Oxford és Cambridge immar nyole évszazada a kivalt- igosok egyeteme. Oxford par évtizeddel idésebb: a XI. sazadb: an alapitoltak Bolognabdl és Parizsbél érkezett professzorok. Cambridge afféle szakadar habortibél kelet- kezetl: 1208-ban alapitotta néhany oxfordi tanar, aki sza- kiloll az anyaiskolaval. Nehéz megallapitani, miben klilénbézik egymastol a ket vilaghird angol egyetem. A természettudomanyokban mindenesetre Cambridge a jobb (nem egy fizikal, kémial és orvosi Nobel-dijas kertill ki a padjaibél), a human tu- dumanyokban Oxford. A politikusok tébbsége is Oxfordban Sa S nyokat illeti: a legesinyabbakat Cambridgeben ldtni. ,,Ez is hagyomany nélunk” — mondjak rezignaltan az itten! diakok. Az uralkodo osztalyok tagjai évszazadok éta Oxfordba Va Cambridge-be kuldték tanulni csemetéiket. Mind- eg esaladnak megvolt a ,.maga” egyelteme és a maga nhallegiuma. Ichhez aztan hivek is maradtak: semmi okot nem latlak arra, hogy valloztassanak valamely silk ¢ ihatarozasan. tay aztan eleve eldélt, hogy az ifju ¢ majdani szerepét, f6ként a tar- sacalmi SZa abalyokat, amelyekel sohasem szabad meg- szemnie. Ha Canroridge-ben tanult, akkor kissé kiil6ne uriemnber lett beldie, ha Oxfordba jart, inkabb kilsmerte magat az evildgi dolgokban, De mindenképpen gentleman lett beléle: angol uriember, aki tiszlaban van helyzetével és jogaival, iSy ayik OnAJOK, SORRENDBEN A ket patinas egyetem legjobb professzorai ma mar nem tartjak olyan nagyra a kivaltsagot, hogy térténelmi| nevek viseidit tanitnatjax. llédeikhez hasonléan 6k is lel- ksismeretesea ellaak pedagogiai kilelességeiket, de mar kevesesb meggydzddéssel. A kévetkezmény: Oxford és, Cambridge meg mindig kiltné egyetem, de jobbak is van- nak mar Anglidban — kevésbé a mtlthoz k6t6tt, inkabb| : i jglenre as a jovore figyelé intazmeények. Mindamellett Oxford @s Cambridge marad a nagy dlam, az a ket egvelem, ahova jarni kel”. Igen am, de bogyan levet bekeriilni a nagy multi iskolak falai kdzé: s ha mar bekerilt az ember, mit kell oft tulajdonkeppen esinalni — persze a tanulason kiviil? [ildszér is korantsem biztos, hogy felveszik az embert. Az elmeteti kévetelmény: |6 tanulmanyi eredmények. De| a valosagos, noha iratlan szabalyok szerint egyébre is szlikseg van: jd csaladbdl kell szarmazni, vagyis olyan| csaladbdl, amelynek ései lehetéleg Cambridgebe vagy Ox-| fordba jariak, Ket tovaobi fonlos kdvetelmény: tisztes | bankszamlaval rendelkezni és helylalini a felvételi vizs-| gal pollo beszeigetesen, amely {6leg arra szolgal, hogy | az e.dbbi kel pontot tisztazza. A felvenelé diakok szama korldtozott. Elére megszab- jak, hany diakol vehetnek fel egy-egy szakra. Némi ru-| celmassag elkepzethet6, de csak ,,indokolt esetben’; a] nagy nevek viseléinek mindig jut hely, sztikség esetén| akker is, ha nem jeleskedtek a kdzepiskolaban. A kollégiumokra a fenti szabalyok még inkabb érvé-| yivesex, mint a tulajdonképpeni egyetemre. A felveteli ksrelmet egyidejiileg kell benydjtani az egyetemre és a kivant kolls rendjebe), iemre sem jarhat, A kollégiumok az egyetem alapkévei. Itt kap a diak} .tnajdnem mindent: kosztet, kvartélyt, tarsadalmi életet, | sportolasi lehetéseget, egyéni oktalast. 'Az egyetem vi- szont az eldadasokat és laboratoriumokat nyujlja — pél- daul a kémiat, fizikai, nyelvészeti laboratoriumot. A legtexintélyesesb, leghiresebb kollégium Cambrid- “See UATE ERE Florian Tibor: ANG kindy kelet-eurpa /ban kulénbézik a t6bbi eurdpai egyetemtél: tavol | ‘nyek jovoltahel, élt bennem a szdlas-mondas: giumba (harmal kell felttintetni, az 6haj sor-| Akit a -kollégiumban’ elutasitottak, az -egye-| |vagdalt teszta, egy fahengerre felkanyaritva, s tilzpardzs UECSEAEASRT EET TUES TET EC ge-ben a Trinity, Oxfordban a Christ Church. Roppant gaz- dag szenvezetek: ingatlan- és részvéenyvagyonukal a leg- jobb penzligyi szakemberek kezelik. A jolétet a tandrok és a didkok egyarant élvezik: ké-| nyelem, (ekintélyes fizetés (a professzoroknak), tagas ler, remek oktalasi és sportlétesitmények allnak rendel- | kezesiikre. vegzett, Nyilvanvalobb a masik kiilénbség, amely a 1la-| A tanszakokat illetéen Oxford és Cambridge nem sok- kémia, mérndki szak, kézgazdasag, geoldgia, kohdszal, diokémia, botanika, zoolégia, mezigazdasag és erdeszel, matematika, orvostudomany, human tudomadnyok, jog, | zene, politika, teologia, Mindegyik szakon harom év a ta-|¥ nulmanyi id6, Kkiveve az orvosi kart, ahol 6t év és a klasz2- szika-filologiat, ahol négy év. A tanszakok allalanos jellemzéje, hogy a tananyag| | gyakoriatilag semmire sem hasznalhaté. Alapmiiveltséget nyujt, és kesz, Aki példaul igyvéd szeretne Jenni, a harom- evi oxfordi jogtanulas utdn ‘be kell iratkoznia egy megfe- Lvani Zoltan: van fizika, | gazott, akkor a fel6 lendoni iskolaba, ahova Oxford nélkiil is nyugodtan elmehetett volna. —- Aza helyzet — magyarazza Aurelio Di Gregorio, a eambridge-i Darwin Kollegium olasz kutatéja —, hogy bar- milyen tanszakrél legyen szé, a diplomanak nines hiva- lalos ériéke, a végzettség csak bizanyos tanulmanyok el- | vegzeésél igazolja, nem jogosit fel valamely hivatas gya- korlasara, Aki Oxfordban vagy Cambridge-ben végzett, az valaminek a ,,doktora”’, nem pedig ligyvaéd, kiézgazdasz vagy mas egyeb. Az egyetien kivétel az orvosi kar. rom szintje van. Az elsd a ,,bachelor"’. Ez a fokozat ha- ramevi tanulas ulan nyeri el az, aki letelte a vizsgdkat — rendszerint az els6 es a harmadik év végen. Ha rossz vagy éppen elegséges eredmennyel vizsgazoll, nem tanul- hat tovabb. Ha jé eredménnyel vizsgazott, ujabb kétévi tanulds ulan elnyerheti a .,mester’’ fokozatot. Ha kittinéen vizs ~PhHD" fokozatot kervanyezheti, (neveben filozdfiai) doktori fokozathoz azonban tjabb ha- rom évig kell tovabb tanulnia. Milyen diplomakat lehet szerezni? A diplomdaknak ha-| ehhez al -_BIRKAK ES BELYEGEK A legtébb didk beéri az elsé foki diplomaval. Sokan ligy déntenek, hogy harom év helyett négy év alatt szer- zik meg, és ezt a vezetdség JO szemmel nézi: az elmelyiil- tebb tanulds vagydt ldtja benne. Pedig sok didkot inkabb az esabil a négyéves tanuldsra, hogy igy két nyarat tiszhat smeg kényelmesen, vizsgak nélkiil, nemcesak egyet. Iv kézben uigyis éppen eleget kell dolgoznia a didknak. Aki -henyél, annak kénnyen kiteszik a szfirét, A diak hetenkaint kOteles irasos dolgozatot késziteni: ezt megvitatja a tuto- raval az egyéni foglalkozason, miel6tt masik feladatot kapna, A vizsgak mind frasbeliek, a szdbeli vizsgat egy- altalan nem ismerik. | A tanulas meliett a diakok képzésének szerves részét alkotja a tarsadalmi élet és a sport.is, Itt alakul ki az a bajtarsi szellem, amely a kollégiumtdrsakat egy életre lesti-lelki j6 baratokkdé teszi, nem is beszélve azokrdl, akik egy csOnakban eveztek a hires evezdsversenyen, — Itt sziiletik az a sajdtos kiejiés is, a hangképzésnek azok az arnyalatai, azok a jellemz6 szavak, amelyek Ang- liaban a beszédet még ma is statusszimbolumma, tdrsa- dalmi megkiilGnmbdzteté jegegyé teszik. Az egyelemi tarsasélet fontos részét képezik a klubok. Ezek a fliggellen kérdék a professzorok elétt is nyitva all- } nak, amennyiben a professzor osztja a tarsasdg lagjainak érdexlodeset, kézdsen akar tizni vellik valamilyen hobbit - vagy megvitatni egy-egy témat. Mini-kiirtoskalaes — a nyarban Bizony, nyari kavalkadnak is beillik az érzes, ami most elfog. A ttizfalak, az aszfalt tvilagvarosi méreteiben. Inkabb forrésagaban. ‘Merl a hontalansag ilyenkor a legnagyobb. Amikor aj perzselt falevel, a naplemente hivésséget hozé reménye- ben, megmozdul. Csak egy all gralig latsz6é hajlaskant. E ebben, a rdndzé |< )szemel, — ha van még benniink. — ,.dogy tulajdonkeppen hogyan is tortent?: Sziviink olthon, mi pedig idekint.” Valahol a nagyvilagban. Nade lam, mily mindent elsdpré érém, ha az emlé- | kezés szalai kOzdtt nemesak miultat, hanem jelent is f[el- | fedezhetlink. ‘Elmosolyodom magamban. Mint e pillanatban a ‘“‘ho- me-sick” emberén, Mert lam egyszer, — bizony annak is | lizenxél eve —- olthon vollam én is. Bejarni sziiléfdldem leggyényéritbb ékét, a Szent Anna tavat. Bs kérnyékat. | Ott fent, a Csik—Haromszek—Hargita dsszedlelkezesében. Es bennem is nyvost megmozdul ama falevél. Mert t0r- tenelmel sulbavetve, a népre gondolok. § akarhogy is, ar- ra Oszlokel, hogy szomorkoda's helyeltt, valami felett mégis yigan gondoljak ez augusztus-adta napokra. Hosy miért? Hat esak azért, hogy lalogatasom eldtt! hossau idék gyermekkorabdl, nagy tinnepek, vagy esemé- et »-- Kitrtoskalacs — afelol még almot se lass! ... -Egyszoval, a székely konyha disze, ez a szallagokba’l al felett forgatva — alkézbeni allandé zsirral és cukorporral kenegetve, amelynek etye-pelyéje Budapestig is felért, — ime, amint odaértem kisvarosombol az erdGbe, ahol éppen | | Anna-napkor, buesu voll, erd@k-fak sfiriijébél mindegyre | kibukkanva a lompbok kéziil a reménység"’ dallamaval. — . Keresztek, a vele jard ,,édes PUB UNSE UTE ESTOS: SETHI Su ELE He SEE AEN FS godalmamal egy ben él6 14 millids lid osztrak) . deli négy szlav sara mellett, kéténye rancait is hdzogatva... ‘ichoz valé gyaloglast, — UP NSE ilyen allamszévelséggel szemben. Nem latom ugyanis semmi_ biz- tositekat annak, hogy a Karpdt-medencé- ellen tudna allni ag északi és allam Osszeroppantasi té- ~~ Te, bukkanva, egy székely asszony nyitja ki, fehér gyolesba lakart kosarat, a tohoz érkezéskor, — Tessék venni, esak tiz lej darabja. ~~ De mit néni? — felellem. O pedig: Hat kiirtéskalaesot! ~~ Kiirtéskalacsot? — kérdezem meglepetten. Hiszen uinak minden darabja nagy helyet foglal el. Sainte Lobb mint félmeler. Ugy, ahogy én emlekezem, a vendsgiatd -hdz abroszan feltdlalva. Vagy inkabb, hogy melegen dv-| jak, betakarva... Igen, gyermekkorombol .. . Tandestalanul lenditi kezeit, eme iizleti kindlas k6z- ben, En pedig mélyebben belenézve kosaraba, — -éppen ilyven tanaestalanul — megjegyzem: ezek olyan ‘kicsikék,| § akar a ,zserboban’’ a habos roll6k. —~ Muszaj volt Igy eselekedni — felell, most mar ko- az iddk. formajaban, ugyanaZg... Megvettem egy darabolt. Akkor. S most is emléxszem ivére., ISbben a székely asszony idékben fordult igazara. Mert, amint halom, most legutébbi idék hiraddasabdl, ha soksgor idénként campingezd fialalok szines saétral .. Hogy adhatnank a turislak kezébe, ugy régi egy kiirtéskalacsolt!... De vegye, az ize epik is el a’ kérnyéket, és minibuszok valtottak is fel a | kapolna még megmaradt a | parton, ogy lehet! Gyilkos LONDON — Angliaban hemreg stlyos egesi sérlile- seibe belehall egy 54 aves parfiim asszony, aki miulan magara permetezte kedvene par- flimjét, ragyiijtott egy ciga- MRR RUE ESN langok a hajaba, /kaplak. A nyomozas soran Magyarsdg (és 8 mil- nyen gyullad, abyagot tartalmaznak, | gOi szamara, ily meglepetesek kOzétt még a legnagyobbra | ae es a cilrom mindennemii Valtoznask | Eis hirdeti a mini-kirtéskaldes igazal, drékervenytien: uae HL We wi UNDA aut AN ae rellara. A kériilétte lebegé B parflimfelhé felrobbant, s a g ruhajaba ¢ kideriilt, egész sor népszerli aerosolos parfiim igen kény- § mivel olyan Oxfordban szazhetvenkét ilyen klub miikédik, a leg. kilénboz6bb jellegtiex. Van Lombik Klub a kémia rajon- vagy Epikureus Egylet, motoros, bélyeg- gyiijt§ és rddidamalér klub. Vannak miivészeti és kultu- ralis egyletek, szinjatszd k6rék, zenebarat klubok, politi- kai es sportegyesiiletek, Némelyik klub kizarélag a diak- élet vidam vagy duhaj oldalaval | foglalkozik: az Edmund | Burke tarsasdg tagjai pelddul csakis bort isznak. Az Ox- ‘d Lemon Society tagjait a cilrom szeretete tartja dsz- hagyomanyos és fantaszti- kus alkalmazasat szoktak megvitatni. A diakjékedv egyéb mesnyllvanulasai: a kerekes agyakkal rendezett fuléver- seny vagy Canvbridge-ben a Trinity kollégium birkanyaja, amely evszazados hagyomanyhoz hiven a kollégium terti- leton el, és uj meg uj fantasztikus 6tleteknek ad tapot. A politikai elet gyér. Vannak ugyan klubok, amelyek a harom legnagyobb brit part ‘hivei. De a kivaltsdgos egyetemek falai kozé hemigen jut el a tarsadalmi fesziilt- ségek vissz hangja. | A didkok nagyon ritkén vesanek részt politikai tiinte- tésben, esetleg politikal indulataiknak is driemberi mo- don adnak kifejezést. Viharosabb politikai tiintetés ritkan fordul el6 az 6si egyetemek tajékan, s ha a diakok olykor Lillakozo felvonuldst rendeznek, rendszerint jelentéktelen kivalté okbdél. Oxford és Cambridge hallgatoit még ma is }jobban foglalkozlatjak sajatos kivalisdgaik, mint a nani politika, Az atodbival -foglalkozni nem ,,gentleman-like”’, MORLEY 8B on “ 189 EGLINTON AVE. W. | Amikor Ont a legnagyobb szomortsdg éri, mia gydsz érdiban rendelkezésére allunk. Hivjon: 489-8733 nies # a URES +: ef iit KISJOKAI ERZSEBET legijahb regénye, cme AMEZTELEN ASSZONY LOA UE +. $ rekvesének, Iezenkivill a kétet szerzéi nem szamollak a 35 milllés ukran nép (kiilGnd- sen Amerikaban erés propagandaval dol- gozo) fliggellenségi lérekvesével. Mar pe- dig Ukrajna lenne az Otédik szlav allam, amelynek érdeke volna ehhez az allam- szivetséghez csallakozni. Ez pedig még aranytalanabba és veszélyesebbé tehetné a helyzetet. Az a k6rilmény sem hanyagol- hato el, hogy a zimében orlodox Romania allanivallasa mialt kézelebb 41] a szldvsag- hoz, mint a rémai katolikus és protestans magyarsaghoz., ‘illamszévetség terve magyar szemmel (QUEST FOR A NEW CENTRAL EUROPE, szerkesztette dr. Varsdnyi Gyula, Ade- laide 295 oldal) amely a denaturall szeszhez & sad oldalas, szép mialiltashan. hasonlit. Am egyetlen ‘koz- Ara USA. $10.00 vagy Can. $12.00 metikum csomagolaisan sem ; Kaphaté a kanadai és USA. magyar kényvesboltokban figyelmeztettek erre a ve- Féeldrusité: Pannonia Book Store. Toronto, Ont. szelyre. ca BOUT HUA GUHA SEITE D MCN onan om inc mame pute sagi, polilikai és antropolégiai szempont- — -bél vilagitsa meg a célokat és lehetésége- @ ket. A kerdes jogi problémaival pedig 3 { alapvel6 tanulmany foglalkozik, amelyek egyikét a konyv szerkesztéje, dr. Varsanyi Gyula irta. A Karpatoktél nyugatra terjedd Euro- paban a magyarsag a legnagyobb szamt nepkisebbség, mely hazaja hatarain kivill, ; bL szomszados orszagban szétszértan és Ausziria kivételevel mindegyikben nemzeti és Onrendelkezssi jogaitél megfosztottan él. Szinte kézhely annak emlilése, hogy a tria- nonl 6s a parigzsi békediktdlumok altal Ro- manianak adotl ezereves magyar [6ldin a legsulyosabb a helyzete. : A Mindenféle nyomdai m munkét vallal a MAGYAR EL T nyomdavallalata. &% 6 Alcina Avenue Telefon: 654-2551 o Mindezeken felill az elmilt fél évezazad ai ee wih , a tapaszalatal a ar uneed > lehelosegek ki | zép- es ; Kelet-eurépai in me bakes tarsuld- sal. A szovjet diktatira majdnem 60 év alatt sem tudta — nemzetiségi mi Hlidinak deportalasaval éS kivagzésével sem —_sa- jat hatdriai-kbzdtt, as 30° év alatt, a meg- szallott orszagokban, klirtani a nemzeli ér- fan és megvalositani a prolelar nemzetké- is¢gel. A megujhodé nemzeti érzés vilag- seri ana gyobb egységek felbontasara és Gnallosagra t6rekszik. Kis afrikai térzstk kivaldsat és dnallé allami letet segitelte el6 egylittesen Amerika és a ‘Szovijet. A mi nemzedékiink kinnyen megérheti Eur6épa- ban az irek teljes flig egetlonsége ulan, a ské- lokét és eselleg a baszkokét is. A nagysze- ri kanadai egys$get is bontogatja mar a quebeci francia szeparatistak nehezen meg- Allithaté threkwése, A kommunizmus kor- bacsa alatt is sovinisztanak maradt nem- | $650-t51 zeli al Hamokkal karilive félvethetjitk a ‘ker- 7 Tovabbutaziis Budapestre és vissza charterrel dast, hogy a. “Karpat- ‘medencében eld 14 | | | | ge RE vonattal millié magyar’ fonnmaraddsdnak és (le- - - “gylink optimistak) megerésti désének mi 3 Koesibérlés Frankfurtban unlimited ‘km/week legjarhatobb litja? Nines helylink a tanulmanyok Kiilon is- mertetésére, sem annak elemzeéseére, hogy a felkért szerzék a kiosztott feladat meg- oldasan. at, mennyire adtak tanujelet an- nak: “hog gy valéban minden vonatkozasban federalista szellemtiek-e? iAzt sem vizsgal- hatjuk meg, hogy mindnyajan hivei-e a régi Nagy-Magyarorszagnal, sét az Osztrak— Magyar Monarchianal is jelentékenyen na- gyosb Allamszivetség, a Balli-, a Fekete- tenger és az Adria kozbtti “Intermarium” szoros, vagy lazabb kapesolast eg gysége megvalositasanak? | | A duna-medencei. -fesziiliségek enyhits- sare szabad [éldin él6 kizironk, szakembe- reink 83 politikusaink sok, a tavolabbi j0- —vében megvaldsithaténak ldtsz6 terv dtle- tat veteltek mar {él A fiiggetlen — Svadjec ‘mintajdra -megszervezell — LErdélytél, a Duna-vélgyi Federdcion at egy olyan ha- inimas allamszivetség feldllitasaig, mely idab mint 100 millid lakossal a Bahk ti-tenger- idl a F ekele-tengerig QS: az Adriaig titk6z6 Allamot létesitene a. cnyug igali és a keleti_ blokk koztt. _ | Ennek az uldbbhrak a IehetOsegét vazol- ja [61 a dr. Varsdnyi Gyula szerkeszléseben és a Padaayi-Gulyas Jen6 kiltind elészava- val nemrés megjelent fenti konyvy. A szim- pozium 13 federalista (Féldvary Gabor, Mi- kus Jézsef, dr. Wagner Ferenc, Krassay “siya, Foldvary Laszlé, dr. Gallus San- dor, d ir, Ermacore. Felix, dr. Simon Gyula, dr, Toi Janos, Kelly David, dr. Varsanyi Gyula, Zathureezky Gyula és dr. Skadegard Povl) magas szinvonali: tanulmanyaiban a megalmodott es a kényv fedélapjan {éld- rajzi korvonalaiban- is felvazolt Allamszi- . veiseg elméleti kérdéseivel foglalkozik. A szerkeszlé altal felkért 9 magyar és 4 mds_ nemzeliségii, “kiilénbizé szakképzettség gel rendelkezé tanulmanyiré kivaldan latta el | feladatat, hogy torténeti, , Wldrajal,.. gazda- ‘Mint jellemzét emelhetjuk ki Gallus Sandornak {érténeti és antropoldgiai szem- pontokbol klindulé tanulmanyat egy tébb- kulluralis tarsadalom megvalésitasara az adott teriileten. A tanulmany ,,A jogser'té- sek kikitszdbdlese” c. fejezetének egyetlen mondata elar ulja, hogy milyen. avalos és kétked6 reménységgel foglalkozott ezzel a problémaval. »Kdzép- és Kelet-Eurdépa em- beri kapesolatainak tartos és békés meg- oldasara mas lehetéség nines | — irja —. mint az, ami a helyi énkormanyzat $zer- kezetére, az dnkéntes egyiittmikédésre és a Kiegyenstilyozott egyenldségre épill. *? Ar- ra természetesen sem Gallusnal, sem a {ébbi szerzénél nem kapunk feleletet, hogy - . “az “Intermarium”’ népeiben megvat-e a — hajlandésag at ‘dukéntes. cay irentnsdeare: e? ~ CHARTER: $890, 0 Toronto ~ oan - FRANKFURT — - TORONTO. “$155.00 ‘$119.00 IKKA. — TUZEX — COMTURIST — KOZJEGYZOSEG — Utlevel k — vizumok - _— hotelfoglalds - — MUNG: : és francia. nyelven is cikkeket és mindent. on C OLU 2 acca HIVATALOS MAGYAR UTAZASI IRODA - elk6vet, hogy Europa eljovendé tértsnelmé- oo be M BUS TRAVEL 40 0 Sp dina Ave., Toronto, Ont.. MST 201 be a “magyarsag is tevélegesen beleszdl- ff - hasson, -mindenesetre — ‘ett 2 a af. (416) 361. 1101 EGnyy szerkesztéséérl, Dr. Varsanyi Gyulat, a neves nemzet- | kézi jogaszt, aki éviizedek éta kézél angol ~ (Megvallom észintén a keserti tenyek | oe Kbtelessegemmé teszik, ‘hosy megirjam vag :