjsagirét, aki a még be sem fejezett Watergate-iigyet kids- ze] a Pulitzer-dijjal ugy vagyunk, mint az Oscar-dijjal. Az Oscar- -dfjat az Eszakvietnam mellett dszi- t6 Jane Fonda kapta. Ebben a na- _ -gyon furcsa, erésen gyantis és ké- tesértékii Watergate-iigyben a Pu- litzer-dijat maris kiosztottak Bern- stein és Woodward uraknak! EZ iS KORUNKHOZ TARTOZIK! | VIRAGH. ANNA ték az elsd olyan eléadét, aki: a kér- | nyezet-szennyezOdéssel foglalko-— zik. Harom év alatt 100 ezer dolla- ros kéltségvetéssel , tudomanyos”’ alapon_ fogja megallapitani, hogy az emberek és a vallalatok szeme- oldani nem lehet. (Nyil latkozata a garettaiat. ohn anglikén egyhaz ‘grata akan’ a kegydri intézménnyel, amely lehetévé teszi, hogy féldbirtokosok, a Papvilasztisra. oe eo nyokrol ‘sz6lé tajékoztaté fiizetet kivontak a forgalombél. Rajottek, hogy » bizonyos kérdkben’’ — fleg vezett hotelek irant. — Olvassa és" terjesszea - szabad vilég - emeare 4 ‘etilapjt: oe indeénr " autéjavitast fa- a oe ee RQ REE | : I ~vE8e2. Szolid— ‘Arak, | nak, kijelentette, hogy az Ellsberg- — tigy barhogy is fog végzédni, a birésagi targyalas a kiilénbéz6 nyo- - rugoit, azt ‘vnenony, J. | PAD angol [ barténdkben uralkodé | caiberséges sot kényelmes viszo- rossz idében — egyenesen kedvet mmm keltett a pamflet a ‘bérténnek ne- [ _(oemeset x | KASZAS NAGY MATE : Gyengalt Altal laban ¢ az egész vilagsajté és a diplomatak, akiknek valamennyi- re ismernitik kell az események alligjak, hogy Leonyid Brezsnyev a politbiiré atalakita- saval — jelentésen megerositette -személyi diktaturajat. A ,,harmas”' ‘jranyitas egy emberre csdkkent:. _ maga Brezsnyev az, aki a szovijet -_teljes szerecsenmosdatast végez az _ életet legfobb fokon, sot csaknem kizardélagosan iranyitja. A kihajo- zott régi tagok: Szelesty és Voro- nov szemben 4lltak Brezsnyev- vel, kiiléndsen, ami a détente ligyét illeti. Az a harom Uj tag, viszont, akit a fotitkar kivansagara vontak be a politbiirdba, tipikusan , Brezs- nyev-ember"’, megerdsitésén dolgoznak. Mi magunk is igy fogtuk fel a politbiiré dtalakitasat és nem is két- -séges, hogy a Szovjet kiilpolitika- jaban beallt valtozas Brezsnyev gyézelme. Nem azért, mintha elvi- leg kézeledett volna a kapitalizmus felé, hanem mert Oroszorszag léte, -ereje és helyzete a vilagban azt _kivanja, hogy jéban legyenek azok- kal, akikt6l az anyagi és techno- -légiai felerésédésiiket varhatjak. Most azonban Victor Zorza egy copyright-es cikkben meglepd Uj ‘magyarazatot talalt az atalakulas- ra és ennek tgyszélvan alig van k6ze a fentebb emlitett okokhoz. Zorza a szovjet ykedvenc”’ tijsdg- fréja, akinek értesiilései rendsze- _ -rint kitlinéek. Ezért kell a cikkétis- mertetniink, s6t az annak mélyén fekvé okokat komolyan venniink. Zorza szerint a politbiird atala- ‘kitasa nem -Brezsnyey személyi- gyézelme volt, hanem ellenkezéleg: — - maganak a szovjet erdrendszernek olyan: Atalakuldsa, amely Brezsnyev -_személyi diktaturdja ellen hat. — A cikk ramutat arra, hogy Sztélin -meneti tags4gat). Masszéval, hogy — a part legfébb ural ‘mindig tartot- tak attol, hogy 3 a hadserce és a tite amit Kanadai | Magyarségot ay & os eikérak - ONTARIOBAN _ MANITGBABAN - Sgt oh LS ALBERTABAN - _ a fES) ae ee 7 eos essen ae -akik az 6 uralmanak . ta még sohasem volt eset arra, hogy eza haérom igazgatasi ag kép-_ -viseletet nyerjen a politbiiréban (kivéve Malinovszky-nak egy at- : 5. ‘melynek mind” LOUGHEED > ‘min, viseletet Byeneleks a ieefSbb bi? ae agban, a politbiiréban, Attél tar- ‘tottak, hogy Grecské honvédelmi - - miniszter ,,bonaparte’’-szerii ambi- : cidkat fog taplalni magaban és hogy Andropov uralni fogja a tobbi ta- — got a titkos: renddrsége altal. A _kiiliigyminisztert pedig. gy tekin- : tették, mint akinek csak végre kell _ hajtani_ azt a kiilpolitikat, Se a politbiiré elhataroz, nem részt-— venni ‘annak meghatarozasaban. A. cikk szerint ez nem egyéb,. mint a szovjet eré-rendszer ditalakitdsa, : -amelyben a part legfelsébb hatal-— mat felhigitotta nkiilsd”, végrehaj- Brezsnyev személyi diktaturaja? te (6 erék bevondsa, Erre mutat az is, hogy a mezGgazdasagi lakossag is helyet Kapott a politbiiroban, amikor Mackevicset — eltavolitot- tak és egy politbiiré-tagot biztak meg a mezOgazdasag iranyitasaval. Mindez arra mutat — mondja Zorza, — hogy a Szovjet legfelsé vezetésében a tényleges hatalom egyenletesebben oszlik meg, min- den igazgatasi nyert, tehat megsziint a kizirélagos partpolitikai jelleg, kissé tovabb- menve: a Szovjet legfelsé iranyita- sa elestiszott valamennyire a de- mokratikusabb elv felé. Ma mar nem csak és kizardlag a part basdi, hanem az ugyancsak parthoz tar- tozo igazgatasi fOemberek is be- leszdlnak a legfels6bb hatdroza- tokba, mig eddig csupan végrehaj- tottak azokat. Tudjuk, hogy Grecské marsal nem nagy hive a détente-nak, nem bizik a nyugati demokraciakban, 6 csak a fegyvereiben bizik. Ez érthetd katonai felfogas, az ember nem is varhatna mast téle. Legu- tobb ennek a meggy6zddésének a_ Vérés Zaszl6 cimii lapban, amely a hadsereg napilapja, kifejezest is adott. A ,,szkeptikus”’ megeyoz0- désnek adott kifejezést, igaz, hogy csak a nyugati tényezét vette te-_ _kintetbe. Az érdekes, s6t rendki- vill fontos azonban az, hogy erre az Izvesztija, a kormany hivatalos ag képviseletet. is bele tud szdlni. napilapja azonnal valaszolt. Azt irta, hogy ez a jovatehetetien szkepticizmus, amit egyes csopor- tok kifejlesztettek magukban . az enyhiiléssel szemben, erésen art a vilagbékének és maganak a Szov- jetnek is. Az Izvesztija is a nyu- -gatrél beszélt, természetesen, de mindenki valaszként értette azt Grecsk6é korabbi nyilatkozatara. Lehet, hogy Zorzanak igaza van abban, hogy Brezsnyev csak sze- -mélyileg nyert harom baratot a po- litbtiroban, de hogy ezek bekap- esolasa a szovjet erérendszert egy _kicsit felhigitjak, 5s a part minden- hatésagat a biirokracia mindenha- tésdgiva alakitjak at. Birokracia eddig is volt, ez hozzatartozik a szovjet rendszerhez, de a most in- tézményesitett birokracia nem- csak a végrehajtas terén tud segi- teni vagy artani a partrendszer- nek, hanem a d6ntO kérdésekbe A. biirokracia tehat szolgabol parancsold urra ala- kult at. . Lehet, hogy van valamilyen at- alakulasi iranyzat a szovjet part- mindenhatésagban, de ez annyi- ra csekély és annyira személyi, hogy nehéz ebbol arra kévetkez- tetni, hogy most mar bizonyosfoku rendszervaltozasrol is szd6 lehet. Victor Zorza annyira kézel all a szovjet fourakhoz, hogy az ember arra is gondolhat: ez a cikk egy lijabb kecsegtetés a nyugat fele, egy Ujabb bizonyitéknak van szanva a rendszer fokozatos atalakitasara. Mindenesetre jelent6s maga a gondolat és a kézel j6v9g eld6nti majd, hogy melyik feltevesnek volt igaza. Alberta konzervativ kormanya hathatésan mounts a magyar kulturalis torekveseket | | A Magyar Harcosok Bajtarsi Ké- zossége és a hagyomanyos calgaryi galabalon: megjelent 450 magyar vendég nagy zneer eee hall- bejelentését, alien tudatta, hozy a LOUGHEED kormany ezer dol- art adomanyozott az M.H.B.K. helyi csoportjanak magyar kultu- ralis célokra. | A bejelentés a balon tortént, eindk, mind SCHMIDT min, véd- ndkei voltak. — | Alberta. magyarsdga lel lelkesedés- sel figyeli a Lougheed kormany aie mellyel. a magyar és - PALYAZAT oe Detroiti Magyar Miivész. Kér ez évben is kiirja szokasos. tanul-_ manyi észténdijat magyar szarma-— 24s, fdiskolai tanulmanyokat foly- : tate, miivészszakos tanuldk részé- re, AZ SsztOndij dsszege , $500,00. A birald bizottsag fenntartja maga- nak a jogot az dszténdij Osszege _.._ leszallitas4ra avagy ha nem talal es megfelelé nem kiaddsdéra. Ugyancsak fenn- tartja a jogot a biralé bizottsdg, — j | hogy amennyiben t6bb mint egy ah /) lyaz6 érdemelne dszténdfjat, : ‘észténdijat nem nyert érdemes fi , lyazot tanulmanyi ‘segélyben része- siti. -palyazot az désztondij Palyazhat minden magyar szarmazasti az U.S. vagy: Kanada kez6 féiskolara (university, coll lege) | dijra raszorul. | * Az frasbeli_ palyleat a az eddigi | masztasaval -sagnak joga van a palyazé tanul- manyi elémenetele irant: valamint teriiletén allandé lakhellyel rendel- | altalaban a nemzetiségi csoportok kulturélis érdekeit igyekszik szol- - galni és elismeréssel ad6ézik a kor- OBR Etideig nydjtott Segitsege- —ért.” Nines: kétségiink aban, hogy e térekvések mogott Scmidt minisz- ter személye huzodik meg, aki ma-_ ga is. bevandorlé és mint ilyen | igaz szivvel és megértéssel tamogatja a nemzetiségi csoportoknak, Ka- =~ nada életében is jelentdséggel bird, a kulturdlis igényeit. — 8 Mr. ‘LOUGHEED! Készénjik figyelmét és kormanydnak bélcs elhatérozassal adott segitségét. Sebo Ernd, esoportvezeto : be nem _ fejezett, “mtivészszakos (festészet, szobraszat, zene, iroda- lom, szinészet, stb.) tanulé, aki _ anyagi helyzeténel fogva az észton- | igazolasanak alata- (dijnyertes miivek, _ képek, szobrok, kritikak, stb.) Jdsz eredmények ~Tiborhoz 25255 Champaign, Taylor | Mi. 48180 kiildendék. : | AS palyazat hatarideje: 1973, ju- lius I5.. : | oA birds bizottsdg 1973. augusz- tus 3l-ig hozza meg a déntését — és az sztGndijat a nyertesnek csak az esetben adja ki, ha a nyertes igazolja az 1973. dszi szemeszterre valé beiratkozasat. A birald bizott- anyagi helyzetével — kapesolatban | informaciék beszerzésére. beiratkozott és tanulmanyait még --Detroiti Magyar Miivész | Kor | ee. $200. 00-t TAKARIT MEG — ee “egy 2 etes, BUDAPEST! itnal, ha veliink k utah: _ TORONTO—BUDAPEST—TORONTO | fGn és pémteken indy ONE 364 hétre minden nap elindulhat TORQ Qnro=BUDAPEST™-TORONTO. $299, 00 sa 0 -sWINNIPEG—BUDA\ PEST |... VANCOUVER—BUDAPEST ‘EDMONTO BUDAPEST, : Pic ef ~ $267.00 i _ S189. 00